Békés Megyei Népújság, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-02 / 285. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGY El T AN ÁCS LAPJA

x V

Világ proletárjai, egyesüljetek I

1967. DECEMBER 2., SZOMBAT Ara 60 fi,,ér XXII. ÉVFOLYAM, 285. SZÄM

A tél küszöbén

Korosvidéki Mezőgazdasági Napok:

Azért szervezzük át a gazdaságirányítást, hogy politikai, gazdasági céljainkat gyorsabban megvalósíthassuk

Termelőszövetkezeti, állami gazdasági vezetők, hivatali, intézményi dolgozók nagy érdeklődéssel hallgatták meg tegnap délelőtt Békéscsabán dr. Kovács Sándornak, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettesének előadását a Körösvidéki Mezőgazdasági Napok agrárközgazdasági szekcióülésén. A gazdálkodást szervezők és irányítók hallhattak a mezőgazdasági üzemek jövedelemsizabá- lyozásának módszereiről, az új gazdaságirányítási rendszerben megvalósításra kerülő intézkedésekről.

Beszédében a mezőgazdasági árrendszer, adózás, hitelfolyósítás és ártámogatás összefüggéseit elemezte, s méltatta a mezőgazda- sági árszínvonalban 1968-ban várható növekedés/ hatását Hangsúlyozta az árképzés fontosságát, majd az állami támogatás rendszeréről beszélt. 1968-tól az állam pénzügyi intézkedéseivel is szabályozza a termelést Ilyen lesz többek között a beruházási ártámogatás rendszere is, amely az eddigiektől eltérően jelentősebben ösztönöz a komplett állattenyésztő-telepek kialakítására, hiszen sertés- és szarvasmarha-férőhelyek beruházása esetében az állam a teljes összeg 70 százalékát adja dotációként

Az 1968-ra tervezett árszínvonal növelése a szövetkezetek többségében elegendőnek bizonyul a termelés gazdaságossá tételére. Kisebb részükben azonban a mostoha adottságok miatt a bevételek nem fedezik a termelésre fordított kiadásokat. így az állami támogatás rendszerét a mezőgazdaságban és az elsődleges élelmiszeriparban a kormány továbbra is fenntartja. A gyenge tsz-ek működéséhez szükséges anyagiakat az állam biztosítja, az eddigiektől eltérően több variációban is.

A központi szervek a jövőben a kevés pénz hitelpolitikáját folytatják a mezőgazdasággal. Elsősorban a népgazdaságilag fontos vállalkozásokat ösztönzik a központi készletekkel. Ezek hatásálból von_- nak le olyan következtetésekét,

melyek meghatározzák a további hitelpolitikát. Az a cél, hogy az üzemek mindenekelőtt saját anyagi lehetőségeiken belül oldják meg vállalkozásaikat. Ezért jó, ha már most, a zárszámadás időszakában erre készpénz-tartalékolással is felkészülnek. A jövőben ugyanis mindjobban előtérbe kerül a termelési célokra a saját készletek felhalmozása. Érdeke lesz ez a tsz-efcnek is, mert az állami eszközök igénybevétele után az eddigi 3 százalékos kamat helyett többet számolnak. A gazdaságirányítás új hitelpolitikai rendszerében olyan módszereket alkalmaznak, melyekkel a Központi Bizottság által kitűzött politikai és gazdasági célokat gyorsabb ütemben valósíthatjuk meg.

Kovács elvtárs előadását vita követte, majd ennek összefoglalásával befejeződött a III. Körös- vidéki Mezőgazdasági Napok 1967. évi programja.

D. K.

Megkezdődtek a tagkönyvkiosztó párttaggyűlések

Megkezdték megyénkben az ünnepélyes taggyűlések rendezését, amelyeken a párttagok megkapják új tagkönyveiket. Tegnap az elsők között, a Békéscsabai Konzervgyár pósteleki telepének kommunistái vették át — ünnepi keretek között — új piros könyvecskéiket. A gyulai járási párt- bizottság művelődési és propagandaosztály vezetője, Balogh Imre adta át a tagkönyveket. Drézsi Mihály telepvezető ismertette a termelési eredményeket, az Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére rendezett munkaverseny sikeres megvalósítását. Perei András alapszervi pérttitkár a pártmegbízatások teljesítéséről, a pártmuhka helyzetéről számolt be.

Lapzártakor kapott értesülés szerint Békéscsabán a Szövetkezetek Békés megyei Értékesítési Központjának pártalapszerveze- ténél is megkezdődött a tankönyvek ünnepélyes átadása.

Szocialista brigádvezetők megyei értekezlete Békéscsabán

A Szakszervezetek Békés I versenyben és törekvésüket megyei Tanácsa december 1-én 1 igyekeznek is megvalósítani. A

több üzemből és állami gazdaságból tanácskozásra hívta ösz- sze a szocialista brigádok képviselőit. Ezen Lipták Pál, az SZMT titkára tartott tájékoztatást a szocialista munkaverseny céljáról, szervezési formáiról, irányításáról, a gazdasági reform bevezetése utáni feladatokról, majd a résztvevők közül többen beszámoltak az elért eredményekről és a mozgalom kibontakozását akadályozó körülményekről is.

Megállapítható, hogy a dolgozók jelentős számban vesznek részt a szocialista munkaOrszágszerte megemlékeznek a DNFF megalakulásának évfordulójáról

sikertelenségnek azonban nemegyszer külső okai vannak, mint a többszöri átszervezés vagy az anyag nem kellő időben való biztosítása, ami akadályozza a termelést. Egyes helyeken az irányítást végző dolgozók még nem vezetnek szocialista módon és nem tekintik a mozgalmat saját ügyüknek is. A számuk azonban egyre csökken. Mind többen megértik, hogy a szocialista brigádok nagyon sokat tehetnek az egész vállalat, gazdaság érdekében. Igen szép eredményről számolt be többek között Csizmás György, a Mezőhegyesi Állami Gazdaság. Sebők Vilmos, a 8-as számú AKÖV, Tóth Ilona, a Pamuttextilművek békéscsabai gyárának szocialista brigádvezetője.

Budapesten és az ország más

vidékein már lehullott az első hó. Megérkezett a tél hírnöke. S míg mindez öröm a gyerekeknek, a sportolóknak, gond a közlekedésnek, a termelő munkának. Mert ki vonhatná kétségbe, hogy a tel minden szépsége ellenére mégiscsak jelentősen megnehezíti a szokásos életritmust., Éppen ezért sok későbbi zavar megelőzhető, nagyrészt elhárítható az idejében tett intézkedésekkel, a télre való gondos felkészüléssel.

Esztendőről esztendőre visszatérő gond ez, s ezt sosem lehet elodázni. Mert igaz, hogy egyre hidegebbek lesznek a nappalok és az éjszakák, sok minden gátolja télvíz idején a munkát, a közlekedést, de az is igaz: az élet azért mégsem állhat meg. S hogy mindez zavartalanabb legyen, abban igen sokat segíthet az előrelátó, a nem várt körülményekkel számot vető felkészülés. Az ÉVM Békés megyei Állami Építőipari Vállalat legutóbbi műszaki konferenciáján is, bár még akkor híre-hamva sem volt még a télnek, egyre több szó esett már a téhesítés- rőL Nem alaptalanul, mivel — ha nehezebb körülmények közepette — télen is tehet dolgozni az építőiparban. Sőt, szükséges is! Ezt elsősorban azzal indokolták, hogy a különböző állandó költségeket, kamatokat ilyenkor is ki kell izzadni S ha a téli munka nem is olyan kifizetődő, mint nyáron vagy ősszel, azért mégis más az, ha van valamilyen, még ha szerényebb bevételi forrás is, mintha semmilyen sem lenne. Ezért határoztak hát úgy, hogy lehetőség szerint minél több munkást foglalkoztatnak télen, mert hiszen ehhez megvannak és megteremthetők a feltételek. Ennek alapját pedig természetesen a teljesítés alapos és körültekintő megszervezésében jelölték meg. Vagyis az olyan munkaterületek előkészítésében, ahol télen is eredményesen lehet dolgozni és megfelelően keresni.

Természetesen nem olyan egyszerű művelet a téldesítés. Nem, mert nemcsak a kielégítő és elegendő munkaalkalmak megteremtését jelenti, hanem az embereikről való fokozottabb gondoskodást is. Ehhez viszont nem elégséges csupán a védőruha és a védőital, valamint a belső munkaterületek megfelelő fűtése. Legalább ennyire hozzátartozik a télen megnövekvő baleseti veszélyek megelőzése, elkerülése. A gémberedett kéz, a fagyos anyag, a síkos közlekedési utak sok-sok veszélyt rejtenek magukban. Még a legnagyobb elővigyázatosság esetén is előadódhat baleset. Hátha még nem vigyáznak. Semmi helye hát az ilyen téliesített munkahelyeken, de más termelő üzemekben sem a virtuskodásnak, a meggondolatlanságoknak, hiszen könnyen baj lehet a vége. Márpedig annak — sajnos — majdnem mindifi súlyos a következményei,

Az elkövetkező hetekben és hónapokban minden munkahelyen az óvatosság, a fokozott figyelem a legjobb óvórendszabály. A közúti, a vasúti és üzemi baleseti statisztika adatai eddig is riasztóak voltak. Nagyobb felelősséggel és több figyelemmel nagyon sokat el lehetett volna kerülni. De ha már nem sikerült, akkor legalább a belőlük való okulás is hasznos lelhet. Semmi helye sem lehet télen, de máskor sem, a termelésben, a vasúti és közúti közlekedésben, a rakodásnál és szállításnál a nemtörődömségnek, a mulasztásnak, különösképpen pedig az ilyenkor csábító szíverősítőnek, amely nemcsak a reflexeket tompítja, hanem a saját és mások testi épségéért való felelősséget is. Ugyanis nemcsak a hideg, a köd és a síkos utak szülik télen a baleseteiket, legalább ennyire az ital is. Ahhoz viszont, hogy ne így legyen, azon elsősorban a felelősségtudat, a kötelességteljesítés érzésének növelése, a balesetelhárítási oktatás rendszeres megtartása és a szigorúbb ellenőrzés segíthet.

Ezért sem tekinthető pusztán

csak gazdasági, műszaki és adminisztratív tennivalónak a téli felkészülés. Jóval több annál. Szívós és elkeseredett küzdelem ez a mostoha időjárással. Egyenlő ez a nehezebb munkakörülmények között dolgozó emberek állandó és lelkiismeretes élet- és balesetvédelmével. Ebben viszont kinek-kinelk megvan a maga kisebb és nagyobb kötelessége és felelőssége. Nem haszontalan erről idejekorán, a tél küszöbén szólni, hiszen az elkövetkező hónapokban is dolgozni kell az építkezéseken, az üzemekben, a vasúti és közúti közlekedésben. Viszont nem lehet mindegy, hogy milyenek lesznek majd a munkakörülmények, miként gondoskodnak a termelés legfőbb eleméről, az emberrőd. A téliesítési tervek nem tartalmazhatnak csupán csak feladatokat, megvalósításra szánt elképzeléseket. Nagyon sovány tervezet az, amelyből éppen az emberekről való fokozottabb gondoskodás marad ki papíron is, szemléletben is. Azért, mert éppen ez a legfontosabb, hiszen csak az ő miunkájuk eredményeként lesz valóság a tervekből. És mivel így van, mert nem is lehet másként, ezert ne csak követelményeket támasszanak irántuk, hanem legalább ilyen arányban élvezzék ezekben a legnehezebb hónapokban is a róluk való állandó gondoskodás, a velük való törődés kisebb és nagyabb megnyilvánulásait.

S ha ezt sikerül elérni, akkor minden téli viszontagságnak kitett munkahelyen máris sokkal könnyebb lesz elviselni a mostoha időjárás megpróbáltatásait Podina Péter

Ügyszólván mindenütt javában készül már békemozgalmunk évzáró szolidaritási akciójának programja. A Béke-világtanács elnökségének kezdeményezésére hazánkban is nagyszabásúnak ígérkező eseménysorozattal emlékeznek meg a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítás! Front megalakulásának 7. évfordulójáról. A népfrontbizottságok ismét összefognak a legkülönbözőbb társadalmi és tömegszervezetekkel és velük együtt teremtenek fórumot népünk állásfoglalásai számára. Sok helyütt az új nemzedék képviselőinek békemenetei és más akciói előzik meg a tüntetéseket. Ifjúságunk csakúgy, mint eddig,

(

most is zászlóvivője lesz a jubi*- leumi megemlékezéseknek. A hős vietnami nép igazságos ügyét

támogató szolidaritásnak. Országszerte kiállítások nyílnak a távoli testvérnép életének, harcának dokumentumaiból. A demonstrációk egy részén ott lesznek a vietnami nép, a Dél-vietnami Felszaba- dítási Front hazánkban tartózkodó képviselői is.

Gyárak, üzemek, termelőszövetkezetek egész sorában készülnek arra, hogy újabb vietnami műszakokat tartanak, és keresetükkel az Országos Béketanács 909.445 számú csekkszámláját gyarapítják. Az „egy iskolát, egy kórházat Vietnamnak” akció több mint 24 millió forintos eredményéből vásárolt kórházberendezéseket,

gyógyszereket és iskolai felszere- •léseket egyébként hajó viszi el a távoli országiba. (MTI)

Lipták Pál végül arra hívta fel a figyelmet, hogy a brigádok tegyenek reális, megvalósítható vállalásokat. Különösen törődjenek a minőséggel. Foglalkozzanak a nem szocialista brigádokkal is, segítsék azokat, hogy szocialista brigádokká alakuljanak.

Az értekezleten kiosztották a Magyar Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány és a Szak- szervezetek Országos Tanácsa Elnökségének 1031/1967. (X.

12.) számú határozatát a szocialista munkaversenyről,

amely többek között kimondja: ,.A munkaverseny irányítását vállalati szinten az igazgató és a vállalat szakszervezeti szerve együttesen végzi.”