Békés Megyei Népújság, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-02 / 285. szám

196í. december 2. 2 Szombat Elutaztak a Szovjetunióban élő magyar internacionalisták A Szovjetunióban élő magyar származású internacionalisták — akik a Partizán Szövetség, a Hon­védelmi Minisztérium és az MSZBT vendégeiként két hetet töltöttek hazánkban, pénteken délután elutaztak Budapestről. Búcsúztatásukra a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent Úszta Ggula altábornagy, honvédelmi minisz­terhelyettes, Otta István vezér­őrnagy, a Hadtörténelmi Intézet és Múzeum parancsnoka, Vágó Ernő, a Magyar Partizán Szövet­ség titkára, Kiss László, az MSZBT titkára, valamint a Kül­ügyminisztérium képviselője. Jelen volt a búcsúztatásnál F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. (MTI) Diplomáciai kapcsolat i Francia és angol lapok Magyarország ás Libia közön Hazánk és Líbia közt létrejött a diplomáciai kapcsolat. Első lí­biai képviselőnk, RáCZ Pál rend­kívüli és meghatalmazott nagy­követ november 30-án Tripoliban átadta megbízólevelét Idrisz ki­rálynak. Idrisz király Rácz Pál nagykő­megemlékezése Miinnich Ferencről Testvérpártok és egykori harcostársak részvéttáviratai A l’Humanité pénteki száma megemlékezik Münnich Ferenc haláláról. Közli, hogy a Francia Kommunista Párt Központi Bi­ponti Bizottsága; Dolores Ibárru­ri, a Spanyol Kommunista Párt elnöke. Mély együttérzését fejezte ki vet megbízólevelének átadása j zottsága részvéttáviratot küldött a : F fution a Szovjetunió V. Bog­1 - ' 1 .1 -11 I / A i IXflortTm»* nlrndft l\ZTn»-ilránv\áv*l & 7 J 7 ” után magánkihallgatáson fogad­ta. Jelen volt Elbisti külügymi­niszter és Muntasszer királyi ta­nácsos is. (MTI) Podgoroij Nyikolaj Podgomij, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének elnöke december 4-én Helsinkibe érkezik. Kekikonen finn köztársasági elnök meghívá­sára részt vesz a Finnország füg­getlenségéinek 50. évfordulója al­kalmából rendezendő ünnepsé­geken. (MTI) A Pravda McNamara távozásáról McNamara megy — az Egyesült Államok vietnami agresszív poli­tikája marad, sőt a jelek szerint fokozódni fog — így lehetne ösz- szegezni a szovjet kommentáto­rok véleményét McNamarának a Pentagonból való távozásáról. A Pravda hírmagyarázója rá­mutat, hogy McNamara egyik ve­zetője volt az Egyesült Államok délkelet-ázsiai bűnös agressziós politikájának. Mindamellett bizo­nyos állásfoglalásai „gyanússá tet­ték őt” a legdülhödtebb héjják szemében. A Pravda emlékezetbe idézi McNamarának az észak­vietnami bombázások további ki- terjesztése ellen elhangzott meg­nyilatkozását, amely taktikai el­térést mutatott a tábornokok esz- kalációs politikájával szemben. McNamara a dühödt szélsőségesek szemében „túlságosan óvatosko­dónak” tűnt. Ilyenformán — állapítja meg a Pravda hírmagyarázója — a Pen­tagon vezetőjének leváltása nem jelenti azt, hogy a washingtoni kormánykörökben a vietnami há­borút illetően a realizmus leghal­ványabb jele is mutatkoznék. „Amerika szégyene!” Johnson, az Egyesült Államok elnöke beszédet mondott azon az ünnepségen, amelynek keretében beiktatták hivatalába Howard Samuelst, a statisztikai hivatal új vezetőjét. Johnson kijelentette, hogy húszmillió amerikai tengeti életét sanyarú körülmények között a városok nyomortanyáin. Ezek a nyomortanyák — Amerika szé­gyene. Lakóik az ország lakossá­gának tíz százalékát teszik ki, a „házak” amelyekben laknák, nyo­morúságos viskók, nemegyszer deszkából vagy huLlámlemezből tákolták össze őket. Johnson ki­jelentése szerint az Egyesült Álla­mokban hatmillió ilyen „ház” van. Megalakult a Dél-Jemeni Népi Aden As-Saaib városában csütörtökön isoik tízezernyi adeni és Aden kör­nyéki lakos részvételével nagy­gyűlés volt a Dél-jemeni Népi Köztársaság kikiáltása alkalmá­ból. A gyűlést Abdul Fattah Isz- mail, az NLF Politikai Bizottsá­gának tagja nyitotta meg. Ismer­tette az NLF vezetőségének ha­tározatát, amelynek értelmében az új állam területe megegyezik a korábbi Oél-arábiai Államszö­vetség területével, így dél-jemeni területnek tekintik Ferim szige­tét, a Kuria-Muria szigeteket és több más szigetet. Az NLF veze­tője közölte, hogy az új köztár­saság elnökévé Kahtan El-Sabit, az NLF alapítóját nevezték ki. Ezután az új köztársasági elnök programnyilatkozatot tett. „Dél­iemen kormánya a nép dolgozó erőire kivan támaszkodni. Külpo­litikai téren Dél-Jemen a testvéri arab államokkal, elsősorban az EAK-kal kívánja erősíteni és fej­leszteni kapcsolatait, de baráti kapcsolatokat akar fenntartani minden más országgal is. Pénteken Adenben nyilvános­ságra hozták a dél-jemeni kor­mány névsorát. A 11 tagú kabi­net élén Kahtan El-Sabi köztár­sasági elnök áll, aki a miniszter- elnökségen kívül a fegyveres erők főparancsnokának tisztét is ellát­ja. El-Sabi a kormány legidősebb tagja, 47 éves. 1963-ban szervezte meg a Nemzeti Felszabadítási Frontot. A khartoumi egyetemen diplomát szerzett. A kormány kü­lönbem fiatal emberekből áll, a kabinet tagjainak átlagos életko­ra 34 év. Külügyminiszter Szeif Ahmed El-Dhalaie, hivatásos dip­lomata, aki Londonban végezte tanulmányait Újabban öt további ország is­merte el Dél-Jement: Jordánia, Tunézia, Algéria, India és a Kí­nai Népköztársaság. Az ENSZ közgyűlése csütörtö­kön nyilatkozatban üdvözölte a Dél-jemeni Népi Köztársaság megalakulását. Az új állam veze­tői kifejezésre juttatták óhajukat, hogy Dél-Jemen csatlakozzék a világszervezethez. Lord Caradon, Anglia képviselője közölte a köz­gyűléssel, hogy az angol kormány a Dél-Arábia partjainak közelé­ben elterülő több szigetet átad az új államnak, de a Kuria-Muria szigeteket omani közigazgatás alá kívánja juttatni. Az utóbbi dön­tés miatt több küldöttség élesen tiltakozott. (MTI) Magyar Szocialista Munkáspárt­hoz és méltatja Münnich Ferenc forradalmár tevékenységét. Csütörtökön a Times, a Morning Star, a Daily Telegraph és a Guardian közölte dr. Münnich Ferenc halálának hírét. A Times a nekrológ mellett Münnich Fe­renc arcképét is közli. Az angol lapok megemlékeznek a nagy magyar kommunista har­cos életútjának kiemelkedő ese­ményeiről. Münnich Ferenc elvtárs el­hunyta alkalmából táviratban fe­jezte ki mély részvétét a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának) a magyar kor­mánynak és a gyászoló családnak a bolgár, a csehszlovák, a Román Kommunista Párt Központi Bi­zottsága és a Román Szocialista Köztársaság Minisztertanácsa; az Osztrák Kommunista Párt Köz­danov, Bulgária; J. Pucsik, Cseh­szlovákia, G. Tikvicki, Jugoszlá­via és dr. H. Plaschke, a Német Demokratikus Köztársaság buda­pesti nagykövete, valamint An­niin Szu, a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság magyarországi nagykövetségének ideglenes ügy­vivője. Részvétüket nyilvánították egy­kori harcostársuk halála alkal­mából a hazánkban élő spanyol emigránsok. Számos távirat érke­zett a Magyar Partizán Szövetség­hez is. Részvéttáviratot küldött Moszk­vából a szovjet hadviseltek bizott­ságának elnöksége. Az Ausztriá­ban élő egykori spanyolországi önkéntesek, akik Münninch Fe­renc brigádjában harcoltak. Rész­véttávirat érkezett több más szer­vezettől is. (MTI) Levél Jarosz szigetéről Kétezer nyolcszáz Jarosz szigeti politikai fogoly megrendítő leve­lét közli a Novosztyi szovjet hír- ügynökség. A görög fasiszta dik­tatúra áldozatai a szigetről ki­csempészett levelükben elmond­ják; minden törvényesség sárba tiprásával hurcolták őket a szik­lákkal borított kopár szigetre. A foglyok között betegek, háborús rokkantak, idős nők is vannak. Egy-egy börtöncellában 100—120 embert zsúfoltak össze. Jarosz sziget politikai foglyai ebben a súlyos helyzetben a világ közvéleményéhez, az ENSZ ille­tékes bizottságaihoz, az összes ha­ladó politikai szervezetekhez for­dulnak: „Mentsetek meg bennün­ket a bűnös junta kezei közül”. Nem «.ismeretlen tárgyak" Különleges repülők vagy optikai jelenségek? Belgrad Dr. Teleki Györgynek, a belg­rádi csillagvizsgáló tudományos munkatársának nyilatkozata sze­rint a Jugoszláviában a közel­múltban több ízben jelzett „is­meretlen tárgyak” minden való­színűség szerint nem egyebek, mint különleges repülőgépek vagy esetleg egyszerűen optikai jelen­ségek. A belgrádi csillagászok nem gondolnak meteor jelensé­gekre. A belgrádi csillagvizsgálóban ugyanakkor bejelentették: Cseh­szlovákia javasolta, hogy a Nap megfigyelésére létesítsenek közös jugoszláv—csehszlovák megfigye­lőállomást az Adriai-tenger part­ján, mivel az Adria kedvező ter­mészeti adottságai lehetőséget adnak a Nap szinte állandó tanul­mányozására. A javaslathoz csat­lakozott Magyarország, Lengyel- ország és a Német Demokratikus Köztársaság is. A tervek szerint a megfigyelőállomáshoz Jugo­szlávia biztosítaná az épületeket és a kisegítő személyzetet, a többi szocialista ország pedig a műsza­ki berendezéseket. Jugoszlávia a megfigyelőállomást Visz szigeté­Szégyenletes perek Szöulban A Pravda pénteki számában phenjani tudósítójának jelentése alapján közli, hogy Szöulban szé­gyenletes perek folynak neves közéleti személyiségek, egyetemi tanárok, újságírók, Franciaor­szágban és más nyugat-európai országokban tanuló egyetemi hallgatók ellen. Azzal vádolják őket, hogy megszegték a dél-ko­reai bábkormány hírhedt komimu- nistaellenes törvényét. Valójában arról van szó, hogy Szöulban is le akarnak számolni a dél-koreai értelmiség azon kép­viselőivel, akik továbbra is fel­lépnek Pák Csőn Hi diktátori önkénye, az Egyesült Államok dél-koreai garázdálkodása ellen, követelik ,a demokratikus rend­szer bevezetését, Dél- és Észak- Korea békés egyesítését — írja a tudósító. (MTI) ne tervezd. A javaslat már a tudo­mányos tevékenységet koordináló szövetségi tanács elé került. (MTI) Az egyiptomi légvédelem lelőtt három Izraeli gépet Az egyiptomi katonai szóvivő bejelentése szerint két izraeli Mirage sugárhajtású vadászgép hatolt be pénteken a keleti kato­nai övezet déli szektorában. He­lyi idő szerint 14.10 órakor az egyiptomi légitérbe. Az egyipto­mi légvédelmi ágyúk nyomban tüzelni kezdtek. A két izraeli re­pülőgép lángolva zuhant le a Szuezi-öböl keleti partjánál. A két pilóta ejtőernyővel kiugrott, az egyik a Szuezi-öböl vizére eresz­kedett le. Alig egy órával az első inci­dens után két újabb Mirage re­pülőgép jelent meg Szuez térsé­gében és átrepült Szuez város felett. Az egyiptomi légvédelem a két repülőgép közül egyet lelőtt — jelentik hivatalosan. Október vége óta ez az első in­cidens a Szuezi övezetben. (MTI) Termelés és gazdaságosság T| ízelgő megjegyzés hangzott-*"* el a minap a III. Körös­vidéki Mezőgazdasági Napok programjának üzemszervezési an­kétjén. Dr. Dobos Károly tan­székvezető egyetemi tanár kétszer Is megismételte előadásának azt a részét, amely a termelés szín­vonalával kapcsolatos: mezőgaz­dasági eredményeinkkel nincs mit szégyenkeznünk Európa, sőt az egész világ előtt — mondotta. — A magyar mezőgazdaság terme­lésének szintje jól közelíti, sőt né­mely esetben el is hagyja a fej­lett és a nagy múltú iparral ren­delkező államokét. De nem való­színű, hogy olyan gazdaságosan termel mezőgazdaságunk, mint az európai vagy az iparilag nálunk fejlettebb országoké. A professzor fejtegetése idősze­rű. A gazdaságirányítás reform­jának előkészítése, az új irányí­tási rendszer több évre ütemezett fejlesztése tulajdonképpen azt cé­lozza, hogy a termelésben mind jobban és erőteljesebben hassa­nak a gazdálkodás tényezői. Mi jellemezte a központi irá­nyítással működtetett termelést? A népgazdaság szükségleteinek előállítása a népgazdaság által nyújtott anyagi lehetőségeken bé­lül. Nem számított az új termék előállításának költsége. A nép­gazdasági igény és érdek minden­áron való kielégítése a fő cél, hogy sem a belső ellátás, sem pe­dig az exportkötelezettség ne szenvedjen csorbát. Amikor azután eljött az év vége, a zárszámadás, a bevételi hiány pótlására, a ré­szesedés, illetve a jövedelem­szint tartására legtöbb helyen csak az állam eszközeivel érték el a mérleg egyensúlyát. fl/T a is gyakran elhangzik egy- egy bevételi hiánnyal zá­ruló gazdasági vállalkozás láttán: majd az állam segít, dotációt ad és ezzel az üzem anyagi egyen­súlya Ismét helyreáll. De miből adjon az állam, különösen akkor, ha évenként több száz millió fo­rint az üzemek bevételi hiánya? Honnan vegye az állam azokat az anyagiakat, melyeket a termelés mindenáron való szorgalmazása után az üzemek követelnek? A nemzeti jövedelemből? De vajon hogyan alakulhat a nemzeti jöve­delem, ha az üzemek jó része do­tációból él? Melyik üzemtől ve­gyen el az állam, hogy a másikon segítsen? A gazdasági életet évek óta ilyen és ehhez hasonló jelenségek szőtték át. Pénzügyi szerveink végső soron mégiscsak megtalál­ták annak a módját, hogy a gyen­ge, a bevételi hiánnyal küszködő üzemeken segítsenek. Jóllehet, nem egy esetben a kitűnően gaz­dálkodó, a jelentős jövedelmet felmutató vállalatok adták anyagi erőiket ahhoz, hogy az időközben zátonyra futott üzemek termelése társadalmi szükségességből át- mentődjék. Ennek viszont vele­járója volt: a jól gazdálkodó üze­mekben viszonylag megrekedt a termelésfejlesztés, veszített jelen­tőségéből az eredményekre törek­vő gazdálkodás. A központi irányítás nem min­den esetben tette lehetővé az üze­mek sajátos adottságainak maxi­mális kihasználását bizonyos ter­mék előállításában. így megesett, hogy az irányított termelés nem hozott annyi bevételt, amennyi szükséges lett volna a hitelek és a kamat visszafizetéséhez, továb­bá a dolgozók keresetének egy szinten tartásához. IV em arról van szó, hogy a a gazdaságirányítás eddigi rendszere rossz volt. Ezt egyálta­lán nem mondhatjuk, mert az utóbbi húsz esztendőben az ország új létesítményekkel gazdagodott, a népgazdaság anyagi alapjai igen sokat erősödtek. Ez idő alatt fa­lun, városon felhalmozódott egy olyan szellemi bázis is, amely a népgazdaság keretein belüli fe­szültséget érezve, részt követelt magának a termelés helyi, sajátos feladatainak megoldásából, a központi irányításénál nagyobb termelési szinttel, bevétellel, jö­vedelemmel. A gazdaságirányítás reformjá­nak szükségessége tehát nem a főváros valamelyik íróasztala mel-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom