Békés Megyei Népújság, 1968. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-05 / 3. szám

1968. január 5. 4 Péntek Már épül az autószerviz Orosházán A Bélkés megyei Népújság de­Eredményekben gazdag esztendőt zártunk Negyven és fél vagon gyulai kolbásx terven felül Űllörőli Mlyegrajz-pályázata a KMP megalakulásának 50. ávlorÉlója alkalmából camber 30-i számában megjelent „Amíg az autós fürdik — a szerviz dolgozik” Lesz-e ilyesmi Orosházán is? című újságcikkel kapcsolatban a következők szí­ves közlését, kérem lapjukban: Orosháza városban a lakatos- és gépipari javító ktsz létesít autószervizt a Csorvásd úton. A beruházás megvalósításához a Közlekedés- és Postaügyi Mi­nisztérium, az OKISZ, mind a Békés megyed Tanács Végrehajtó Bizottsága, valamint a KISZÖV jelentős segítséget nyújtott. En­nék köszönhető, hogy a szerviz- állomás építése már nemcsak hogy megkezdődött, hanem az épület falmagasságig készen van. Ennek alapján remény van ar­ra, hogy az 1968. december 31 -i határidő előtt át lehet adni ren­deltetésének. A szervizállomáson 16 fő termelőmunkát végző dol­gozót foglalkoztatnak majd, a beruházás 2,4 millió forint érté­kű. A működéséhez szükséges legmodernebb felszerelés és mű­szerek már meg is érkeztek. A helyben jelentkező igénye­ket az állomás a legteljesebb mértékben ki fogja elégíteni. Dr. Sülé József vb-elnök Az utóbbi években jelentősen megváltozott a mezőgazdaság­ban is a termeltető és a ter­melőüzemek kapcsolata. Szövet­kezeti vezetőink többsége még jól emlékszik arra az időszakra, amikor a termelési feladatok, el­képzelések a járási mezőgazda- sági osztályon kerültek megvita­tásra. Akkor az állami, vagyis a népgazdasági érdeket a járási tanács vezetői képviselték, s arra kötelezték a termelőüzemet, hogy a termeltető vállalattal szerződjenek bizonyos termékek előállítására, értékesítésére. En­nek a gyakorlatnak ma már csak emléke éL A GYULAI KOLBÁSZ VILÁG­MÁRKA, kiváló exportcikk. Több mint 35 országba szállítják. Jó mi­nőségét bizonyítja, hogy évek óta egyetlen reklamáció sem történt az üzletfelek részéről. Éppen ez­zel magyarázható a vállalat gyors ütemű fejlődése, a termelés emel­kedése. A vállalatnak jelenleg 53 mil­liós rekonstrukciós terve van, amelyet folyamatosan, évről évre, a termelés fokozatos és állandó növelésével párhuzamosan hajt végre. Ehhez a nagyarányú fej­lesztéshez a feltételek adva van­nak. A legdöntőbb ebben a tekin­tetben a több mint egy évtizedes gazdag tapasztalatokkal rendelke­ző vezető kollektíva és a „Szak­ma kiváló dolgozója” címet több­ségében elnyert nagyszerű törzs­gárda, akik közül sokan szinte összenőttek az üzemmel. Részükre az üzem az élet folytonosságát, biztonságát, a ma és a holnapok örömét is jelenti. Ezt érzik a fia­talok is, a gyár neveltjei, akik a munka mellett részt vesznek az üzem, a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség minden politikai és társa­dalmi megmozdulásában. A VÁLLALATNÁL KIVÁLÓ eredményekkel járt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére szervezett jubileumi munkaver­seny és a november 7-re indított egyhetes forradalmi műszak. A vállalat pártvezetősége kibővített vezetőségi ülésen értékelte a ver­partnert keresett a szövetkeze­tek központjaiban, amikor elad- nivalója volt. így van ez rendjén. Valaho­gyan így kellene ezt csinálni az élet minden területén, hiszen termelőszövetkezeti vezetőink többsége, a vállalatok telepveze­tői olyan üzemszervezési és ke­reskedelmi gyakorlatra tettek szert, melynek alkalmazásával képesek a vállalati, illetve a népgazdasági érdeket a társa­dalom javára egyeztetni. Jó ala- pót ad ehhez az a mezőgazdasági I árpolitika is, melyet a kormány ] az utóbbi hónapokban követke­zetesen léptetett életbe. D. K. j seny forintban is kimutatható eredményét. Megállapította, hogy a vállalat dolgozói nagyszerűen helytálltak a munkában. A párt- és vállalatvezetőség köszönetét és elismerését fejezte ki a jó mun­káért, amit párt- és szakszervezeti gyűlésen, termelési tanácskozáso­kon ismertettek a dolgozókkal. A vállalat fő terméke kétségte­lenül a gyulai kolbász. Az 1967. évi terv 160 vagon volt. Ezt a mennyiséget november 7-re tel­jesítettük. Az éves munkaverseny keretében a szocialista műhelyek dolgozói ezt 10 vagonnal meg­emelték és ennek eleget is tettek. A végleges teljesítmény azonban 200 vagon lett. A vállalat dolgozói december 28-án délelőtt teljesítették az éves terven felüli 40 vagon gyulai kol­bász gyártására és leszállítására vállalt exporttervüket. Nem év végi hajrával, hanem a minden­napok célszerű kihasználásával vált lehetővé, hogy a 160 vagonos évi terv helyett 200 és fél vagonos eredménnyel zártuk az 1967-es évet. AZ EREDMÉNYEK ELÉRÉSÉ­BEN az érdem a vállalat tíz szo­cialista brigádjában dolgozó 256 fizikai munkásé. A jó munkának, a vállalat gondos létszám- és bér- gazdálkodásának tudható be, hogy már a harmadik negyedévi ered­mények alapján — az előzetes célkitűzések utólagos értékelése folytán — 88 ezer 900 forintot fi­zettek ki prémiumként a dolgo­zóknak. A vállalat vezetősége nemcsak szavakban, hanem té­nyekben is kifejezésre juttatja azt az elvet, hogy aki többet tesz a vállalati közös alap érdekében, az többet is kapjon. A húsüzemi dolgozók e kiváló teljesítménye mellett nem volna helyes, ha nem szólnánk a felső ] szervek, a vállalatvezetés együtt- j működéséről, a munkafeltételek ^ és alapanyagok biztosításáról. En­nek a céltudatos kooperációnak, a termelést irányító szervező gár­dának is köszönet és elismerés jár. KELLEMES ÉRZÉS VOLT, amikor az utolsó 25 kilogrammos szállítmányra is rákerült a ha­gyományos nemzetiszínű szalag az újévi jókívánságokkal együtt. A jó munka fölötti öröm, a jövő iránti bizalom sugárzott az arco­kon. Egy ilyen termelési eredmény­Parlnerek — avagy kinek eladó a termék? Sorbon és sor előtt A gazdaságirányítás új rend­szerére való készülődés egy egész sor változást hozott a termelés- szervezésben. A vállalatok szak­emberei, a kereskedők most már nem ülnek be egyik járási tanácshoz sem, s nem várják karba tett kézzel, hogy az állami vezetés hajtsa malmukra a vi­zet. A járási mezőgazdasági osz­tályok mostantól fogva a szerző­déses termesztés törvényeinek betartására ügyelnek. A szerző­déskötés a termeltető vállalat és a termelőüzem vezetőinek kizá­rólagos joga lett. Az új helyzetben a termeltető is a termelő vállalat partnernak tekinti egymást. Egymásra van­nak utalva, éppen ezért a szer­ződések kötésekor a kölcsönös érdekek tiszteletben tartása, a meggyőzés és az emberségre tö­rekvés dominál. A gabonafel­vásárló és feldolgozó vállalat békési telepén is ezeket az ör­vendetes tényeket tapasztaltuk. A szövetkezeti vezetők termékeik értékesítésének ügyében part­nerként keresték fel a kirendelt­séget. Viszont a kirendeltség is Mitől függ, hogy kit milyen helyőrségbe és fegyvernemhez vo­nultatnak be? Milyen lehetősége van az egyéni kívánságok teljesí­tésének? Milyen kedvezmények és jogok illetik a katonai szolgá­latát teljesítő fiatalt? Mi kell ah­hoz, hogy valaki tiszt legyen? Mennyi a tisztesek szolgálati ide­je...? Ilyen és hasonló kérdésekre ad választ és felvilágosítást a Zrínyi Katonai Könyvkiadó által kiadott „Sorban és sor előtt” című könyv, amely rendkívül hasznos mind a bevonulás előtt álló, mind a kato­nai szolgálatukat teljesítő fiatalok számára. Azoknak, akik még ma is „el­veszett időnek” tekintik a kato­náskodást, csattanó választ ad a „Szakmát tanultak a hadsereg­ben” című írás, amely a példák sorával bizonyítja, hogy a hadse­regben szerzett szaktudás hogy segíti további pályájukon a fiata­lokat. Kriminél izgalmasabb riportok számolnak be a k^-szerű technika szerepéről a mai hadászatban. I Színes leírásokat olvashatunk pél­dául az éjszakai sötétségben, inf­ravörös-technikai műszerek segít­ségével végrehajtott harci felada­tokról a lokátorosok életéről; a víz alatt is közlekedő harckocsik­ról; a legmodernebb rakétákról, amelyek halálos biztonsággal sem­misítik meg az ellenséges célpon­tokat. Az egyik színes cikk a szu­perszonikus repülők változatos és érdekes világába kalauzolja el az olvasót. Több írás foglalkozik a katonák mindennapi életével: a gyakorla­tokkal, sporttal, kultúrával, szó­rakozással. Megtaláljuk a kötet­ben a katonaélet elmaradhatatlan részeként — a humort is. Az ol­vasók bizonyára örömmel fogad­ják majd azokat a történeteket is, amelyek ellenséges kémek és ügynökök, határsértők leleplezé­séről számolnak be. A „Sorban és sor előtt” nem­csak a szolgálatukat teljesítők, hanem a volt és leendő katonák számára is hasznos és érdekes ol­vasmány. g. L nyel zárult év a legbiztatóbb ala­pot jelenti a következő indulásá­hoz. A gazdasági reform bevezeté­se, ha okoz is problémákat, dol­gozóink általános véleménye az, hogy a párt és kormány erre irá­nyuló politikája, a gazdaságveze­tők ennek érdekében való tevé­kenysége a kölcsönös bizalomra épül, és az egész dolgozó nép ja­vát szolgálja. DOLGOZÓINK nagy érdek- déssel és érthető türelmetlenség­gel várják a gazdasági reform gyakorlatban mutatkozó hatását. A vállalatvezetéssel együtt úgy vélik: ők is mindent megtettek [ azért, hogy az új mechanizmus i bevezetésével megfelelő alapról induljanak az 1968-as év terme­lési feladatainak. Kohári István a Békés megyei Húsipari Vállalat párttitkára A Magyagr Úttörők Országos Szövetsége és a Magyar Posta út­törők részvételével rajzpályázatot hirdet a Kommunisták Magyar- országi Pártja megalakulásának 50. évfordulója alkalmából. A pá­lyázóknak ©gy bélyegsorozat raj­zait kell elkészíteni, a téma: mit jelent számukra a párt, a kom­munisták harca a szocializmus építésében. Részt vehet itt mindén kisdo­bos, úttörő, s általános iskolai ta­nuló. A rajzokat a Megyei Út­törő Elnökség címére 1968. feb­ruár 28-ig kell eljuttatni. A leg­jobb bélyegrajzok készítői külföl­di és csillebérci jutalomtáborozá- son vesznek részt, illetve pénz­es tárgyjutalomban részesülnek. Az újító mozgalom új szabályai A napokban jelent meg az a kormányrendelet, amely a gaz­dasági reform fő céljaival össz­hangban, a vállalatok növekvő önállóságát szem előtt tartva megszabja az újítási és találmá­nyi rendszer továbbfejlesztésé­nek leglényegesebb elveit, sza­bályait, utat nyitva az alkotó kezdeményezések még szélesebb körű kibontakozásához. E tekintetben a legjelentősebb az a rendelkezés, amely az eddi­gi merev kötöttségeket meg­szüntetve. gyakorlatilag lehető­vé teszi, hogy a jövőben mun­kakörétől és beosztásától füg­getlenül mindenki újíthasson. Ennek megfelelően bővíti az újítás fogalmát is. Eszerint újí­tás lehet az olyan műszaki, illetve üzemszervezési megol­dás, amely viszonylag új; a vállalatnak hasznos; előterjesz­tőjének nem munkaköri kötele­zettsége, vagy munkaköri fel­adata ugyan, de azon belül je­lentős alkotótevékenységnek minősül. Az újításnak ez a ko­rábbinál lényegesen átfogóbb meghatározása módot ad rá, hogy a vállalatok vezető állású dolgozói, valamint a kutatók, fejlesztők, tervezők stb. is ak­tívan bekapcsolódjanak az újítómozgalomba. Ez a lehető­ség a műszaki fejlesztéssel hi­vatásszerűen foglalkozó vezetők és beosztottak ezreit, tízezreit ösztönzi majd arra, hogy a vál­lalati kollektíva érdekeivel összhangban, sokoldalúan fejt­sék ki legjobb képességeiket és munkakörükben is kimagasló, újszerű megoldásokkal segítsék a technika gyorsabb fejlesztését, korszerű gyártmányok, gyártási eljárások sikeres bevezetését Az újító, alkotó tevékenység ösztönzését szolgálják az anyagi elismerésnek a korábbinál vál­tozatosabb formái. A műszaki fejlesztéssel hivatásszerűen fog­lalkozók jelentős alkotó, újító te­vékenységét a vállalat az új rendelkezések szerint megfelelő mértékű alapbéremeléssel, előre kitűzött célprémiummal, juta­lommal vagy egyéb anyagi jut­tatással honorálhatja. Az újítási díjra (amely eddig az anyagi elismerés kizárólagos formája volt) az előbbi kategóriába nem tartozó újítók, vagyis kisebb be­osztású műszakiak, művezetők, munkások sitb. tarthatnak igényt, amennyiben javaslatuk előterjesztése nem munkaköri kötelesség; megállapodhatnak azonban a vállalattal az anyagi elismerés egyéb formájában is. Az újítási díj mértéke tekinte­tében tehát a felek megállapo­dása irányadó, ennek hiányában a díj az egy évi vállalati ered­ménynek legalább két százaléka. Régebben is gyakran vitatott, s az új mechanizmus feltételei közt különösen nagy jelentősé­gű problémát old meg az a rendszabály, amely szerint az újító más vállalathoz csak mun­káltatója előzetes engedélyével adhat be a saját vállalata tevé­kenységi körét érintő újítási ja­vaslatot. Sőt, megállapodás ese­tén a rendelet ugyanígy korlá­tozza a vállalattal munkavi­szonyban nem álló személyeket újításuknak egyidejűleg más vállalathoz történő benyújtásá­ban. A vállalatnak joga van ahhoz is, hogy a hozzá be­nyújtott újítási javaslatot más vállalatnak átadja, értékesítse. Az újítót viszont minden eset­ben megilleti az újítások hasz­nából eredő megállapodás sze­rinti ellenérték, az újítási díj. A gazdálkodás hatékonysága érdekében a mostani jogi szabá­lyozás — mint látjuk — a ko­rábbinál nagyobb hatáskört biz­tosít a vállalatoknak a javaslatok elbírálásában, hasznosításában, az anyagi-erkölcsi elismerés módjának, mértékének megvá­lasztásában. A vállalatok újítási szabályzatában a kormányren­deletben megszabott fő elveket figyelembe véve a helyi sajátos­ságoknak megfelelően részletei­ben is ki kell dolgozni a válla­lat újítómozgalma továbbfej­lesztésének módozatait, anyagi és személyi feltételeit, ügyelve arra, hogy a népgazdaság, a vállalat és a dogozók érdekei harmonikus összhangban érvé­nyesüljenek. A szabályzat kidol­gozásához, a jogszabályok he­lyes értelmezéséhez a kormány határozata alapján az Országos Találmányi Hivatal és a SZOT közös irányelvek kidolgozásával nyújt segítséget a vállalatoknak. A találmányokkal kapcsolatos egyes rendelkezéseket jelenleg az újításokról szóló jogszabály tartalmazza. Ezek közül a leg­szükségesebbeket az új kor­mányrendelet átmenetileg sza­bályozza; végleges rendezésükre a kidolgozás alatt álló találmá­nyi, szabadalmi törvényben ke­rül majd sor. O. I»

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom