Békés Megyei Népújság, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-29 / 306. szám
Yiidg proletárjai, egyesüljetek I 1967. DECEMBER 29., PÉNTEK Ara 6« miér XXII. ÉVFOLYAM, 30«. SZÁM Közösen készül a jövő A KGST december végén Budapesten lezajlott ülésszaka és a végrehajtó bizottság utána tartott ülése egyaránt határozatot hozott az 1970— 1975. évi népgazdaság-fejlesztési tervek koordinációjáról. Talán meglepő, hogy még 1967-et írunk, s a szocialista országok gazdasági együttműködésének szervei már a hetvenes évek terveivel foglalkoznak. Valójában azonban ezzel is úgy vagyunk, mint amikor valaki házépítést vagy autóvásárlást tervez; az ilyen ember is már évekkel előbb felkészül arra, hogyan ossza be a pénzét. A tanácskozásokon kiderült, hogy a KGST- országok valójában nemcsak a következő ötéves tervvel, hanem a 15—20 évre szóló távlati tervek készítésével is foglalkoznak már. A népgazdasági tervek egyeztetése a KGST-ben nem új dolog, hosszú évek óta főijük. Van is erre külön szerve, a TERVBÜRO, amelynek keretében a tagállamok tervhivatalainak vezetői időről időre találkoznak és koordinálják a terveket. Ugyanezt teszik az országok kétoldalúan, sőt az egyes gazdasági minisztériumok is a maguk területén. A mostani ülés döntésébe azonban új elem került: a tervek egyeztetését már az előkészítő szakaszban megkezdik. Eddig ugyanis gyakorlatilag a kész, szinte teljesen kidolgozott terveket vitatták meg az országok egymás között. Természetes, hogy ilyen körülmények között nehéz volt lényegesebb módosításokat végrehajtani. Mivel minden ország nagyjában kiegyensúlyozott tervet készített, s ha valahol változtatni akart, akkor gyakran az egész terv egyensúlya bomlott meg. Ezért a tervek egyeztetésének nem lehetett más célja, mint közölni egymással: milyen árukból, mennyit képes szállítani az adott ország és mire van szüksége. Ez pedig nem sokkal több, mint a külkereskedelmi lehetőségek kölcsönös feltárása. A tervek egyeztetése többet jelent. Azt, hogy a célkitűzéseket hangolják össze, s az országok ne fejlesszenek párhuzamosan azonos iparágakat, ne termeljenek olyan cikkeket, amelyekben minden ország szükséglete bőségesen biztosított. Ehhez viszont a terv-elképzeléseket is egyeztetni kell; ezek már most kialakulóban vannak, ezért szükséges már ma koordinálni őket. Ez az új a most született döntésben, ameljmek megszületését több tényező sürgette, egyik a gazdaságirányítási rendszer változása több országban, a sokat emlegetett új mechanizmus, a másik a tervek összehasonlíthatóvá tétele. Ami az új mechanizmust illeti, azt már bevezették az NDK-ban és Csehszlovákiában, újévtől pedig hazánkban is hatályba lép. A többi KGST- államban szintén elkezdődött bizonyos változások előkészítése, illetve életbe léptetése. Ezekben az a közös alapgondolat, hogy gazdaságosabbá kell tenni a termelést, és hogy a vállalatokat, azok dolgozóit érdekeltebbé kell tenni. Mindkettő elkerülhetetlenül kihat a nemzetközi együttműködésre. Nyilvánvaló, hogy a gazdaságosság elve megköveteli majd, hogy olyan együttműködést építsenek ki más országgal, ami kölcsönösen hasznos. A vállalati gazdálkodás önállósága pedig az érdekeltséget leszállítja az eddigi népgazdaságiról a jobban érzékelhető vállalati érdekre. S itt várhatóan bizonyos ösz- szeütközésre is sor kerülhet. De a központi gazdáságiránjrí- tó szerveknek — elsősorban a tervhivataloknak — nem szabad megengedniük, hogy az összeütközés krónikussá váljék. Eleve úgy kell a terveket készítem, a gazdasági szabályozókat megállapítaná hogy a vállalati érdekek csak a népgazdasági érdekekkel egjrütt érvényesülhessenek. Az új módszerrel már a tervkészítés folyamatában kiderülhet — ismerve más országok elképzeléseit is —, hogy milyen beruházások válnak feleslegessé, illetve milyen árukat lehet majd biztonságosan eladni a partner-országokban. Mindennek eredményeként arányosan és jobb hatásfokkal fejlődhet a KGST-országok gazdasági élete. A KGST vezető szervei úgy döntöttek, hogy a tervhivata-- lók illetékes vezetői 1968-ban megbeszélést tartanak módszertani és egyéb kérdésekről. A cél az, hogy kialakítsák nemcsak a közös módszereket, hanem már most tájékoztassák egymást a gazdasági elképzelésekről. A jövőben tehát a korábbinál megalapozottabb és a KGST minden tagállamának érdekeit jobban szolgáló tervegyeztetésekre kerül sor. Az országok sajátos céljai jobban illeszkednek a KGST közös céljai keretébe; minden ország számára gazdaságosabbá válik az együttműködés vagy legalábbis megteremtődnek ennek a feltételei. Ez pedig valamennyi állam érdekét szolgálja és pozitív hatással jár a lakosság életkörülményeire is. Gyulai István Vietnami nagygyűlés az Orosházi Üveggyárban Tegnap délután a Dél-vietnami Felszabad!tási Front megalakulásának 7. évfordulója alkalmából az Orosházi Üveggyár TMK-mű- helyé'ben a KISZ megyei bizottsága, az üzemi párt- és KISZ- bizofctság vietnami nagygyűlést rendezett. K. Tóth László üzemi KISZ- titkár megnyitója után Fabulya Balázs, a KISZ megyei bizottságának nevelési osztályvezetője az amerikai imperialistáik és csatlósaik eilend harcról, s a dél-vietnami hazafiak bátor helytállásáról beszélt. Ezután felszólalt Hoang Há, a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front budapesti állandó képviseletének sajtóattaséja. A nagygyűlés utón a vendégek Dobd Imre igazgató és Ádász István párttitkár kíséretében üzem- látogatáson vettek részt. Továbbra is kedvezményes áron utazhatnak a vidékre járó dolgozók Több vállalat már beszerezte a vasúti jegyeket — Január 6-tól csak az új havijegy érvényes A vidékről más munkahelyre j 20 százalék engedményt. Ebből a járó dolgozók vasúton továbbra ! dolgozó ugyanannyit fizet, mint is kedvezményes áron utazhatnak, j eddig. Azok, akik naponta járnak a i Ezzel a kedvezményes jeggyel munkahelyükre és onnan haza, j naponta többször lehet utazni, sőt havijegyet váltanak vagy a munkaadó vásárolhatja meg és adja át az igénylőknek. Több vállalat — az előírt nyomtatványon, ami a vasúti jegypénztáraknál kapható — beszerezte a szükséges jegyeiket. Ebben az esetbena vállalat a dolgozókra jutó részt (ami azonos a régi menetjegy árával) a bérükből levonja. Ha a dolgozók maguk váltják a jegyeit, a vállalat a különbözetiét visszatéríti nekik. Mennyibe kerül a dolgozók havijegye? Amennyi a meghatározott viszonylatban a teljes jegy ára, szorozva 26-tal, a munkanapok számával, s a szorzatból le kell vonni a MÁV által biztosított Készül a zárszámadás Társulnak a sertésprogramba — Táblásítanak u gerendást Búzakalász Tsz-ben A szélsőséges időjárás ellené- | re, a tervnek megfelelően zárják a gazdasági évet Gerendáson, a Búzakalász Tsz-ben. Néhány növényből terven felüli bevételt értek el, viszont a napraforgó vetőmag hiba miatt nem váltotta be a hozzáfűzött reményt. A hat hold almás se™ j láv kukoricákat T^tik" hozta a tervezett bevételt. A megvalósításával jövőre 2500 hízott sertést értékesítenek. Az állatállomány növelését saját takarmánjrtermesztésükre alapozzák. A hagyományos takar- mánjmövényeket intenzív, nagy hozamúakra váltják. A legújabb ! fajtájú martonvásári és jugosza leltározó bizottságok, melyeket í néhány nappal ezelőtt állítottak munkába, jó ütemben összegezik, írják össze a szövetkezet álló- és forgó vagyonát. Az adatok egy része már a könjrve- lésen feldolgozás alatt áll. A zárszámadási előkészületek időszakában elgondolások születtek a jövő évi termelés-szervezésre. Ez a szövetkezet is jól kihasználja az állami kedvezményt, melyet sertésférőhelyek építése után folyósítanak. A jelenlegi 80-as kocalétszam mellé negyvenet állítanak tenyésztésbe. Megépítik a férőhelyeket: bővítik a malacnevelés és a hizlalás lehetőségét. A program Az amerikaiak vietnami vesztesége Az amerikaiak vietnami vesztesége 115 983 főre emelkedett a Saigonban csütörtökön közzétett hadijelentés szerint. December 17-től december 23-ig terjedő héten 116 amerikai katona esett el, 1207 sebesült meg. Ez azt jelenti, hogy a háború során az amerikaiak saját adataik szerint 15 812 halottat, 99 105 sebesültet vesztettek és 866 katona eltűnt. A szövetségesek halottainak száma húsz fő. A dél-vietnami kormánycsapatok veszteségéről nem szól a jelentés. Termelési elképzeléseiket zavarja a Búzakalász Tsz határának széttagoltsága. A szövetkezet nagy tábláiba egyéni gazdálkodók földjei nyúlnak be, néha nem nagyobb, mint 1000—1600 négyszögöllel. Ezt az áldatlan állapotot jövőre szeretnék megszüntetni. Ezért is kérte a Búzakalász Tsz 1968-ra a táblásítást, a tagosítást. a meghatározott viszonylatban * közbeeső állomásokon is fel lehet szállni. A jegyet a személyazonossági igazolvánnyal együtt kéül felmutatni. A kalauz az első utazáskor kezeli a jegyet (a hónapot), más esetekben csak a személyazonossági igazolvány számát egyezteti. Kisiparosok és más, nem állami dolgozók is kaphatnak napi utazásra jogosító vasúti általános havijegyet hasonló áron, mint a vállalati dolgozók. A heti vagy havonta kétszeri utazásra jogosító menettérti jegy nem személyazonossági igazolvány, hanem külön erre a célra rendszeresített vállalati igazoló lap alapján váltható meg, mégpedig a munkahelyein levő vasútállomáson. Akiknek jelenleg heti munkás- jegyük van, azok január első hetében ezt a kedvezményt még igénybe vehetik, január 6-tól azonban csak az új havi jegy érvényes. Kívánatos, hogy a dolgozók kedvezményes utazására szolgáló jegyet a vállalatok mindig az előző hónap 26—28-ig váltsák meg, hogy ne legyen torlódás. Érdemes megemlítem még, hogy nem szűnik meg a közalkalmazottak 50 százalékos arcképes igazolványa, továbbra is az eddigi kedvezményben részesülnek a tanulók, az ipari tanulók, a sportolók és nem változik a vásári és a balatoni utazások, valamint a szakszervezeti kollektív utalványok díjszabása sem. A távolsági autóbuszokon, a hajókon és a budapesti HÉV vonatkozásában a kedvezmények feltételei az előzőkben leírtakkal azonosak. P. B. Próbaszámlálás kezdődik 1968 január első napjaiban Az 1970. évi teljes körű népszámlálás előkészítéseként a Központi Statisztikai Hivatal szervezésében 1968 január első napjaiban a lakosság két százalékára kiterjedő próbafelvétel kerül végrehajtásra. A próbaszámlálás egyben mikrocenzus is. Célja, hogy az 1970. évi népszámlálás próbáján túlmenően felmérje a népesség társadalmi, gazdasági összetételében az 1960. évi népszámlálás, illetve az 1963. évi mikrocenzus óta bekövetkezett változásokat, lehetőséget nyújtson a lakosság foglalkozási átrétegeződésé- nek, iskolai színvonalának részletesebb vizsgálatára, tájékoztatást adjon a lakásállomány összetételében és legfontosabb jellemzőiben bekövetkezett változásokról. A próbaszámlálást az azzal megbízott számláló biztosok végzik, akik 1968. január 3—15 között a kijelölt lakások lakóit a helyszínen keresik fel. A Magyar Forradalmi Munikás- Paraszt Kormány 52/1967. (XI. 24.) számú rendeletével szabályozta a lakosság kötelezettségét, mely szerint a Btk. 213. §-a szerint bűntettét, illetőleg az állami statisztikáról szóló 1952. évi VI. törvény 17. §-a, valamint a 24/1961. (VI. 18.) Korm. számú rendelet 1. §-a szerint szabálysértést követ el, aki a népszámlálási próbafelvétellel kapcsolatos adatszolgáltatási vagy egyéb törvényes kötelezettségét megszegi. A Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatósága kéri a lakosságot, hogy a munka sikeres végrehajtása érdekében támogassa á számláló biztosokat munkájukban.
