Békés Megyei Népújság, 1968. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-07 / 5. szám
1908. január 7. 4 Vasárnap Mintás neceharisnya, kötött leánykaruha, férfiing újdonság a terméklistán Gondosan felkészüli az új esztendőre a Békéscsabai Kötöttárugyár A Békéscsabai Kötöttárugyár — amely több tucat államba exportálja termékeit — 1968-ban mintegy ezerháromszáz tonna fonalból készít különböző kötöttholmit, illetve kelmét. A gyár vezetői és dolgozói nagy gondossággal készültek az új feladatokra. Arra törekszenek, hogy még a pamutárut is a legdivatosabb formában készítsék, újabbnál újabb termékekkel lepjék meg a hazai és a külföldi vevőket. A terméklistán számos újdonság szerepel. Többek között mintás necchardsnyát gyártanak a Budapesti Harisnyaigyárral kooperálva. Újfajta szintetikus férfiinganyagot készítenek, ami színre nagyon tetszetős, s mivel körhur- kolásos gépen kötik, igen szetUös, tehát kényelmes viselet. Ebből az anyagból a Szarvasi Ruházati Ktsz varrja a divatos férfiingeket Még ebben a negyedévben eljut a fogyasztókhoz, a lányos mamák nagy örömére a bébi- és leányka kötöttruha. Accrilfonál- bóü készítik, horgolt mintával, a legdivatosabb fazonban. A habkönnyű műanyag ruhácskák hat Fénypont as éjszakában Január 4-én éjszaka, egy Budapestről Békéscsabára tartó személygépkocsi Szarvas és Kondoros között üzemanyag- hiány miatt megállt az út szélén. Az utasok reményt vesztetten, csupán arra gondoltak, hogyan tudnának a nagy hideg ellen védekezni. És amikor éppen erről tanakodtak, a távolban fénypont jelent meg, amely gyorsan közeledett az úton. Az álló gépkocsi mellé érve megállt. Egy motorkerékpáros volt. Amikor megtudta, hogy mi a baj, egy kis türelmet kért: — Bízzanak bennem — kezdte megnyugtatásul —, szerzek üzemanyagot. Továbbment Kondorosra, álmukból keltette fel azokat, akiknél remélte, hogy talál üzemanyagot és nemsokára teli 20 literes kannával fordult visz- sza. Az autó utasai szóhoz sem tudtak jutni a csodálkozástól: hogyan is lehet képes valaki önzetlenül ilyen áldozatra? Hiszen soha nem találkoztak, azt sem tudták egymásról, hogy élnek. Ha valaki hidegben, éjszaka kilométereket motorkerékpároz azért, hogy segítsen a bajbajutott embertársain, annak elismerés és köszönet jár. Az autó utasai nem is maradtak ezzel adósak, közben azonban elfelejtették megkérdezni, hogy ki is ö tulajdonképpen. De a motorkerékpárjának rendszámát feljegyezték: LA 47—16. És emlékeznek, az ismeretlen jótevő beszélgetés közben említette, hogy munkahelye a kondo- osi autóspresszó. —or. színben készülnek, kettő évtől nyolcéves korig. Egymillió forintot szánt az üzem az úgynevezett középgépesítésre. Elektromos adatfeldolgozásra rendezkednek be, így naponta látják, hogy milyen gazdaságos volt a termelés, a készletnyilvántartás, a diszponálás könnyebb, gyorsabb lesz. Mint a gyáriak, találóan mondották: az új gazdásági mechanizmusban a szellemi termék nagyobb kapacitással érvényesül, mint bármikor. Nemcsak termelni, hanem az új divatcikkek gyártására gyorsan átállni, a piacokat felkutatni és megtartani is szükséges. Ez a célkitűzés. A Békéscsabai Kötöttáru- gyár divatos bébi h ol mi j aival bekerült a Kiváló Termékek Fórumába. Ez a cím kötelez, csak kiváló minőségű terméket adhatnak. Ez pedig biztosítja a piacot az álomszép kötöttholmiknak. A. R. Építőanyagok árváltozása Uj rendelkezés a lakosság részére végzett építőipari munkák áráról és az állami hozzájárulásról Az építőanyagipari termékek új I Az alapvető építőanyagok ko- termelői és fogyasztói árának I rében a falazóahyagoknál a legcélt, hogy az árakban következetesen tükröződjenek a ráfordítási arányok. Ennek megfelelően a termelői és a fogyasztói ár közötti különbözet általában csak a belkereskedelmi forgalmazás költségeit tartalmazza. A hiányanyagok miatt azonban jóval szélesebb körben maximálták a fogyasztói, mint a termelői árakat. A fogyasztói árak kialakításában egyébként az volt a legfontosabb törekvés, hogy különböző eszközökkel — forgalmi adó eltörlésével, kereskedelmi haszonkulcs módosításával stb. — az áremelkedést árcsökkentésekkel ‘ ellensúlyozzák, így az építőanyagipari termékek összességének átlagos árszintje nem emelkedett. Ezen belül természetesen az egyes termékcsoportok fogyasztói ára változott. hető falazóanyagok ára 24,8 százalékkal emelkedett, s a kereskedelem forgalmi telepein ehhez még hozzászámítják a szállítási költséget is. Az égetett mész árában lényegében nincs változás, legfeljebb a helyiipari mészüzemek szabadáras termékeinél várható kisebb ingadozás. A lakásépítéshez kisebb tételben használt anyagok közül pedig egyebek között emelkedett a kályhacsempe, az egészségügyi kőedény, a csempe, a síküveg és a hidegburkoló-cikkek ára. Az árkiegyenlítésben legnagyobb hatású a cement fogyasztói árának 28,6 százalékos csökkentése. Ezenkívül a tetőfedőanyagok ára átlagosan 17,4, de a tetőcserépé 22 százalékkal csökkent. Jelentősen, A gazdaságirányítás új rendszerében nagy feladat vár a kamu ti Béke Tsz vezetőire, gazdáira, A csaknem 6000 hold szántó holdanként 24 aranykoronás, így az adózással történő jövedelemelvonásnál a legmagasabb kategóriába tartoznak. Ez azt jelenti, hogy a tsz eddigi földadóját az állam további 1,8 millió forinttal toldotta meg. Tulajdonképpen a kiváló természeti körülmények között gazdálkodó üzem különbözeti föld- j járadéka ez az összeg. A terme- | lőszövetkezeti adózás korábbi rendszerében az állam nem differenciálta a kedvező vagy a mostoha körülmények között gazdálkodó üzemek helyzetét. Így fordulhatott elő, hogy az adózásnál a szikes és a terméketlen talajon gazdálkodókat azonosan bírálták ! el. Nyilvánvaló, hogy az azonos I elbírálás nem helye®. Köztudott ugyanis, hogy a kötött, a 8—10 I aranykoronás föld művelésének költsége lényegesen magasabb, ■ mint a 24 aranykoronás kamuti határé. Ugyanakkor a hozam lényegesen kisebb, mint Kamuton. Ebből a jelentősen nagyobb haszonból von el az állam 1,8 millió forinttal többet, mint 1967- ben, A másik jelentősebb kiadás az SZTK-hozzájárulás, a szövetkezeti gazdák — idősek és fiatalok — szociális és egészségügyi ellátásának továbbjavítása, melyre a törvényes rendelkezések értelmében Kamuton 1,3 millió forinttal kell többet fordítani, mint tavaly. Növeli a termelés kiadásait a gázolaj árának literenkénti 30 filléres emelése és az egyéb kisebb jelentőségű intézkedések, melyek összege megközelíti vagy Fiatalok munkaversenye a ÍX. FIT tiszteletére A Gyulai Harisnyagyár KISZ- szervezete a IX. Világifjúsági Találkozó tiszteletére március 1-től június 30-ig' munkaversenyt szervez valamennyi fiatal részvételével. Az értékelésnél figyelembe veszik a minőségjavulást, a termelékenység fokozását és az anyag'takarókosságot. 'Július 1-től október 31-ig a Kommunisták Magyarországi Pártja és a Kommunista Ifjúmunkások Szövetsége megalakulásának 50. évfordulója alkalmából is szerveznek munkaversenyt. A két versenyidőszak legjobbjai pénzjutalomban és dicsérő oklevélben részesülnek. 25,4 százalékkal olcsóbb a parket- ta és a hajópadló, továbbá 13,5 megállapításában sikerült legjob- | jelentősebb a fogyasztói áremel- { százalékkal csökkent a faajtó és ban megközelíteni azt a központi [ kedés. A gyártelepeken beszerez- j ablak fogyasztói ára. Az árkiegyenlítődés országos átlagban valósul meg, de egyes épületek esetében a lakástípusoktól, a szállítási költségektől és a különböző árú anyagok felhasználásának arányától függően eltérhet az átlagtól. Az árarányok a népgazdaság teherbíróképességének, az építőanyagipar jelenlegi szerkezetének jobban megfelelő cikkek felhasználására ösztönöznek. Január 1-től megváltozott az építési munka termelői ára is, hiszen az építőiparban is érvényesíteni kellett az új gazdálkodás rendjéhez igazodó árképző elemeket. A lakásépítési munkák átlagos termelői árszintje mintegy 17 százalékkal emelkedett, de ez a növekedés csak az állami vállalatoknak és szövetkezeteknek jelent több bevételt. A lakosság semmivel sem fizet többet az építésért, mint korábban. Az építőipari kisiparos munkáinak díja ugyanis lényegében változatlan maradt. Az állami vállalatok és szövetkezetek építési munkájáért fizetendő ártöbblet kiegyenlítését pedig az állam vállalta magára. Rendkívül jelentős ez a támogatás, mert nemcsak azt célozza, hogy a lakosságot ne terhelje a részére végzett építőmun- ka költségtöbblete, hanem elsősorban a lakásépítési kapacitás növelését, a munkák meggyorsítását segíti. Eddig ugyanis az állami vállalatoknak és a szövetkezeteknek csaknem minden esetben veszteséges, ráfizetéses volt a lakosságtól kapott közvetlen megrendelésre végzett családi és társasházépítés vagy egyéb építési feladat. Az állami árkiegészítés azonban már jövedelmezővé teszi ezt a munkát, s a nyereséges vállalkozás pedig jelentős ösztönző erő. A Magyar Közlöny december 31-x számában jelent meg az építésügyi és városfejlesztési miniszter és a pénzügyminiszter közös rendelete, amelyben az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével egyetértésben szabályozták a lakosság részére végzett építőipari munkák árát és meghatározták az állami árkiegészítést. Az ár- és jövedelemszabályozás hatása a kamuti Béke Tsz gazdálkodására talán meg is haladja a félmillió l tezésű hiteid kukoricát termeszforintot. | tenek. Holdanként 10 mázsa terA társadalom azonban i mésnövekedést várnak. A kukonemcsak kér a gazdaságilag erős j Kamuitól, hanem a mezőgazdasá- j gi termékek felvásárlási árának növelésével juttat is. A tsz 180 vagon búza eladására sízerződött a gabonafelvásárlóvaü. A búza felvásárlási árának rendezésével az idén mázsánként 30 forinttal kapnak többet. Így a szövetkezet 540 ezer forinttal jut több bevételhez, mint 1967-ben. A cukorrépa mázsánként — tisztán 5 forinttal növeli a közös bevételeit. Kétszáz holdról 400 vagon termésre, azaz 200 ezer forint többletbevételre számítanak az előző évhez képest. A hízott sertés kilónkénti felvásárlási ára 2,5 forinttal növekedett. Háromezerkétszáz mázsa sertés értékesítésével 800 ezer, 1600 mázsa hízott marha eladása után pedig — kilónként 2 forintjával — 320 ezer forint többletbevételhez jutnak. Vagyis az árrendezések — szerényen számolva — 1,7 millió forint jövedelemtöbbletet visznek Kamatra. összességében — az eddigi adatok ismerete alapján — a kamuti Béke Tsz-nek kétmillió forint kiadást jelentenek az 1968. január 1-én életbelépett ár- és jövedelemszabályozó intézkedések. Az 1968-as gazdálkodást azonban nemcsak az ár- és a jövedelemszabályozás intézkedései jellemzik, hanem a szövetkezetek útkeresése is. Az új, a megváltozott helyzethez igazítják gazdálkodásukat, hogy bevételeik és kiadásaik megfelelően alakuljanak. Az önálló és a felelősségteljes gazdálkodás Kamuton is ricára holdanként 6 mázsa vegyes műtrágyát használnak az eddigi 1,2 mázsa helyett A több- letteirmést sertéshizlalásra fordítják. Ebben az évben a tavalyi hízott sertés értékesítésen felül további 500—600 eladását tervezik. így 1,3 millió forint bruttó bevételre számítanak. Egy új, Kamuton eddig ismeretlen üzemág meghonosítására is gondoltak. Az Ültetvényterv Vállalaittal már meg is kötötték a szerződésit 350—400 ezer csemege- és borszőlő-oltvány előállítására. Ettől a vállalkozástól 1 millió forint bevételt remélnek. Vagyis kis rátartással, nem is különös erőfeszítéssel előteremtik az ár- és a jövedelemszabályozással Ka- mutról elvont összeget. A kamuti Béke Tsz bruttó termelési értéke 1967-ben megközelítette a 49 millió forintot. Ter- melvényeik jelentős részét — mintegy 36 millió forint értéket — az államnak adták el. Ebben az esztendőben 50 millió forinton felüli árut termelnek. Hogy jól bebiztosítsák magukat, az 1967. évi terven felüli tiszta jövedelem jelentős részét üzemvitelre készpénzben tartalékolják. Ebben látják a munkaegységenként havonta folyósított 15 forintos előleg alapját, a hitelképesség megőrzését, s a kamatok felemelése miatt lehetőleg a hitel nélküli gazdálkodás szervezését. A többtermelésnek, a nagyobb jövedelemnek, az önálló gazdálkodásnak azonban más lehetőségei is vannak Kamuton. A takarmányfelhasználás 1 kiló élő sertés előállítására még mingondolatokat ébresztett. „Célul I dig sok: 4 és fél—5 és fél kiló. tűztük — mondotta Balogh Sándor, a tsz elnöke — a rendszeresen dolgozó gazdák jövedelmének 1967-es színvonalon, vagyis 24 ezer forint körüli tartását, sőt néhány százalékkal való növelését”. Ez viszont nem kis dolog. Hogy ne érhesse a tsz-t meglepetés, gazdasági intézkedéseket tettek a termelés tartalékainak feltárására. A növénytermesztésben Ennek csökkentése azonban nem képzelhető el a sertésférőhelyek korszerűsítése nélkül. A gazdálkodás másik tartaléka az öntözés, melyre itt 1973-ban a Tisza II. vízlépcső megépítése után kerülhet sor. Addig azonban öntözéses termesztés nélkül olyan hozamok elérésére törekszenek, melyek biztosítják a gazdálkodás bevételeit, kiadásait, a gazdák szövetkezetből származó jövedel- két irányban lépnek előre. Össze- j mének fokozatos növelését, sen 700 holdon egyszeres kérész- J Dupsi Károly A szövetkezeti és OTP öröklakás fogyasztói ára tehát változatlan maradt. s így nincs szükség arra, hogy ezeknek a lakásoknak építése lakosság részére végzett munkának minősüljön és még további dotációt kapjon. Az új rendelet szerint a szövetkezeti és az OTP öröklakás építésének kivételével a lakosság részére végzett építőipari munkák közül az új lakóházak és önálló lakások építtetőiét lakásonként állami hozzájárulásban kell részesíteni, akár építési kölcsönből, akár teljesen magánerőből építkeznek. Nem adható hozzájárulás nyaraló, hétvégi ház és nem lakás céljára szolgáló létesítmények — garázs, műhely stb. — építésére. Az állami hozzájárulás építmény- és lakásfajtánként változik, és a korszerűbb létesítményeknek kedvez. Végeredményben a garzonlakástól a három- vagy ennél több szobás otthonig lakásonként 15 000-től 49 000 forintig terjedhet a hozzájárulás. Az új rendelet hatálya — a kisiparosok kivételével — bármelyik kivitelezőnek a lakosság részére végzett építőipari munkájára kiterjed. A szövetkezeti és az OTP öröklakások építésével, valamint az új rendelet szerinti lakásépítéshez nyújtott dotáció alapján — az előzetes számítások szerint — az idén több mint 800 millió forinttal segíti államunk a lakásépítés ütemének növelését. (MTI)
