Békés Megyei Népújság, 1968. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-20 / 16. szám
1968. január 2«. s Szombat Medgyesegyházáról jelentjük A községi tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén megtárgyalta az általános iskola és gimnázium első félévi munkáját. Megállapították, hogy az általános iskolások munkára nevelésében szép eredményeket értek el, a közösség kialakítását pedig nagymértékben segítették az iskolagyűlések. A pályaválasztási gondok megoldását segítette többek között az, hogy a helybeli munkahelyek már közöliték az iskolával, hogy hány ipari tanulót tudnak foglalkoztatni. Az első félév tanulmányi átlaga 3,1. A magyar orosz, matematika és fizika szakkör tevékenysége eddig is, de a második félévben is segíteni fogja a még jobb eredmények elérését. A gimnázium diákjai között is szép eredmények születtek a munkára nevelésben. A helybeli Haladás Termelőszövetkezet őszi betakarítási munkáiban lelkiismeretesen, szorgalmasan vettek részt, különösen a harmadik osztály érdemel dicséretet. Igen jól dolgozik a KISZ-ön- kormányzat, sokat tesz a közösségi szellem kialakításáért. A gimnazisták tanulmányi átlaga az első félévben 3-as lett. A tanári kar a második félévben nagy gondot fordít az érettségizők előkészítésére és fokozottabb segítésére. Itt a motoros szán! A Magyar Hajó- és Darugyár működik, óránként 60 kilométeváci üzemében elkészült az első hazai gyártmányú motoros szán. Az új típusú sporteszköz a Csepel Vas- és Fémművek Motorkerékpárgyárában konstx-uált 14 lóerős, 300 köbcentis, speciális, teljesen automatizált motorral rés sebességgel halad és két személy szállítására alkalmas. A szabadság-hegyi gyakorlati bemutatón az új jármű kitűnően vizsgázott; a hazai és a külföldi érdeklődéstől függően még az idén elkezdik a sorozatgyártását. Hatvankilométeres toros szán. sebességgel száguld a havas terepen a moMT1 -fotó — Kovács Gyula felvétele Idős ember és a műtét Az idősebb embereken végzett j tozó műtétek - műtét, nem is olyan régen, nagyon későn végzik el kockázatos vállalkozásnak számi- í §®knél lényegesen kedvezőtlenebb tott. Kétségtelen, hogy az öregebb ember fokozottan érzékeny a fertőző betegségek iránt, vérkeringése már lassúbb és labilisabb, általában csekélyebb a műtéttel járó igénybevételek és bonyodalmak elviseléséhez szükséges ellenállóképessége. A sebészet fejlődése azonban az idősebb embereken végzett műtétek területén új lehetőségeket teremtett. Ilyen lehetőség például az antibiotikumokkal dolgozó, tervszerű fertőzés-elhárítás, különösen, ha 1 utána következő kezelés Is, csak az idős bete- j altkor lehet valóban eredményes, eredménnyel járnak, mint a fia' talabb korosztályoknál. A körültekintéssel és gondosan előkészített öregkori műtétek kimenetele viszont meglepően jó. Nissen professzor 125 olyan betegről számolt be, akiket vastag- vagy vékonybélrákjuk miatt operáltak. Ezek közül csak a 80—89 évesek csoportjában állapítottak meg az átlagot meghaladó halálozási statisztikát, a 70—79 évesek műtét utáni halandósága valamennyi korosztályénál csekélyebb volt. Mivel ezeket a műtéteket az 1952—58 kö. ............................ ! zötti időkben végezték, ma már a z un. antlkoalugánsokkal végzett ... , „„ , , , , ,, , I tudjuk, hogy az operálták 96 szatrombozis- es embóliamegelozes, I . . ... . , , , ............... I zaleka elerte a korhatárt, amely a sokk lekuzdesere idejeben al- . ,. ... . . , ,, , , , J a statisztika szennt a hasonló kokalmazott vér- es plazmaátöm- , , , , . , , ru egeszseges embereknél elvarlesztés, s nem utolsósorban az ^ ^ altatás technikájának nagyfokú ; A bázeli klinikán a gyomorműfejlettsége. Mindezek — ha szükséges — együttes alkalmazása olyan betegeknél is lehetővé teszi a műtéti beavatkozást, akik már kilencedik évtizedüket tapossák. Az öreg ember tehát nincs már „halálra ítélve” csak azért, mert a sebészet nem tud úgy segíteni rajta, mint a fiatalokon. A sebészetnek az öregkori betegségek gyógyászatában mutatkozó haladása volt a témája a nemrégiben Freiburgban megtartott nemzetközi szimpozionnak, amelyen Nissen bázeli professzor érdekes referátumot tartott idős betegein szerzett gazdag tapasztalatairól. Hangsúlyozta azt a különbséget, amely a gondosan előkészített beavatkozás és a szükségből gyorsan elvégzett műtét között fennáll. Egészen természetes, hogy az utóbbi csoportba tarha a betegben megvan a hajlandóság az orvossal való „együttműködésre”. Az öregkorral járó pszichikai változások e tekintetben elég súlyos akadályokat jelenthetnek. Nagyon sok függ a beteg általános testi és szellemi állapotától. Akinek a vérkeringése és légzőszerve jó állapotban van, érthető módon kedvezőbb esélyekkel indul a műtétnek, mint, aki már minden testi aktivitást elveszített. Ennek az utókezelés szempontjából is nagy jelentősége van. Ezért hangsúlyozta a professzor, hogy az idős operál- taknak lehetőleg mielőbb vissza kell kerülniük megszokott otthoni környezetükbe. Az orvostudomány fejlődése te hát konkrét segítséget, életük meghosszabbítását is nyújtja az öregeknek. tétesek halandóságában nincs különbség idősek és fiatalok között. Még a teljes gyomoreltávolítást is viszonylag jól viselte el az hat 70 éven felüli beteg, akinél ennek a műtétnek az elvégzése szükséges volt. A vese- és hólyagműtéteknél hasonlóan kedvező a műtétek kimenetele, sőt még agyműtéteknél, mellkasi és verőereken végzett beavatkozásoknál is figyelemre méltóak az eredmények. Vannak természetesen problémák is. Nagyon fontos a műtét előtt megfelelő lélektani előkészítés, hiszen a legjobb technikai segédA szovjet Kárpátalja © Tóth Béláék házatáia tőre tető alá hoznak egy 16x10 méter alapterületű hajlékot Szalóka község a Tiszaháton fekszik, jó messzire a verhovinai Szinevértől. Innen még távcsővel se észlel hegyet a szem. Olyan sík föld ez, mintha a békési határban volna és terem bőven, ha gazdái értenek a nyelvén. Tavaly búzából 33, árpából 40. burgonyából 122, takarmányrépából 500 mázsát adott hektáronként a Marx Károly kolhoznak. Ide csak egy erős hajításnyira nyugatra húzódik Kárpát-Ukrajna határa. Az induláshoz hasonlítják Csak magyarok lakják a falut, akik húsz év óta szinte valameny- nyien kolhozisták. Az elnök Gaál Albert, a párttitkár Krajnyik Zoltán, az agronómus Huszár Bertalan. a főkönyvelő Simon Tibor. Ha tőlük kérdezem, mennyire jutottak két évtized alatt a közösben a Szovjetunió más kolhozaihoz viszonyítva, szerény adatokat kapok. Felsorolják, milyen a jószág- állomány, hány traktor van a tulajdonukban, hogyan dolgoznak az emberek és mekkora az átlagos jövedelem. Mint mondják, a gépkezelők már havi 100—130 rubellel számolnak, a mezei brigádhoz tartozók kevesebbel. Hangsúlyozzák azonban, hogy ők mindig az induláshoz hasonlítják a gyarapodást, amikor a különféle nehézségek miatt kaptak is pénzt, meg nem is. Ma a háztáji gazdaság majdnem annyit hoz a tagok konyhájára, mint a kolhozból származó kereset. Volt olyan ember, aki a múlt évben 60 mázsa szilvát adott el, mázsánként 22 rubelért Van mit nézni De nézzünk be inkább a takaros. pirostetős házak egyikébe, Tóth Béláékhoz. Már esteledik. Jókötésű, barna menyecske nyit ajtót, a helybeliek Erzsikének szólítják. Készségesen invitált az Igazán semmiség — Család? — kérdezem a háziasszonyt — Két gyerekünk van, az egyik nyolc-, a másik ötesztendős. A nagyobbik kint játszik valahol, mindjárt szalajtom az öccséért az óvodába. A kicsi ugyanis egész nap ott van, semmi gondunk nincs vele. Reggel visszük, este hozzuk. — S mennyit fizetnek utána? Tóthné elneveti magát, mintha éppen ezt várta volna, aztán válaszol: — Mennyit? Hát az igazán semmiség. Három rubel 37 kopeket havonta. Ezért kap a gyerek reggelit, ebédet, vacsorát. Három-négyféle halat rak az asztalra — előételnek, s közben ismét elnézésünket kéri, hogy késik a vacsora, igazán későn tudta meg látogatási szándékunkat. Csak jönne már az ember, nem is tudja, hol marad ennyi ideig. Erre nyílik az üvegajtó, belép a házigazda. A vékony, de erős csőn tű férfi mindjárt barátságosan hátbaütögeti az elnököt, sorra kezet ráz mindenkivel és elfoglalja helyét a díványon. A felesége megint kimegy, ezért őt faggatom tovább: — Milyen a jövedelmük? — Elég szép, nincs okom panaszra. Kettőnk után bejön a kolhozból úgy 200 rubel körül havonta. Ehhez jön még, amit a háztájiból csinálunk. Ezen a 0,35 hektáron megterem a krumpli, egy kis kukorica, bab. Száz rubelt csak köszmétéből árult a feleségem. Tehenet is tartunk egyet. Mit mondjak még? Ügy nagyjából megélünk a háztáji hozamából, ami a kolhozból ránk esik, azt igencsak félrerakosgatjuk. — Mire spórolnak? — Erre, arra. Veszünk mindig valamit, bútort, szőnyeget, meg, ami kell, aztán utazni is szoktunk. egyik t^s, szobába és^hellyel ki- | Már jártunk Magyarországon Csehszlovákiában, az idén megint cseh utat terveztünk. Legtöbbe van a tüzelő Sokáig beszélgetünk még. Tóthék elmondják, hogy havi 40— baj, addig nyugodtan szemügyrej kopekre mg a villanyszámlá- vehetem a lakást. Van mit nézni, iuk, a tv-ért meg a rádióért nem A két ablak közötti magas aszta- | kell fizetni. Legtöbbe van a téli Ion tv, az alsó rekeszben lemez- j tüzelő: általában 50 rubelt emészt játszós világvevő rádió. A szem- tel ősztől tavaszig, közti fal mellett kényelmes dí- | Nem dicsekszenek, csak a kí- vány, nyilván arra szokott ledőlni J váncsiságomat elégítik ki. Ök ternál mindenkit. Elnézést kér, hogy az ura még nincs itthon, valami sürgős ügyet kell elintéznie. Munkacsapatvezető, gyakran kell szaladgálnia mások ügyében is. Az asszony egy kis türelmet kér és eltűnik a konyhában. Nem is a házigazda, ha megjön a dolog ból. Szekrény és könyvállvány egészíti ki a bútorzatot. A kolhozéinak siet megjegyezni, hogy Tóth Béla nagy barátja az olvasmányoknak: már elvégezte a szőlő- és gyümölcstermesztő szakiskolát. Mire Erzsiké visszajön, tányérokkal, evőeszközökkel megrakot- tan, már azt is tudom, hogy ez a négyszobás, ízlésesen berendezett családi ház 1958-ban épült a mészetesnek veszik, hogy már nincsenek anyagi gondjaik. Fiatalok, erősek, dolgoznak, amennyi a bőrük alá fér. S állítják, hogy aki tehetségben, szorgalomban, beosztásban hozzájuk hasonlít, az ugyanígy boldogul a Szovjetunióban. A szalókai Marx Káfolv kolhozt a' közepesen gazdálkodók között tartják számon Kárpátalján. Csak a tagságon múlik, hogy feljebb kolhoztagok segítségével. Szaló- epnek“e a ranglistán kán ez a szokás. Ha szól valaki, Nagy István összefog az egész falu és egy-ket- í (Folytatjuk) Színjátszó rendezők vizsgája — Előadás, mesedélelőtt az iskolásoknak — Kertészek összejövetele — Déva ványai vendégszereplés A Megyei Művelődési Ház va- | Az általános sárnapi programjában több érdé- j részére szintén kés műsor szerepel. A legizgal- ; házban előadást iskolai tanulók I művelődési házban taftják va- a művelődési I sárnap délelőtt szokásos összejö- tart „Ragadó- j vételüket, melyen előadást is masabb valószínű a színjátszó | zók’ címmel Farkas Sándor tanár, .hallgatnak. rendezők vizsgája lesz, melyet j majd levetítik a „Pletyka” című j A művelődési ház program já- Békéscsabán a művelődési ház- : filmet, mely egy kedves kiskutya j ban vidéki vendégszereplés is ta- ban tartanak vasárnap délelőtt. ' kalandos történetéről szól. A ki- . [álható. A Balassi népitáncegyüttes Kétéves munka fejeződik be ez- j csínyeknek pedig ezúttal a har- j szombaton a mezőmegyeri Béke zel, két évig jártak előadásokra, mac*ik és negyedik kerületi j Termelőszövetkezet zárszámadási konzultációkra és gyakorlati be- ■ MSZMP-székházban rendezik ^ ünnepségén ad önálló műsort, a mutatókra tizennégyen a megye | meg a szokásos vasárnapi mese- í Napsugár Bábegyüttes pedig az községeiből, akik szeretik a szín- j délelőttöt, diafilm játszást, csoportot vezetnek és egybekötve. vetítésével ifjú Zenebarátok hangversenyén I Dévaványán és Gyomán vendéglettel végrehajtott műtét és az í tudásukat ezzel akarták bővíteni. j A kertészeti szakkör tagjai a [ szerepel vasárnap délelőtt.
