Békés Megyei Népújság, 1968. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-20 / 16. szám

W68. január 30. 4 Szombat rendelet az újítások elbírálásáról 75 z új gazdaságirányítási rend- szer bevezetése szükségessé tette az újítással kapcsolatos ko­rábbi rendelkezések teljes felül­vizsgálatát. Január 1-én hatályba lépett az 57/1967. korm. számú rendelét, amely a dolgozók alkotó, újító tevékenységét szabályozza. Az új rendelet alapvető célja az újítómozgalom tevékenységének kiszélesítése és ezáltal a műszaki fejlesztés hatékonyabbá tétele. A rendelet meghatározása sze­rint: „Üjítás az olyan műszaki, il­letőleg üzemszervezéssel kapcso­latos megoldás, amely viszonylag új, állami vállalat, állami szerv, társadalmi szervezet vagy szövet­kezet részére hasznos eredmény­nyel jár és nem tartozik előter­jesztőjének munkaköri kötehss- ségei közé, vagy munkaköri fel­adatán belül jelentős alkotó telje­sítménynek minősül”. (A mező- gazdasági termelőszövetkezetekre nem vonatkozik az új jogszabály). A fenti rendelet tehát lehetővé te­szi a munkaköri kötelezettségen belüli újítást is, ha az jelentős al­kotói tevékenységnek minősül. A műszaki megoldásnál a „viszony­lagosan új” követelmény azt je­lenti, hogy a vállalat, a gyáregy­ség azt még egyáltalán nem hasz­nosította és a javaslattétel idő­pontjában annak hasznosítását nem is vették tervbe. TTj a rendeletnek azon előírása ^ is, hogy az újítót az elért hasznos eredményre figyelemmel, erkölcsi és anyagi elismerésben kell részesíteni. Az újítás szerzőjé­nek kívánságára a vállalat köte­les újítói tanúsítványt kiadni. Nagy jelentőségű újítás szerzőjé­nek a miniszter, az Országos Ta­lálmányi Hivatal elnöke és a SZOT együttesen „Kiváló újító” kitüntetést adományozhat. Ezt a kitüntetést a rendszeres újító te­vékenység kifejtőjének is lehet adományozni. Az anyagi elismerés formái: a) A megfelelő mértékű alapbéreme­lés, prémium vagy egyéb juttatás; b) újítási díj. * Az a) pont alatti anyagi elisme­rés illeti a műszaki fejlesztéssel hivatásszerűen foglalkozó újító dolgozókat, közöttük a vállalat vezető állású dolgozóit, továbbá a kutatókat, fejlesztőket, tervező’-"t A régi értelemben vett újítási díj illeti azokat a dolgozókat, akiknek az újítás nem munkaköri kötelességük. Velük is megálla­podhat azonban a vállalat az egyéb formában történő anyagi elismerésben. Az újítási díj mértékét a ren­delet abban az esetben, ha a felek a hasznosítási szerződésben azt nem állapították meg és vita me­rül fel, általában az egyévi hasznos eredmény legalább 2 százalékában állapítja meg. et­től a mértéktől azonban indo­kolt esetben akár felfelé, akár lefelé is el lehet térni. Ha az eredmény pénzben nem mutatha­tó ki, a díjat az összes körülmé­nyek mérlegelésével kell megálla­pítani. 25 z újítási javaslatot a válla­latnál előírás szerint nyil­ván kell tartani, 60 nap alatt ér­demben el kell bírálni és a javas­lattevőt erről írásban értesíteni kell. Az újítási javaslat elbírálása és hasznosítása, továbbá a mun­kaköri kötelezettség kérdésének megállapítása a vállalat vezetőjé­nek hatáskörébe tartozik. A javaslat elutasítása esetén a dolgozó jogorvoslattal élhet. A szakszervezetek tevékenysé­gét szélesíti ki azon új rendelke­zés is, mely szerint bármely újí­tással .kapcsolatos sérelem esetén a dolgozó az elutasítástól számí­tott 60 nap alatt az illetékes szak- szervezeti szervhez panasszal for* dúlhat. A szakszervezet egyezte- | tési eljárást folytat le és ha en­nek eredményeként az ügy felül­vizsgálatát látja szükségesnek, a vállalatnak az ügyet 15 napon be­lül« újból meg kell vizsgálnia. Ha az eredmény a dolgozó ré­szére nem kielégítő, akkor a vál­lalati dolgozó a Munka Törvény- vényve rendelkezései értelmében a vállalati munkaügyi döntőbi­zottsághoz fordulhat panasszal, s ezen szerv határozata ellen pedig végső fokon a központi járásbíró­sághoz lehet felülvizsgálati kére- í lemmel élni. Ha nem vállalati dol- 1 gozó, hanem idegen személy az újító vagy a társszerzők egyike nem vállalati dolgozó, akkor egye­nesen a bírósághoz kell fordulni. Űj végül az a rendelkezés is, hogy a vállalat a hozzá újításként benyújtott javaslatot más válla­latnak is átadhatja. Az újítót ilyen esetben is megfelelő díjazás illeti meg. n.z újítási rendelkezések új szabályozásánál az volt a cél, hogy az újítás illeszkedjék ! bele a vállalati önállóság rendsze­rébe. Az újítási mozgalom és a műszaki fejlesztés hatékonyabbá tétele céljából az Országos Talál­mányi Hivatal és a Szakszerveze­tek Országos Tanácsa újítási irányelveket tesz közzé. Egyes vál- ; lalatokon belül a részletes válla- i lati újítási szabályokat mintegy önszabályozó rendszer keretében külön is meghatározzák, s ezek a kollektív szerződések mellékletét képezik. Dr. Horváth Gyula a központi Járásbíróság munkaügyi bírája Nem mérgező, de íokozoffaii főz­és robbanásveszélyes A‘ gáz helyes használatáról, a kezelést utasítás betartásáról nyilatkozik a DbGÁZ békéscsabai üzemvezetője Békéscsabán, a Kulich Gyula | persze minden esetben kimegy a Lakótelepen csaknem 300 lakás­ba vezették be a gázt. A gázké­szülékek száma — mivel átlag öt van egy-egy lakásban — mint­egy 1500. A Délalföldi Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat feladata, hogy a lakosság számára megte­remtse a biztonságos, gazdaságos és kényelmes gázhasználatot Fo­dor Géza, a vállalat békéscsabai üzemvezetője ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a gázkészüléke­ket a gyártó vállalat garancia- levéllel és kezelési utasítással lát­ta el, ugyanakkor bővebb keze­lési utasítást bocsátott a Bé­késcsabai Ingatlankezelő Vállalat rendelkezésére. Ezenkívül a Dél­alföldi Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat szerelői minden készü­lék üzembe helyezése előtt meg­magyarázzák annak kezelését. — Milyen veszéllyel jár a ke­zelési utasítás be nem tartása? — kértünk tájékoztatást Fodor Gézától. — A megyében szolgáltatott gáz 75—80 százalék metánt tar­talmaz, ami nem mérgező, de fo­kozottan tűz- és robbanásveszé­lyes. — Mikor okoz robbanást? — Ha a levegő gázkoncentrált­sága 5—15 százalék között mo­zog. Nagyobb arány esetén a „le­vegő” ég. — Észrevehető, ha a levegőben gáz van? — A szolgáltató vállalat sza- gosítja a gázt. ami minimális szivárgás esetén is észrevehető. Ilyenkor nem szabad nyílt lán­got használni az egész lakásban. — Hol kell különösen ügyelni a gázszivárgásra? — A konyhai és a fürdőszobai készüléknél. Ha nem zárják el, és a láng valami miatt elalszik, a gáz a levegőbe kerül. A szobai konvektorok égőtere — mint is­meretes — nincs kapcsolatban a belső térrel. — Mi a teendő, ha a lakó gáz­szivárgást észlel? — Természetesen szellőztetni kell, ugyanakkor a szolgáltató vállalat üzemét értesíteni, hogy küldjön ki szerelőt. Szerelőt kell hivatni akkor is, ha elromlik (nem működik) a készülék. — Vasárnap is van szolgálat? — Megszerveztük azt is. A délig beérkező igény alapján te­szünk eleget a kérésnek. Ha va­lahol gázömlés fordul elő, akkor Változó munkahelyre keresünk lakatos-szerelő, szak­és segédmunkásokat Külszolgálati költséget, havon­ta egyszeri hazautazást, he­tenkénti hazautazási költség­hozzájárulást, szállást térí­tünk. Bérezés: teljesítmény­bér, keresetkorlátozás nélkül. Jelentkezés: FÉMMUNKÁS SZERELÉSI ÜZEM, Budapest XIII., Lomb u. 11 sz. alatt. Felvétel esetén a felutazási költséget megtérítjük. 387 Az OVF Keletmagyarországi Vízügyi Építő Vállalat (Debrecen, Széchenyi u. 46 sz.) építésvezetőségei változó munkahelyre AZONNALI FELVÉTELRE KERESNEK mélyépítésben jártas technikust, kubikost, ácsot, vasbetonszerelőt, kőművest, befonozét, betanított segédmunkást Jelentkezés a Vállalat építésvezetőségein: 1. sz. építésvezetőség: 2. sz. építésvezetőség: 3. sz. építésvezetőség­4. sz. építésvezetőség­5. sz. építésvezetőség. 6. sz. építésvezetőség: 8. sz. építésvezetőség: 9. sz. építésvezetőség: 11. sz. építésvezetőség: Debrecen, Vágóhíd u. 18. Szolnok, Debreceni u. 15. Balmazújváros, Szigetkert-Vásártér Szarvas, Vasút u. 1. Szentes, Kossuth u. 17. Szeged, UTC-pálya. Gyula, Ferencesek tere 2. Békés. Petőfi u. 2. Miskolc, Sajópart, Kispást. 33 szolgálatban levő szerelő. Fodor Géza azt is elmondta, hogy az üzem dolgozói nap köz­ben készséggel adnak tanácsot azoknak, akik hozzájuk fordul­nak. Fontos az óvatosság, de aki a kezelési utasítást betartja, nem kell tartania veszélytől. — Mik a vállalat idei tervei a megyében: hova és hány lakás­ba kerül be a gáz? — Békéscsabán, a Kulich Gyu­la Lakótelepen 321, a Felsőkörös soron 192, az Ihász utcában 54 és a Tulipán utcai lakótelepen minden lakásba. Gyulán febru­árban 152 lakásba, azután pedig az elkészülő lakóépületekbe. Oros­házán is folyamatosan történik a fejlesztés. A szükséges anyag és készülék rendelkezésre áll. — Magánlakásokba is be lehet vezettetni a gázt? — Megrendelésre igen. Végül megtudtuk még Fodor Gézától, hogy az állami lakások­ban lakók közül egyesek ellenzik a gáz bevezetését. Ez nem aka­dályozható meg, arra azonban bárkinek joga van, hogy ne hasz­nálja a gázt. P. B. Tudományos vita a kéfegyházi halomsírok gépi feltárásáról (Tudósítónktól) 1968. január 12-én a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetében az Elméleti és Mód­szertani Munkaközösség ülésén a Kétegyházán végzett ásatások alapján (1967 nyarán) dr. Gazda­pusztai Gyula kandidátus, a Sze­gedi József Attila Tudomány­egyetem Ókori és Régészeti Inté­zetének tanszékvezető docense „Halomsírok gépesített feltárásá­nak eredményei és tapasztalatai” címmel tartott előadást. Az előadás és a vita alapján be­bizonyosodott, hogy a nagy töme­gű halomsírok kézi erővel való teljes feltárása olyan nagy fel­adat, amely a jelenlegi feltételek között egyelőre megoldhatatlan hazai viszonyaink között. E gya­korlati szükségesség alapján vető­dött fel a halomsírok, elsősorban a nagy és közepes méretű objek­tumok gépi úton történő feltárá­sának igénye. Magyarországon 1967 nyarán a Kétegyháza mel­letti halommező 7 kurgánjának feltárása során alkalmaztak elő­ször gépesítést, amelyek lehetősé­get biztosítottak a kutatónak a megfelelő módszerek kiválasztá­sára. Az eddigi gépi úton történt fel­tárások is bebizonyították a lele­tek rongálódásának igen mini­mális lehetőségét. Zielbauer György Kétegyháza A tanácsok vb-üléséről jelentjük: Békéscsabán a helységgazdálkodásról — Békésen a szarvasmarha- és sertésállomány helyzetéről tárgyaltak a végrehajtó bizottság ülésein A január 19-én megtartott ta-1 végleges elhelyezése érdekében nács vb-ülésekröl ezúttal a békés­csabai, a békési és a szarvasi já­rási tanácsoktól kaptunk tájékoz­tatást. Békéscsaba Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága az igazga­tási osztály által előterjesztett be­számolót vitatta meg és foglalt állást a közületi szervek és a ma­gánkisiparosok helyiségeinek el­helyezéséről. Jelenleg a város- rendezési program többek között Békéscsaba főútvonalának átépí­tését hivatott megvalósítani. Tud­valevő, hogy a Tanácsköztársaság útján a szanálásra kerülő ingat­lanokban sok az állami üzlet, rak­tár, iroda, de sok a magánkisipa­rosok által bérelt helyiség is. Jelenleg sürgősen megoldandó feladatnak tekinti a végrehajtó bizottság a Tanácsköztársaság útján működő Dél-magyarországi Felsőruházati Nagykereskedelmi Vállalat, valamint a Dél-magyar­országi Rövid- és Kötöttáru Nagy­kereskedelmi Vállalat kitelepíté­sét, ezenkívül az új piactér, illet­ve vásárcsarnok felépítését. Fel­adat a Melléktermék és Hulladék­gyűjtő Vállalat Sallai u. 6. szám alóli kihelyezése az állatvásártér mellé. Ugyancsak napirenden van a Békés megyei Iparcikk Kiske­reskedelmi Vállalat Sallai utcai j műhelyének kitelepítése a Szarva- | si és Kazinczy utca sarkán levő telephelyükre. E kitelepítés aka­dálya, hogy ezen a helyen üzemel a Kék macska nevezetű italbolt. A felsoroltakon kívül még a Ta­nácsköztársaság útján 33 kisipa­ros, illetve kiskereskedő működik, akik közül legtöbben a lebontásra szánt ingatlanokban folytatják te­vékenységüket. Örvendetes, hogy több állami vállalat békéscsabai telephelyének Békéscsabán beruházásokhoz fo­gott. A korábban beindított beru­házások 1967. december 31-ig a következő vállalatoknál fejeződ­tek be: Szolnok-Békés megyei FŰSZERT, Békés-Csongrád me­gyei Vas Nagykereskedelmi Válla­lat, a Dél-magyarországi Áram- szolgáltató Vállalat részére épült irodaház is teljesen beköltözhető- vé vált A városrendezési tervek megvalósításához és a közületek jobb elhelyezéséhez segítséget je­lent az ez évre áthúzódó beruhá­zások befejezése. A város tanácsa a továbbiakban is mindent meg­tesz, hogy a vállalatok hasonló építkezések megvalósításához Bé­késcsabán megfelelő területhez jussanak. Békésen a szarvasmarha- és sertés-tenyészállomány mennyisé­gi és minőségi helyzete, a sertés­hizlalási lehetőségek kihasználá­sa szerepelt a tárgysorozatban. Az anyag megtárgyalása előtt meg­vizsgálták a békési Kossuth, a csárdaszállási Petőfi, a kétsopro- nyi Rákóczi, a tarhosi Kossuth Tsz ilyen irányú tevékenységét. A vizsgálat tapasztalatai alapján a vb megállapította, hogy nem megnyugtató az állattenyésztés szakmai irányítása, még inkább nem a szakszerűség alkalmazása. Javasolta, hogy a tsz-ek igazgató­ságai nagyobb gondot fordítsa­nak állattenyésztési ágazataiknak szakmai irányítására, esetenként szükség szerint változtassanak a jelenlegi szervezeti, szerkezeti, üzemi állapotokon is. Szarvason a Vas- és Fémipari Ktsz-nek a járásban folytatott te­vékenységéről szóló jelentést vi- ’atták meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom