Békés Megyei Népújság, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-16 / 297. szám
1967. december 18. 3 Szombat Véradónap a Köröstáj Termelőszövetkezetben A közelmúltban első alkalommal tartottak véradónapot a Köröstáj gyulai termelőszövetkezetben. Az érdeklődés és áldozat- készség meglepően nagy volt, csak a betegek és a munka miatt távolabb dolgozók maradtak ki a véradásból, amelyet a Vörös Csillag egykori központjában tartottak meg. örvendetes, hogy a vezetők is szép számmal vonultak fel, Laszli Pál elnök, Sárközi András csúcstitkár, Szilágyi Imre üzemegységvezető éppúgy megjelent és adott vért, mint az a 25 dolgozó, akik ennek az üzemegységnek a környékén tevékenykednek. A véradónapon nyolc és fél liter vérrel járultak hozzá az üzemegység dolgozói, hogy a kórház betegeinek a közeledő ünnepeken is biztosított legyen az esetleges szükséges vérmennyiség. Mnkaalkaliak a gyulai járásban Kétegyházán a Béke Tsz — a Békési Kosárfonó Háziipari Szövetkezettel együttműködve — kosárfonó és seprűkötő részleg létrehozását tervezi, ahol 20—30 személy részére lenne biztosított a munka. A betanítást a htsz vállalja szakember kihelyezésével, a fűzcserjét a tsz telepíti. A dobozi Petőfi Tsz már megállapodott a htsz-szel 40 fős részleg kialakítására. A Gyulai Háziipari Szövetkezet • a Mezőgyánhoz tartozó Nagygyanté településen hoz létre kosárfonó részleget, ahol 60 személy dolgozhat majd. A Férfifehémeműgyár békéscsabai gyáregysége Sarkadon mintegy 100 fős telephelyet alakít ki 1968 első fél évében. A Békéscsabai Szőnyeg- és Takácsáru Háziipari Szövetkezet Újkígyóson már megszervezte a bedolgozó rendszert, amit még bővít. Más községek munkaellátottsága érdekében is tárgyalásokat folytat a járási tanács. A gazdasági reform küszöbén t A téglaiparban is a gazdaságosabb termelés követelménye kerül előtérbe Nehéz lenne mindarról tájékoztatni az olvasókat, ami most, a gazdasági mechanizmus reformjának küszöbén foglalkoztatja a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat vezetőit. Nagyrészt körvonalazottak a jövő tervei és egy sor kérdésben elhatározás is született. A legfontosabb célkitűzés az igények mind jobb kielégítése téglából, cserépből, falazóblokkból, figyelembe véve a gazdaságos termelés követelményeit, valamint a dolgozók mentesítését a nehéz fizikai munkától. Értékesítés Közismert, hogy a téglaipar egyelőre nem tudja kielégíteni az igényeket. Hogy mindenüvé jusson az országban, eddig a tröszt — a hozzá küldött megrendelés alapján — utalta ki az értékesítésre szánt árut az építőipari vállalatoknak, a TÜZÉP-nek, valamint egyes vállalatoknak. Most — 1968-ra vonatkozóan — a megrendeléseket már a vállalat kapja és osztja el a rendelkezésére álló mennyiséget. Kormányrendelet szerint — a közeli megyék TÜZÉP-vállalatai útján — először a lakossági igényeket kell kielégíteni a meghatározott kontingens alapján. Az első negyedévben ennek aránya téglából a teljes termelés kétharmada. Cserépből — mivel a vállalat országosan a legtöbbet termeli — innen kap Borsod, Heves, Somogy, Baranya és más közelebbi megye, amit a TÜZÉP és a Téglagyári Egyesülés együttesen határozott meg. Az első negyedévre az elosztás már megtörtént. A második negyedévben a termelés — mint minden évben — lényegesen több lesz, mert akkor már a nyersgyártás is folyamatosan halad. Akkor majd több tégla és cserép jut a megrendelő vállalatoknak, ktszPillcmafképek a Biharugrai Halgazdaságból (Tudósítónktól) Fazekas Károly gépkocsivezető már másodszor fordul rakományával a körösszakáli útra. Az állomásra visz 30 mázsa élő halat. Az évi tervről és a gazdaság munkájáról Oláh.Aladár, a központi üzemegység vezetője ad tájékoztatást. — Évi tervünk 12 ezer mázsa hal, ebből 10 ezret már teljesítettünk, a többit év végéig folyamatosan szállítjuk — mondja. — A halak átlagsúlya 1 kilogramm, ez a legkelendőbb a piacon. A takarékos takarmánygazdálkodással egybevetve az évi tervet 117 százalékra teljesítettük. A héten mindennap 100 mázsa halat szállítottunk el. A gazdaságban még decemberben hozzákezdenek a nádkitermeléshez is. Bár a mennyiség kevesebb, mint a tavalyi, a nád minősége jó. A téli hónapokban folyamatosan hozzák rendbe a tavakat és a 15 kacsaszigetet. A nádpadló készítését is megkezdik. Jelentős a gazdaság békaexportja. Erről Makra Gusztáv a következőket mondja: A Sziken körülbelül 300 mázsa béka tanyázik. Várják,hogy caminon kocsikba rakjuk és elszállítsuk. A franciák ínyenc csemegéjét szeptembertől eknek és természetesen a lakosságnak is. A Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalatnak tehát nem kell vevő után szaladgálnia. Változás mégis történt. Mivel a megrendelést a vállalat kapja, a gyártásban (termékfajtákban) is ahhoz igazodik. Az értékesítési osztály, amely csak nemrég alakult, szoros együttműködésben dolgozik a terv-, valamint a termelési osztállyal. Műszaki fejlesztés A műszaki fejlesztésre 1970-ig készült el a terv. A nagyobb — áthúzódó — munkákra a költség- fedezet biztosított. Békéscsabán, a Il-es számú téglagyárban már meg is kezdődött a csatomaszá- rító és ennek kiszolgálásához szükséges új, automatikus gépsorral ellátott présház tervezése. A termelékenység növelésén túlmenően gyártmányfejlesztésre is sor kerül: nagy üregtérfogatú és méretű tégla készül majd, ami jobban megfelel az építkezés követelményeinek. Ugyanebben a gyárban bővítik a középfalazó blokküzemet, ahol mintegy 40 százalékkal lesz növelhető a termelés. A mezőberényi Il-es számú téglagyárban a kemence kapacitásának kihasználására műszárítót építenek, amely a szárításhoz szükséges hőenergiát a kemence hűlő melegéből nyeri. Ez a fejlesztés évenként 5 millióval több téglát eredményez, mert a termelés télen sem áll le. A mezőberényi I-es számú téglagyárban a termékek minőségének megjavítására nagy teljesítményű szovjet vákuumprést helyeznek üzembe. A legtöbb gyárban mélyítik az agyagbányát, mégpedig a jelenlegi 6—7 méterről 12—14 méterre, ahonnan jobb minőségű anyag kerül felszínre, egyúttal pedig csökken a mezőgazdasági termelésből kivont terület. A bággere- ket 16 méteres létrákkal szerelik fel. Az átalakítást a vállalat műszaki fejlesztési csoportja tervez- +0 nálunk gyűjtjük össze. Az ország különböző tájain összefogott 3—8 ' A nehéz fizikai munka meg- dekás békákat ide szállítják. A j könnyítésére a Hoffmann-rend- legtöbbet Szegedről kaptuk. i szerű kemencék közül a közeljöTóth Sándorné a kacsákról beszél: Törzskacsa-áUományunkat felemeltük 6960-ra, és 329 ezer tojást gyűjtöttünk össze az idén. Egy részét értékesítettük, a többiből pedig 229 ezer naposkacsát keltettünk ki a gépekkel. Továbbnevelésre 207 ezer marad itt. A felnevelt kacsákból 184 ezret értékesítettünk, átlagosan 2,40 kiló- gr.ammos súllyal a baromfifeldolgozó vállalatnak. Az idén öt új keltetőgéppel bővítettük az állomást, s rövidesen 27 ezer csibét rakunk be, és nevelünk fel a kacsakeltetési idényig. Marik Mária vőben egyet átalakítanak úgy, hogy a gépi berakás és kihordás (emelővillás targoncával) alkalmazható legyen. Érdemes megemlíteni, hogy Békéscsabán központi szerelőcsarnok és műhely létesül, ahol iparági szintű gyorsított beruházási program alapján olyan automata gépek készülnek majd, amelyeket eddig külföldről szereztek be. Ide tartozik még egy fontos fejlesztés, a békéscsabai 1-es és 2- es számú téglagyár gáztüzelésre való átállítása, amire valószínűleg 1971-ben kerül sor. Ezenkívül még több kisebb-nagyobb terv ÉJje liőrt vesz fel állandóra a BÉKÉSCSABAI LAKATOS ÉS GÉPJAVÍTÓ KISZ Petőfi u. 4. sz. 830 valósul meg, amire a fentiekkel! együtt csaknem 50 millió forintot j fordít a vállalat. Bérrendszer A vállalat téglagyáraiban eddig a mennyiségi túlteljesítés volt a cél, a dolgozók ezzel érhettek el több keresetet. A gazdasági mechanizmus reformja során a gazdaságosabb termelés követelménye kerül előtérbe, aminek feltétele a selejt minimálisra való Csökkentése, illetve minél több I. osztályú termék előállítása. Ezért a jövőben az értékromlás arányában csökkentett bért fizet a vállalat, a minőség javítása esetén pedig a többletbevétel bizonyos százaléka a dolgozókat illeti meg. (Egyszázalékos minőségi javulás vagy romlás a vállalatnál több százezer forint eredményjavulást, illetve veszteséget jelent). A bérrendszert ennek megfelelően úgy alakítja ki a vállalat, hogy az jár jól, aki jó minőségű terméket állít elő. A műszaki szervezési intézkedés is azt segíti elő, hogy ne a munkaintenzitás növelésével, hanem a selejt csökkentésével és jó minőségű munkával érjenek el a dolgozók magasabb keresetet. Gondot fordít a vállalat arra is, hogy a régi dolgozókat megtartsa. A törzsgárda tagjait ezért fokozottabb anyagi és erkölcsi megbecsülésben részesíti a jövőben. Pásztor Béla Jövőre csuklós autóbuszok is közlekednek a megyében A 8-as számú Autóközlekedési Vállalat a jövő évi személyszállítás lebonyolítására az eddigi kis befogadóképességű autóbuszok helyett jelentős részben nagyobbakat alkalmaz majd, s így megszűnik a zsúfoltság és kényelmesebb lesz az utazás. Tizennégy csuklós autóbusz részben helyi, részben pedig helyközi forgalomba kerül. Az áruszállítás elősegítésére a vállalat kilenc nyolctonnás Skoda, valamint két 12 tonnás Csepel tehergépkocsit szerzett be és vásárol még három 5 tonnás pótkocsit is. A rakodás gépesítését segíti elő egy Vörös Csillag forgórakodó gép, aminek a megérkezése még az idén várható, jövőre a szükségletnek megfelelően további rakodógépeket szerez be a vállalat Magyar fiatalok az NDK-ban Mint már lapunkban közöltük, az NDK-val történt megállapodás alapján fiatal szakmunkások utaznak a Német Demokratikus Köztársaságba, hogy az ott töltött idő alatt szakmájukban alapos ismereteket szerezzenek. Békés megyéből 23 leány és 25 fiú ment az NDK-ba hosszúbb időre a megye különböző területeiről. A jövő év tavaszán pedig 70 mező- gazdasági gépszerelő traktoros I vesz részt tanulmányúton az | NDK-ban, és ismeri meg annak | mezőgazdaságát. Az önállóság nem luftballon Mindössze néhány nap választja el gazdasági vezetőinket 1968. január 1-től, az új gazdaságirányítási rendszer rajtjától. Hogy a kezdés helyenként jól sikerüljön, többen összeköttetéseik révén máris olyan előnyt szereztek, amivel nem sokan dicsekedhetnek. A hibridkukorica- vetőmag-rendelésre gondolunk, ami éppen az utóbbi hetekben zajlott. Több gazdasági vezető intézkedésével vizsgát tett arról, hogy személy szerint miként is értelmezi a sokat hangoztatott gazdasági önállóságot, felelősséget. Ebből máris olyan következtetés vonható le, hogy a termelés önálló szervezésében a kellő körültekintést helyenként mellőzték. A mezökovácsházi és az orosházi járásban csakis ennek következménye az a „hajsza”, ami a hibridkukorica-vetőmag beszerzésében kialakult. Az történt ugyanis, hogy több gazdaságban a kukoricavetésterület túlnyomó részében — de lehet, hogy az egészben is — SK jelzésű jugoszláv hibridkukorica- vetőmagot rendeltek. Helyes döntés volt ez? — A III. Körösvidéki Mező- gazdasági Napok programjának kukoricatermesztési ankétján több neves szakember, így Hu- nyad Péter, a kevermesi Lenin Tsz főagronómusa azt fejtegette, hogy jó a jugoszláv hibrid kukorica, de veszélyes vállalkozás is lehet a takarmánybázist csak erre alapozni: hosszú a tenyész- ideje, betakarításkor a szem víztartalma meghaladja a 22— 23 százalékot, vagyis a tárolása szárítás nélkül nem képzelhető el. Bordás Bihály, a békéscsabai Lenin Tsz főagronómusa épben ezért csak a vetésterület kisebb hányadába, 15—16 százalékba javasolt jugoszláv hibridkukorica-vetőmagot. Bár kétségtelen, hogy az idei hosszú ősz kedvezett a jugoszláv kukoricák érésének: kevés volt a csapadék és a sok évi átlagnál több volt a napfény. De ki biztosít 1968-ra is hasonló őszt? S mi lesz a jugoszláv kukoricával abban a gazdaságban, ahol nincsen betakarítógép és szárítóberendezés? A szövetkezetenként! 1000—1600 hold jugoszláv hibrid kukorica termesztése a jelenlegi felkészültségnél lényegesen nagyobb erőpróbát jelentene, ha a fajtaösszeállítást nem változtatják még. Sőt lehetséges, hogy az erőn felül vállalt rész — az értékek őszi mentésében — a megye valamennyi gazdaságának gondot jelentene. Erre az üzemen kívüli gondra egyik gazdasági vezetőnek sincs szüksége. Akad ebből éppen elég egy-egy tsz-ben. Éppen ezért már most figyelmeztetni kellene a termelés- szervezés önállóságát tévesen értelmezőket arra, hogy a gazdasági önállóság a vezetők személyes — anyagi és erkölcsi — felelősségével jár a szövetkezeti gazdák és a népgazdaság előtt egyaránt. Ez a felelősség viszont azt sugallja, hogy helyenként csak olyan gazdasági feladat megvalósítására vállalkozzanak, amelyre alaposan felkészültek. Az említett döntés tehát nem volt helyes. A gazdasági önállóság ugyanis nem luftballon, nem lehet felfújni azzal, hogy majd csak lesz valahogyan. Dupsi Károly
