Békés Megyei Népújság, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-28 / 281. szám
1W!. november 28. 3 Kedd Sokoldalú segítsége! nyújt tagjainak a Dél-Békés megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége A Dél-Békés megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége 64 termelőszövetkezet, négy termelőszövetkezeti csoport munkáját segíti. A 216 ezer holdon gazdálkodó szövetkezetek, illetve csoportok mindenekelőtt a szerződéskötésekhez kértek és kaptak segítséget. A szövetség gondosan tanulmányozta az értékesítési szerződések mintajavaslatait, tárgyalt a vállalatokkal, a termelőszövetkezetekkel. Arra törekedett, hogy a törvényesség betartása, a népgazdasági érdek figyelembevételével képviselje a mezőgazdasági üzemek ügyét. Így érték el többek között, hogy az eladott búza után járó korpa 40 százalékát június 30-ig, tehát a takarmányban legszűkebb hónapokban kapják meg a termelő- szövetkezetek. A cukorrépa, a zöldség és egyéb termény értékesítésénél a szállítási költségeket előre tisztázták. A termelőszövetkezeteket érdekelté tették abban, hogy saját járművükkel szállítsanak, így frissen kerül az áru a rendeltetési helyére. A termelőszövetkezetek javaslatára felülvizsgálták a nyári kenyérgabona-értékesítést is. A rendelkezések értelmében ugyanis az adógabonánál 2,57 forint hektolitersúly felár illeti meg a termelőt, a szabadgabonánál pedig 2,67 forint. A gabonafelvásárló és feldolgozó vállalat telepein azonban — az egyszerűsítés és az áru I gyorsabb átvétele érdekében — átlagosan 2,60 forint felárat számoltak el. így több termelőszövetkezet hátrányos helyzetbe került. A szövetséghez tartozó gazdaságok utólag mintegy 200 ezer forint gabonafelárat kapnak. Hasonlóan felülvizsgálták a dughagyma átvételét is, ahol az átvevők a zsákok elszámolásával jártak el szabálytalanul. Nagy segítség az is, hogy a szövetséghez tartozó néhány termelő- szövetkezet a Külkereskedelmi Minisztériummal köt szerződést és bő termő jugoszláv hibridkukorica-vetőmagot, speciális gépeket, műtrágyát kap. amiért kukoricával fizet. A. R. A választásokéit megelőző jelölőgyűléseken 97 felszólaló volt. Újkígyóson. Nvolcvannyolcan közérdekű javaslatot tettek, kilencen pedig egyéni problémáikat mondották el a hallgatóság előtt. Vajon mi történt azóta? Az illetékeKilencvenhét javaslat sorsa ségben jelenleg 220-an rendel, keznek gázpalackkal, Szabadkígyóson legkílométer. A jelölőgyűlések ide- alább 120-an, de eziek a szájén és jelenleg is mindössze két mok szinte nap, mint nap növe- olyan új utcánk van, ahol nincs kednek. Most a palackcsere 50 járda. Tizenegy kilométer azok- forintjába kerül egy fogyasztónak nak az utcáknak a hossza, ahol 33 helyett Ha az ÁFOR beleegyesek hogyan foglalkoztak a válasz- csak az egyik oldalon közieked- zik abba, hogy az fmsz által javatok közérdekű és egyéni problémáival? Erről beszélgettünk a napokban Csabai Lajossal, a községi tanács végrehajtó bizottságának titkárával. hetnek járdán a járókelők. Nos. ebből a 11-ből az idén a házibrigádunk .lefaragott” 1700 métert. Százkétezer forintba került ez a járda, viszonylag olcsónak softt módon hozzák létre a telepet, még az idén megvalósítj uk a helybeli cserét. A javaslatok foglalkoztak az áruellátással is. A napokban kez— Elöljáróban meg kell jegye®- mondható. A profiam szerint dodik f2 új önkiszolgáló^ vegyesre azt — mondotta a titkár —■, 1970-ig minden utcánk mindkét b°lt műszaki átadása a Fő utca és hogy községünk életében nem- oldalán lesz megfelelő járda, csak 97-en vesznek részt aktívan. Azelőtt és azóta is számos tanújelét adják az újkígyósnak annak, hogy magukénak érzik a községet s mindenben segítik a tanácsot. Ami a jelölőgyűléseken elhangzottakat illeti, a felvetett problémákból azóta már nagyon sokat megvalósítottunk. Harminchármán foglalkoztak például az út- és járdaépítéssel, parkosítással, Illetve a község szépítésével, örömmel vettük azit, hogy nemcsak jaIskola utca sarkán. Sajnos, lehet, , .. hogy nem sikerül megnyitni deMmt az előbb mondottam, nem- . , . . .. , , i . , . cember 15-en a vásárlók előtt, csak kertek, hanem adtak w a ___. . „ , , , t™’ m ert sehogyan sem tudunk beválasztok. A Gyulai úton példává szerezni kirakatüveget nagyszabású parkosítást végeztünk. Húszezer forintot költöttünk a fákra és virágokra és itt a ter— Nem beszéltünk egyéni problémákról. meg az — Mind a kilenc egyem probmeloszovetkezet KISZ-bngadia ,. . . .__. . * , ,, , J lemaval részletesen foglalkoztunk. legalább 20 ezer forint értékű társadalmi munkával járult hozzá a község szépítéséhez. Amit lehet megoldottunk. — a tsz-nyugdíj elintézését és más hasonlókat —, de volt olyan javas- Régi gond megvalósulása felé lattevő is, akinek problémája közeledünk, — remélhetőleg ha- megoldását s hatályban levő ren- vasoJtak, hanem azonnal felaján- marosain megkezdődik a gázcsere- deletek és különböző szabályok lották segítségüket is a megváló«'- telep építése. Ennek a gondnak a nem teszik lehetővé. Erről mintáshoz. Nézzük csak sorjában, nagyságát csak akkor lehet érzé- denkit részletes indoklással érte- Községünk utcáinak hossza 58 kelni, ha tudjuk azt, hogy a köz- sí tettünk. O. L. mezőgazdasági cikkekkel vaftő kereskedelemnek. A harmadik 5 éves terv szakaszában a mező- gazdasági áruk magyar exportja a Szovjetunióban 70 százalékkal növekszik, ugyanúgy emelkednek a szovjet tételeik is Magyarország felé. Jelentős helyet foglalnak el a Szovjetunióba irányuló magyar exportban az olyan mezőgazda- sági cikkek, mint a zöldség és a gyümölcs, a zöldség- és a gyümölcskonzervek. A kivitel szakadatlanul emelkedik. így az 1966—1970-es évekre vonatkozó kereskedelmi megállapodások értelmében a magyar kiviteli tételek volumene a Szovjetunióba friss és feldolgozott gyümölcs- és zöldségből a tervidőszak végére eléri az évi 327 ezer tonnát (ezen belül friss gyümölcsből a 155 ezer tonnát), amíg az 1961—1965-ös években az ilyen tételek határértéke évi átlagban 56 ezer tonna volt. 1970-ben a magyar zöldség-, gyümölcsfélék és a konzerváruk fajlagos súlya a mezőgazdasági termékek egész magyar kivitelének a Szovjetunióba több mimt 75 százalékát teszi majd ki. Az aprómagvak, az erdősítési anyag cserének a számszerű tétele viszonylag nem nagy, mégis ez mindkét ország mezőgazdaságának fejlődésében rendkívül fontos szerepet játszik. így pl. a magyar minőségi búza hektáronként átlagosan 19 q termést ad, a szovjet Bezosztája—1. pedig a magyarországi feltételek mellett 24 q-t hektáronként. Ezért a szovjet Bezosztája—1. 1966-ig az őszi búzával bevetett egész területnek már a felét foglalja el. A Szovjetunióból importált Krasznodár fajtájú napraforgó mázsájából 40 százalék olaj nyerhető, ugyanakkor a hazai fajtájúak 30 százalékot adnak. Krasznodári fajtájú napraforgó átlagtermése magyar feltételek mellett 11,5 mázsa, a magyar fajtájúaké pedig — 10,6 mázsa hektáronként 1965-ben krasznodári fajtával vetették be a napraforgóval elfoglalt egész vetési terület 70 százalékát A Szovjetunió importál Magyarországról kitűnő minőségű őszi árpa „Béta—40” lóhere-, lucerna-, bab- és egyéb vető- magvakat. Ezeket nagy területeken vetik. Így pl. 1964-ben a „Béta—40” őszi árpával a Szovjetunióban ezer hektárt vetettek be. A Szovjetunió jelentős mértékben segíti a magyar mező- gazdaság gépesítésének fejlődését. Az 1945—1965 között eltelt esztendők során Magyarország 21 ezer traktort, 7 ezer gabonakombájnt és sok egyéb mezőgazda- sági gépeket hozott be a Szovjetunióból; az 1966—1970-es években a szovjet mezőgazdasági technika tételei Magyarországnak tovább növekednek. A Szovjetunió segíti megoldani Magyarország műtrágyaellátását. Magyarországon egyelőre nincs feltárva sem foszfortartalmú nyersanyag, sem kálisó. A foszfortrágyák termelése lényegében a gazdag szovjet apatil- lelőhelyekre támaszkodik. A Szovjetunió segítségével berendezett Tiszai és Borsodi VegyiHarminckét vagon mézeskalács művek többszörösére emelik a nitrogénműtrágya-termelést. Ma-! gyarország a maga részéről tech-1 nikai közreműködést biztosít a! Szovjetunió vállalatainak a me-! zőgazdasági termékek feldolgo-! zása és konzerválása területén. Az 1966—1970-es években a Szovjetuniónak a gyümölcs- és zöldségkonzerválás számára 200 gépsort, a sajtgyártás részére 90 üzemet, a baromfifeldolgozás-; hoz pedig 100 gépsort, szándékozik exportálni. A kölcsönös csere egyik fontos! formája a tudományos technikai! együttműködés, amely 1949-től! indult fejlődésnek. A tudományos-technikai' .együttműködés a Szovjetunió és! Magyarország között országaink-; nak lehetővé tette egy sor tech-; nikai és gazdasági feladat meg-; oldását. így pl. a Szovjetunió át-; vette a magyar tapasztalatot a; gyümölcsfagyasztás területén, 1 almatermesztést a homokos ta-i lajokon, a legjobb magyar almafajtának a jonatánnak a meg-; honosítását, az antibiotikumok előállítását és egyebeket. A ma-! gyár elvtársak a gyommagvak'" megsemmisítésében elért szovjet tapasztalatokat, állattenyésztési üzemek építkezéseit, magas hozamú állatfajták kitenyésztését, mély talajlazítást és egyebeket vettek át. A szovjet kolhozok és szovhozok sok éves tapaszta lata és sokoldalú tevékenysége óriási jelentőségű a magyar mezőgazdaság szocialista irányú felépítésében. Fordította: Bátort Emil tanár, Szarvas Közeledik karácsony s megnőtt a kereslet az ízlésesen csomagolt mézeskalács iránt. Egész biztos, sok gyermek és felnőtt orul majd a békési mézeskalácsosok által készített finomságnak. Tizenhárom éves hagyománya műszakban nyolcvan dolgozót fogvan már Békésen a mézeskalács lalkoztató üzemnek három fo nagyüzemi gyártásának. A két gyártmánya van: — Mézeskalács, amelyből az ■ *7'" ’ idén a belföldi kereskedelem ré-.zére 19 vagonnal kell gyártaniuk. ^ m, jó munkájukat bizonyítja, hogy j§p§ - . ..jg ... ebből a mennyiségből 17 és fél vagonnal nn.ir elkészítettek Angliá- Épí >an is szeretik a békési mézes* kulacsot, november végéig ossze. , y8fjf — Hazánkban még nem ismert F ,. " riUggR az a nyalóka, amelyet NSZK exiiffff*prif wiHlr . portra gyártanak, a tőlük kapott gépekkel. Az idén tíz vagonnal IH L.. .$1* kell szállítani a német megrentef f delő részére ebből az áruból, s UH minden jel arra mutat, hogy ezt maradéktalanul teljesítik. Hama- rosan megkezdődik az üzemben vjíy építkezés, amelynek elké'ágon gyártását tervezték. Január im lse létől a méz- és maláta-cukrot -léses polietilén tasakokba csoFelvételeink az üzem munkájá- Készül a nyalóka. ról adnak ízelítőt. Hosszú gumiszalagon érkezik a forgó rostába a pemetefű cukorka. Nagy tálcákon szárad egy ideig a csomagolás előtt. Fotó: Demény Gyula
