Békés Megyei Népújság, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-03 / 260. szám
I§67. november 3. 4 Péntek Antal Imre és más művészek látogatnak a sarkadi ifjúsági klubba Rekordmennyiségű kenyérgabonát takarítottak be — Q bázisidőszakhoz képest 24 százalékkal növekedett a szocialista ipar termelése A Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatóságának 1967. I—III. negyedévi jelentése a megye gazdasági és szociális helyzetéről A sarkadi Arany János Művelődési Otthon ifjúsági klubja az idei évadra gazdag programot állított össze. Többek között neves művészeket, előadókat hívnak meg egy-egy foglalkozásukra. Elsőnek Antal Imre találkozott a fiatalokkal és meghívják Szabó I György kritikust, aki Űj hullámok | a művészetben címmel tart előadást. Kolozsvári Grandierre Emil szerzői estet tart, ezenkívül találkoznak Mátrai Sándor neves sportolónkkal, Búza Barna sarkadi születésű szobrásszal és Csá- nyi Miklós filmrendezővel is. A helyi írókkal házi szerzői esteket rendeznek. A megye gazdasági, szociális és kulturális helyzetét 1967 első három negyedévben a következők jellemezték. Az állóeszközök fejlesztése A harmadik negyedévben a beruházási munkák üteme meggyorsult. Az erőket elsősorban az ez évi befejezésre tervezett létesítmények kivitelezésére koncentrálták. A nagyobb beruházások közül a Kner Nyomda fejlesztése megvalósult, s a békési kosárüzem, az órosházi kollégium és a békéscsabai vízműféjlesztés ez évi befejezése — a harmadik negyedév végi készültségi fok alapján — biztosítottnak látszik. Jó ütemben halad a békéscsabai gázvezeték, valamint a gyulai vízmű építése. A mezőgazdaságban a harmadik ötéves terv célkitűzéseivel összhangban tovább növelték a termelési, ezen belül a betakarítási jellegű beruházásokat. Részben pótolták az elavult állati férőhelyeket és jelentős összeget fordítottak bekötő utak építésére. Kőolaj Földgáz Égetett tégla Égetett cserép öblös üveg öntött síküveg Kötöttáru Férfiing Takarmánykeverék Cukor Kolbászfélék V ágoti baromfi Feldolgozott tojás Főzelékkonzerv A termékek minősége a múlt évhez képest több cikknél — pamutszövet, harisnya, férfiing, mélyhűtött áru — javult; ugyanakkor vágott baromfiból és tojásból az exportgyártás arányának csökkenése, illetve a lé'tojásfel- dolgozás miatt a minőségi áruk kihozatali aránya romlott. Néhány terméknél a selejtarány a harmadik negyedévben emelkedett (üveg, tégla, forgácsolószerszámok, fel von »alkatrészek). Az év első három negyedévében a megyei iparból származó külkereskedelmi átadás értéke 13 százalékkal több volt, mint a múlt év azonos időszakában. Az építőipari vállalatok a haf- madik negyedév végéig éves előirányzatuk 76 százalékát teljesítették. Az átadások valamivel lassúbb ütemben haladtak ebben az évben, mint 1966 első három negyedévében. A megyében folyó építőipari munkák jelentős részét a lakásépítés tette ki. Szeptember 30-ig a megyei székhelyű építőipari vállalatok kivitelezésében 352, a tsz- ek közös vállalkozásában 198 lakás készült el, együttesen 283-mal több, mint a múlt .év azonos időszakában. A mezőgazdasági üzemek a kedvező időjárás és javuló gép- liátottság eredményeként az eddigi legnagyobb gabonatermést időben és minimális veszteséggel takarították be. 1967-ben a megye gazdaságai kenyérgabonából 1083 vagonnal többet, takarmány- gabonából 230 vagonnal kevesebbet termeltek, mint 1965-ben, az eddigi legkedvezőbb gabonatermő A talaj termőerejének pótlására a megye összes gazdaságai 1967 első kilenc hónapjában 114 600 tonna műtrágyát vásároltak, 18 százalékkal többet, mint 1966 megfelelő időszakában. Termelés és értékesítés Az év első háromnegyed évében a szocialista ipar termelése 24 százalékkal több volt, mint egy évvel korábban; ezen belül az állami iparé 22, a szövetkezeti iparé 30 százalékkal. Az állami iparon belül a termelés a nehéz- és köny- nyűiparban nőtt jobban — együttesen 27 százalékkal; az élelmiszeriparban 14 százalékkal. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés az állami iparban 13, ezen belül az élelmiszeriparban 8 százalékkal emelkedett. Az év első három negyedévében a termelésnövekedésnek az állami iparban 60, a szövetkezeti iparban 45 százaléka származott a termeiékenység emelkedéséből. Az ipari üzemek termelése a harmadik negyedévben valamivel gyorsabb ütemben nőtt, mint az értékesítés. Az állami ipar termelése 1966. I—III. n. az országos térév %-ában me lés %-ában 97,3 8.8 301,4 22.1 108,2 10,0 117,1 33,5 142,9 30.6 162,9 88.6 112,2 11,3 96,8 17.3 104,3 9.0 99,8 23.7 109,8 16,1 139,8 20,2 121,1 17,6 121,3 11,5 évben. Békés megyében a búza 15,0 mázsás, az őszi árpa 13,6 mázsás és a zab 9,7 mázsás kát. holdanként termésátlaga nagyobb volt, mint az országos átlag. Az összes gazdaságban 1967. szeptember 30-án 143 200 szarvas- marhát és 727 200 sertést tartottak; 1100 szarvasmarhával és 73 300 sertéssel többet, mint egy évvel korábban. Az állomány legnagyobb mértékben mind a két állatfajból a háztáji, egyéni és kisegítő gazdaságokban emelkedett. 1967-ben tovább fokozódott a szocialista nagyüzemek hizlalási és állati eredetű termékeket termelő tevékenységének hatékonysága. A termelőszövetkezetek tejből 8 százalékkal többet, tojásból pedig még egyszer annyit termeltek, mint 1966 megfelelő időszakában. A tej- és tojástermelés emelkedése elsősorban a fajlagos hozamok növekedésének az eredménye. 1967 első három negyedévében a termények felvásárlása 32, az állati eredetű termékeké (tej, tojás) 24 százalékkal nőtt, ugyanakkor a \43góáUatoké 6 százalékkal csökkent 1966 azonos időszakához képest. A termények felvásárlásának növekedését a rekord búzatermés, a vágóállatok csökkenését a sertésfelvásárlás visszaesése befolyásolta legjobban. A lakosság pénzbevételei és vásárlásai 1967-ben a keresőknek a szocialista ipar felé való áramlása tovább fokozódott. Az első három negyedévben átlagosan 38 700-an dolgoztak a szocialista iparban; 11 százalékkal többen, mint 1966 első kilenc hónapjában. Az építőiparban kismértékben csökkent, a mezőgazdaságban kb. az előző évi szinten volt a dolgozók száma. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetekben azonban 22, illetve 38 százalékkal emelkedett az állandó, illetve az időszaki alkalmazottak száma a harmadik negyedévben. 1967 első kilenc hónapjában a lakosság pénzbevétele 12 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. Ezen belül például a bérből élők bevétele munkabér címén 9, a parasztságé tsz-mun- kaegység címén 14 százalékkal emelkedett. A parasztság részére felvásárlás címén 3 százalékkal több kifizetést eszközöltek. 1967 I—III. negyedévében a lakosság vásárlása — a kiskereskedelmi forgalom alapján — az országosnál valamivel nagyobb mértékben, 10 százalékkal emelkedett 1966 megfelelő időszakához képest. Az átlagosnál jobban emelkedett a bolti élelmiszerek és a vegyes iparcikkek forgalma. A lakosság takarékbetét-állománya tovább növekedett, 1967. szeptember 30-án 6 százalékkal több volt, mint egy évvel korábban. Közoktatás, egészségügyi ellátás Az 1967 nyarán általános iskolát végzett 7300 tanulóból 2400 középiskolai oktatásban, 3200 pedig szakmunkástanuló-képzésben részesül a folyó tanévben. A megyében október 1-én ösz- szesen 546 orvos volt, 23-mal több, mint június 30-án. A III. negyedévben javult mind a fekvő, mind a járóbeteg-éllátás. Az orosházi kórházban újabb 192 ágyat vettek használatba. A szakorvosi órák napi átlagos számát 30 órával, 884-re növelték. Két új gyermekorvosi körzet kezdte meg működését az eddigi egy körzettel szemben. 1967 I—III. negyedévében a megyében 3307 (ebből 8 halálos) üzemi baleset volt, 13 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Véradónap Dévaványán A dévaványai községi Vöröske- reszt-alapszervezet a társadalmi és tömegszervezetek aktív segítségével október 30-án rendezte meg a községi véradónapot s 121- en 39 liter vért adtak a megye gyógyintézeteinek. Ebben az évben a község termelőszövetkezetei is megtartották a termel őszövetkezéti véradónapot. Így Dévaványán az elmúlt évhez viszonyítva nagy fejlődés mutatkozik. összességében ebben az évben 250 ember 78 liter vért adott. A szervezésben jó példával jártak élen a termelőszövetkezetek vezetőségei, a községi pártbizottság vezetői, termelőszövetkezeti és községi Vöröskereszt-alapszerve- zetek vezetőségei, aktívái. Fáradhatatlanul munkálkodott a véradónap szervezésén és lebonyolításán Zsombok Lajosné, Szűcs Lajos, Auer László, özv. Furka Lajosné; Sem „fehéren" sem „feketén" Békéscsabán, Erzsébethe- lyen két oldalról nádassal határolva, az 1-es számú téglagyár közelében szerényen húzódik meg a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat öntödéje. Ma éppen nincs öntés, csak a formákat készítik elő, jut néhány perc a beszélgetésre. Hogy kezdje ilyenkor az ember? Talán így: — Biztos nem titok, hogy a vállalat vezetőinek mi a véleménye az öntőkről... — Hát — akarna valaki mondani valamit, de megelőzöm. — Egészen jó. Csupa elismerés. — A szemünkbe csak ritkán mondják — jegyzi meg erre Darányi János. Varga K. György, aki azonban úgy látszik, praktikusabban vélekedik a világ dolgairól, kijavítja: — Azért tudjuk, a boríték sok ! mindent elárul. — Hány forintot szoktak találni benne? — Kétezren felül. Attól függ, hogy ki mennyit és milyen munkaigényes darabot készít. A fizikai erőkifejtés és a poros, gázos levegő is igénybe veszi az emberek szervezetét. Hogy mit jelent vasöntőnek lenni, erre talán az a kemencemunkás tudna leginkább választ adni, aki nemrég a békéscsabai 1-es számú téglagyárból került ide. Csak fél napig maradt, aztán visszament és kérte, hogy továbbra is a régi helyén dolgozhasson. A törzsgárdának azonban eszébe sem jut, hogy elmenjen innen. Hogy miért, azt Balázs Béla így próbálja indokolni: — Nemcsak a borítékról van szó. Ezért ugyan néha még irigyelnek is bennünket. A rangot mégis az adja, hogy öntők nélkül megállna az élet. Olyan gépalkatrészeket készítünk, amelyek a mindennapi munka, a termelés feltételeit biztosítják. Nem dolgozunk tehát feleslegesen. — Persze, ha jó az a munkadarab ... Ebbe aztán Boros János is beleszól : — A megtűrt selejt 4 százalék; nálunk pedig sohasem több másfél-két százaléknál. Ennél kevesebb már aligha lehet. — Sem „fehéren”, sem „feketén” — egészíti ki Varga K. György. — Mi az, hogy „fehéren” vagy „feketén”? — „Fehér” az, amiről már itt látszik, hogy selejt, „fekete”, ha megmunkálás közben derül ki a hiba. Akár ilyen, akár olyan, az bizony a mi rovásunkra megy. Az Öntvénybe nem lehet belelátni. De ha gondosan dolgozik az öntő, betartja a technológiai előírásokat, a fizika törvényei engedelmességre kényszerítik a vasat. — A gondos munkáról mostanában többször is szó esik. Nem selejt az, ha például egy, kicsit ráadunk a formázásnál és a kelleténél nagyobb az öntvény súlya, de pazarlás. El lehet kerülni. Az így megtakarított- összeg a vállalat kasszájába kerül — mgndja Balázs Béla, amit Boros János egy másik gondolattal egészít ki: — Szó volt arról, hogy átszervezik a munkát. Kétnaponként van csapolás... A segédmunkások, akik már igazén jól értenek hozzá, öntenének, mi pedig akkor is formáznánk. Nem rossz az elgondolás, jobban haladna a munka. Mi viszont elesnénk az öntési pénztől, ami pedig elég sokat nyom a latban. Ebből aztán egy kis eszmecsere kerekedik. Egyesek úgy vélik, hogy a gazdasági mechanizmus reformja során megszüntethetek a különféle kötöttségek. Ha az átszervezéssel növekszik a termelékenység, lesz miből kiegészíteni az öntők keresetét, hogy ne érje őket hátrány. így vélekedik Weber István, az öntöde vezetője is, aki igen fontosnak tartja most — ahogy mondja — a „tartalékok feltárását”. Ez a lényeg. Akkor senki sem jár rosszul. A Békés megyei Tégia- és Cserépipari Vállalat öntői egyetlen brigádot képeznek. Nem is akármilyet: háromszor már elnyerték a szocialista címet. És az idén? — Jelenthetjük, hogy eddig 16,6 százalékkal (42 tonnával) többet termeltek a tervezettnél. Ezt Szigeti Lajostól, a brigád patronálójától tudjuk meg. Ev elején a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére az öntők túlteljesítést vállaltak. Állták a szavukat. És nem is akárhogy! Nem kevesebb érdem, hogy semmiféle fegyelmezetlenség, pontatlanság, hanyagság nem fordult elő. És bizony ma már megkövetelik egymástól a feddhetetlenséget az üzemen kívül, a magánéletben is. — Igaz, valaki volt, akit nem tudtunk megnevelni, hiába igyekeztünk. Nem tűrtük meg magunk között. Így döntött a brigád — mondja Varga K. György és hozzáfűzi: — Azért a legkevésbé sem kívánjuk, hogy valaki aszkéta legyen. Nálunk például tej a védőital. Megisszuk, jólesik. Fizetésnapokon azonban meghagyjuk. Tejre nem menne a bor, a sör vagy a pálinka. Mert ilyenkor azért benézünk munka után a kocsmába. Kell az.néha. Persze a tisztesség határáig. Már búcsúzunk, amikor kérik, hogy a nevezetes embereket valahogj) ki ne hagyjam a riportból. Így derül ki, hogy László István a felsőfokú kohóipari technikum levelező hallgatója, Puskás Mihály focista a BARNEVÁL, Balázs Béla a Békéscsabai Konzervgyár csapatában, Göncz György az Előre kézilabdázója, ifj. Mecskó Mátyás pedig megyei céllövőbajnok. Számon tartja ezt is a brigád. Pásztor Béla Békéscsabai és gyulai Halálokkal találkozik Vitray Tamás A tv-ből jól ismert, népszerű ri- I porter, Vitray Tamás november I 4-én megyénkbe látogat. A Gyulai Járási Könyvtár meghívására 4-én délután 3 órakor a járási könyvtárban klubfoglalkozáson találkozik a fiatalokkal. E találkozón szovjetunióbeli útjairól tart élménybeszámolót. Este 7 órakor Békéscsabán a Jókai Színházban a Ki mit tud? vetélkedő megyei döntőjét vezeti.
