Békés Megyei Népújság, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-09 / 291. szám

1967. december 9. 4 Szombat Tv-előzefes Stop (Kedd, 18.15) A tv közle­kedési műsora. Miként a rendező, Pintér Gyula elmondta, ennek az adásnak a tartalmát jórészt egy érdekes „vadászat” eredményei szolgáltatják majd. Arról van ugyanis szó, hogy éjszakai felvé­teleket szeretnének készíteni azokról a felelőtlen gépkocsiveze­tőkről, akik reflektorukat nem kapcsolják át tompított fényre, akkor sem, ha észreveszik, hogy szemben velük feltűnik egy másik jármű. Aki volt már ilyen hely­zetben tudja, milyen veszélyeket idéz elő a reflektorozó banditiz- mus. A tv-sek a rendőri szervek­kel látogatnak ki az országutakra és így szereznek anyagot az adás­hoz. A sötétség, továbbá az autó­reflektorok nagyon is nehéz fel­adat elé állítják az operatőrt. Az is megnehezíti a munkát, hogy ha a reflektorozó észreveszi őket, azon nyomban a legszabályosab­ban fog viselkedni. Nem lesz könnyű tehát a felvétel. Lehet-e egy millióval több? (Szerda, 19.15). Riportfilm a ser­téstenyésztés gondjairól. Mit le­het és mit kell tennünk a sertés- tenyésztés eredményei fokozásá­hoz? Néhány éve hozzávetőlege­sen hétmillió sertést vásároltak fel az állami felvásárló szervek, legutóbb csaknem egymillióval kevesebbet. Ahhoz, hogy ennek jelentőségét érzékeljük, elég, ha megemlítjük: az ország összex­portjának jelentős százalékát ad­ja a sertéshús. Ez pedig valutát jelent, amiből nélkülözhetetlen cikkeket vásárolhatunk iparunk számára. Felelőtlenség lenne te­hát, ha a belföldi fogyasztás tö­kéletes kielégítése érdekében csökkentenénk a sertéshús-expor­tot. Más megoldást kell tehát ke­resnünk. A riportfilm több tsz-be, állami gazdaságba is elkalauzolja a nézőket, ahol — mint például a kislángosi tsz-nél — a tartási, gondozási feltételeken, saját erő­ből javítottak, ezeken a helyeken egy kiló sertéshúst az országos átlag alatti súlyú takarmányból állítanak elő. így jövedelmezőbbé teszik a sertéstenyésztést. Persze nem mindenütt ilyen a helyzet: a filmben helyet kapott példák is azt igazolják,’»hogy sok még a ten­nivaló, ám a riportfilm sok vonat­kozásban megoldást is mutat a tsz-eknek. Capelli: Kétszázezer és egy. (Szerda, 20.30). A kétrészes dráma közvetítése a szolnoki Szigligeti Színházból, felvételről. A darab előadása ősbemutatónak számít hazánkban és egyúttal az olasz írónak ez az első műve, amelyet Magyarországon színpadra állítot­tak. A darab annak az öt ameri­kai pilótának a lelkiismereti konf­liktusát vizsgálja, akik 1945. au­gusztusában ledobták az első atombombát Hirosimára. A fele­lősség kérdése köré összpontosul a cselekmény. A járási, városi tanácsok vb-üléseinek anyagai: Az 1968. évi munkatervek, valamint a soron következő tanácsülések tárgysorozatának elfogadása A járási, városi tanácsok vég­rehajtó bizottságai ezúttal csak­nem valamennyien napirendre tűzték a tanácsok és vb-k 1968. évi munkatervét. A munkatervek tükrözik a helyi adottságoknak és lehetőségeknek megfelelően azo­kat a teendőket, melyek az új gazdasági mechanizmusban előre­lépést jelentenek a községek, vá­rosok lakosainak érdekében. A végrehajtó bizottságok a je­lenlegi munkájukat is megtár­gyalták. így Szarvas tanácsának végrehajtó bizottsága december 7-én megvitatta a szarvasi szlo­vák gyermekotthon és a közép- iskolás leány-diákotthon helyze­tét. Megállapította: bár a gyer­mekotthon férőhelye 170, mégis eléggé szűkös. A 170 tanuló nyolc hálószobában kapott elhelyezést. Nehézzé teszi a nevelési helyze­tet, hogy csupán egy megfelelő II tsz-ek jivedelemszabályozásának és adózásának reformja SOK SZŐ ESIK MOSTANÁ­BAN arról, hogy az új mechaniz­musban hogyan szabályozzák a termelőszövetkezetek jövedelmét és miképpen álakul a tsz-ek adó­zása. A termelőszövetkezeti jöve­delmek szabályozása — az ár­mint szociális és kulturális ala­pot. Természetesen a tsz-ek ezen­kívül egyéb alapokat is létesít­hetnek. Az adózás színvonala alacso­nyabb lesz a mezőgazdaságban, mint a népgazdaság más ágában, színvonal, az adózás és egyéb be- j Ennék az intézkedésnek is az a fizetések útján történik. Az adó- célja, hogy részben ellensúlyozza nak az új mechanizmusban na­gyobb szerepe lesz a jövedelem- elvonásban, főleg abban, hogy mérsékelje a különbségeket a tsz-ek között. Természetesen igen fontos tényezője az adózás annak is, hogy miképpen alakul az üze­men belül a fogyasztás és a fel­halmozás. A jövedelemszabályozás re­formja is azt a célt szolgálja, hogy minél önállóbban és minél eredményesebben gazdálkodjanak a termelőszövetkezetek. A tsz-ek­nek saját bevételeikből kell meg­élniük, mégpedig nemcsak tag­jaik jövedelméről kell gondos­kodniuk, hanem elhasznált ter­melési eszközeik pótlásárai és bő­vítéséről is. A RÉGI GYAKORLATTÓL EL­TÉRŐEN, most már a termelőszö­vetkezetek képeznek amortizációs alapot, forgóalapot, részesedési alapot, jövedelembiztonsági ala­pot, felhalmozási alapot, vala­A realitás pedagógiája E szavakkal lehetne legtömö­rebben érzékeltetni az elmúlt tanévi nevelői továbbképzések jellegét, eredményeit. Négy alkalommal találkoztak a megye kollégiumigazgatói és nevelői (Battonyán, Békéscsa­bán, Szeghalmon és Gyulán). A megbeszélések tematikájának ésszerű tervezése megteremte1 te az eszmecserék kötetlen, fesz­telen atmoszféráját, a gyümöl­csöző tapasztalatszerzés egészsé­ges feltételeit. A megtartott előadások a kol­légiumi nevelés meglehetősen sokágú és összetett problémái­tak a problematikus kérdések­re. Az eredményesség szint jelző­je lett a beszámolókat követő valódi vita. Mi, pedagógusok akik ismerjük a marathoni ér­tekezletek igen sokszor „be- széljdeködösíts” szóáradatait kö­vető unalomtól kábult csendjét, s a kínnal srófolt álvitáit — különösképp tudjuk értékelni azt a spontán áramló színes esz­mecserét, ami e továbbképzések minden összejövetelét jellemez­te. Ennek a frissen gördülő gon­dolatcserének egyetlen akadálya volt csak: az idő. Emiatt kellett nak elsődleges fontosságú terű-# _ ^ ^ Szeghalmon ,s tör_ létéit dolgozták fel. E refera tumok legfőbb erénye a kőnk rétség, a nevelési gyakorlat eredményeinek figyelembevéte­le, a jórészt öncélú pedagógizá- lás szellemi üresjáratainak kö­vetkezetes kerülése volt. Az életképes törekvés jogosultságát igazolja a részvevők érdeklődé­se, kedvező véleménye. Jó ötlet volt a központi elő­adás mellett alkalmanként egy- egy korreferátumban ismertet­ni a vendéglátó kollégiumok ne­velési tapasztalatait. E megol­dásforma sikerét igazolja, hogy a részvevők tevékenyen reagál­ténit — a vitavezetőnek korlá­tozni a hozzászólások, a színes és érdekes pró és kontrák szá­mát A megye perifériális terü­leteiről érkezők ugyanis csak így tudtak még aznap hazautaz­ni. A továbbiakban hasznos len­ne az időhiány problémáját esetleg a megbeszélések kétna­possá tételével csökkenteni. December 8-án kezdődik az új továbbképzési év a békési ta­lálkozással. Reméljük, és joggal bízunk abban, hogy az új év az elmúlt eredményes folytatója lesz. Prjevara István a mezőgazdasági árszínvonal el­maradottságát. A termelőszövet­kezeteknél három adónem lesz 1968. január elsejétől. A földadó fizetésének kötelezettsége kiter­jed a termelőszövetkezetek és tagjaik tulajdonában levő minden olyan földterületre, amelynek az állami földnyilvántartás szerint kataszteri tiszta jövedelme van. Földadó alá esnek a mesterséges halastavak is. Mentes a földadó fizetése alól az, akinek a hasz­nálatában levő összes földterület 400 négyszögölnél kisebb. Felté­tele a mentességnek az is, hogy a 400 négyszögölön belül a szőlő, a kert, illetve a gyümölcsös együtt­véve ne legyen 200 négyszögöl­nél nagyobb. Nem kell földadót fizetni a termelőszövetkezet részéről eltartásban, illetve öreg­ségi, illetve munkaképtelenségi járadékban részesülő termelőszö­vetkezeti tag háztáji gazdasága után sem. A FÖLDADÓ ALAPJA a ka­taszteri tiszta jövedelem Az adó­kulcs differenciáltabb, mint ed­dig. A termelőszövetkezeti közös gazdaság, attól függően, hogy mennyi földjeinek átlagos arany­korona-értéke, 6—20 forintot fi­zet évente és aranykoronánként. Négy aranykoronásnál rosszabb besorolású földek esetén nem kell földadót fizetni. A termelő­szövetkezeti tagok — az átlagos aranykoronára való tekintet nél­kül, egységesen — 12 forintot fi­zetnek évente és aranykoronán­ként, a földadót évenként 2 egyenlő részletben kell megfizetni. Ren­delkezik a jogszabály arról is, hogy elemi csapások esetén mi­lyen földadó-kedvezmény illeti meg a gazdaságot. A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek jövedelmi adójáról szóló kormányrendelet kimondja, hogy a jövedelemadó alapja a termelőszövetkezet tagjainak ösz- szes részesedése. A természetbeni részesedés forintértékét a készle­tek és elszámolások értékelésére vonatkozó zárszámadási előírások szerint kell számításba venni. A jövedelemadó kulcsa hét százalék. Eltérően a földadótól, a jövedelemadót évi négy részlet­ben kell megfizetni. Indokolt, hogy a termelőszö­vetkezet, amely a keletkezett tisz­ta jövedelmének nagyobb részét kiosztja részesedésként a tagok között és csak keveset vagy sem­mit sem fordít felhalmozásra, ma­gasabb százalékos kulcs szerint fizessen adót, mint az a tsz, amely helyes arányban osztja meg a tiszta jövedelmet a személyi jö­vedelmek és a felhalmozás kö­zött. Ezért terveznek egy olyan szabályozást is, amely figyelem­be veszi ezt is, azt is, hogy az egyes termelőszövetkezetekben mekko­ra az egy főre jutó személyi jöve­delem. Ahol ez a jövedelem ala­csony, ott a jövedelemadó mérsé­keltebb lesz, mint abban a tsz- ben, amelyikben az egy főre jutó jövedelem magas. A termelőszövetkezetek az egészségügyi, szociális és nyug­díjellátási járulékok befizetésé­vel is hozzájárulnak a társadalmi kiadások fedezetének megterem­téséhez. Ezeket a járulékokat a közös gazdaságok jövedelme és a tsz-tagok személyi jövedelme alapján állapítják meg. A jövede­lem alapján történő befizetés megváltoztatja az eddigi terhelt elosztását, ami nem minden eset­ben volt méltányos, mert a föld­területre vetítették a hozzájáru­lási kötelezettséget. A GAZDASÁGIRÁNYÍTÁS re­formjának irányelvei között sze­repei, hogy a termelőszövetkeze­tek, ha ipari, kereskedelmi és szolgáltatótevékenységet végez­nek, azonos kulcs szerint fizesse­nek forgalmi adót, mint a hason­ló tevékenységet végző állami vállalatok. Ez az azonosság ter­mészetesen indokolt, ha a tsz-ek az említett tevékenységükhöz szükséges beszerzéseket is azonos feltételek szerint tudják biztosí­tani, s egyéb vona tkozásban is ugyanolyan elbírálásban részesül­nek, mint az állami vállalatok. A TERMELŐSZÖVETKEZE­TEK földadójára, jövedelemadó­jára vonatkozó rendéletek már megjelentek. A forgalmi adót a közeljövőben szabályozzák. G. P. foglalkozási teremmel rendelkez­nek. Rossz idő esetén még a zsi­bongó is foglalkozási termet he­lyettesít. Éppen ezért a vb szük­ségesnek tartja a diákotthonban történő nevelés tárgyi feltételei­nek javítását, az otthon bővítését a járulékos helyiségekkel együtt Mezőkovácsházán ugyanezen a napon ülésezett a járási tanács végrehajtó bizottsága. Itt megem­lítjük a járás takarékossági moz­galmának alakulásáról szóló je­lentést. A járás területén (a no­vember 25-i állapot szerint) 108 millió forintot helyeztek el a já­rás dolgozói. Ez a betétállomány megoszlik az OTP-fiókok, posta­hivatalok — és ahol van — a ta­karékszövetkezetek között. A ta­karékossággal foglalkozó szervek dolgozói úgy látják, hogy a to­vábbiakban is a legfontosabb fel­adatuk a betétállomány növelése, ami mind az egyén, mind a nép­gazdaság érdeke. Szarvas Járási Tanácsának Vég­rehajtó Bizottsága pénteken, tar­totta ülését. A mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály 1967. évi munkájáról szóló jelentést Bar- talas Béla osztályvezető tárta a tanácskozás elé. Az osztály főbb feladatai között jelölte meg a vb, hogy az osztály munkáját tovább­ra is a járási tanács végrehajtó bizottsága munkatervének megfe­lelően kén végezni. Az eredmé­nyes munka érdekében jó kap­csolatot kell fenntartani a mű­ködési területekkel összefüggő te­vékenységet végaő társszervek­kel. Ma, szombaton tanácskoznak ékéscsalha város, valamint a Békési Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága. Megyénk székhelyé­nek tanácsi végrehajtó bizottsá­ga értékeli a város közvédelmét és közbiztonságát. Ez egyben a soron következő tanácsülés napi­rendi pontján is szerepel. Béké­sen a járási tanács végrehajtó bizottsága az egészségügyi állan­dó bizottság beszámolóját vitatja meg a járási egészségügyi intéz­mények tevékenységéről. Szerepel még az ülés tárgysorozatában Mé­száros Sándor MTS járási elnök­nek tájékoztató jelentése a já­rás sportéletének fejlődéséről. Az eddigi értesüléseink szerint tanácsülést tart december 14-én a szarvasi városi, december 15-én a mezőkovácsházi, december 20-án a békési járási tanács. Vállalatok, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, figyelem! Gépek, áruk, termények megóvására, raktározási célokra, építkezési munkákhoz, stb. BÉRELJENEK: Teri tőponyvát 6x8 méteres, napi 18,— Ft-ért. Házsátrat 3x4 méteres, havi 350,— Ft-ért, heti 100,— Ft-ért. BÉRELHETŐ: A BELKERESKEDELMI KÖLCSÖNZŐ VÁLLALATTÓL, Budapest, IX., Közraktár utca 30. sz. Telefon: 336—199. Kívánságra a bérlő költségére vasúti szállítást is vállalunk. 5074 Pavilonsátrat 5,10x5,10 méteres, havi 620,— Ft-ért, heti 175,— Ft-ért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom