Békés Megyei Népújság, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-14 / 295. szám

1967. december 14. 4 Csütörtök A világot jelentő téglák Mi lett a budapesti Nemzeti Színház bontási anyagából? kezdésnek és befejezésnek kevés Kőbányai György ak és a csökkent munkaképessé­Beszédes számok Kevermesröl Szakszervezeti könyvespolc gűek foglalkoztatásával járó kö­A Legfelsőbb Bíróságon dőlt el — - ■ - I.—.— —— i i — ■ i i Ki felel az üzemi balesetért? telezettségeket. (Táncsics Könyv­kiadó). SPRINGER FERENC: A TERVEZÉS BIZTONSÁG­TECHNIKÁI VONATKOZÁSAI A technika fejlesztése és a munkabiztonság növelése ma már nem választható el egymástól, a munkaegészségügyi, munkabiz­tonsági szempontokat már a ter­vezésikor figyelembe kell venni. Ehhez ad hasznos segítséget a könyv, amely a tervezők munka- védelmi feladatait a következő csoportosításban tárgyalja: a terv készítése, a terv kivitelezése, a létesítmények üzembe helyezése közben, valamint a tervezés mun­kavédelmi fejlesztése érdekében megvalósítandó teendők. Általá­nos tájékoztatást ad arról, milyen törvények, rendeletek írják elő a munkavédelmi szempontok érvé­nyesítését, melyek a feladatai a különböző munkavédelmi és egyéb szerveknek az üzemi biz­tonságtechnika megvalósításában és ellenőrzésében. (Táncsics Köny- kiadó). körében nagy az érdeklődés a történelmi regények, útleírá­sok, valamint a filmekben látott regények iránt. Kovács Gábor Mivé lett a kő, a tégla, az er­kély, a rivalda, a színfal? A bu­dapesti Nemzeti Színház téglái­ból mi lett? Leomlottak a falak és az ifjúság esztendei után a megöregedett téglák — tízezrek, százezrek — nyolctonnás teher­autókon, a budapesti építőipari vállalat hulladékanyag-telepére, a Gyáli útra utaztak, immáron há­rom esztendeje, tavasszal. Tég­lák, téglák, a Nemzeti téglái 90 esztendő után milyen szerepeket kaptak? Darabja 29,6 fillér A közönség verekedett értük. Nagyalakú, erősek, még kézzel verték őket az újlaki téglagyár­ban és Kőbányán: nagy időt meg­éltek. Darabjukat 29 fillérért ad­ták. Egészen pontosan: ezer da­rab 296 forintba került. De sit­tel együtt. Vagyis a kocsi kivitte három évvel ezelőtt a Nemzeti Színház bontásaikor a Nemzeti tégláit a Ferencváros végébe, a hulladéktelepre, kiöntötte , s úgy kellett a sittből, a törmelékből kiválogatni. Kik vették meg a Nemzeti tég­láit? Termelőszövetkezetek, vállala­tok, magánosok, családok, táns- talanok és társra találók verseng­tek értük. A lebontott színház téglái felvonásokat kezdtek — családi házak épültek belőlük. A Nemzeti téglái, ahogy a Hamlet­ban Polónius mondja: „A leg­jobb játékosak a világon: mind­egy nekik tragédia, komédia...” Kincskeresők a sitthalmon Egy-egy sdtthalam, téglakupac körül megszállott kincskeresők bányásztak még három esztende­je. Ennyi vágynak, tervnek, újra­A megyei tanács végrehajtó bá­jt tsága mellett működő gyer­mek- és ifjúságvédelmi bizottság december 21-én a megyei tanács Piaiatok klubestje Jól sikerült klubestet rendezett a megyei tanács és az OTP KISZ- alapszervezete december 11-én, a megyei tanács klubtermében, me­lyen megjelentek a két szerv ve­zetői is. A klubestet a két alap­szervezet fiataljai — az országos hírű Sigma-zenekar és énekesei­nek közreműködésével — kelle­mes hangulatban töltötték el. volt a Nemzeti téglakészlete: amikor befutottak a teherautók, már a bejáratnál szaladtak elé­jük, s kísérték be egész a le­rakóig. A solymári Hunyadi Mátyás Termelőszövetkezet 25 ezer da­rabot vásárolt belőle. De csak törmelékkel kapta. A Nemzeti törmelékéből most Solymáron be­kötő út lett, a termelőszövetke­zet majorjához. A téglákból mér­legaknát és a mérlegház egy ré­szét építették. Gyorsan növeke­dett ez a termelőszövetkezet, újabb és újabb gépeket kapott, traktorokat, kombájnokat, új műhelyépületeket kellett húzni. A Nemzeti Színház tégláiból fa­lazták ezeket a műhelyépülete­ket. Ezekből a valamikor még „világot jelentő tégláikból” futot­ta még egy föld alatti olajtároló medencéje is. Kiskapu a villában Egy ember, Ambrus József, vasbetonszerelő egy hét szabad­ságot vett ki, három esztendeje, hogy házat építsen. Az egy hét a téglák kiválogatásához, elszál­lításához kellett Házat épített: 24 év után az első saját otthonát. A Nemzetiben, ahox életsorok kaptak otthont esténként, most e falakból, téglákból regények éipül- tek. Ez az Ambrus József 1944. április 4-én nősült. Azután elvit­ték katonának, hadifogságba ke­rült. Mikor hazajött, tíz évig Du­naújvárost építette. Monoron lak­tak, onnét járt dolgozni. Három gyereket nevelt fel, s négy éve Vecsésen megvásárolt egy telket. És nemrég a téglákat a Nemzeti­I. emeleti nagytermében megbe­szélést tart. A tanácskozáson Nagy János vb-elnökhelyettes, a munkaérte­kezlet elnöke beszámol a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság ta­pasztalatairól, amely nemrég a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos kérdésekben végzett utóvizsgálatot Ezenkívül korre­ferátumot tart dr. Árvái József ügyész, Kovács László tanulmányi felügyelő, a bizottság ügyrendi titkára pedig tájékoztatja a rész­vevőket az ez évi munkaterv vég­rehajtásáról és a jövő évi terv­ről. tek otthont magúiknak Vecsésen Ambrusék. És a „Kiskapuval” mi lett? A Nemzeti híres „kiskapujával”, amelyen annyi nagy előd — Űj- házy, Jászai — lépett be a „szent csarnokba”? A kiskaput Gobbi Hilda vette meg a bontási anyagból és Vi- segrád feletti villájába építette be. A volt épület oszlopait, fara­gott oszlopfőit is „kibányásztak” a szenvedélyes gyűjtők. Gobbi pesti lakásában is van .egy osz­lopfő és a Jászai Mari meg az Odry Színészotthonban is. Feledi Piroska, a Jászai Mari Színész- otthon legidősebb lakója, a haj­dani országos hírű primadonna ebéd utáni szunyókálását itt a társalgóban felállított oszlop mel­lett, az oszlop „árnyékában” vég­zi. Hajdani sikerekről, ifjúságról álmodik az öreg Nemzeti kövei tövében. Tudósítónk írja: Kevermesen igen nagy olva­sótábora van a könyvtárnak és az alig 1250 család sok újság, folyóirat előfizetője is. Az utóbbi időben különösen szép eredményeket érnek el a postá­sok az előfizetések gyűjtésében. Igen jó munkát végez Szántó Mihály és Lakatos Antal belte­rületi postás: naponta 300 elő­fizetői példányt kézbesítenek a különböző lapokból, folyóira­tokból. Az elmúlt évben Kevermesen 1343 előfizető volt, az idén vi­szont 1567, ami 224 példányszá­mos emelkedést jelent. Külö­nösen kedvelt a Szabad Föld, a Népszabadság, a Nők Lapja és a Békés megyei Népújság is. A Népújságnak 21 előfizetője van. Az iskolások is olvasnak: összesen 647 különböző ifjúsági lap jár a községbe, többek kö­zött Pajtás, Kisdobos, Magyar Ifjúság, mely igen kedvelt a fiatalok körében. A község lakóinak könyvsze- retetét szintén számok mutat­ják. A könyvtári olvasók száma az elmúlt évben 578 volt, az idén viszont 689. Tavaly 4361 kötete volt a könyvtárnak, az idén 5043, s a kikölcsönzött FRITS ISTVÁN— MÁTYASY ISTVÁN: BIZTONSÁGI MEGBÍZOTTAK KÉZIKÖNYVE A kézikönyv célja, hogy segít­séget adjon a munkavédelmi fel­adatok megoldásában a bizton­sági megbízottaknak, a munkavé­delmi felügyelőknek és az akti­vistáknak. Átfogja mindazokat a munkafeladatokat, amelyek a munkavédelem elvi és gyakorlati kérdéseinek ismeretéhez szüksé­gesek. Bemutatja, hogy az egyes vállalati műszaki és gazdasági szerveknek a biztonságtechnika fejlesztése milyen feladatokat ad. Tájékoztat arról, milyen igénye­ket támasztanak a szakszervezeti és vállalati munkavédelmi akti­visták a létesítési és üzemeltetési eljárásoknál, s e feladatok hogyan oszlanak meg a tervfeladat ellen­őrzésétől az üzembe helyezésig. Foglalkozik a balesetet okozó té­nyezők feltárásával, a balesetek elemzésének szükségességével és az ezzel kapcsolatos tennivalók­kal. Ismerteti a nők, a fiatalkorú­könyvek szánna is növekedett: tavaly 21 897 kötetet kölcsönöz­tek ki az olvasók, az idén vi­szont már 28 073 kötetnél tar­tanak. A gyermekek, félnőttek Súlyos szerencsétlenség történt egy építkezésnél: válaszfalat emeltek, de munka közben a fal leomlott, az állványon tartózkodó segédmunkásnő lezuhant és sú­lyosan megsérült. Hat hónapig táppénzes állományban volt, majd dolgozni ment, de — a baleset folytán keletkezett csökkent mun­kaképessége miatt — csak mint öltözőőrt tudták foglalkoztani, s így fizetése is kevesebb lett. Az SZTK havi járadékot folyósít ré­szére. Ilyen előzmények után a mun­kásnő a korábbi és az új fizetése közötti különbözetek havi jára­dékként való megtérítését kérte a vállalattól. Az igazgató és a mun­kaügyi döntőbizottság a kérelmet elutasította, mire bírósághoz for­dult. Törvényességi óvásra ez az ügy is a Legfelsőbb Bíróság elé került. A Legfelsőbb Bíróság helyben- I hagyta az elsőfokú bírósági ítéle­tet, amely a döntőbizottság hatá­rozatát megváltoztatva, a vállala­tot havi járadék fizetésére köte­lezte. Az üzemi balesettel okozott kár fejében a munkáltató akkor tar­tozik kártérítéssel, ha maga vagy olyan megbízottja, akinek eljárá­sáért felelős, a balesetet vétkesen okozta vagy pedig a hatóság által jogerősen elrendelt elhárító, il­letve egészségvédő óvórendsza­bály megszegésével, vagy óvintéz­kedés elmulasztásával idézte elő — mondotta ki a határozat A továbbiakban az összegszerű­ség megállapításánál a Legfelsőbb Bíróság arra is tekintettel volt, hogy a baleset óta az építőipar­ban normarendezés történt és a munkásnő, ha tovább is az ipar­ban dolgozna, magasabb fizetést kapna. Ezért a járadék kiszámítá­sánál ezt a magasabb átlagkere­setet vették figyelembe. A jára­dék fizetésének határidejét pedig a döntőbizottsághoz beadott ké­relmet megelőző hat hónapra is megállapította. Hajdú Endre Munkalélektani berendezés A rigai mérnökök és közgaz­dászok készüléket szerkesztettek a dolgozó ember pszicho-fizikai vizsgálatára. A készülék révén megtudható, hogyan összponto­sítja figyelmét a munkás a ter­melés folyamán és hogyan állít­ja át'egyik tárgyról a másikra, milyen az emlékezete, milyen gyorsan mozog a keze és milyen erővel nyomja ujjaival a tárgyakat, hogyan követi szeme a gépek mozgását. Ezenkívül a készülék meghatározza az ember fáradtságának fokát. Az újdonság jó szolgálatokat tesz az üzemi mérnököknek és közgazdászok­nak a tudományos munkaszerve­zés bevezetésében. Öleié iidüLéii lehetőiig, cl (Balaton déli paid/áll ÜZEMEK, VÁLLALATOK, TERMELŐSZÖVETKEZETEK, SZAKSZERVEZETEK, FIGYELEM! OLCSÓ ÁRON VÁLLALJUK DOLGOZÓIK 1968. ÉVI CSOPORTOS NYÁRI ÜDÜLTETÉSÉT. KÉRÉSÉRE AJÁNLATOT KÜLDÜNK. IDEGENFORGALMI HIVATAL, SIÓFOK 5115 A mese halhatatlan A mesélés ősi, akár a nyelv, a beszéd, és megmarad, míg világ a világ, míg csapong a képzelet. A népmeséknek az adott mindenkori éle­tet,' hogy alapjában igazak voltak. Ma már sorra láthatjuk, mint váltak és vál­nak gonosz elnyomó óriások törpékké és az apró mesehősök­ben megszemélyesí­tett népek derék óri­ásokká. Az emberi­ségnek ez az egész­séges mesélőkedve ma is tart. A kormaik megfelelően persze modernek a díszletei is, a csodái is. A technika fejlettsége, s ezzel párhuzamosan az ismeretek bővü­lése a meséket a való világ felé tolta el. Például repülő csé­szealjakat vél felfe­dezni a levegőégen. A mesék őstörvényei szerint lehet, hogy azok, lehet hogy nem, de a képzelet foglalkozik velük. Akadnak visszájára sikerült Don Quijo- te-ok, akik nem átallnak szélmalom­harcra kerekedni a senkinek, semminek sem ártó tömegszóra­kozás ellen, perbe szállva a játékos kép­zelettel, „kacsának” kiáltva ki olyasmit, ami ma, ebben a pil­lanatban még mese- tárgy, tehát a való­ság törvényein kívül működő mesevilág védnöksége alatt álló valami. De mitől is féltik eziek a lovagok az emberiséget? At­tól, vajon hogy mi­közben millióik és milliók az UFO-król, az ismeretlen erede­tű repülőtárgyakxól szóló hírekre figyel­ve, akarva-akaratla- nul olvasóivá és hall­gatóivá válnak a re­pülő csészealjak ha­tására kibontakozó országos repülési, űr­mechanikai, csillagá­szati ismeretterjesz­tésnek? Pedig a dol­gok ilyen összefüggé­sében, a képzelet és a valóság közhasznú­an egészíti ki egy­mást. Ezt figyelmen kívül hagyni —eny­hén szólva — különös szemellenzősül.. H. R. bői. A Nemzeti tégláiból építet- ..... ..........—— ­Gyermek- és ifjúságvédelmi tanácskozás Békéscsabán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom