Békés Megyei Népújság, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-21 / 275. szám

MCT. november 21. 4 KeM Cikkünk nyomán Ami a témából kimaradt Egyre többet hallok és olvasok a sertéshúsellátás körüli országos gondokról. A közelmúltban az Önök lapja is megjelentetett egy hasonló témájú cikket, melyet nagy figyelemmel olvastam el. A cikkíró foglalkozott a sertéste­nyésztés visszaesésének okaival, s azt hiszem, jól látja a helyzetet Mégis engedjék meg, hogy fel­hívjam a figyelmet egy körül­ményre, melyről nem tett említést a cikk. Az állatforgalmi szervek nemtörődömségéről van szó. Röviden megemlítem a követ­kező — szerintem igen jellemző — esetet Nyugdíjas vagyok. Mivel nem akarom tétlenül eltölteni az időt, úgy gondoltam,. sertéshizlalással foglalkozom. Házam udvarán épí­tettem egy meglehetősen korszerű sertésólaft, amelyben akár tíz disz­nót is lehetne hizlalni. Takar­mánygondjaim nincsenek. Láttam, hogy asz ország élelmezésének kér­déses oldala ez, tehát úgy gondol­koztam, hogy leghelyesebb közvet­lenül az állam részére hizlalni, azaz állami szervekkel szerződést kötni és azoknak átadni a hízott sertést Elmentem a békéscsabai állatforgalmi vállalathoz tájéko­zódni. Bárcsak ne mentem volna. Ott ugyanis olyan lekezelő „ki­oktatásban” volt részem, amilyet még ritkán kaptam életemben. Egy tisztviselő — nevét nem tu­dom — még azt is közölte velem igen fölényesen, hogy az „újságot tudni kell olvasni, s főleg tudni kell megérteni”. Minden kérdé­semre kelletlen félválaszokat kap­tam. Határozottan az volt az ér­zésem, hogy. kár volt odamennem. El is távoztam hamar, és gyorsan letettem sertéshizlalási szándé­komról. Hadd álljon üresen az ól, a tengerit meg inkább eladom a piacon, ha az illetékes szervek így packáznak az emberrel. Ennyit akartam megírni, hogy mégis tudjanak róla. A hiba nem mindig azokban van, akik nem akarják a jót Sajnos, akadnak még olyanok, akik egyenesen le­hetetlenné teszik helyes sízándé- kok megvalósítását Vizsnyai Ferenc Békéscsaba, Bessenyei u. 11. Tanácskozik a megyei szállítási bizottság A Békés megyei Szállítási Bi­zottság november 22-én, szerdán délután 2 órakor tartja e havi ülését Békéscsabán, a megyei ta­nács irodaházában. Boltizár Lász­ló a darabáruforgalom helyzetéről tájékoztatja jelentésében a bizott­ság tagjait, Kiss László pedig a cukorrépaszállítás tapasztalatairól számol be. Ezután Szikszai József előterjesztése alapján a szállítási bizottság dönt a decemberre igé­nyelt TEFU-gépkocsik elosztásá­ról. Megszűnnek az ágazati döntőbizottságok Megalakul az egységes gazdasági döntőbizottsági szervezet A kormány a közelmúltban ren­deletet adott ki arról, hogy 1968. január 1-től megváltozik a döntő- bizottságok szervezete és a dön­tőbizottsági eljárás. A változások összefüggnek a vállalatok nagyobb önállóságával, azzal az elvvel, hogy utasítások Fáradhatatlanul a szakszervezeti mozgalomban Az 1. sztahanovista kongresz- szusit 1949 októberében tartották Budapesten, a Vasas-székházban. Ezen Mitykó Mihály, a békéscsa­bai István-malom szerelője is részt vett Akkor járt először az Országházban is, ahol a Munka­érdemrend III. fokozatával tün­tették ki egy nagy jelentőségű újításáért Nemrég másodszor is meghív­ták az Országházba. A Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 50. évfordulóján — 70. születésnapja alkalmából — a Munka Érdem­rend arany fokozatát kapta meg. Hetven év nem rövid idő, külö­nösen akkor, ha valaki a történe­lem sodrában él, magára vállalva egy részt a célkitűzésnek a meg­valósításából, amely szebbé, em­beribbé igyekszik formálni a vi­lágot Alig múlt 12 éves, amikor mint asztalosinas a szervezett munká­sak közé került. Szakmát tanult tőlük és ugyanakkor valami olyasmit is, amit kezdetben meg meg sem tudott pontosan hatá­rozni. De május 1-én büszkeség Tsz-ííafalok tanácskozásai megyénkben A KISZ KB Intéző Bizottságá­nak múlt év decemberi irányelvei és a KISZ VII. kongresszusának határozatai alapján megyénk ter­melőszövetkezeteiben működő KISZ-alapszervezetek egyik fő feladata az új agrárpolitikai irányelvek megismertetése az if­júság körébén. Ezért december 20-ig huszonkét körzetben a termelőszövetkezeti fiatalok képviselői tanácskozáso­tatják a legfontosabb tennivaló­kat. Tárgyalnak a falu s a mező- gazdaság továbbfejlesztésének le­hetőségéről, az új gazdaságirányí­tási rendszer bevezetéséből adódó követelményekről, a helyi sajátos­ságokról, és a tsz-fiataloknak a község társadalmi életében betöl­tött szerepéről. Az értekezleteken huszonkét küldöttet választanak, akik janu­árban részt vesznek a szövetkezeti kát rendeznek, melyeken megvi- ifjúság országos parlamentjén. Teljesítették éves tervüket a körösi halászok Csaknem 24 vagon hal a természetes vizekből A gyomai Viharsarok Halászati Tsz-be tömörült körösi halászok teljesítették éves tervüket. Eddig 35 vagon halat emeltek ki a Kö­röseikből, a Berettyóból, a holt ágakból, csatornákból és a halas­tavakból. A négyes tóból példá­ul összesén 600 mázsa halat fog­tak. A halászok gondos munká­ján kívül a tavon felnevelt kilenc ezer pecsenyekacsa is hozzájárult a jó eredményhez. A ..körösi halászok — ősi ha- lászdínásztiák leszármazottai — «gzésen 3371 holdnak megfelelő természetes vízen gazdál­kodnak. A tervszerű tenyész- anyag-után pótlás most érezteti hatását: a tervézett húsz vagon hal helyett 23,88 vagonnal fogtak a folyókból, holt ágakból és a csatornákból. A halak minősége is kifogástalan, igen sok a 4—7 kilós nemesponty, a 37—40 kilós óriásharcsákból is szép számmal akadt a hálóba. A körösi halászok év végéig töltötte el, amikor ő is vitte azt a táblát, amelyen ez volt olvas­ható: Követeljük a 8 óra munka-, a 8 óra pihenő- és a 8 óra alvás­időt. Már 1913-ban, segéddé válásá­nak első napján a szakszervezet tagja lett és a következő évben olyan röpcédulákat osztogatott munkatársaival, amelyen a szoci­áldemokrata párt ezt hirdette: Borotvaélen a háború! Le a há­borúval! Mégis kényszerítettéfk, hogy ka­tona legyen. A haditengerészethez osztották be 1915-ben és életének jelentősebb szakasza az 1918-i pólai matrózlázadás, amelynek ő is cselekvő részese volt. Hazajött. Bekapcsolódott a forradalomba. A Tanácsköztársaság kikiáltása után a magyar Vörös Hadseregben harcolt az intervenciósok ellen. Az összeomlás után internálták. A Horthy-fasizmus idején mint malomszerelő dolgozott, s tovább­ra is részt vett a munkásmozga­lomban. Bízott abban, hogy egy­szer eljön a felszabadulás ideje. Negyvenhét éves korában érte meg a felszabadulást. A Békés megyei Malomipari Egyesülés szerelője volt, majd igazgatója lett, s 1957-ben ment nyugdíjba. A közéleti tevékenységtől azon­ban nem vált meg, amit így in­dokol: — Tizennégy éves koromtól ve­szek részt a szakszervezeti moz­nak és a 23 éves fejlődésnek. Hol tartunk ma már a hármas 8-as követeléstől? Érdekel engem, ami a világon és a hazánkban tör­ténik. Az valósul meg, amiért mi, szervezett munkások oly sok küzdelmet vívtunk. Eszébe jut egy epizód. Nem­rég üdülésről volt szó és nóhá- nyan szinte követelték, hogy a Fekete-tengerhez kapjanak be­utalót — Elgondolkoztam. Mi sokszor még a Bandika-fához sem tud­tunk eljutni. A csendőrök szét­kergettek bennünket. Az ember örül, hogy ma egészen másképp élnek a dolgozók. A hatalmon be­lül vagyunk, miénk az ország. De csak azt oszthatjuk el, amink van. Nem akar ünneprontó lenni az­zal, amit mond, mégis érdemes néha visszaemlékezni a régmúlt időkre, hogy összehasonlítást te­hessen az ember. Sokszor beszél erről a fiatalabb korosztálybeli­eknek és hasznos tanácsaival se­gíti a szakszervezeti mozgalom eredményességét. Most a Szakszervezetek Megyei Tanácsának az elnöke Mitykó Mi­hály. Szinte fáradhatatlan a mun­kájában. Lelkesedik érte. Talán azért is maradt meg korához ké­pest fiatalnak. Más társadalmi megbízatását is becsülettel telje­síti. Az egykori asztalossegéd mel­lére — a Munka Érdemrend III. fokozata, az 1919-esek emlékér­me, a SZOT aranyjelvénye és a Kiváló Dolgozó jelvény mellé — most odakerült a Munka Érdem­rend arany fokozata. Az első helyre. Viselje még sok-sok évig egészséggel. Pásztor Béla helyett a jövőben szabadon kötik egymással szerződéseiket. Mivel a minisztériumok irányító funkciója megszűnik, a mellettük működő, úgynevezett ágazati döntőbizottsá­gok is feleslegesekké válnak. A jelenlegi központi döntőbizottság­ból, továbbá a fővárosban és a megyeszékhelyeken működő dön­tőbizottságokból egységes szerve­zet jön létre. A helyi döntőbi­zottságok az eddigiektől eltérően, csupán beszámolnak a tanácsok­nak tevékenységükről. Az egész szervezet olyan dön­téseket hoz majd a vállalatok kö­zötti peres ügyekben, hogy azok a fizetőképes kereslet kielégítését szolgálják. Mint ismeretes, szer­ződéseiket a jövőben a vállalatok nem utasításokra, hanem saját el­határozásukból kötik, ennek meg­felelően a döntőbizottságok sem kötelezhetik őket szerződések kö­tésére. Ilyen ügyekkel csak akkor foglalkozhatnak, ha a döntést mindkét fél kéri, de akkor sem kötelezhetik egyiket sem arra, hogy a másikkal szerződjön. Ugyanis a döntőbizottságok sem adhatnak senkinek utasításokat. Csupán az lesz a feladatuk, hogy peres ügyekben tárgyilagosan döntsenek, természetesen egyes kivételes esetekben továbbra is kötelező a szerződéskötés. A döntőbizottsági ügymenet egyébként demokratikusabb lesz az eddiginél. A vállalatok a jövő­ben minden esetben fellebbezhet­nek a Központi Gazdasági Dön­tőbizottságnál, ahol a jogorvoslati osztályon fellebbezési tanács bí­rálja el az elsőfokú határozatot. (MTI) Negyvenhárom és fél ezer forint a vietnami népnek A Körösvidéká Vízügyi Igazga- | tóság dolgozói év elején vállalták, hogy anyagilag is segítséget nyúj­tanak a hős vietnami népnek. A műszakiak és a fizikai munkások vietnami műszakokat tartottak, az adminisztrációs munkakörben dolgozók pedig keresetükből aján­lottak fel bizonyos összeget. A vízügy területén összesen 43 és fél ezer forint gyűlt össze a ne­mes célra. Befejezte az őszi mélyszántást, társgazdaságoknak segít a Mezőhegyesi Állami Gazdaság újabb öt vagon hal fogására szá- : galombán. Szereplője és tanúja mítanak. 1 voltam a nehéz küzdelmek korá­A 22 ezer holdas Mezőhegyesi Állami Gazdaságban elcsendese­dett a határ: befejezték az őszil betakarítást, gyönyörűen zöldell­nek a gabonatáblák s nincs szán- tanivaló terület. Erzsébet-napra valamennyi területen megforgat­ták a talajt, pedig nem kevesebb, mint kilencezer 200 hold föld várt szántásra. A traktorosok magas teljesítmé­nye, az éjjel-nappali munka nem ment a minőség rovására. Ilyen szépen elmunkált határra a leg­öregebb dolgozók sem emlékeznek Mezőhegyesen. Pedig a betakarí­tás sem volt könnyű, bőven fizet­tek a kapásnövények az or legöregebb állami gazdaság' A jubileumi versenymo' minden területén meghoztr mölcsét: Mezőhegyesen az felmérések azt mutatják, hogy - tervezett nyereséget ötmillió fo­rinttal megtoldják ebben az esz­tendőben. Terven felül hozott a búza, a cukorrépa, a kertészet, a kender, a lucerna, a tojás, a gyap­jú... A Mezőhegyesi Állami Gazda­ság nyolc traktort kölcsönzött társgazdaságoknak s mintegy ezer hold szántással szeretnének segí­teni másoknak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom