Békés Megyei Népújság, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-03 / 260. szám

W67. november 3, 3 Péntek Olvasóink írják: Jutalmat kaptak a legjobban dolgozó tanutók A gyomai Il-es számú általános iskola négy félső tagozatos osztá­lya egyheti munkával segítette a Körös Állami Gazdaságot. A ta­nulók példamutatóan dolgoztak és kiváló eredményeket értek el. Több mint kétszáz holdon tisztí­tották meg a földet a kukorica- kórótól és így időben elkezdhet­ték a gépek a szántást. A kuko- ricafosztás kedvelt munka volt, összesen 2050 mázsa kukoricát fosztottak meg és hordtak a gó­rékba. A gazdaság vezetői elisme­réssel nyilatkoztak a munka be­fejezése után a tanulók tevékeny­ségéről, akik lényegesen hozzá­járultak az őszi munkák meggyor­sításához és így idejében a földbe kerülhetett a mag. A szakszerve­zetek szakmaközi bizottsága a legjobban dolgozó tanulókat könyvjutalomban részesítette. Halász István ú t tö rőcsapa ,t v eze tő-hely e ties A kötegyániahat érdskli a képzőművészet Több mint ötvenen vettek részt Kötegyánban a községi könyvtár j és a TIT közös rendezésében meg- j tartott képzőművészeti esztétikai j előadáson. Koszta Rozália festő- művész a gyulai járási könyvtár képzőművész baráti körének ve­zetője az idei évadban a járás községeibe is ellátogat, hogy elő­adásaival megszerettesse a képző- művészetet, megismertesse az ér­deklődőkkel a nagy festők alkotá-. sait. A Kötegyánban megtartott | mindvégig érdeklődései kísért elő- j adásban tájékoztatót tartott a XIX. és XX. század művészetéről, va­lamint a magyar képzőművészet nagyjairól, örvendetes, hogy a hallgatóság között sok fiatalt is láthattunk. Az előadás igen tet­szett a kötegyániaknak és arra kérték a művésznőt, hogy az ál­talános iskola felső tagozata részé­re a későbbi időkben külön tart­son hasonló előadást. Nagy József né és dr. Némedi Endre Tanítás nélküli munkanapok Gyulán A gyulai Erkel Ferenc Gimná­zium és Szakközépiskola diákjai október közepén tanítás nélküli munkanapokat' tartottak, s ekkor a Békéscsabai Konzervgyárban, a Sarkadi Gépállomáson és a gyu­lai Köröstáj Termelőszövetkezet­ben dolgoztak. A konzervgyárban előkészítették a tartósításra szánt gyümölcsöt, a gyulai Köröstáj Termelőszövetkezetben almát szedtek, a Sarkadi Gépállomáson pedig részt vettek az általános rendezési munkákban. A munkahelyeken megdicsérték a közreműködését és külön ki­emelték, hogy magatartásukkal példát mutattak az ott dolgozók­nak. A KISZ kezdeményezésére egynapi keresetüket felajánlották a vietnamiak megsegítésére. Van­nak osztályok, melyek diákjai ke­resetüket közös pénztárba helye­zik és a tanév végén osztálykirán­duláson vesznek részt. Ormost Péter • • Ünnepi taggyűlést tartott a Békéscsabai Konzervgyár KISZ-szervezete A Békéscsabai Konzervgyár KISZ-szervezete november 2-án összevont ünnepi taggyűlést tar­tott, melyen a fiatalok megemlé­keztek a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom történelmi je­lentőségéről. Ezen a taggyűlésen I az 1-es számú alapszervezet Ság- vári Endre, a 2-es Kulich Gyula, a 3-as November 7, a 4-es pedig Radnóti Miklós nevét vette fel. A fiatalok műsorral tették színe­sebbé az ünnepi taggyűlést. nuInunk. Nem volt akkor még harci tapasztalatunk... Keserves másfél év következett. Bejár­tam csaknem egész Oroszorszá­got. Harcoltam Kolcsak ellen Szibériában, megfordultam Tur- kesztánban is... Akkor már gép- puskás-parancsnök voltam. Nem szerettem potyára lőni. Jó sze­mem volt, ha egy szalagot ki­eresztettem, csak úgy hullottak a fehérek... 1920 elején Moszk­vába mentem, felvettek a 11. gyalogsági tiszti iskolára. Az is­kolában, a május 1-i ünnepsé­gen láttam először Lenint. Ke­zet fogott velem is. Kicsivel magasabb volt nálam és teste­sebb. Amúgy is apró szemét összehúzta, amikor ránézett va­lakire... A tisztté avatáson lát­tam újra. Ö tartotta a búcsúbe­szédet. Lassan beszélt, kicsit re­kedtes hangon. Mindenki úgy tekintett rá, ahogy saját apjára néz az ember. Azt mondta ne­künk: Vigyázzatok, ha a nyáj nem lakik jól, az a pásztornak lesz baj! Ügy elbeszélgetett ő a közlegénnyel is, mint a legfel­ső vezetővel. Nagy ember volt! Ágoston bácsi elmondta, hogy milyen nagy feladat volt zászló­alj par ancsn okm a k lenni a Vörös Hadseregben. Hatszáz ember tartozott a keze alá meg 52 gép­puska. Katonai sikereit, egyebek mellett, kitüntetései is bizonyít­ják... 1922-ben Magyarországra küldik. Azt a feladatot kapja, hogy működjön közre a kom­munisták illegális pártjának megszervezésében és vegyen részt a munkásmozgalomban. Nehéz és küzdelmes évek követ­keztek Gyárfás Ágoston életé­ben. Tüntetések, kihallgatás Csóton, gumibot. — Most így élek, kicsit öre­gesen. Itt lakom Gyomén. Be­töltöttem már a 72. évet, nyug­díjas vagyok. Nézem ezt a kemény kis öregembert. Nem szomorú, in­kább fegyelmezett. Nagy idők tanúja ő, egy új korszak har­cosa és krónikása. Egyetlen kí­vánsága van még. Szeretne el­látogatni a Szovjetunióba, föl­keresni újra a régről ismert he­lyeket, megnézni a Téli Palotát, újra beülni a padba, amelyben tanult. Igaz, a szeme nem olyan jó már, mint régen, de az em­lékek iránytűi biztosan eligazí­tanák majd a házak és az ut­cák között... Brackó István AZ AURORÁTÓL A CSILLAGOKIG Győzelem! 19. A harc hosszú volt, s nagy áldozatokat követelt. A hitleris­ták' 1942 nyári offenzívája után a Szovjetunió nagyon súlyos hely­zetbe került. Az ellenség kezén levő területeken élt a háború előtt a Szovjetunió egész lakos­ságának 45 százaléka, ez adta az ipar össztermelésének 33 száza­lékát, s az egész ország vetéste­rületének 42 százalékát. A hit­leristák Sztálingrád alatt álltak. Innen azonban már egy lépést sem mentek előre! A sztálingrá­di pártszervezet felhívására a kommunisták és komszomolisták ezrei álltak fegyverbe. Több. mint 75 000 sztálingrádi lépett be a szovjet hadsereg soraiba, s a városban maradt gyári mun­kások — nem törődve a szörnyű bombázások halálos veszélyével — éjjel-nappal dolgoztak A sztálingrádi traktorgyárban gyártott harckocsik egyenesen a frontra indultak. S amíg a Vol­ga menti város hős védelmezői kitartottak, a frontszakasz más szovjet egységei szüntelenül el­lentámadásokat zúdítottak a vá­ros felé törő ellenségre. Sztálin­grád a döntő siker helyett a náci csapatok temetőjévé vált. A szovjet hadsereg körülkerítette és megsemmisítette a 6. német hadsereget. 1943 februárjára újra vörös zászló lengett a hős város felett. 20. A szovjet hadsereg Berlinig ül­dözte a fasiszta fenevadat. A harcosok vérével öntözött útján felszabadította Európa hitlerista megszállás alatt szenvedő orszá­gait... A szovjet csapatok sorra vívták ki Lengyelország, Romá­nia, Bulgária, Jugoszlávia, s aztán Magyarország szabadságát, A szovjet harcosok Budapest hosszú, s nagy áldozatokkal járó ostroma után kitűzik a budai várra a győzelmi lobogót. 21. Moszkva, Vörös tér, 1945. má­jus 9. Szovjet katonák a Krem! lábához dobják a legyőzött náci Németország hadilobogóit és ha- dijelvényeiit. A szovjet nép meg­védte saját és Európa népéinél szabadságát, a demokráciát, az emberiséget halálos veszedelem­mel fenyegető hitleristák ellen. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom