Békés Megyei Népújság, 1968. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-07 / 5. szám

IMS. Január 7. 3 Vasárnap Szakszervezeti mozaik A Pedagógusok Szakszerve­zetének megyei bizottsága a na­pokban értekezletet tartott a pe­dagógus munkaügyi döntőbi­zottságok elnökei és helyettesed részvételével. Az új Munika Törvénykönyvről, valamint az szb jogairól és feladatairól tár- ' gyaltak. ... Január 13-án a Felsőnyoonásd Állami Gazdaságban kerül sor a Békés megyei Gépjavító Válla­lat szakszervezeti küldöttérte­kezletére. A korábbi kilenc gép­javító állomás képviselődből egységes szakszervezeti tanácsot és szb-t választanaik. ... A kollektív szerződéskötések eddigi tapasztalatait vitatta meg legutóbbi ülésén a Keres­kedelmi, Pénzügyi és Vendég­látóipari Dolgozók Szakszerve­zetének megyei bizottsága. Meg­állapították, hogy a decemberi csúcsforgalom, valamint az ár­változásokkal kapcsolatos ten­nivalók miatt a megye legtöbb kereskedelmi egységénél, s a fogyasztási és értékesítési szö­vetkezeténél nem kötötték meg a kollektív szerződést. A megyed tanács kereskedelmi osztálya, a MÉSZÖV és a KFVDSZ megyei ' bizottságának iránymutatása alapján két héten belül pótol­ják a mulasztást ... Az Építő-, Fa- és Építőanyag­ipari Dolgozók Szakszervezeté­nek Békés megyei bizottsága és a megyei tanács építési, közle­kedési és vízügyi osztálya együttműködési szerződést köt, amit a közeljövőben hagynak jóvá. ... Ülést tart január 26-án a He­lyiipari és Városgazdálkodási Dolgozók Szakszervezetének megyei bizottsága. Ez évi prog­ramjukról, az első félévi mim- kafcervről és az egészségügy helyzetéről tárgyalnak. <d. s.) régi rendet csak az antant éí- dekeinek megfelelő keretek kö­zött állítaná helyre. Sár Georg Clerk a legkülön­bözőbb pártok vezetőivel tár­gyal Budapesten, s magához hí­vatja Horthy Miklóst is. Kor- mányalapításról van szó, s az ilyesmit az államfők — kirá­lyok, köztársasági elnökök — szokták folytatni, de Magyaror­szágnak 1919 november elején nincs államfője. Horthy fegyve­réi képviselik a hatalmat, s né­zetei az antant érdekeit Clerk megegyezik vele: hatalmát Du­nántúlról az egész országra ki­terjesztheti, bevonulhat Buda­pestre is, ha a mostani kor­mányt a választásokig .elismeri. A választások után összehívan­dó új nemzetgyűlés majd meg­választja az államfőt, s ezzel az antant teljesítette kötelességét Magyarországgal szemben: se­gített az új államhatalom létre­hozásában. Horthy úgy búcsúzik el Clerk- től, hogy még egy lépéssel köze­lebb kerül egyre világosabb cél­jához. Még fél esztendő sem telt él azóta, hogy otthagyta Kende­rest és Szegedre ment, s a visz- szavonultan gazdálkodó, szolgá­laton kívüli admirális közel ér­zi magát ahhoz, hogy egész Ma­gyarország urává váljék. Horthynak a budapesti bevo­nulásra néhány napot várnia kell, amíg a román csapatok el­hagyják a fővárost. Mielőtt visz- szautazna Siófokra, egy-két na­pot Budapesten tölt, Bátyja, Horthy István Kaplony utcai lakásán látja viszont Kendere­sen hagyott feleségét. Itt, a Kaplony utcában keresi fel Az Est riportere, aki a kö­zelgő bevonulásról érdeklődik nála. Mit mond neki? Talán azt, AHOL 91 EGAALÓSlT L A 44 ÓRÁS 9HJNKAHÉT Tanácskozik a MTESZ megyei szervezetének elnöksége Az eBső szabadnap január 8 A Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár békési gyáregységében már a múlt év novemberében megkezdődött a felkészülés a 44 óiás munkahét bevezetésére. A központ feltette a kérdést: vállal­ják-e a munkaidő csökkentésével járó kötelezettségeket is? A kom­munisták kimondták: megoldható a feladat. A termelési tanácsko­zás— vita után — hasonló állás­pontra helyezkedett. A kieső idő — egy dolgozóra számítva egy év alatt — 158 óra, ami a termelésben 8,5 százalék csökkenést jelent. Mivel ellensú­lyozható ez? Számvetés szerint normakarbantartással 2,8, műsza­ki fejlesztéssel 1,4, a szocialista munkaverseny fejlesztésével 0,9, jobb munkaszervezéssel 1,4, a dolgozók saját ügyeinek a gyáron belüli gyorsabb intézésével 0,6, a személyi ügyeknek (társadalmi munka' OTP részletvásárlás stb.) a szabad napokra való halasztá­sával pedig 1,4 százalékos terme­lésnövekedés várható. A számítás Az igaz, hogy még nem éreztem meg a 44 órás munkahét „ízét”, mert csak január 8-án lesz az első szabadnap, de máris úgy vagyok: nem szeretném, ha visszaállítanák a 48 órát. Tudom, erre sor kerül­ne, ha nem állnánk meg a he­lyünket. Én olyan természetű va­gyok, hogy kihasználom a mun­kaidőt és másnak sem nézem el a lazsálást. Bányai Gábor művezetőnek a legnagyobb gondot az okozza, hogy még nem fejezték be a la- katosszerélő műhely építését, ami egyelőre akadályozza az elképze­lése szerinti szalagszerű termelés megszervezését. Igen fontosnak tartja, hogy a központi gyáregy­ség zökkenőmentesen küldje a szereléshez szükséges öntvénye­ket, valamint az egyéb alkatré­szeket és ne legyen fennakadás az áramszolgáltatásban sem. Most nagyobb transzformátort szerel fel a DÁV és a MEGYEVILL, jó lenne, ha mielőbb elkészülnének a munkával. Az emberekben bízik: derűdnek haszna származik belő­le. Bállá Illés, a gyáregység veze­tője így kezdi: — Vállaltuk, a dolgozók eddigi munkája biztosítók arra, hogy teljesítjük. Persze, más követel- méhyek is vannak. — Mik azok? — Szükséges, hogy a kooperá­ló vállalatok összhangban dolgoz­zanak velünk, az AKÖV időben bonyolítsa le a szállításokat, a MÁV biztosítson vagont. A másik dolog: a tanácsi és más szervek a szabadnapokon intézzék a gyár­egység dolgozóinak ügyes-bajos dolgait. A DÁV-tól azt kérjük, hogy ne legyen áramszünet vagy ha mégis ki kell kapcsolniuk az áramot, előzőleg egyeztessék ve­lünk az időpontot. Érdemes tudomásul venniük azoknak, akik valamilyen kapcso­latban állnak a gyáregységgel, hogy a termelés minden második hétfőn szünetel. Az első szabad­nap január 8. * * • A Műszaki és Természettu­dományi Egyesületek Szövet­sége megyei szervezetének el­nöksége január 11-én, csü­törtökön délután 2 órai kez­dettel tartja idei első ülését Békéscsabán, a Technika Há­zában. A tanácskozáson két tudo­mányos egyesület: a Magyar Agrártudományi Egyesület és a Geodéziai és Kartográfiai Egyesület megyei szervezeté­nek munkáját értékelik. Ez­után az immár hagyományos műszaki bál előkészületeit vi­tatják meg, majd egyéb kér­déseket tárgyalnak. Az eleki gimnázium volt diákjai pályaválasztási tanácsadást tartottak persze hozzávetőleges és mint lát­hatjuk, nemcsak a vezetőkön, hanem a dolgozókon is igen sok múlik. A gyárban bizakodó a han­gulat és legalábbis a többség úgy tartja: a heti 4 óra megéri, hogy jobban kihasználja a munkaide­jét. Kupás Mihály festőnek is ez a véleménye. — Családos embernek mindig akad otthon valami tennivalója. Nekünk van egy kis kertünk, az- | zal „bajlódtam” eddig is. Most | majd jobban tudom gondozni, időben elvégezhetek minden mun­kát. És marad időm a futballra is. Mert az igazat bevallva, a Békési Spartacus drukkere vagyok, soha egy mérkőzést el nem mulasztok. hogy „néhányan fürödni fog­nak”? Dehogy! Ezt: — Feltétlenül történelmi pil­lanat ez, amelyet most megél­tünk. Magyarország sohasem volt olyan nehéz helyzetben, mint éppen most Valamennyien ! éreztük, hogy ebben a komoly szituációban mindenkinek össze kell fognia, ha hazánk boldogu­lását igazán a szívén viseli. Ami i 'Clerknól történt, az tulajdon­képpen már befejezése volt egy , nagy munkának, hivatalos elis­merése fáradozásainknak. Rét- j tenetes napom volt tegnapelőtt estétől tegnap estig. Folyton ro­hantam, folyton tárgyaltam, de a megegyezés nem is maradt el. En úgy éreztem, hogy az ellen­tétek elsimíthatok, hiszen tu­lajdonképpen végeredményben mi mindnyájan Magyarország boldogulásáért küzdünk. A po­litikában, de még a családi élet­ben is a legtöbb j félreértést az okozza, hogy a másikról önké­nyesen felteszünk valamit, még beszélni se kívánunk vele, le­ülünk egy székbe és duzzogunk. A magam részéről ilyesmi ki van zárva. A riporter kérdéseket tesz fel azokról a hírekről, amelyek szerint Horthy kormányzó akar lenni. — A legnagyobb megütközés­sel olvastam a hazai és a kül­földi lapokban, hogy milyen kü- ] lönös terveim vannak — mond­ja Horthy. — Egyik-másik orgá­num megtett már kínai anya­császárnénak is. Terveimről annyit írtak, hogy már magam is tamáskodtam magamban. El­híresztelték, hogy vérfürdőt fo­gok rendezni és minden épkéz­láb embert megölök. Mindenki tudomásul veheti, hogy éppen az ellenkezője fog megtörténni. j (Folytatjuk) — Eddig sem csalódtam ben­nük, a továbbiakban is számítok rájuk — mondja. Rózsa Sándor főművezető így vélekedik: — Négy művezető tartozik hoz­zám, akikkel minden termelési feladatot megbeszélek. A mi fel­adatunk, hogy segítsük a dolgo­zókat, mutassuk meg nekik: csi­náljátok így! Ne a munka inten­zitásának növelésével, hanem le­hetőleg különösebb fáradság nél­kül „takarítsák meg”’ a heti 4 órát. Adjunk mindent a kezükbe, hogy dolgozni tudjanak és ne ők szaladgáljanak anyagért, szerszá­mért. A Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár békési gyáregységének vezetői és dolgozói sok-sok össze­függésben mutatják be: kitől mit várnak és ki mivel járulhat hozzá legjobban, hogy a heti 44 órás munkaidő alatt se csökkenjen a termelési érték és a gazdasági eredmény inkább javuljon. Ez a feltétele, hogy az eddigi kerese­tük megmaradjon, sőt annak is, hogy a munkaidőcsökkentés vég­legesen „polgárjogot” nyerjen. Most tehát majd bizonyítani kell. A békési vasasok joggal elvárják, hogy a kooperáló vállalatok, va- j lamint a tanácsi és más szervek támogassák őket törekvésük meg­Tartalmában újszerű klubestet rendezett a közelmúltban az eleki gimnázium KlSZ-szerveze- te, melyre meghívták az elmúlt esztendőben érettségizett fiata­lokat. A volt diákok e negyedi­kesek számára pályaválasztási tanácsadást tartottak. Az egyetemisták és a főiskolá­sok a felsőfokú tanintézmények oktatási rendszeréről, a felvételi vizsgákról, az egyetemi KISZ- szervezetek, munkájáról, az ipari tanulók pedig a szakmunkás­képzőben szerzett tapasztalata­Fontosnak tartja még, hogy pártfogolják és jutalmazzák a dol­gozók kisebb-nagyobb újításait, ésszerűsítéseit. Terjesszék él a jó módszereket, hogy az egész gyár­egység hasznát lássa azoknak. Sok-sok megtakarított percből lesznek az órák. Gondol arra is, hogy akadnak ellenzői a 44 órás munkahét be­vezetésének, akik szerint ez még korai, őket meg kell győzni, mert csak közös akarattal érhető él 'jó eredmény. Horváth Mátyás, a daraboló- sajtoló műhelyben brigádvezetó- helyettes. Egyetért a rövidített munkaidő bevezetésével és azzal, hogy minden második hétfő lesz a szabadnap. — Azért is jó, mert az a tapasz­talatom, hogy egyesek hétfőn pi­henik ki a vasárnap „fáradalma­it”. Most majd otthon lesz erre alkalmuk. Egyébként nagyrészt fiatalok dolgoznak nálunk, töb­ben horgásznak, vadásznak, min­den második héten két napra is kirándulhatnak. Nekik ez az igazi pihenés. Tavasszal sokan a ház­körüli munkával foglalkoznak. valósításában. Pásztor Béla ikról és a munkalehetőségekről beszéltek. Megalakult Békéscsabán a Mezőgazdasági köm > hónap megyei rendező bizottsága A már hagyományos Mezőgaz­dasági Könyvhónap megyei ren­dező bizottsága január 5-én tar­totta első ülését Békéscsabán, a megyei tanács művelődésügyi osztályán. A bizottság feladatait Gácsér József osztályvezető vá­zolta, kiindulva az előző évek ta­pasztalataiból és rámutatva arra, hogy az idén a könyvhónap ren­dezvényein a mezőgazdasági nagyüzemek szakembereinek részvételét sokkal nagyobb arány­ban kell biztosítani. Fontos fel­adat az is, hogy több oldalúan se­gítsék a könyvvásárlást, nagyobb körben terjesszék a mezőgazda- sági szakkönyveket és jobb elő­készítéssel biztosítsák a szakíró— olvasó-találkozókat. A bizottság tagjai közül többen elmondották véleményüket. Lip- ták Pál, a megyei könyvtár veze­tője a szakíró—olvasó-találkozók Több idő jut a művelődésre, szó- i lebonyolításával foglalkozott és rakozásra, tanulásra. Szóval, min- j vándor-könyvkiállítás készítését A BÉKÉSCSABAI GÉPJAVÍTÓ ÁLDOMÁS, Szarvasi út, felvesz építőipari művezetőt és kőműves brigádvezetőt Bérezés megegyezés szerint. javasolta, melyeket a megye kü­lönböző községeiben a könyvhó­nap alkalmával be lehetne mu­tatni. Horváth László, a megyei művelődési ház munkatársa a szakfilm-bemutatók sűrítését szor­galmazta, dr. Krupa András, a TIT megyei titkára pedig a könyvhónap idejére felajánlotta a TIT növényvédelmi kiállításának anyagát. Nagy Lajos, a MÉSZÖV munkatársa a földművesszövet­kezeti boltok könyvárusításának jelentőségével foglalkozott, majd a bizottság összeállította az idei mezőgazdasági könyvhónap prog­ramját. A tervek szerint az ün­nepi megnyitót Szarvason tartják február 1-én, a járási művelő­dési házban. Az ünnepi megnyi­tó után tapasztalatcsere-látogatás lesz az ÖRKI-ben és az állami gazdaság laboratóriumában. A megnyitó ünnepségein a járási könyvesbolt könyvkiállítást és könyvvásárt rendez. Á további tervek szerint nyolc kiemelt könyvhónapi rendezvény lesz még Békés megyében, többek kö­zött Gyulán, Orosházán, Bótés- csabán, Szeghalmon és Tótkomló­son. A mezőgazdasági szakfilmek megyei bemutatóját február má­sodik felében rendezik meg Bé­késcsabán, ezen a bemutatón első­sorban kertészeti szakfilmeket ve­títenek. A nagyüzemi mezőgazda­ság kérdéseivel foglalkozó más jellegű szakfilmek bemutatóját március első felében tervezik. A bizottság elhatározta még, hogy a járási és városi könyvhó­napi bizottságok január 15-ig ala­kulnak meg és kezdik el munká­jukat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom