Békés Megyei Népújság, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-21 / 275. szám

5861. november 21. 5 Ke« Húsz éve államosították a bankokat 19«. november 20-án, a ma­gyar országgyűlés egyhangú­an elfogadta a nagybankok ál­lamosításáról szóló törvényja­vaslatot. A felszabadulást követő első ** három esztendőben, 1945. és 1941. között, koalíciós alapon tört előre lépésről lépésre a magyar nép érdekeit szolgáló kommunista politika. A szoci­alista átalakulásia való törekvés megkövetelte a tőkés termélő- viszonyok fokozatos kiküszöbö­lését. Koalíciós partnereink bal­oldala megértette és támogatta az ennek érdekében tett lépése­ket Ezért már 1945-ben sikerült államosítani a szénbányákat, 1946-ban a nehézipar egy részét és 1946. augusztus elsején a fo­rint bevezetésével megszűnt a példátlan méretű infláció. Ámde, a siker nem volt teljes, mert a nagybankok urai — a Féllnerek, Chorinok, Weissek, Dréherek és a többiek — meg­tartották befolyásukat a pénz­világban. Ök folyósították a hi­teleket és lényegében ők döntöt­tek a nyersanyagok elosztásáról. E pozíciók birtokában viszont alattomos támadásokat intézhet­tek a stabilizáció ellen. H alaszthatatlan demokrati­kus feladattá vált tehát a nagybankok államosítása. Maga a Nemzeti Bank és a jelentős iparvállalatok egész sora a nagy­bankok „markában” volt, s ezek a „jobb idők bekövetkeztéig” minden eszközzel igyekeztek át­menteni hatalmukat. És mert tá­jékozódtak a haladó erők szán­dékairól, deficites mérlegeket ké­szítettek. Ezzel akarták indokolni az államosítás célszerűtlenségét. „Ostobaság növelni az államház­tartás deficitjét a bankok defi­citjének átvállalásával” — raa- * gyarázták. Valóban óriási nyereségeket zsebeltek be. Miután ők döntöt­ték el, melyik gazdasági szektor mekkora termelési kölcsönöket kapjon, gyorsan rekonstruálták korábbi monopol-helyzetüket. Bekövetkezett az a fura állapot, hogy az újjáépítést szolgáló nép — a nagybankok hatalmát szin­tén újjáépítette. Csakhogy a bankok nem a nép érdekeihez igazították pénzügyi politikáju­kat. Kizárólag a magánkézben maradt tőke profitéhségét igye­keztek kielégíteni. Tények bizo­nyítják ezt. A Leszámítoló Bank például a stabilizációt követő 8 hónap alatt a rendelkezésre álló 25 millió hitelkeretéből 15 mil­liót a saját vállalatainak adott. A Kereskedelmi Bank ugyanezt tette, ráadásul a pénze után 36 százalék kamatot és a forgalom­ból 2,5 százalék nyereségrészese­dést követelt. Ezek a „manőve­rek” károsan érintették a mező- gazdaság hitelellátását, s alap­tényezőivé váltak egy új drá­gulási hullámnak. É rthető, máért tiltakoztak a nagybankok exponensei az államosítás ellen. Olyan nehéz­A DÉGÁZ fiatal vasmunkásokat, lakatosokat, viz­es fűtésszerelőket azonnal felvesz Jelentkezés: Szeged, Pulcz u. 44. sz Munkaügy. 720 ipari nagyüzemeket szipolyoztak, mint a Hoffher, a Kühne, a Lampart, a Budapesti Zománc, a Magyar Acél, a Vadásztöltény, a Láng, a Roessmann-Harmata, a Magyar Radiátor, a Roeck és a Budapest—Salgótarjáni Gépgyár. Uralkodott a bankok-rácia csak­nem az egész textiliparban. Övé volt a Magyar Pamut, a Gráb- textil, a Magyar Posztó, a nyer­gesújfalui Magyar Viscosa, a Magyaróvári Műsalyemgyár, a Rokka kötszövő, a Columbia­textil a Linum lenfonó, a Pan­nónia kenderüzem és sok más. Papíriparunk fele ugyancsak a bankok érdekszférájába tarto­zott A diósgyőri, a szolnoki, a fűzfőd papírgyárak hasznát ha­sonlóképpen a bankok fölözték le. A cukoripar felett szinte kor­látlanul uralkodott a banktőke. A szerencsi, a selypi, asarkadi, az ercsi, a szolnoki, a mezőhegyest és a kaposvári cukorgyár egytől egyig a bankok trezorjait gaz­dagította. Tiszta jövedelmük meghaladta az évi 20 millió fo­rintot, s az össztermelés 70 szá­zaléka fölött diszponáltak. Ki­terjedt a pénzügyi hatalmuk több bőrgyárra, téglagyárra, gáz­gyárra és malomra. Például a Mauthner, a Phylaxia, a Hydro- xin, a Nikotex, a Gizella-, a továbbá a Drasche-téglagyár, és mindezeken felül számos faipari, vegyipari, villamossági üzem, s útépítő vállalat engedelmeske­dett akaratuknak. J ellemző az akkori közhan­gulat erejére, hogy az ál­lamosítás ellen a parlamentben nem mertek nyíltan tiltakozni még az államosítások ellenzői sem Maguk a banktisztviselők, nagy többségükben, helyeselték az ak­ciót A közületek és a nyugdíj- intézetek, persze, kárpótlást kap­tak. A tőkések nem. A nagy­bankok államosítása révén száz­nál több iparvállalat 30 000 mun­kása szabadult meg a tőkések­től és gazdasági életünk nagyot lépett előre a szocialista terme­lőviszonyok megvalósulása felé. Megszűnt a kisemberek kamat­rabszolgasága. A hitelt az egye­temes nemzetgazdasági érdekek szabták meg. Tervszerűbb lett az anyagelosztás, megszilárdult a pénzgazdálkodás. Mindez elő­feltétele volt a 3 éves terv sike­rének és a gazdasági élet stabili­zálásának. Vegytisztító szalon nyílik Békéscsabán A Békés megyei Szolgáltató Ktsz vegytisztító szalont létesít Békéscsabán, ahol a vendég a várakozás idejére frottírkö­penyt kap. Közben rádió, tv mellett szórakozhat vagy újsá­got, folyóiratot, könyvet olvas­hat. Az óránként 12 ruha száraz vegytisztítására alkalmas NDK gyártmányú gép és a hozzátar­tozó berendezés már megérke­zett, a szerelését megkezdték. A szalon előreláthatóan december végén nyílik meg. Kocsmából tejivó A békéscsabai Utasellátónál 1968-ban 4—4,5 millió forint költ-; seggel korszerűsítést, átalakítást' hajtanak végre a vasútállomás vendéglátóipari helyiségeiben. Így végre megszüntetik az autóbusz- megállónál levő kocsmát, mely­nek helyén tejivót létesítenek. A tejivóban egész nap friss lángost s rántott és roston sült halat is lehet majd kapni. Januártól kezdve az Utasellá­tónál — a jelenlegi raktár helyén — készítik a cukrászsüteménye­ket, s bővül a hidegkonyhai éte­lek választéka. Az étterein fölé emeletet húznak: ide kerülnek a dolgozók szociális létesítményei, a fürdő és az öltözők. Korszerű­sítik a konyhát is, s az étterem felújítása után megfelelőbb kör­nyezetben várják a vendégeket. Katona-könyvek: Günter Spranger: Menekülés az erődben A második világháború idején a né­met légelhárítás a Krím-félsziget fö­lött lelő egy gépet, amelyen az angol Wheel kapitány titkos megbízatással Teheránból Lengyelországba utazik. Az ejtőernyővel földet érő angol tiszt csak akkor teljesítheti megbízatását, ha sikerül eljutnia a német ostrom alatt álló Szevasztopolba, a város vé­dőihez. A szovjet felderítők segítségé­re sietnek, ugyanakkor a németek hajtóvadászatot rendeznek a mene­külő angol után. A regény nyomon követi Wheel kapitány útját, akinek rengeteg izgalmas kaland árán végül is sikerül átvergődnie az oströmgyű- rűn a szovjet hadsereg egységeihez. Földes Mihály---------ÍMRit»ai»nan>fi*a6ä;ara5aa*'g*!ai*» jam»» íb*isi:sb*>9iih**si*axemti: «■oauaa ■cinvisaieafctEBaff ■■■■■■■ ■»■■•*■•■»»»■ ■■■■*■■■ bbbsbbbbi aa»raa»Buo«rnn!«a**HRB4!aH jSH»iKBait9i bbbb miaamiiBB iiibbbiibbb sbsbbbbbbbbbbbbbi ■bbbbbibbb .. „.««SEísiMfl isüeaMSS'-s-,cf?8!iaBO» annci «»»»sm*« nnBNBBBBBBBB BBBBBBBBjs ■■■■■■■ asso •BnBwaBPVMMOTOTMVMMWWHHWn ÁBBB BBBHBBHH BBEBBBBBJSBBBBBBIBBBB BUBIO*U8RBBB IBBBBBBBBBBBnUBB3BBBBBB»B ___IBNBI________________________________________­■ BIBBBBIBBS BBBSBBSB5BBVBBBBB BBBII. BBBB BBBB BBBB íRBBBBBBB BBBB BBBB BBUBBSBB HIUUU1I bbbbhbbbÍbubbbbbb müiiiii BBBÍIBHBBflBBUUHJU ■bbbbbbb s------­V álaszthat! — KÉTSZOBÁS, KÖZPONTI FÜTÉSES, SZA­BAD RENDELKEZÉSŰ ÖRÖKLAKÁS, GÉP­KOCSIVAL BUDAPESTEN, — VAGY KÉTSZOBÁS, SZABAD RENDEL­KEZÉSŰ CSALÁDI HÁZ, GARÁZZSAL, GÉPKOCSIVAL VIDÉKEN? Választhat! Tetszés szerint választhat, ha megnyeri a Szerencse Sorsjáték főnyereményét. Még sok más értékes nyeremény 4 forintért. Vegyen Szerencse Sorsjegyet az újságosoknál, trafikokban, boltokban vagy a postásoknál. ::::::::::::::::::::: IBBBMBUBBMS IBBBBBBI BBBI IBBBBBBBBB iBBBBBBBflBPIBBBI 6SBSW8JBH MMHHH ilIlllimillKHII HBBBBISOiiBBBBSaS BBBB, BBBB 1 HJSttlääS ■ B <RIUESB i 5:::::::: I •■<■■■■■ ■■■■*■«■ ■■■»■■■■■■■■Hl ■ »»■■■a IfllBIISE «SKBBBBH0BBBBBB9! síiiaaca vinmi sBcaiBimsHan sDBcaBBB aaaaciER asauaioii «bbmkhbi i CSBBiiiSBISÍÜSBKiSaS Négy országon át A Vaskapu múltja, jelene, jövője A Duna zuhatagi szakaszának igen fontos, egyben befejező ré­sze a Vaskapu. Bár viszonylag rövid távolságról van szó — Or- sovától Tumu-Severinig tart —, mégis nemegyszer hosszú órákat vesz igénybe a rajta való átjutás. Éppen ezért már amint vilá­gosodik, mindkét oldalról megin­dulnak a hajók a bejárathoz, hogy az első állomás szabad jelé­Az ada-kalchi minaret. re átjussanak a kritikus szaka­szon. Így tettünk mi is. Alig hagytuk el az orsovai kikötőt, máris fel­tűnt Ada-Kaleh szigete. A kis — jórészt törökök által lakott — sziget fölött mintha megállt v<^- na az idő. Ahogyan a felkelő nap fényében szikrázó karcsú mina­ret uralta a tájat (csak a hivőket imára hívó müezzin hiányzott az erkélyről), vagy ahogyan a par­ton csónakra várakozók népes csoportját nézve bugyogós, papu- csos, bekötött fejű nőket, mar­káns, cserzett arcú férfiakat lá­tott — mindez elmúlt századokat idézett. Mivel szabad volt a bejárat a csatornába (először utazó „bün­tetlenül” ide sem léphet be, is­mét át kell esnie a keresztelésen) hamarosan elmaradt a mesébe illő kis sziget, amely egyébként is csak addig tud méltó vetélytársa mos zátonyok, örvények látszot­tak — akkor gondolkodtunk el igazán: milyen lehetett itt a ha­józás a szabályozás előtt? Akkor csodáltuk különösen az emberi tudást és erőfeszítést, mellyel ké­pes volt megzabolázni ilyen ha­talmas víztömeget Pedig a java, a Vaskaput átalakító, jövőjét meghatározó alkotás még csak ezután következett. A magamfajta utazó — aki még nem látott ilyen hatalmas épít­kezést — nehezen talál megfelelő jelzőt a méretek érzékeltetésére. A készülő gát melynek munká­latain immár évek óta 8000 em­ber dolgozik, gyökeresen átala­kítja, megváltoztatja a Duna tel­jes zuhatagi szakaszát Orsován láttam egy makettet az épülő erőműről. Az adatok, a méretek szinte megdöbbentőek. A gát alapja 46 méter széles, s egyre keskenyedve kb. 15 méte­resre szűkül, hogy tetején helyet adjon a Romániát Jugoszláviával összekötő országúinak. Az évek óta folyó munkálatok első eredményeként 1969-ben 12 méterrel, majd a befejezéskor, előreláthatóan 1971/72-ben 33 mé­terrel emelkedik a Duna vízszint­je. Az építkezés persze hatalmas összegeket emészt fel. Az éveken át foglalkoztatott több ezer mér­nök és munkás fizetése, a felhasz­nálásra kerülő fantasztikus meny- nyiségű építőanyag nem kevesebb mint 400 millió dollárt jelent. Növeli a költségeket az is, hogy a vízszint emelkedése következté­ben számos község, valamint Or­sóvá jelentős része víz alá kerül. (Már épül is az új városrész, aho­vá a lakosságot átköltöztetik.) A befektetett összeg azonban viszonylag rövid idő alatt visz- szatérül oly módon, hogy az éj­jel-nappal működő zsiliprendszer­rel megoldódik a zuhatagi rész ma még hosszadalmas és nehéz­kes hajózása, nem lesz szükség révkalauzokra, jelzőállomásokra, használaton kívül kerülnek a ki­segítő vontatásra használt moz­donyok és vonóhajók, a legje­lentősebb hasznot azonban mégis a termelt villanyáram jelenti. Méreteiben Európa második, il­letőleg a világ ötödik legnagyobb erőműve mintegy évi 10 milliárd kW áramot termel majd. Ez a mennyiség megközelíti Magyaror­szág jelenlegi éves villamosener­A hegyek közé szorított Duna. lenni a Vaskapunak, amíg elő gia-fogyasztását. Az egyre távo- nem tűnik a készülő erőmű gigá- lódé építkezés hatalmas oszlopai- szi méretű építkezése. nak, betontömbjeinek sziluettje Amikor hajónk a csatornába elkísér bennünket egészen a tur- érve, maximális erőkifejtéssel nu-severini kikötőig — a közel mintegy 30 kilométeres gyorsa- egy napig tartó zulmtagi utazás Sággal száguldott (legalábbis véget ért. vízi viszonylatban) s a kőgáton Következik: Egy nap a hajón, kívül éles sziklaszirtek, alatto- Papp János

Next

/
Oldalképek
Tartalom