Békés Megyei Népújság, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-14 / 295. szám
1967. december 14. 3 Csütörtök LeszVésztőnk Befejezték az őszi mélyszántást Békéscsaba határában A gazdaságirányítás új rendszerére készülnek Vésztőn is a Kossuth Tsz-bem, Olyan anyagi bázis megteremtésélte törekszenek, amely feltétlen szűk* séges ahhoz, hogy a tsz-be tömörült családok megélhetése, foglalkoztatása egész éven át biztonságos és biztosított legyen. Ezért vállalkoznak téglagyár építésére. Olyan segéd üzem ágat szeretnének létrehozni, amely évente 4 millió téglát termel és állandóan nyolcvan-száz embert foglalkoztat. Azért vállalkoznak erre a viszonylag nagy beruházást igénylő üzemág létrehozására, hogy Vésztőn és környékén megszüntessék a tóglahiányt A szeghalmii járásban egyik szövetkezetnek sincs — legalábbis jelenleg — ilyen vállalkozása. A vésztőleknek is egyelőre csak terveik vannak. Győrfí Gábor, a szövetkezet elnöke azonban nemcsak a tégla- hiány megszüntetését véli az építendő gyárral, hanem a faluban élő cigánycsaládok jelentős részének foglalkoztatását Is. Ezek az emberek ugyanis évről évre több tízezer vályogtéglát készítenek rendelésre. A vályogverő helytől mindössze néhány száz méterre, az Okányba vezető műút bal oldalán, közvetlenül a község mellett építik fel a gyárat. A szövetkezei nagy körültekintéssel készül az új üzemág létrehozására. Ez év tavaszén még csak beszédtéma volt a téglagyár szervezése. Decemberre elkészült a beruházás programja, sőt az építkezési és a technológiai terv is a tsz birtokába került. A tervezők jelenleg a villamosítási és a vízellátási terven dolgozlak. Időkökben — a tervnek megfelelően — elkezdték az építkezést. Összeállítottak egy nagy s»áritó- szín-t, amely alatt 70 ezer téglát helyezhetnek el. Sőt az égetőke- menoesor első részét, amely 50— 60 ezer tégla égetésére alkalmas, szintén elkészítették. A gépsorból Vésztője szállították a vágó automatát és a présgépet. A keverő- és az adagológép beszerzésének ügyében Is tárgyaltak. Jártak Várpalotán, Kisterenyén vasúti sínek, talpfák és csillék beszerzésére. Az AGROKER-nél villanymotorokat kötöttek le, a TÜZÉP félretette a faanyagot,' a Békés megyei téglagyárak pedig 50 ezer cserepet ajánlottak fel. Vagyis minden meglenne, csak pénzük nincs. Hogy pénzből se legyen hiányuk, a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatósága és járási kirendeltsége biztosította a támogatásáról a szövetkezetét. A kivitelezési tervek két és fél millió forint beruházást összegeznek. Csakhogy évközben, amikor az építkezésekhez szükséges kereteket már felosztották, nehéz „összekaparni” két és fél millió forintot, amit a vésztőiéit adj- uram Isten, kértek. Meg kell várni az óv végét, amikor nemcsak körvonalaiban, hanem részleteiben is látszik: a többi üzem mennyi pénzt használt fel, menynyi marad, s ezt miként tudnák átcsoportosítani az alapjában véve egészséges kezdeményezés támogatására. Ismeretes ugyanis, hogy anyagi lehetőségeink év közben nem korlátlanok. Ha a vésztőiek 1968-ban szerették volna felépíteni és berendezni az új gyárat, akkor ennek nem lenne különösebb akadálya. A jövő évi beruházások keretösszegébe ugyanis elférne ez a kezdeményezés is. Mivel egyetértenek a járásnál is és a megyénél is a vésztői Kossuth Tsz törekvésével, így már a gondolat ismertetésekor messzemenő elvi támogatást nyújtottak. Érthető, hiszen a szeghalmi járásban hasonló elképzelés megvalósítására — ez idő tájt — nem vállalkozott egy gazdaság sem. Ugyanakkor a téglahiény nagyban gátolja ebben a körzetben is a családiház-építésd akUgyanakkor jelentős segítséget tudnak nyújtani a népfrontbizottságok a különböző tanácsi határozatok és intézkedések végrehajtásához; mozgósítani tudják a tömegeket ezek végrehajtására, azaz: mind szélesebb rétegeket tudnak bevonni az állami feladatok megoldáséba. Eredményesen tudják segíteni a különböző szintű népfronhi- zottságok a tanácstagi beszámolók eredményes megszervezését. A népfrontbizottságok olyan módon is tudják segíteni a tanácsok állandó bizottságainak munkáját, hogy aktívákat kérnek fel és összekapcsolják a népfront akcióbizottságának tevékenységét az állandó bizottságok munkájával. A gyakorlatban bevált és helyes az olyan kezdeményezés, amikor a községi népfrontbizottságok közös akciót szerveznek a községi tanácstagokkal. I ó munkamódszerek kiszélesítésevei, elterjesztésével egítheti a népfront a községfejlesztési feladatok végrehajtását is. Tervdokumentáció elkészítésére aktívákat kérhetnek fel, műszaki akcióbizottságot hozhatnak létre stb. A tanácsok tekintélye és népszerűsége növelésének igen fontos eszköze a jó köz- ségíejlesztési politika. Ennek megfelelő eredményes végrehajtása — amelyhez a népfront a maga eszközeivel széles körűen hozzájárulhat — erősíti a tanács tömegkapcsolatát; aktivizálja az embereket a még jobb és eredményesebb munkára az állami tevékenységbe való bekapcsolódásra. „A Hazafias Népfrontnak tehát olyan széles, demokratikus tömegmozgalommá kell fejlődnie — írja dr. Nagy Ernő —, amely sokoldalú tevékenységet fejt ki a szocialista gazdaság és kultúra felvirágoztatása érdekében. Erre mozgósítja a dolgozókat, neveli őket az állam fegyelemre, a szocialista társadalom együttélési szabályainak megtartására, s biztosítja a néptömegek részvételét az országos és helyi politikai, gazdasági, kulturális és egyéb kérdések megoldásában. Ha a népfront olyan fórummá válik, ahol a dolgozók bátran vitatkozhatnak, elmondhatják véleményüket, bírálataikat, javaslatokat tehetnek, s felvetett problémáikra őszinte és meggyőző választ is kapnak, ha jogos és megvalósítható javaslataikat a népfrontszervek felkarolják, akkor a népfrontmozgalom betölti fontos hivatását.” (Dr. Nagy Ernő: A tanács és a népfrontszervek együttműködéséről.) Dr. Dér Ferenc (Folytatjuk) ció sikerét, továbbá a mezőgazda- sági beruházások tervezett határidejű kivitelezését. Az elvi támogatás most-mér mindjobban anyagivá válik. "Az a tény ugyanis, hogy hitelkeret nélkül nekivágtak a beruházásokhoz, kézzelfoghatóan bizonyítja eltökélt szándékukat. Valószínű, hogy ebben a hónapban a különféle téglagyári gépek és eszközök beszerzéséire módjuk lesz. Ezzel kapcsolatban a napokban megbeszélés volt. Elképzeléseiket az MNB támogatja. Bár az az általános vélemény, hogy a termelőszövetkezet elsősorban a mezőgazdasági jellegű termeléssel tartsa fenn Önmagát, nem pedig ipari méretű segédüzemággal. Egyelőre azonban nem sok példa áll annak bizonyítására, hogy egy-egy ilyen gyárszerű segédüzemág miként hat a jövedelem alakulására. A mostoha természeti adottságok miatt — ebben az esztendőben a belvíz egymillió forint értékű búzatermésüket vitte el — a téglagyár szervezését megelőzve tehát lenne mivel foglalkoznia a szövetkezetnek. Kétségtelen, hogy a mezőgazdasági termelés biztonságossá tételére 1907-ben igen sokat tettek. Annáik rendjeim ódja szerint befejezték az ősziek vetését, a kapások betakarítását és az őszi mélyszántást is. Sőt a belvlzjárásos területeken összesen 27 kilométer hosszú ideiglenes csatornahálózatot készítettek. Ilyen megalapozott mezei leltárral, mint most, még egyszer sem várták a következő esztendőt. Bár az idén mérleghiányra számítanak a belvíz miatt, de jövőre és azután — az új üzem ág ból származó jövedelmet is ideszámítva — törölni szeretnék házi szótárukból a dotációt, amit eddig rendszeresen kaptak. A vésztőlek vállalkozása talán ezért is kapott bizalmat, ■támogatást a felsőbb szerveknél. Éppen ezért már az elképzelés valóra váltásának első esztendejében is olyan anyagi biztosítékot kapott és kap ez a gazdaság, amivel ilyen rövid távon nem sok szövetkezet dicsekedhet. Vésztőre tehát — ismerve a Kossuth Tsz anyagi helyzetét — a bizalom visz téglagyárat. Ezért jól gazdálkodjanak vele! Dupsi Károly Békéscsaba történelmében talán még egyszer sem fordult elő olyan gazdasági eredmény, mint amilyet 1967 hozott: az őszi mélyszántást december 11-re befejezték. Kovács Ferenc, a városi tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője ezzel kapcsolatban elmondotta, hogy a termelőszövetkezetekben a nyári betakarítástól kezdve állandóan 40—45 szántótraktort üzemeltettek két műszakban. A gabonatáblákat szeptember első feléig felszántották. Lényegében ennek köszönhető, hogy a 11 ezer hold őszi mélyszántást szinte a kapósok betakarításával egyidő- ben folytathatták. Négy évvel ezelőtt a mostanihoz hasonló erőfeszítést tettek az őszi mélyszántás befejezésére, de akkor 350—400 hold mégis a következő év tavaszára maradt. I Most viszont az erőfeszítést soha I nem látott eredmény követte. Teljesítették idei termelési és értéktervüket a Mezőhegyesi Cukorgyár dolgozói A Mezőhegyesi Cukorgyár vezetői: Haraszti Gyula igazgató, Brezina Rezső párttitkár és Havasi János szb-tltkár kedvező hírről értesítették szerkesztőségünket. A gyár dolgozód december 10-én teljesítették idei termelési és pénzügyi tervüket. A termelésben elért sikerek alapvető forrósa volt a gyárban szervezett szocialista munkaverseny. Ennek célkitűzéseit — amint azt lapunkban már közöltük — már november 7-re, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójára teljesítettek. Ez a körülmény jelentősen előmozdította a vállalat gazdálkodási eredményeit, s egyúttal egyik jelentős tényezője volt az idei termelési és pénzügyi terv határidő előtti teljesítésének. Holdanként 90 kiló élő sertést értékesített a kertészszigeti Győzelem Tsz Bizonyára kevés termelőszövetkezet ért el olyan sertésértéke- sítési eredményt, mint a kertész- szigeti Győzelem. A 2500 hold közös szántón gazdálkodó szövetkezet ebben az esztendőben holdanként 90 kiló élő sertést adott el. Földi Lajos, a szövetkezet elnöke e páratlan gazdasági eredményről elmondotta, hogy 1968- ban 2500 hízott sertést adnak az államnak. A kertészszigeti Győzelem Tsz fennállása óta már háromszor annyi sertést értékesít, mint amennyit az egyéni gazdálkodás világában adott a falu. Az utóbbi évek mind kedvezőbb mezőgazdasági politikájának hatására lényegesen növelték a szarvasmarha-állományt is. Év végén 370 állatot tartanak. Év közben 100 hízott marhát értékesítettek, főként exportminőségben. A szövetkezet bevételeinek jelentős részét már az állattenyésztés adja. A tagság jövedelme is ezért alakul mind kedvezőbben. Ebben az esztendőben a rendszeresen dolgozó tagoknak | átlagosan már 23 ezer forint jö~ I vedelmet biztositanak. Egyesülnek a vízgazdálkodási társulatok Hónapok óta tart az előkészület a községenként működő vízgazdálkodási társulatok egyesítésére a Sebes-Körös, a Berettyó, a Hortobágy-Berettyó és a Hármas- Körös térségében, Szeghalomtól Endrédig. Valamennyi vízgazdálÁz orosházi Vörös Csillag Mg Tsz eladásra felkínál 20 db új 3 tonnás gumikerekű Sovaskocsit 23 000 Ft/db áron. A lovaskocsik átvehetők december 31-ig, a vételár kifizetése 1963. január 31-ig lehetséges. Bővebb felvilágosítást Orosháza, 262 telefonon. 113758 kodá-si társulatnál közgyűlései foglalkoztak ezzel a nem épper mindennapi témával. Arról var ugyanis szó, hogy a korábbi esztendőkben a szeghalmi szakaszmérnökség körzetében községenként működtek a vízgazdálkodás: társulatok. Ezek munkáját legtöbb esetben nem koordinálták s vízügyi szakasz mérnökségével Önállóan, a többi társulattól i; függetlenül oldották meg a tél végi, kora tavaszi, esetleg a nyár belvizeik elvezetését. Így gyakrar megesett, hogy egyik társulat í másikat árasztotta el. Emiatt főként a termelőszö-vetkezeteikber igen jelentős kárt tett a belvíz. A jövőben — mivel a vízgazdálkodási társulatok felismertét működésük fogyatékosságát — ősz- szevontan és kellően szervezet formában oldják meg a vízgaz d árkodást. Ezért is egyesülnek December 18-án délelőtt Szeghalmon, a járási művelődési otthonban rendezik meg a' vízgazdálko dási társulatok összevont alakúk taggyűlését. Ezen beszámolnak t szervező bizottság munkájáról melyet az egységes vízgazdálko dási társulat létrehozására fordított. Megbeszélik az 1968. év költségvetés-tervezetet, jóváhagyják az alapszabályt és megválasztják a tisztségviselőket.
