Békés Megyei Népújság, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-23 / 277. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek f A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYErTANÁCS LAPJA 1961?. NOVEMBER 23., CSÜTÖRTÖK Ara: 60 fillér XXII. ÉVFOLYAM, 277. SZÁM A béremelések forrása Mivel a gazdasági mechanizmus reformja a vállalatok gyakorlati feladatává vált, egyre konkrétebben körvonalazódnak a közeljövő kérdései is. Napjainkban gyakran foglalkoztatja az embereket; hogy milyen béremelésekre számíthatnak 1968-ban. Az eddigi gyakorlat szerint a lebontott népgazdasági tervek — lényegében a végzett munka színvonalától, eredményességétől függetlenül — az állami költségvetés terhére biztosították a vállalatok évi másfél-kétszázalékos bérfejlesztését. A vállalatok 1968-ra már nem kapnak központi tervutasításokat, önállóan határozzák meg feladataikat és a végrehajtáshoz szükséges eszközöket is. Ezzel megszűnik a béremelések eddigi egyenlŐsdi gyakorlata a vállalatok között. Minden vállalat ugyanis saját részesedési alapja terhére emelheti csak januártól a dolgozók keresetét. A részesedési alap nagysága pedig attól függ, hogy milyen nyereséget ér el a vállalat 1968-ban. A vállalatok tehát már jövőre eredményeiktől függően, különböző mértékben emelhetik a dolgozók bérét. Hogy a két szélsőséget említsük: lesz, ahol változatlanok maradnak az átlagbérek, másutt viszont esetleg négy százalékkal is növekednek. A négy százalék az átlagbérek emelésének felső határa 1968- ban! Ez átmeneti korlátozó intézkedés és mindenekelőtt azért szükséges, hogy a munkabérként kifizetésre kerülő jövedelmek mértéke ne haladja meg a józan számítások szerint előteremthető árualapok színvonalát Ennek a követelménynek szigorúan eleget kell tenni, ha biztosítani akarjuk az életszínvonal stabilitását és emelését, ha elejét kívánjuk venni az inflációs jelenségeknek. A béremelések felső határának maximálása azért is indokolt, nehogy esetleg az egyes vállalatok 1968-ban elhamarkodottan olyan béremeléseket eszközöljenek, amelyek fedezetét a későbbi években nem tudják majd előteremteni. (Mint ismeretes, a munkások alapbérét akkor sem lehet csökkenteni, ha a vállalat veszteséggel dolgozik.) Helyenként tévesen értelmezték az 1968. évi négyszázalékos béremelési lehetőséget, s arra számítottak, hogy ez — a korábbi évekhez hasonlóan — valamennyi vállalatnál automatikusan megvalósulhat Valójában nincs szó ilyen egységes és általános béremelésről. Ez ellenkeznék is a reform elveivel, de legfőképpen anyagi lehetőségeinkkel. A túlzó várakozásoknak nincs reális alapja, a vállalatoknak előreláthatóan csak egy töredéke él majd a négy- százalékos béremeléssel, mint maximális lehetőséggel, s a többségük — mert gazdasági eredményük csak ennyit enged — kénytelen lesz beérni a szolidabb egy-két százalékkal. Az anyagi érdekeltség új rendszere 1968-tól megszünteti tehát a vállalatok közötti egyenlősdit a bérezésben. A vállalatokon belül már nehezebb szakítani a kialakult gyakorlattal, az egyenlősdi hagyományaival, amely a középszerűséget erősíti és fékezi a kiugró teljesítményeket, a tehetségek érvényesülését, általában a képesség szerinti munkát. De azért remélhetőleg mégsem marad minden teljesen a régiben. Az egyenlősdi ellen ható új összefüggésre ezúttal nem árt külön is kitérni. Mivel a dolgozók személyi jövedelmét (bérét, fizetését, prémiumát, jutalmát, nyereségrészesedését) ezután egységesen a vállalati nyereség nagyságától függő részesedési alap terhére növelhetik, a béremelésekre fordított összegek tulajdonképpen levonást jelentenek ebből a közös vállalati alapból. Ha a béremelést azonban a több és jobb munka hatékony ösztönzésére a teljesítmények szerint differenciált kereseti arányok kialakítására fordítják, akkor a felhasznált összeg többszörösével növekedhet a vállalati nyereség és a részesedési alap. Ez a gyakorlatban azt jelenti: ha mondjuk a vállalatnak kétszázalékos átlagbéremelésre van lehetősége, ebből azoknak, akik erre rászolgálnak, akár 10—15 százalékkal is növelhető az alapbérük, míg másoknak természetesen változatlan marad. A kulcsemberek fokozottabb megbecsülése révén, javul a vállalati munka eredményessége, létrejönnek azok a gazdasági feltételek, amelyek szélesebb körű és nagyobb mértékű béremeléshez szükségesek. A vállalatok 1968-tól tehát önállóságot kapnak a béremelésekben, s ennek csupán anyagi lehetőségei és átmenetileg a négyszázalékos plafon szab határt. A dolgozók egyéb jövedelmei viszont a jó munka esetén máris központi kötöttségek nélkül növekedhetnek. Ezért az 1968-ban képződő részesedési alap terhére érdemes konkrét feladatokhoz kötött jutalmat, vagy célprémiumot fizetni a dolgozóknak, amely hozzájárul majd a minőség javításához, az ésszerű anyagtakarékossághoz, a gyártmány- és gyártásfejlesztéshez, a változó piaci igények rugalmas követéséhez, vagyis a vállalati nyereség és a részesedési alap számottevő növeléséhez. Kovács József A mezőgazdasági termelés növelése a nagyüzem és a korszerű technika térhódításán alapul Dr. Gergely István miniszterhelyettes előadói beszéde a III. Körösvidéki Napokon Tegnap délelőtt Békéscsabán a Brigád moziban Csatári Bélának, a megyei tanáos vb-elnökhelyet- tesének megnyitó szavaival kezdetét vette a III. Körösvidéki Mezőgazdasági Napok programja. A szakember-nagygyűlésen megjelent dr. Gergely István, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter helyettese, Zalai György, a párt megyei bizottságának titkára, Kiss István, a TIT országos titkára, dr. Varró József, a TIT országos tudományos titkára, Wesselinov Evtim. a szófiai . Kísérleti Mezőgazdasági Intézet igazgatója, Parpala Oprea, a bukaresti Közgazdasági Akadémia egyetemi tanára. A nézőtér széksoraiban Békés megye állami gazdaságainak, termelő- szövetkezeteinek vezetői foglaltak helyet Az ünnepélyes megnyitó után dr. Gergely István előadói beszédével megkezdődtek a tudományos előadássorozatok. A miniszterhelyettes előadása a mező- gazdasági termelés fejlesztésének technikai és közgazdasági vonatkozásait ölelte fel. Hangoztatta: a mezőgazdasági termelés előtt álló társadalmi célkitűzések egybeesnek a lakosság élelmiszerszükségletének folyamatos biztosításával, az exportkötelezettségek teljesítésével, növelésével, az ipar mezőgazdasági eredetű nyers- anyagigényének kielégítésével, végül a mezőgazdasági termelés és felhasználás biztonsága, stabilitása megfelelő állami tartalékok képzését is megköveteli. A szocialista mezőgazdaság kiemelkedő eredménye — mondotta a továbbiakban — az átmeneti időszak kettős feladatának sikeres megoldása. Ezen alapul a harmadik ötéves terv célkitűzése is, amely a növénytermesztésben évenként 2,8—3, az állattenyésztésben pedig 2,4—2,5 százalékos termelésnövekedést irányoz elő. A mezőgazdasági termelés általános fejlesztésén belül főbb célkitűzéseket is meg kell. valósítanunk. Ezek: az ország kenyérgabona-szükségletének megter- mesztóse. A holdankénti 13—14 mázsa átlagtermés — országos — tartós elérése, szilárd hazai takarmánybázis megteremtése a Román talajjavító szakemberek látogatása a bucsai Űj Barázda Tsz-ben Az Országos Talajjavító Válla- t Központjának meghívására tíz ipra öttagú talajjavító szakem- •rekből álló román delegáció érszett az elmúlt héten hazánkba. Talajjavító Vállalat Szarvasi i rendeltségének szervezésében látogattak a bucsai Űj Barázda armelőszövetkezetbe is, hogy ott unka közben szerezzenek ta~ asztalatokat a hazánkban folyó yen irányú erőfeszítésekről. A ílegáció vezetője, Szabó Imre vtárs, valamint a román állami izdaságok taiajjavítási osztály- ízetője és a Nagyváradi Autóim Köztársaság mezőgazdasági ielőadója elismeréssel nyilatko- >tt arról a munkáról, melynek redményeként az idén ismét 230 holddal növekszik a megművel- hető szántóföldterület a bucsai termelőszövetkezetben. A bemutatóval egybekötött szakmai tanácskozásit követő baráti beszélgetésen a román elv- társak külön kiemelték azt, hogy | a talajjavítás hazánkban teljesen állami költségvetésből történik, az adott gazdaságokat ez a munka anyagilag nem terheli. A talajja- vítási eszmecsere után a román i vendégek megtekintették a közös gazdaság állattenyésztési egységeit is, majd búcsúzóul meghívták a termelőszövetkezet vezetőit, hogy az elkövetkezendő gazdasági év folyamán látogassanak el Romániába, s tekintsék meg az ott folyó ilyen irányú munkákat. Szilárd Adóm Repülő csészealj Szófia felett n uiiwciiiiiiiyimpori csoKKen resere, a kertészeti kultúrák további 51 —55 százalékos növelése, és az országosan egy főre jutó 52 kiló húsfogyasztás 65 kilogrammra emeléséhez szükséges alapok megteremtése. E társadalmi célkitűzések teljesítéséhez megfelelő eszközök szükségesek. A mezőgazdasági termelés növelése világviszonylatban a nagyüzem és a korszerű technika térhódítása alapján megy végbe. Gergely elvtárs ezután arról beszélt, hogy az ipari eszközök felhasználása a mezőgazdaságban fokozott ütemű. A második ötéves tervben az ipari eszközök szükséglete 30—32 százalékkal növekedett. Ebben a tervidőszakban ennél nagyobb arányú növekedés lenne indokolt, mivel a termelést 14—15 százalékkal kívánjuk növelni. Előtérbe kerül az egyes munkafolyamatok komplex- gépesítése. A meglevő épületállomány hatékony felhasználását több tényező akadályozza. Ezek elsősorban üzemeléstechnológiai hiányosságra vezethetők vissza. Az utóbbi időben növekedett a mezőgazda- sági építkezések iránti igény. Ennek kielégítéséhez az szükséges, hogy a mezőgazdasági üzemek vásárolhassanak korszerű és elegendő építőanyagot, számukra is (Folytatás a 2. oldalon.) Megrendezik a politikai dalok második fesztiválját Számos országos esemény kapott helyet a KISZ 1967—1968-as kulturális programjában. Az első kezdeményezés sikerén felbuzdulva ismét sorompóba szólítják a politikai dalok műfajának művelőit, a zeneszerzőket, szövegírókat és előadókat, akiktől ezúttal is azt kérik, hogy korszerű kom- pozíciójú és hangszerelésű művekben foglalkozzanak korunk nagy kérdéseivel, az ifjúság érzéseivel és gondolataival. A pályázatra beérkező alkotásokból megrendezik a politikai dalok második fesztiválját. Életrehívják az „Ifjúság és népművelés” fórumot, amelynek taKedden este naplementekor Szófia központja fölött egy hatalmas fénylő test vonta magára a járókelők figyelmét. A szabad szemmel is látható ismeretlen repülő test első pillanatra gömbnek tűnt, valamivel nagyobbnak a nap korongjánál, később azonban trapéz forma rajzolódott ki. A test csillogása a hegesztési munkák fényére emlékeztetett. Tizenöt perccel később negyven- szeres nagyítású távcső a sötétülő ég előterében levő testet ballonhoz, vagy ejtőernyőhöz hasonlónak mutatta, amelyen felső része korongszerűen ellaposodott, s amelyet széles fénylő szalag ölelt körül. Ezüstös csillogása lassan narancsszínű árnyalatot nyert és végül vöröses pontként tűnt el keleti irányban. A Trud című szófiai lap szerdai számában fényképet is közölt a különleges jelenségről. A Trud egyben közli a Szófiai Meteorológiai Intézet egyik tudományos munkatársának nyilatkozatát., amely rámutat, hogy a test a szél irányával ellentétes irányban mozgott. Ez pedig arra enged következtetni, hogy saját hajtóművel rendelkezik. A tudományos munkatárs véleménye szerint az ismeretlen test 30 kilométer magasságban lebegett. Különösnek tartja a nyilatkozat, hogy az ismeretlen test felbukkanása semmilyen zavart sem okozott rádióadásokban. (MTI) nácskozásain a fiatalok legkülönbözőbb rétegeinek képviselői a hivatásos szakemberekkel együtt vitatják meg közös gondjukat, a városokban és falvakban most felnövő nemzedék kulturális helyzetének, művelődésének időszerű kérdéseit. Szombathelyen nemzetközi versennyel >egyidejűleg bonyolítják le a VI. magyar társastánc-bajnokságot. A KISZ Központi Bizottsága a Népművelési Intézettel és a Néprajzi Múzeummal együtt pályázatot hirdet az ifjúság életével kapcsolatos események, ünnepségek, szokások új, szocialista formáinak megteremtésére. (MTI)
