Békés Megyei Népújság, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-09 / 291. szám

1961. december 9. 3 Szombat As SZMT elnökségi ülésén: A reform küssobén: a tanácsi vállalatok jövő évi terveiről, a szakmaközi bizottságok tevékenységéről tárgyaltak A Szakszervezetek Békés me­gyei Tanácsa Elnöksége pénteken Békéscsabáin ülést tartott. Meg­tárgyalták a tanácsi vállalatok 1968. évi tervelőkészítésének ta­pasztalatait. Az eddigi — terv­mutatós és tervlébontásos — kö­tött rendszer helyett a jövőben a vállalatok maguk tervezik a gazdálkodáshoz szükséges terme­lési, értékesítési, pénzügyi, mun­kaügyi és fejlesztési tennivaló­ikat. Az elnökségi ülés elé ke­rült beszámolókból megállapít­ható, hogy a tanácsi vállalatok többsége megfelelően tud élni, felkészülten várja a nagyobb ön­állóság adta lehetőségeket A napirend második részében a szakmaközi bizottságok tevé­kenységéről és további feladatai­ról volt szó. Megyénkben 36 köz­ségi — és városi — szakmaközi bizottság működik. Az eredmé­nyes munkához szükséges feltéte­lek általában biztosították. Álta­lános tapasztalat, hogy a bizott­ságok éves program és munka- terv alapján dolgoznak. Az ösz- szevont taggyűléseket csaknem 28 szakmaközi bizottság rendsze­resen megtartja. Ezeken megtár­gyalják időszerű tennivalóikat, a költségvetést, személyi kérdése­ket oldanak meg és — sok he­lyen — a községi tanács vezetői beszámolnak a lakosságot érintő kérdésekről, tervekről. ­A területi pártbizottságok se­gítik a szakmaközi bizottságok szervezeti és tartalmi munkáját. A közös együttműködésben elért eredmények növelik a szakszer­vezet helyi képviseletének tekin­télyét. Politikai oktatásban, kul­turális rendezvényekben, a klub­élet kialakításában és különböző sportvetélkedők rendezésében kü­lönösen kiemelkedő feladatot lát­nak él a szakmaközi bizottságok. Az Állattenyésztési Kutató Intézet tudományos főmunkatársai Békés megyében Újszerű kapcsolat alakul az Ál­lattenyésztési Kutató Intézet és Békés megye között. Ennek egyik gyakorlati megnyilvánulása volt a december 6-i program is, ami­kor a kutatóintézet tudományos főmunkatársai a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályának, az Állattenyész­tési Felügyelőségnek, a TIT ag­rártudományi szakosztályának és az Agrártudományi Egyesület Bé­kés megyei Szervezetének kéré­sére Békéscsabára látogattak. A tudományos főmunkatársak nem jöttek üres kézzel. Huszonöt- harminc perces előadást tartot­tak kutatásaik eredményeiről. A program meglehetősen tömör volt, ugyanis hat előadás hang­zott el egymás után az állatte­nyésztéssel szorosan összefüggő témákból. A száznál is több szö­vetkezeti szakember nagy érdek­lődéssel hallgatta dr. Kecskés Sándor, dr. Sebestyén Gábor, dr. Berek Géza, dr. Mátray Tibor, dr. Mihálka Tibor és Illés And­rás előadását. A vitát Keserű János, az Állat­tenyésztési Kutató Intézet igaz­gatója összegezte, majd Csatári Béla, a megyei tanács vb elnök- helyettes mondott köszönetét azért, hogy több Békés megyei szakem­ber feleletet kapott az állatállo­mány hozamának növelésével, il­letve a termeléstechnológiai gon­dok megoldásával kapcsolatos kérdésekre. szere, partikutarizmusa, privilé­giumokra való alapozottsága és jogalkalmazási önkénye helyébe kívánt létrehozni, s amely for­mailag mindenkire egyaránt ér­vényes jogszabályokat, az alap­vető emberi jogok általános biz­tosítását, a magatartási szabályok kodifikált rendjét és a jogalkal­mazás bizonyos garanciáit hozza magával. A törvényesség követel­ménye végső fokon a kibontakozó tőkés termelési viszonyokból fa­kadt, a tőkés osztálynak abból a felismeréséből, hogy a feudális viszonyok és jogrendszer gátja a tőkés fejlődésnek.” (Szabó Imre: A szocialista jog. 80. oldal.) Ä törvényesség tehát — mint igény és jogfogalom — a társadalmi fejlődés egy bizonyos szakaszán, pontosan körülhatá­rolt osztálytartalommal, a burzsoá társadalmi rendszer megteremté­sének előestéjén, a feudális rend­del szemben merült fel, mint ál­talánosnak hirdetett követelmény és a burzsoá demokráciának olyan tartalmi és formai elemeit tartal­mazta, mint például a törvény előtti egyenlőséget, az egyenlő jog egyenlő alkalmazását, a pol­gári demokratikus államszervezet és igazságszolgáltatás megterem­tését, a demokratikus jogok ér­vényesítését stb. Az a tény, hogy a burzsoá tör­vényesség középpontjába a for­mális jogegyenlőséget állították, történetileg előrelépést jelentett a feudális társadalmi renddel szemben és — attól függően, hogy a polgári forradalmak milyen módon zajlottak le a különböző országokban — a polgári áll amok jogrendszere kialakult és megszi­lárdult, mint ahogy kialakultak a különböző, a burzsoá jog érvé­nyesülését és alkalmazását sza­bályozó, formailag mindenki szá­mára nyitva álló és hozzáférhető jogi intézmények és jogi biztosí­tékrendszere is. 2. A kapitalista termelési viszo­nyok, a burzsoá társadalmi rend ellentmondásainak élesedése, a munkásmozgalom erősödése és az osztályharc mind élesebbé válá­sa az általánosnak hirdetett tör­vényességet egyre terhesebbé tet­te a tőkés uralkodó osztály szá­mára, azaz: az ellentmondás a tőkés osztály törvényes ígéretei és valóságos érdekei között mind­inkább élesebbé vált A bomlási folyamat megindul és ezt — mint Szabó Imre fentebb jelzett művé­ben olvashatjuk (107. oldal) kü­lönösen három területen lehet észlelni: a) az alkotmány és az egyéb, elvileg az alkotmány végrehajtá­sára szolgáló jogszabályok közötti viszonylatban; b) az állampolgári jogok érvé­nyesülésének alakulásában; c) a jogalkotás és a jogalkal­mazás viszonyának eltorzulását. A burzsoá törvényesség általá­nos felbomlása a tőkés fejlődés imperialista szakaszában megy végbe. Ez a folyamat egyrészt a mun­kásosztály és a haladó erők elleni mind nyíltabb és ..drasztikusabb fellépésben, másrészt a jogalkal­mazás garanciáinak megszünte­tésében, a jogalkalmazási szer­Szerény célkitűzések — megfontolt készülődés A maga csaknem kétezer dol­gozójával a megye, sőt az ország ígyik jelentős köt-szövőipari vál­lalata a Békéscsabai Kötöttáru- gyár. Termékeinek cikklistája felülmúlja a négyszázait. Az itt készült pamut, legújabban pedig a szintetikus alapanyagú gyárt­mányok Európa, Afrika és a Kö­zel-Kelet sok országába elviszik az itt dolgozók szakmai hozzá­értését, jó hírét A tervezés alapja: az értékesítés A BÉKÖT immár jó néhány éve márkát jelent. S a kemény munkával kivívott hírnévre ez­után is oly féltőén ügyelnek, akár a szemük világóra. Ezért most, az új gazdaságirányítási rendszerre való készülődés fini­sében sem tűznek maguk elé il­luzórikus célokat, hanem szeré­nyeket Egyáltalán nem jelenti ez azt hogy ezeket olyan könnyű lesz majd valóra váltani. A gyár vezetőivel folyta tobt beszélgetés lényegét szerény célkitűzések — megfontolt készülődés címszóval lehetne tömör rövidséggel jellemez­ni. Nem kergetnek délibábot ha­nem nagyon is meggondolják azt hogyan tovább az új esztendő­ben. Azt hallottuk a gyár vezetői­től: Kruzslitz Tibor igazgatótól, Moravszki Endrétől, a pártbi­zottság titkárától és Kurilla Já­nostól, a immkügyi osztály veze­tőjétől, hogy az idei évtől mód­felett jó eredményeket remélnek. A termelés és a termelékenység ugrásszerű növekedése alapján mintegy 20 napi keresetnek meg­felelő nyereségrészesedésre szá­mítanak. Ennek ismeretében fog­vek rendszerén kívül álló új in­tézmények bevezetésében mutat­kozik meg. Ebben a szakaszban ez a bomlás olyan — a tőkés osz­tály hatalmát védő — közönséges és kivételes jogszabályok megal­kotásához vezet, amelyek lelep­lezik, vagy már alig tudják ellep­lezni az általánosnak hirdetett burzsoá jog osztályjellegét; a bur­zsoá jog alkalmazására hivatott szervek rendszerén kívül álló „kü­lönleges biztonsági szerveket”, a „különleges bíróságok”-at nem kötik az igazságszolgálta­tásra vonatkozó korábbi elvek; a biztonsági, rendőri szervek hatás­köre kiszélesedik stb. Es ez a folyamat elvezet a fasiszta állam megteremtéséhez, amely minden alkotmányt, a burzsoá alkotmá­nyosság elveit is megsemmisítve megszervezi a maga terroriszti- kus diktatúráját. Ö sszefoglalva tehát.: a törvé­nyesség, mint követelmény és jogszabályfogalom a feudális rend elleni harcban a polgári for­radalmak jelszavaként merült fel és csupán a burzsoázia uralmának egy — a véghez vitt polgári for­radalmak következetessége által meghatározható — kezdeti szaka­szára jellemző, de akkor is meg­felelő kivételekkel és határok között: a burzsoá törvényesség a tőkés fejlődés imperialista szaka­szában az általános felbomlás útjára kerül, ahol — a fasizmus uralomra jutása esetén — a bur­zsoá törvényességnek még a lát­szatát is felszámolja. Dr. Dér Ferenc (Folytatjuk) talk hozzá a jövő évi vállalati terv kidolgozásához. Méghozzá itt is ,Jelrúgták” az eddigi sé­mát, mivel a tervezés alapjának az értékesítési tervet tekintik. Vagyis ezután már nem a terme­lés határozza meg az értékesí­tést, hanem az értékesítés, az igények a termelést. Az eredmények stabilizálása Tekintve, hagy az idén lénye­gesen növekedett a termelés, ezért az ez évi termelési tervet jövőre csak egy százalékkal kí­vánják növelni. Mennyire nem kevés ez, az abból is kiderül, hogy a jövő esztendőben így is mintegy 1300 tonna kötöttáru előállítását tervezik. A munka termelékenysége az idén — az előzetes számítások szerint — mintegy hét százalékkal növe­kedik. Jövőre itt is egyszázalékos fejlesztést terveznek. Ez viszont azt jelenti, hogy a termel« nö­vekedésének szinte egyedüli for­rása a termelékenység lesz, mivel különösebb létszám,bővítésit nem terveznek­Egyszóval, a legfőbb törekvé­sük, hogy 1968-ban stabilizálják, ugyanakkor szerényen és meg­alapozottan valamelyest növeljek az idén elért eredményeket. Jó­zan és megfontolt a számveté­sük. Ezt igazolja többek között az is, hogy nem céljuk a minden áron való nyereség elérése. Mindez természetesen nem zárja ki azt, hogy a ddvatjellegű cik­kek ára valamelyest ne növe­kedjék. Ezzel szemben viszont, ha a fonalárak nem emelkednek, akkor szeretnék csökkenteni a tömegfogyasztási cikkek, közte a bébiruhák árát. Érthető ez, mi­vel megítélésük és tapasztalata­ik szerint eléggé kényes iparág az övék. Mindennapos kapcsolat­ban áll a vásárlóval. Igen — in­dokolják — kevés embert érde­kel az, hogy például mennyibe kerül egy kombájn, annál inkább az ing, a pulóver vagy éppen a bébikelengye ára. S ez a felis­merés is a realitás egyik nyomós oka. Ezenkívül természetesen az új gazdaságirányitásd rendszer céljának, politikai jelentőségének I megértése, amiért sokat tettek a gyár kommunistái és szakszerve­zeti tisztségviselői. Gépesítik az ügyvitelt A gyár termékeinek mintegy 30 százalékát tőkés országokba exportálják. Az eddigi piacok megtartása, újak meghódítása, az áruválaszték bővítésé, a di­vattal való lépéstartás bizony nem kevés gondot igényel. Éppen ezért törekednek arra, hogy az anyagbeszerzést és kapcsolatukat a különböző fonodákkal mind tervszerűbbé tegyék Ebben vi­szont sokat remélnek az ügyvitel immár megkezdett és folytatódó gépesítésétől. Ugyanis a több variáció kidolgozása, a többféle lehetőség közötti válogatás már csak gépek igénybe vételével képzelhető el és oldható meg. A gépek mindinkább betörnek az ügyvitelbe is. Se idő, se ele­gendő ember nincsen ahhoz, hogy hagyományos úton próbál­ják az egyes kalkulációkhoz, döntésekhez a több variációs rendszert kimunkálni. Márpedig gyorsan, ám mégis helyesen és jól dönteni csakis megfelelő szá­mítások, közgazdasági elemzések alapján lehetséges. Mindezt az könnyíti majd meg, hogy a gé­pesítés révén felszabadultak nem maradinak a jövőben sem munka és kenyér nélkül, mivel a szükségletnek megfelelően elemzéssel, egy-egy elhatározás előkészítésével bízzák meg őket. Ilyenekben pedig nem lesz hi­ány az új esztendőben, de azu­tán sem. Valamely döntés vár­ható eredményét, hatékonyságát ugyanis aligha lehet ezután csu­pán a megérzésre vagy a rutinra bízná. Ezért is látszik életrevaló ötletnek a közgazdasági elemzé­seket készítők szervezetének lét­rehozása. Általuk sokat nyerhet a gyár, nélkülük viszont sokat veszíthet. Ez pedig nem lesz és nem is lehet mindegy az elkövet­kező években, amikor mégiscsak jobban érvényesül a gazdasági életben is a közmondás, misze­rint ki mint vet, úgy arat. Podina Péter A BUDAPESTI BÚTORIPARI VÁLLALAT VIII. SZ. GYÁREGYSÉG GYULAI BÚTORGYÁRA azonnali belépéssel 2 fő vi7sqázo!t kazánfűtőt alkalmaz Bérezés: időbér -(- prémium. Jelentkezni lehet: * a gyáregység munkaügyi csoportjánál. 122-184 A MEZÖHEGYESI FMSZ 5 SZEMÉLYES KÖTÖTT-DIVATÁRU BOLT­JÁBA szakképzett vezetőt keres 1968. I. 2-1 BELÉPÉSSEL. ERKÖLCSI ÉS MŰKÖDÉSI BIZONYÍTVÁNY SZÜKSÉGES. Jelentkezés a szövetkezet központi irodáján.

Next

/
Oldalképek
Tartalom