Békés Megyei Népújság, 1968. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-14 / 11. szám
Romvári Etelka Ülő nő mű, miben és minek a vonzási körében kételkedik az író vagy a kritikus, elég gyakran szó sem esik. Mindez Darvas József Zrínyi-drámájának előadása után kívánkozik ide, azután, hogy tucatnyian mondták ki a „varázsszót”: gondolatébresztő. Bizonyára nem szándéka szerint értik az írót Darvas ugyanis nem csupán gondolatokat, hanem inkább felismeréseket kívánt ébreszteni. Ez pedig több is, más is. Állásfoglalás, eszmei szilárdság, érzelmi elkötelezettség hitelesíti. Ebből következik, hogy a Thália Színházban bemutatott történelmi dráma nem összekacsínt a jelennel, hanem határozottan és tudatosan szembenéz a mai magyar közgondolkodás egyik problémájával, múlt-szemléletünk gubancos szövevényével. Darvas Zrínyije kétfrontos vitadráma. Kisiskolás korunktól belénk rögződött illúziókat oszlat. Hiszen ki nem tanulta és tanulja borzongó tisztelettel a Szigetvár ostrománál felmagasztosuló Zrínyi Miklós Kilencven éve született Molnár Ferenc Kanyargó és ellentmondásos pályát futott be K ilencven esztendővel ezelőtt született a modern magyar irodalom egyik legvitatottabb egyénisége: Molnár Ferenc. Művészi pályafutását és a halála óta eltelt másfél évtizedet is a rajongó lelken- dezés, illetve Molnár műveinek éles bírálata kíséri. Nincs még egy írónk, akinek neve olyan ismert lenne a világban, mint Molnáré; ugyanakkor nem alaptalan az a vélekedés sem, hogy színpadot hódító darabjainak jó része aligha időtálló. A prózaíró Molnár Ferenc legsikerültebb munkái állnak hozzánk legközelebb. A méltán világsikerű és oly sok változatban megfilmesített ifjúsági regény, A Pál utcai fiúk mellett Az éhes város című regényt,. Új Rezső: Fü/íyös Miska Megy nagy úton kicsi legény igen pici, nagyon szegény de a jókedv a subája minden bús szem őt csudálja minden vígas fején táncol minden derűt szívhez láncol. Édes, kicsi, szegény jókedv semmi kincsből örök jótett rójad, rójad a világot téged derül aki látott csinálj éjszakából napot fejfalécből örömpapot bús viharból kacajzáport gyászmenetből ricsajtábort: fordítsa fel a világot fütyörésző vigasságod! Az aruvimi erdő titka és a Széntolvajok című elbeszéléseit említhetjük. Ezekben a fényes külsőségek közepette nagy várossá növő Budapest szegényeivel vállal érzelmi azonosulást, és művészileg rangos ábrázolását adja a századforduló fővárosi életének. Ekkor még a humanista polgár érzései, indulatai vezetik. Az első világháború előtti publicisztikája ugyanezért jelentős. Egy haditudósító emlékei címen jelenteti meg 1916- ban frontriportjait, amelyekben a polgári eszméd nyékből kiábrándult, de az imperialista háború mélyebb Összefüggéseivel szemben tanácstalan író portréja rajzolódik ki. Fordulóponthoz érkezett, s ő visszariadt a következetesebb állásfoglalás következményeitől: nem előre ment, hanem hátrafelé. A bukott forradalmak után még az az óvatosan adagolt társadalomkritika is eltűnik darabjaiból, amely korábban Ady és más kiváló művészek bizalmát is megszerezte számára A drámaíró Molnár Ferenc pályáján figyelhetjük meg leginkább a hanyatlás jeleit. Első színpadi kísérletei bohózatok: a századelő Budapestjének legnagyobb sikerei. A folytatás igényesebb. A Liliom, A testőr és A farkas már olyan szerzőt emel a magyar színházak — mindenekelőtt a fényes Molnárpremiereket rendező Vígszínház — koronázatlan királyává aki a hatásos szerkezet és poén-időzítés formai eszközeit még figyelemre méltó gondolatok, hangulatok és érzések kifejezésében hasznosítja. Az önállósuló polgár, a budapesti középrétegek világszemlélete, emberről, hűségről, szerelemről, játékról és szegénységről vallott felfogása kap hangot ezekben a színjátékokban. A két világháború között viszont már csak szórakoztatni akar. Nyíltan megvallja. hogy a siker bűvöletében él. Csak olyan témák foglalkoztatják, amelyekről tudnivaló, hogv a polgári közönség érdeklődésére számíthatnak, biztosítják a a táblás házakat, a gazdag honoráriumot, nemcsak Budapesten, hanem Bécsiben, Berlinben és Npw Yorkban is. Molnár kanyargó és ellentmondásos pályája ismét fordulóponthoz érkezik a harmincas évek végével. A fasizmus elől Franciaországba, Svájcba majd az Egyesült Államokba költözik, de nem talál igazi otthonra. Az egykor oly termékeny Molnár Ferenc jóformán elnémul. Csak az emlékeit rögzítő és hontalanságát panaszoló emlékiratát írja, amely Űtitárs a száműzetésben címmel 1958- ban jelent meg Budapesten. Molnár Ferenc néhány darabjában él színpadjainkon és java prózájában. Értékeit az értéktelentől segít különválasztani maga az idő. d. L Takács Dezső Dunántúli falu Kiss Margit Házak KÖRŐS TÁJ __________KULTURÁLIS melléklet M ÍTOSZ HELYETT TÖRTÉNELEM Darvas József Zrínyi-drámájáról Pehelysúlyú fogalmakat kedvelő irodalmárok divatos jelzője manapság: „gondolatébresztő”. Mintha született volna bármikor is figyelmet érdemlő dráma vagy regény, amely nem kívánt és tudott hatni a befogadók értelmére. Milyen meggondolás tehette hát gyakorivá ezt az elismerésnek szánt homályos jelzőt? Terjedésének egyik oka az a fajta szellemi restség, amely kitér az állásfoglalás elől. nem szeret sem igent, sem nemet mondani. Arról, hogy voltaképpen mit és főleg, minek az érdekében kérdez az illető gróf gyönyörű történetét. Azt a történetet, amelyet a régi magyar irodalom legnagyobb epikusa, a mártír dédunokája is méltónak tartott a költői halhatatlanságba emelni. Ez a történelmi színmű nem az utolsókig kitartó végvári kapitány önfeláldozását rakja körül kérdőjelekkel. Darvast a várostrom előtti évek, a mártíromságra késztető és kényszerítő politikai-emberi küzdelmek izgatják. Arról szól, amit a hősiesség lovagi gesztusa mondhatni évszázadokon át eltakart és kívülrekesztett a köztudaton, a nemzet múltjával és jövőjével számot vető magyarok látókörén. Feltárja a várvédő Zrínyi Habsburg-hűségének motívumait, az állhatatosságát magyarázó és igazoló nemes elhatározást, amely a török elleni harcot teszi életcéljává. Azt is leplezés nélkül mutatja meg a dráma, hogy ez a cél — mint a nagy történelmi célkitűzések általában — nem közelíthető ellentmondások, csalódások, átmeneti kudarcok nélkül. Darvas hősét Miksa császár taktikázó ravaszsága, az udvaroncok cselszövése annyira kiábrándítja, hogy már-már sorsára hagyná Szigetet. A vár népe helyett saját maga és családja biztonságával törődne, mert bel csapták, megsértették, mert fel kell ismernie, hogy célja távolabbi, mint hitte. A dráma egyik gyengesége, hogy a fordulatot, futás helyett a maradást választó Zrínyi visszarette- nését az egész életért megtagadó árulástól nem tudja eléggé meggyőzővé tenni. Ez sem változtat azonban a lényegen, hogy végül is a hatalmi har cokból és súlyos lelkiismereti válságból kiemelkedő politikus vállalja a halálos próbát, a húszszoros túlerővel szembeni várvédalmet. Ezért mondhatjuk, hogy Darvas két fronton harcol igazáért. Elutasítja a romantizáló legendát, amely , a barokk eposz mitológiáját állította a történelmi igazság helyébe. Elfogadja a történelmi források tanúbizonyságát, nem hallgatja el Zrínyi emberi és erkölcsi gyengéit. Egy egész történelmi korszak kíméletlen játékszabályait, pénz- és hataloméhsá- gét, hiúságát és gátlástalanságát is felmutatja, de csak mint az igazság részét, és nem is mint a legfontosabb részét. Csak a hősi példa hamis burkát és felhőtlenné szépített-hazudott hátterét tagadja meg. A lényeget tiszteli és igaz voltában meggyőzővé teszi Dersi Tamás
