Békés Megyei Népújság, 1968. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-14 / 11. szám

I IMS. január 14. 7 Vasárnap KlSZ-okfalás. vitaestek, színdarabtanulás a körostaresai fiatalok téli programjában Köröstar csan az ifjúsági szer­vezet tagjai az 1967—68. évi KISZ-oktatás keretében a VIT- kör tanfolyam előadásait hallgat­ják. A KISZ-klubban, melynek mintegy nyolcvan tagja van, ha­vonta rendeznek politikai, iro­dalmi vitaesteket. A kultúrcsoport tagjai a Csoda Lomboson című színművet tanulják, amit tavasz- szal mutatnak be a helyi művelő­dési otthonban. fme a bűncselekmény és az ok: Nyugodtan dolgozik a „zscbes.” Fotó: Demény Fölért egy második választással Megszűnnek a vízgondok Mezőberényben .Vem könnyű dolog helytállni manapság egy tanácselnöknek sem, hiszen a választások óta el­telt már egy kis idő, s a válasz­tók szeretnének valamit kapni is cserében a bizalomért; másrészt itt az új mechanizmus is, amely nagy hozzáértést, bátor kezdemé­nyezést kíván valamennyiünktől, de főleg a tanácselnököktől.­Ilyen és ehhez hasonló gondola­tokkal kerestem fel Siklósi Feren­cet, a Mezőberényi Községi Ta­nács Végrehajtó Bizottságának el­nökét. A barázdált arcú, markáns, fekete ember nyakig fii, helyeseb­ben nem is ül, hanem tevékeny­kedik a munkában. Kóla az a bi­zonyos nagy fa jut az ember eszé­be, amikor elgondolkodva, de az olyan ember biztonságával kezd beszélni, aki jó egypárszor meg­rágta már mondanivalóját. — A napokban olvastam a Népújságban, hogy a gyulaiak be­fejezték a vízművesítést, s mint írja a cikk, országos eredmény­nyel, hiszen a létesítmény összes költségének ötven százalékát KÖFÁ-val együtt a város lakosai fedezték. Persze — teszi hozzá mosolyogva — azóta változtak már az emberek is, főleg nálunk. Ha a gyulaiak büszkék az ötven százalékra, mi még büszkébbek vagyunk a magunk 65 százaléká­S Víz húszmillióért... — Ahhoz, hogy a terv egyálta­lán megvalósulhasson, szükséges a hálózat lakossága ötven százalé­kának a hozzájárulása, nálunk ed­dig már több, mint a nyolcvan százaléka aláírta a belépési nyi­latkozatot, s vállalta az egy csa­ládra eső háromezer forint hozzá­járulást is. Olyan jó érzés ez a bizalom, felér egy második vá­lasztással... — Milyen stádiumban van a vízművesítés? — Az év utolsó napjaiban meg­alakult községünkben a Mezőbe­rényi Vízműtársulat. Jól esik ki­mondani, hogy ilyen is van már nálunk. Hogy mennyibe kerül? Mintegy húszmillió forintba, de természetesen, a gyulaiakhoz ha­sonlóan, mi is szeretnénk takaré­kosan bánni ezzel a összeggel. Eb­ből, több mint 13 milliót KÖFÁ- ból, illetőleg a lakosság hozzájá­rulásából fedezünk. A többit az Országos Vízügyi Főigazgatóság, illetőleg a község üzemei adják. Különben a tanulmányi terv már elkészült, intéző és ellenőrző bi­zottságot is választottunk, s az idén egy mélyfúratú kút is elké­szült, amely kísérleti célokat szol­gál. # Hét kát és egy víztorony — Egyre modernebb lesz a köz­ség „városképe” is, Mezőberény tulajdonképpeni centruma az emeletes szövetkezeti lakások mellett van, s oda, a piactérre ke­rül a 400 köbméteres, vasbeton víztorony, amely esztétikailag is emeli a panorámát. Ebből aztán mintegy 44 ezer méter csőhálózat viszi a lakásokba az életet adó, a kultúrát jelentő vizet Az adatokat csak úgy fejből mondja, látszik, sokat töprenghe­tett rajta, sokszor fogott a kezébe ceruzát, s redőzött homlokkal írta a hatjegyű számokat, amelyek mögött mindig ott látta községe dolgozóit, a víztornyot, a frissen csobogó vizet. — Hány kutat kell fúrniuk, hogy a vízellátás zavartalan le­hessen? — összesen hét kút táplálja a víztornyot, ebből kettő, úgyneve­zett mélyfúratú lesz, ötöt pedig 150—200 méter mélységűre fúr­nak. Bízunk abban, hogy a hét kút megfelelő mehnyiségü vizet ad, s a kánikulában sem szárad­nak ki a csapok. # Szociális szemponttá — Említette, elnök elvtárs, hogy családonként a hozzájárulás 3000 forint... — Szociális szempontokat is fi­gyelembe veszünk természetesen. A keresőképtelenek vagy az igen szerény jövedelemmel rendelkező ; családoknak, akik érdekeltek te­rületileg, beleesnek a szórásba, segítséget adunk. Ezt így diktálja a lelkiismeretünk, meg egyáltalán a szocialista humanizmus is. A mi községünk nagy lélekszámú: több, mint tizenháromezer embert számlálunk; a mi rendszerünk törvényszerűségéből 'fakad, hogy azt a néhány családot, amely sze­rényebb anyagi körülmények kö­zött él, ne kerülje ki a vízvezeték csöve. Elnézem Siklósi Ferencet, s ér­telmet nyer magamban az a ki­jelentése, melyet beszélgetésünk elején tett „...felér egy második választással...” Igen, a Mezőbe­rényi Községi Tanács Végrehajtó Bizottságának elhatározása: a község vízművesítésének gondo­lata, a vízgondok felszámolása azonos a község lakosainak igé­nyével. Jó érzés ilyennel találkoz­ni, mindjárt az év elején, s jó ér­zéssel, bizakodással tekinthet a jövőbe az elnök: a könnyűnek éppen nem mondható vállalkozás sikerülni fog — maga mellett tud­hatja az egész falut 1971-ben szeretnék felavatni az új létesítményt de ha minden jól megy, előbb is. Térnifák Ferenc Tizennyolcezer tonna könyv 1968-ban Változatlan árszínvonal mellett 1968-ban a könyvkiadás és ter­jesztés mintegy 800 millió forintos forgalommal számol. A gazdálko­dás új rendjének első esztendei terveiről kért tájékoztatást az MTI tudósítója a Művelődésügyi Minisztérium Kiadói Főigazgató­ságán: — Összességében úgyszólván semmit sem módosul a könyvüz­letekben kapható olvasnivalók, a különféle műfajú kiadványok ára. Az olvasóknak sem kell tehát a „házi költségvetés” könyvvásár­lásra szánt összegén változtatni­uk. Az idén 18 000 tonna papírra nyomtatják a friss termésű szép- irodalmat, az ismeretterjesztő, a tudományos műveket, a művé­szeti kiadványokat, s körülbelül kétszer ekkora papírmennyiség­ből készülnek az újságok, a ké­peslapok, a folyóiratok. (MTI) Egy év alatt 40-ről 400-ra emelkedett a bedolgozók száma A szövetkezeti iparban — a me­gyében — 1967 januártól a mai napig 40-ről 400-ra emelkedett a bedolgozók száma. A fejlesztés az idén is folytatódik és 1970-ig elő­reláthatólag ez a létszám megkét­szereződik. Főleg a könnyűiparban várható a növekedés, ahol első­sorban asszonyokat alkalmaznak. kiállítás Figyelmeztetés: ne adjunk okot a bűncselekményre Mint lapunkban hírt adtunk ar- i ról, tegnap délelőtt Békéscsabán, a Fegyveres Erők Klubjában Vi­gyázzunk értékeinkre címmel bűnügyi kiállítás nyílt. A rendkí­vül sok érdeklődő részvételével dr. Haraszti János r.-alezredes, a megyei rendőrfőkapitányság he­lyettes vezetője mondott rövid megnyitó beszédet. Többek között hangsúlyozta, hogy a rendőrség és a lakosság szoros összefogásá­val, az utóbbi évek folyamán mind eredményesebb a bűnüldö­zés, aminek következménye, hogy javult a közrend és közbizton­ság, a társadalmi tulajdon védel­me, s csökkent a bűnözési terüle­tek fertőzöttsége. Ezután arról beszélt, hogy a bűnüldözés területén jelentkező eredmény mellett változatlanul nagyobb gondot kell fordítani a társadalmi és magánértékek meg­óvására. E kiállítás éppen azt a célt szolgálja, hogy az előfordult esetek ismertetésével figyelmez- esse az embereket az értékek megvédésére, és ehhez nyújtson egítséget is. A bűncselekmények kainak ismerete feltétlenül elő­segíti a bűnesetek csökkentését. A kiállítás január 20-ig tart nyitva Békéscsabán, majd 22- én és 23-án az Orosházi Üveggyár kultúrtermében tekinthetik meg az érdeklődők. Amikor a lakosság segítséget nyújt munkájában. a rendőrség felderítő Ajánljuk népszerű rádiókészülékeinket l VIDEOTON STRAND CAMPINC VELENCE DE LUXE MELODY VE3 □V

Next

/
Oldalképek
Tartalom