Békés Megyei Népújság, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-03 / 260. szám

I§67. november 3. 4 Péntek Antal Imre és más művészek látogatnak a sarkadi ifjúsági klubba Rekordmennyiségű kenyérgabonát takarítottak be — Q bázisidőszakhoz képest 24 százalékkal növekedett a szocialista ipar termelése A Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatóságának 1967. I—III. negyedévi jelentése a megye gazdasági és szociális helyzetéről A sarkadi Arany János Művelő­dési Otthon ifjúsági klubja az idei évadra gazdag programot állított össze. Többek között ne­ves művészeket, előadókat hívnak meg egy-egy foglalkozásukra. Elsőnek Antal Imre találkozott a fiatalokkal és meghívják Szabó I György kritikust, aki Űj hullámok | a művészetben címmel tart elő­adást. Kolozsvári Grandierre Emil szerzői estet tart, ezenkívül talál­koznak Mátrai Sándor neves sportolónkkal, Búza Barna sar­kadi születésű szobrásszal és Csá- nyi Miklós filmrendezővel is. A helyi írókkal házi szerzői este­ket rendeznek. A megye gazdasági, szociális és kulturális helyzetét 1967 első há­rom negyedévben a következők jellemezték. Az állóeszközök fejlesztése A harmadik negyedévben a be­ruházási munkák üteme meggyor­sult. Az erőket elsősorban az ez évi befejezésre tervezett létesít­mények kivitelezésére koncent­rálták. A nagyobb beruházások közül a Kner Nyomda fejlesztése megvalósult, s a békési kosár­üzem, az órosházi kollégium és a békéscsabai vízműféjlesztés ez évi befejezése — a harmadik ne­gyedév végi készültségi fok alap­ján — biztosítottnak látszik. Jó ütemben halad a békéscsabai gáz­vezeték, valamint a gyulai vízmű építése. A mezőgazdaságban a harma­dik ötéves terv célkitűzéseivel összhangban tovább növelték a termelési, ezen belül a betakarí­tási jellegű beruházásokat. Rész­ben pótolták az elavult állati fé­rőhelyeket és jelentős összeget fordítottak bekötő utak építésére. Kőolaj Földgáz Égetett tégla Égetett cserép öblös üveg öntött síküveg Kötöttáru Férfiing Takarmánykeverék Cukor Kolbászfélék V ágoti baromfi Feldolgozott tojás Főzelékkonzerv A termékek minősége a múlt évhez képest több cikknél — pa­mutszövet, harisnya, férfiing, mélyhűtött áru — javult; ugyan­akkor vágott baromfiból és tojás­ból az exportgyártás arányának csökkenése, illetve a lé'tojásfel- dolgozás miatt a minőségi áruk kihozatali aránya romlott. Né­hány terméknél a selejtarány a harmadik negyedévben emelke­dett (üveg, tégla, forgácsolószer­számok, fel von »alkatrészek). Az év első három negyedévé­ben a megyei iparból származó külkereskedelmi átadás értéke 13 százalékkal több volt, mint a múlt év azonos időszakában. Az építőipari vállalatok a haf- madik negyedév végéig éves elő­irányzatuk 76 százalékát teljesí­tették. Az átadások valamivel lassúbb ütemben haladtak ebben az évben, mint 1966 első három negyedévében. A megyében folyó építőipari munkák jelentős részét a lakás­építés tette ki. Szeptember 30-ig a megyei székhelyű építőipari vál­lalatok kivitelezésében 352, a tsz- ek közös vállalkozásában 198 lakás készült el, együttesen 283-mal több, mint a múlt .év azonos idő­szakában. A mezőgazdasági üzemek a kedvező időjárás és javuló gép- liátottság eredményeként az ed­digi legnagyobb gabonatermést időben és minimális veszteséggel takarították be. 1967-ben a me­gye gazdaságai kenyérgabonából 1083 vagonnal többet, takarmány- gabonából 230 vagonnal keveseb­bet termeltek, mint 1965-ben, az eddigi legkedvezőbb gabonatermő A talaj termőerejének pótlására a megye összes gazdaságai 1967 első kilenc hónapjában 114 600 tonna műtrágyát vásároltak, 18 százalékkal többet, mint 1966 megfelelő időszakában. Termelés és értékesítés Az év első háromnegyed évé­ben a szocialista ipar termelése 24 százalékkal több volt, mint egy évvel korábban; ezen belül az ál­lami iparé 22, a szövetkezeti iparé 30 százalékkal. Az állami iparon belül a termelés a nehéz- és köny- nyűiparban nőtt jobban — együt­tesen 27 százalékkal; az élelmi­szeriparban 14 százalékkal. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés az állami iparban 13, ezen belül az élelmiszeriparban 8 százalékkal emelkedett. Az év el­ső három negyedévében a terme­lésnövekedésnek az állami ipar­ban 60, a szövetkezeti iparban 45 százaléka származott a termeié­kenység emelkedéséből. Az ipari üzemek termelése a harmadik negyedévben valamivel gyorsabb ütemben nőtt, mint az értékesítés. Az állami ipar termelése 1966. I—III. n. az országos tér­év %-ában me lés %-ában 97,3 8.8 301,4 22.1 108,2 10,0 117,1 33,5 142,9 30.6 162,9 88.6 112,2 11,3 96,8 17.3 104,3 9.0 99,8 23.7 109,8 16,1 139,8 20,2 121,1 17,6 121,3 11,5 évben. Békés megyében a búza 15,0 mázsás, az őszi árpa 13,6 má­zsás és a zab 9,7 mázsás kát. hol­danként termésátlaga nagyobb volt, mint az országos átlag. Az összes gazdaságban 1967. szeptember 30-án 143 200 szarvas- marhát és 727 200 sertést tartot­tak; 1100 szarvasmarhával és 73 300 sertéssel többet, mint egy évvel korábban. Az állomány leg­nagyobb mértékben mind a két állatfajból a háztáji, egyéni és ki­segítő gazdaságokban emelkedett. 1967-ben tovább fokozódott a szocialista nagyüzemek hizlalási és állati eredetű termékeket ter­melő tevékenységének hatékony­sága. A termelőszövetkezetek tej­ből 8 százalékkal többet, tojásból pedig még egyszer annyit termel­tek, mint 1966 megfelelő idősza­kában. A tej- és tojástermelés emelkedése elsősorban a fajlagos hozamok növekedésének az ered­ménye. 1967 első három negyedévében a termények felvásárlása 32, az állati eredetű termékeké (tej, to­jás) 24 százalékkal nőtt, ugyan­akkor a \43góáUatoké 6 százalék­kal csökkent 1966 azonos idősza­kához képest. A termények fel­vásárlásának növekedését a re­kord búzatermés, a vágóállatok csökkenését a sertésfelvásárlás visszaesése befolyásolta legjob­ban. A lakosság pénzbevételei és vásárlásai 1967-ben a keresőknek a szo­cialista ipar felé való áramlása tovább fokozódott. Az első három negyedévben átlagosan 38 700-an dolgoztak a szocialista iparban; 11 százalékkal többen, mint 1966 el­ső kilenc hónapjában. Az építő­iparban kismértékben csökkent, a mezőgazdaságban kb. az előző évi szinten volt a dolgozók szá­ma. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetekben azonban 22, il­letve 38 százalékkal emelkedett az állandó, illetve az időszaki al­kalmazottak száma a harmadik negyedévben. 1967 első kilenc hónapjában a lakosság pénzbevétele 12 száza­lékkal volt több, mint egy évvel korábban. Ezen belül például a bérből élők bevétele munkabér címén 9, a parasztságé tsz-mun- kaegység címén 14 százalékkal emelkedett. A parasztság részére felvásárlás címén 3 százalékkal több kifizetést eszközöltek. 1967 I—III. negyedévében a la­kosság vásárlása — a kiskereske­delmi forgalom alapján — az or­szágosnál valamivel nagyobb mértékben, 10 százalékkal emel­kedett 1966 megfelelő időszaká­hoz képest. Az átlagosnál jobban emelkedett a bolti élelmiszerek és a vegyes iparcikkek forgalma. A lakosság takarékbetét-állo­mánya tovább növekedett, 1967. szeptember 30-án 6 százalékkal több volt, mint egy évvel koráb­ban. Közoktatás, egészségügyi ellátás Az 1967 nyarán általános isko­lát végzett 7300 tanulóból 2400 középiskolai oktatásban, 3200 pe­dig szakmunkástanuló-képzésben részesül a folyó tanévben. A megyében október 1-én ösz- szesen 546 orvos volt, 23-mal több, mint június 30-án. A III. negyedévben javult mind a fekvő, mind a járóbeteg-éllátás. Az orosházi kórházban újabb 192 ágyat vettek használatba. A szakorvosi órák napi átlagos szá­mát 30 órával, 884-re növelték. Két új gyermekorvosi körzet kezdte meg működését az eddigi egy körzettel szemben. 1967 I—III. negyedévében a me­gyében 3307 (ebből 8 halálos) üze­mi baleset volt, 13 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Véradónap Dévaványán A dévaványai községi Vöröske- reszt-alapszervezet a társadalmi és tömegszervezetek aktív segít­ségével október 30-án rendezte meg a községi véradónapot s 121- en 39 liter vért adtak a megye gyógyintézeteinek. Ebben az évben a község terme­lőszövetkezetei is megtartották a termel őszövetkezéti véradónapot. Így Dévaványán az elmúlt évhez viszonyítva nagy fejlődés mutat­kozik. összességében ebben az év­ben 250 ember 78 liter vért adott. A szervezésben jó példával jár­tak élen a termelőszövetkezetek vezetőségei, a községi pártbizott­ság vezetői, termelőszövetkezeti és községi Vöröskereszt-alapszerve- zetek vezetőségei, aktívái. Fárad­hatatlanul munkálkodott a vér­adónap szervezésén és lebonyolí­tásán Zsombok Lajosné, Szűcs Lajos, Auer László, özv. Furka Lajosné; Sem „fehéren" sem „feketén" Békéscsabán, Erzsébethe- lyen két oldalról nádassal hatá­rolva, az 1-es számú téglagyár közelében szerényen húzódik meg a Békés megyei Tégla- és Cserép­ipari Vállalat öntödéje. Ma ép­pen nincs öntés, csak a formákat készítik elő, jut néhány perc a beszélgetésre. Hogy kezdje ilyenkor az em­ber? Talán így: — Biztos nem titok, hogy a vál­lalat vezetőinek mi a vélemé­nye az öntőkről... — Hát — akarna valaki mon­dani valamit, de megelőzöm. — Egészen jó. Csupa elismerés. — A szemünkbe csak ritkán mondják — jegyzi meg erre Da­rányi János. Varga K. György, aki azonban úgy látszik, prakti­kusabban vélekedik a világ dol­gairól, kijavítja: — Azért tudjuk, a boríték sok ! mindent elárul. — Hány forintot szoktak találni benne? — Kétezren felül. Attól függ, hogy ki mennyit és milyen mun­kaigényes darabot készít. A fizikai erőkifejtés és a poros, gázos levegő is igénybe veszi az emberek szervezetét. Hogy mit jelent vasöntőnek len­ni, erre talán az a kemencemun­kás tudna leginkább választ ad­ni, aki nemrég a békéscsabai 1-es számú téglagyárból került ide. Csak fél napig maradt, aztán visszament és kérte, hogy tovább­ra is a régi helyén dolgozhasson. A törzsgárdának azonban eszébe sem jut, hogy elmenjen innen. Hogy miért, azt Balázs Béla így próbálja indokolni: — Nemcsak a borítékról van szó. Ezért ugyan néha még iri­gyelnek is bennünket. A rangot mégis az adja, hogy öntők nélkül megállna az élet. Olyan gépalkat­részeket készítünk, amelyek a mindennapi munka, a termelés feltételeit biztosítják. Nem dol­gozunk tehát feleslegesen. — Persze, ha jó az a munka­darab ... Ebbe aztán Boros János is be­leszól : — A megtűrt selejt 4 százalék; nálunk pedig sohasem több másfél-két százaléknál. Ennél ke­vesebb már aligha lehet. — Sem „fehéren”, sem „feke­tén” — egészíti ki Varga K. György. — Mi az, hogy „fehéren” vagy „feketén”? — „Fehér” az, amiről már itt látszik, hogy selejt, „fekete”, ha megmunkálás közben derül ki a hiba. Akár ilyen, akár olyan, az bizony a mi rovásunkra megy. Az Öntvénybe nem lehet belelátni. De ha gondosan dolgo­zik az öntő, betartja a technoló­giai előírásokat, a fizika törvé­nyei engedelmességre kényszerí­tik a vasat. — A gondos munkáról mosta­nában többször is szó esik. Nem selejt az, ha például egy, kicsit ráadunk a formázásnál és a kel­leténél nagyobb az öntvény sú­lya, de pazarlás. El lehet kerülni. Az így megtakarított- összeg a vállalat kasszájába kerül — mgndja Balázs Béla, amit Boros János egy másik gondolattal egé­szít ki: — Szó volt arról, hogy átszer­vezik a munkát. Kétnaponként van csapolás... A segédmunká­sok, akik már igazén jól értenek hozzá, öntenének, mi pedig akkor is formáznánk. Nem rossz az el­gondolás, jobban haladna a mun­ka. Mi viszont elesnénk az ön­tési pénztől, ami pedig elég so­kat nyom a latban. Ebből aztán egy kis eszmecsere kerekedik. Egyesek úgy vélik, hogy a gazdasági mechanizmus reformja során megszüntethetek a különféle kötöttségek. Ha az átszervezéssel növekszik a terme­lékenység, lesz miből kiegészíteni az öntők keresetét, hogy ne érje őket hátrány. így vélekedik We­ber István, az öntöde vezetője is, aki igen fontosnak tartja most — ahogy mondja — a „tartalékok feltárását”. Ez a lényeg. Akkor senki sem jár rosszul. A Békés megyei Tégia- és Cserépipari Vállalat öntői egyetlen brigádot képeznek. Nem is akármilyet: háromszor már elnyerték a szocialista címet. És az idén? — Jelenthetjük, hogy eddig 16,6 százalékkal (42 tonnával) többet termeltek a tervezettnél. Ezt Szigeti Lajostól, a brigád patronálójától tudjuk meg. Ev elején a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 50. évfordulójá­nak tiszteletére az öntők túltel­jesítést vállaltak. Állták a szavu­kat. És nem is akárhogy! Nem kevesebb érdem, hogy semmiféle fegyelmezetlenség, pontatlanság, hanyagság nem for­dult elő. És bizony ma már meg­követelik egymástól a feddhetet­lenséget az üzemen kívül, a ma­gánéletben is. — Igaz, valaki volt, akit nem tudtunk megnevelni, hiába igye­keztünk. Nem tűrtük meg ma­gunk között. Így döntött a bri­gád — mondja Varga K. György és hozzáfűzi: — Azért a legke­vésbé sem kívánjuk, hogy valaki aszkéta legyen. Nálunk például tej a védőital. Megisszuk, jólesik. Fizetésnapokon azonban meg­hagyjuk. Tejre nem menne a bor, a sör vagy a pálinka. Mert ilyen­kor azért benézünk munka után a kocsmába. Kell az.néha. Persze a tisztesség határáig. Már búcsúzunk, amikor kérik, hogy a nevezetes embere­ket valahogj) ki ne hagyjam a ri­portból. Így derül ki, hogy László István a felsőfokú kohóipari tech­nikum levelező hallgatója, Puskás Mihály focista a BARNEVÁL, Balázs Béla a Békéscsabai Kon­zervgyár csapatában, Göncz György az Előre kézilabdázója, ifj. Mecskó Mátyás pedig megyei céllövőbajnok. Számon tartja ezt is a brigád. Pásztor Béla Békéscsabai és gyulai Halálokkal találkozik Vitray Tamás A tv-ből jól ismert, népszerű ri- I porter, Vitray Tamás november I 4-én megyénkbe látogat. A Gyu­lai Járási Könyvtár meghívására 4-én délután 3 órakor a járási könyvtárban klubfoglalkozáson találkozik a fiatalokkal. E talál­kozón szovjetunióbeli útjairól tart élménybeszámolót. Este 7 órakor Békéscsabán a Jókai Színházban a Ki mit tud? vetélkedő megyei döntőjét vezeti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom