Békés Megyei Népújság, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-21 / 275. szám
MCT. november 21. 4 KeM Cikkünk nyomán Ami a témából kimaradt Egyre többet hallok és olvasok a sertéshúsellátás körüli országos gondokról. A közelmúltban az Önök lapja is megjelentetett egy hasonló témájú cikket, melyet nagy figyelemmel olvastam el. A cikkíró foglalkozott a sertéstenyésztés visszaesésének okaival, s azt hiszem, jól látja a helyzetet Mégis engedjék meg, hogy felhívjam a figyelmet egy körülményre, melyről nem tett említést a cikk. Az állatforgalmi szervek nemtörődömségéről van szó. Röviden megemlítem a következő — szerintem igen jellemző — esetet Nyugdíjas vagyok. Mivel nem akarom tétlenül eltölteni az időt, úgy gondoltam,. sertéshizlalással foglalkozom. Házam udvarán építettem egy meglehetősen korszerű sertésólaft, amelyben akár tíz disznót is lehetne hizlalni. Takarmánygondjaim nincsenek. Láttam, hogy asz ország élelmezésének kérdéses oldala ez, tehát úgy gondolkoztam, hogy leghelyesebb közvetlenül az állam részére hizlalni, azaz állami szervekkel szerződést kötni és azoknak átadni a hízott sertést Elmentem a békéscsabai állatforgalmi vállalathoz tájékozódni. Bárcsak ne mentem volna. Ott ugyanis olyan lekezelő „kioktatásban” volt részem, amilyet még ritkán kaptam életemben. Egy tisztviselő — nevét nem tudom — még azt is közölte velem igen fölényesen, hogy az „újságot tudni kell olvasni, s főleg tudni kell megérteni”. Minden kérdésemre kelletlen félválaszokat kaptam. Határozottan az volt az érzésem, hogy. kár volt odamennem. El is távoztam hamar, és gyorsan letettem sertéshizlalási szándékomról. Hadd álljon üresen az ól, a tengerit meg inkább eladom a piacon, ha az illetékes szervek így packáznak az emberrel. Ennyit akartam megírni, hogy mégis tudjanak róla. A hiba nem mindig azokban van, akik nem akarják a jót Sajnos, akadnak még olyanok, akik egyenesen lehetetlenné teszik helyes sízándé- kok megvalósítását Vizsnyai Ferenc Békéscsaba, Bessenyei u. 11. Tanácskozik a megyei szállítási bizottság A Békés megyei Szállítási Bizottság november 22-én, szerdán délután 2 órakor tartja e havi ülését Békéscsabán, a megyei tanács irodaházában. Boltizár László a darabáruforgalom helyzetéről tájékoztatja jelentésében a bizottság tagjait, Kiss László pedig a cukorrépaszállítás tapasztalatairól számol be. Ezután Szikszai József előterjesztése alapján a szállítási bizottság dönt a decemberre igényelt TEFU-gépkocsik elosztásáról. Megszűnnek az ágazati döntőbizottságok Megalakul az egységes gazdasági döntőbizottsági szervezet A kormány a közelmúltban rendeletet adott ki arról, hogy 1968. január 1-től megváltozik a döntő- bizottságok szervezete és a döntőbizottsági eljárás. A változások összefüggnek a vállalatok nagyobb önállóságával, azzal az elvvel, hogy utasítások Fáradhatatlanul a szakszervezeti mozgalomban Az 1. sztahanovista kongresz- szusit 1949 októberében tartották Budapesten, a Vasas-székházban. Ezen Mitykó Mihály, a békéscsabai István-malom szerelője is részt vett Akkor járt először az Országházban is, ahol a Munkaérdemrend III. fokozatával tüntették ki egy nagy jelentőségű újításáért Nemrég másodszor is meghívták az Országházba. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulóján — 70. születésnapja alkalmából — a Munka Érdemrend arany fokozatát kapta meg. Hetven év nem rövid idő, különösen akkor, ha valaki a történelem sodrában él, magára vállalva egy részt a célkitűzésnek a megvalósításából, amely szebbé, emberibbé igyekszik formálni a világot Alig múlt 12 éves, amikor mint asztalosinas a szervezett munkásak közé került. Szakmát tanult tőlük és ugyanakkor valami olyasmit is, amit kezdetben meg meg sem tudott pontosan határozni. De május 1-én büszkeség Tsz-ííafalok tanácskozásai megyénkben A KISZ KB Intéző Bizottságának múlt év decemberi irányelvei és a KISZ VII. kongresszusának határozatai alapján megyénk termelőszövetkezeteiben működő KISZ-alapszervezetek egyik fő feladata az új agrárpolitikai irányelvek megismertetése az ifjúság körébén. Ezért december 20-ig huszonkét körzetben a termelőszövetkezeti fiatalok képviselői tanácskozásotatják a legfontosabb tennivalókat. Tárgyalnak a falu s a mező- gazdaság továbbfejlesztésének lehetőségéről, az új gazdaságirányítási rendszer bevezetéséből adódó követelményekről, a helyi sajátosságokról, és a tsz-fiataloknak a község társadalmi életében betöltött szerepéről. Az értekezleteken huszonkét küldöttet választanak, akik januárban részt vesznek a szövetkezeti kát rendeznek, melyeken megvi- ifjúság országos parlamentjén. Teljesítették éves tervüket a körösi halászok Csaknem 24 vagon hal a természetes vizekből A gyomai Viharsarok Halászati Tsz-be tömörült körösi halászok teljesítették éves tervüket. Eddig 35 vagon halat emeltek ki a Köröseikből, a Berettyóból, a holt ágakból, csatornákból és a halastavakból. A négyes tóból például összesén 600 mázsa halat fogtak. A halászok gondos munkáján kívül a tavon felnevelt kilenc ezer pecsenyekacsa is hozzájárult a jó eredményhez. A ..körösi halászok — ősi ha- lászdínásztiák leszármazottai — «gzésen 3371 holdnak megfelelő természetes vízen gazdálkodnak. A tervszerű tenyész- anyag-után pótlás most érezteti hatását: a tervézett húsz vagon hal helyett 23,88 vagonnal fogtak a folyókból, holt ágakból és a csatornákból. A halak minősége is kifogástalan, igen sok a 4—7 kilós nemesponty, a 37—40 kilós óriásharcsákból is szép számmal akadt a hálóba. A körösi halászok év végéig töltötte el, amikor ő is vitte azt a táblát, amelyen ez volt olvasható: Követeljük a 8 óra munka-, a 8 óra pihenő- és a 8 óra alvásidőt. Már 1913-ban, segéddé válásának első napján a szakszervezet tagja lett és a következő évben olyan röpcédulákat osztogatott munkatársaival, amelyen a szociáldemokrata párt ezt hirdette: Borotvaélen a háború! Le a háborúval! Mégis kényszerítettéfk, hogy katona legyen. A haditengerészethez osztották be 1915-ben és életének jelentősebb szakasza az 1918-i pólai matrózlázadás, amelynek ő is cselekvő részese volt. Hazajött. Bekapcsolódott a forradalomba. A Tanácsköztársaság kikiáltása után a magyar Vörös Hadseregben harcolt az intervenciósok ellen. Az összeomlás után internálták. A Horthy-fasizmus idején mint malomszerelő dolgozott, s továbbra is részt vett a munkásmozgalomban. Bízott abban, hogy egyszer eljön a felszabadulás ideje. Negyvenhét éves korában érte meg a felszabadulást. A Békés megyei Malomipari Egyesülés szerelője volt, majd igazgatója lett, s 1957-ben ment nyugdíjba. A közéleti tevékenységtől azonban nem vált meg, amit így indokol: — Tizennégy éves koromtól veszek részt a szakszervezeti moznak és a 23 éves fejlődésnek. Hol tartunk ma már a hármas 8-as követeléstől? Érdekel engem, ami a világon és a hazánkban történik. Az valósul meg, amiért mi, szervezett munkások oly sok küzdelmet vívtunk. Eszébe jut egy epizód. Nemrég üdülésről volt szó és nóhá- nyan szinte követelték, hogy a Fekete-tengerhez kapjanak beutalót — Elgondolkoztam. Mi sokszor még a Bandika-fához sem tudtunk eljutni. A csendőrök szétkergettek bennünket. Az ember örül, hogy ma egészen másképp élnek a dolgozók. A hatalmon belül vagyunk, miénk az ország. De csak azt oszthatjuk el, amink van. Nem akar ünneprontó lenni azzal, amit mond, mégis érdemes néha visszaemlékezni a régmúlt időkre, hogy összehasonlítást tehessen az ember. Sokszor beszél erről a fiatalabb korosztálybelieknek és hasznos tanácsaival segíti a szakszervezeti mozgalom eredményességét. Most a Szakszervezetek Megyei Tanácsának az elnöke Mitykó Mihály. Szinte fáradhatatlan a munkájában. Lelkesedik érte. Talán azért is maradt meg korához képest fiatalnak. Más társadalmi megbízatását is becsülettel teljesíti. Az egykori asztalossegéd mellére — a Munka Érdemrend III. fokozata, az 1919-esek emlékérme, a SZOT aranyjelvénye és a Kiváló Dolgozó jelvény mellé — most odakerült a Munka Érdemrend arany fokozata. Az első helyre. Viselje még sok-sok évig egészséggel. Pásztor Béla helyett a jövőben szabadon kötik egymással szerződéseiket. Mivel a minisztériumok irányító funkciója megszűnik, a mellettük működő, úgynevezett ágazati döntőbizottságok is feleslegesekké válnak. A jelenlegi központi döntőbizottságból, továbbá a fővárosban és a megyeszékhelyeken működő döntőbizottságokból egységes szervezet jön létre. A helyi döntőbizottságok az eddigiektől eltérően, csupán beszámolnak a tanácsoknak tevékenységükről. Az egész szervezet olyan döntéseket hoz majd a vállalatok közötti peres ügyekben, hogy azok a fizetőképes kereslet kielégítését szolgálják. Mint ismeretes, szerződéseiket a jövőben a vállalatok nem utasításokra, hanem saját elhatározásukból kötik, ennek megfelelően a döntőbizottságok sem kötelezhetik őket szerződések kötésére. Ilyen ügyekkel csak akkor foglalkozhatnak, ha a döntést mindkét fél kéri, de akkor sem kötelezhetik egyiket sem arra, hogy a másikkal szerződjön. Ugyanis a döntőbizottságok sem adhatnak senkinek utasításokat. Csupán az lesz a feladatuk, hogy peres ügyekben tárgyilagosan döntsenek, természetesen egyes kivételes esetekben továbbra is kötelező a szerződéskötés. A döntőbizottsági ügymenet egyébként demokratikusabb lesz az eddiginél. A vállalatok a jövőben minden esetben fellebbezhetnek a Központi Gazdasági Döntőbizottságnál, ahol a jogorvoslati osztályon fellebbezési tanács bírálja el az elsőfokú határozatot. (MTI) Negyvenhárom és fél ezer forint a vietnami népnek A Körösvidéká Vízügyi Igazga- | tóság dolgozói év elején vállalták, hogy anyagilag is segítséget nyújtanak a hős vietnami népnek. A műszakiak és a fizikai munkások vietnami műszakokat tartottak, az adminisztrációs munkakörben dolgozók pedig keresetükből ajánlottak fel bizonyos összeget. A vízügy területén összesen 43 és fél ezer forint gyűlt össze a nemes célra. Befejezte az őszi mélyszántást, társgazdaságoknak segít a Mezőhegyesi Állami Gazdaság újabb öt vagon hal fogására szá- : galombán. Szereplője és tanúja mítanak. 1 voltam a nehéz küzdelmek koráA 22 ezer holdas Mezőhegyesi Állami Gazdaságban elcsendesedett a határ: befejezték az őszil betakarítást, gyönyörűen zöldellnek a gabonatáblák s nincs szán- tanivaló terület. Erzsébet-napra valamennyi területen megforgatták a talajt, pedig nem kevesebb, mint kilencezer 200 hold föld várt szántásra. A traktorosok magas teljesítménye, az éjjel-nappali munka nem ment a minőség rovására. Ilyen szépen elmunkált határra a legöregebb dolgozók sem emlékeznek Mezőhegyesen. Pedig a betakarítás sem volt könnyű, bőven fizettek a kapásnövények az or legöregebb állami gazdaság' A jubileumi versenymo' minden területén meghoztr mölcsét: Mezőhegyesen az felmérések azt mutatják, hogy - tervezett nyereséget ötmillió forinttal megtoldják ebben az esztendőben. Terven felül hozott a búza, a cukorrépa, a kertészet, a kender, a lucerna, a tojás, a gyapjú... A Mezőhegyesi Állami Gazdaság nyolc traktort kölcsönzött társgazdaságoknak s mintegy ezer hold szántással szeretnének segíteni másoknak.
