Békés Megyei Népújság, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-21 / 275. szám
1967. november 21, 3 Kedd (Folytatás az 1. oldalról.) jes egészében bevételnövekedésként. A jövő évtől az importtakarmányokat drágábban kapja a mezőgazdaság, de a világpiaci áraknak ez még mindig csak kétharmada, 67 százaléka. Az elkövetkező időszakban a mezőgazdaság két fő ágazata közül az állattenyésztés árszínvonala nagyobb mértékben növekszik, mint a növénytermesztésé. Ezt indokolja egyrészt, hogy a felvásárlási árak jobban közelítsenek a nagyüzemi, valóságos költség- arányokhoz, másrészt indokolja a takarmányárak emelkedése is. Az állattenyésztésem belül az utóbbi évek állományának kedvezőtlen alakulása, valamint a tartási kedv csökkenése szükségessé tette a sertés árának emelését (3 forint, ebből alapár 2, nagyüzemi felár 1 forint). Ugyancsak emelésre került mind a belső ellátás, mind az export növelése érdekében a vágómarha ára is 2 forinttal. (Alapár 1 forint, nagyüzemi felár 1 forint.) Az árintézkedést az üzemek és az állattartók általában Fehér Lajos elvtárs előadása Szeghalmon j kedvezően fogadták. Hangzanak el azonban olyan vélemények Is, amelyek lekicsinylők az árrendezés jelentőségét, sőt azt állítják, hogy a taikarmány ára emelése miatt csökkent a sertéshizlalás jövedelmezősége ! Hangsúlyozni szeretném, hogy a sertéshizlalás jövedelmezőségét döntően a saját termesztésű takarmány hozama és önköltsége dönti el. A saját termesztésű abrak önköltségét a takarmányárak megemelése nem befolyásolja. Csak a központi készletből vásárolt abrak 290 forintos ára csökkenti valamivel a sertóshizlalás j övedelmezőségét. De a cél nem az, hogy a tsz-ek központi készletből, tehát a drágán importált takarmányból hizlaljanak, hanem az, hogy zömében, sőt mihamarabb teljes egészében maguk termeljék meg az abrakszükségletet, minél alacso- | ködésének kifejlesztése, összehan- nyabb önköltséggel. Az olyan tsz golása. Ennek számtalan lehetőés állami gazdaság, amely kuko ricából elér holdanként 14—16 mázsás szemes átlagot (az ideinél jobb esztendőben Békés megyében már ennél jóval magasabb átlagot értek el, s a szeghalmi járásban is elérték a 12—14 mázsás átlagot), s emellett 1 kilogramm sertéshúst előállít 4,6—4,7 kilogramm abrakkeverékkel (és ezt sem ördöngős dolog elérni), akkor a mostani sertésfelvásárlási áremelés alapján az elvégzett számítások szerint nagyüzemeknél az átvételi ár növekedése élősúly- kilogrammonként 2,20 forint többletbevételt eredményez. Ha valamely tsz nagyobb mértékben hizlal 400 forintos szabadpiaci kukoricával, természetesen az árbevételi többlet nagyobb részét vagy teljes egészét elveszti. Az üzemek kedvezőnek tartják a kenyérgabona új árát Az állati termék áremelésekkel egyidobén jelentősebb mértékben a kenyérgabon-árak növekedtek. A búza 320—330 forintos új fel- vásárlási ára (adókedvezménnyel együtt) megközelíti a világpiaci árat. Ezzel a kenyérgabona jövedelmezősége lényegesen kedvezőbben alakul. Ez fontos feltétele annak, hogy az ország szükségletét a gazdaságok megtermeljék akkor is, ha már nem lesz kötelező vetésterület-lebontás. Az üzemek a kenyérgabona új árát kedvezőnek tartják. A hazafias kötelességtudás mellett ennek is szerepe van abban, hogy a parasztságunk a kenyérgabona vesának pénzügyi megalapozását. Megteremtette az újabb beruházási hitelek felvételéhez azokat a gazdálkodási, illetve gazdasági feltételeket, amelyek között mind . doskodjanak. Ezt biztosítja az amortizációs alap létesítése, feltöltése. A jövő évtől kezdődően a tsz-ek az amortizációs alapot bármilyen beruházási célra felhasza megmaradó, mind a jövőben nálhatják. Abból bármilyen állófelvételre kerülő hitelek a szövetkezetek bevételeiből visszafi- zethetők. A mezőgazdasági ár- és pénzügyi rendszer, illetve reform kialakításának jellemző vonása, hogy ezek az intézkedések főleg az önálló gazdálkodás pénzügyi megalapozását szolgálják. Így például az amortizáció bevezetését, amely eddig nem volt a tsz-ek- ben. A termelés zavartalan vitetésterületi előirányzatot az idei j lének pedig elemi követelménye, őszön maradéktalanul teljesítette. j hogy az elhasznált eszközök pótidőben, jó minőségben elvetet- ! 1ására saját erőből, saját pénztünk. A mezőgazdasági árreform a I tsz-ekben egybekapcsolódott a ko- j rabban felgyülemlett hitelek rendezésével, jelentős részének eltör- i lésével. Ez azért vált szükségessé, mert az eddig felhalmozódott hitelek, illetve hitelállományok visszafizetésére a korábbi alacsony felvásárlási árak a gazdaságok jelentős részében nem nyújtottak kellő fedezetet. A hitelrendezéssel lényegében az állam magára vállalta a szocialista nagyüzemek „első felszerelési költségét”. Ezzel az állaim elősegítette a tsz-ek gazdálkodáeszköz saját vagy idegen kivitelezésben megvalósítható. Az amortizációs kulcsok megállapítása azonban nem teszi lehetővé, hogy az amortizációs alapból a felújításokat és javításokat is fedezni lehessen. Azok az amortizációs alapból nem fedezhetők. Továbbá pedig abból hitel- tartozást nem lehet fizetni, illetve törleszteni. Az amortizációs alaphoz hasonlóan lehetővé válik termelőszövetkezeteinkben a fejlesztési alap, a garantált munka- díjalap és a jövedelembiztonsági I sége és formája nyílik, minde- ! nekelőtt a termelésben, de a ki- | egészítő tevékenységben, a forgalmazásban, az érdekvédelemben, a munkaverseny szervezésében, az egy-egy feladatra szorítkozó egyszerűbb együttműködéstől a tsz-közi vállalkozásig, a közösen létrehozott és fenntartott szövetkezeti vállalatig. A területi szövetségek él is kezdték működésüket. Legcélszerűbb az egyszerűbb együttműködéssel kezdeni. Az első időszakban azoknak a feladatoknak a I megoldását kellene szorgalmazni, amelyeknek már megvannak a feltételei. Óva intünk a túl sokat j markolni akarástól, a türeimet- | lenségtől. Egy-két év kifutás i szükséges. A területi szövetségek I új színt, új hajtást jelentenek j szocializmust építő társadalmmik- ! ban. Legyenek irántuk bizalom- j mai és támogassák azokat í A járásban folyó mezőgazdasági termeléssel kapcsolatban két időszerű fontosabb kérdésről szeretnék még szólni. Az idei termeléssel kapcsolat- I ban. A kenyérgabona-termesztés- I ben országos rekord: búzából 14,8 mázsa. Békés megyében 15 koricatermés. Mindezek miatt nagy gondot okoz az állatállomány átteleltetése, mindenekelőtt a sertésállomány, a sertéshizlalási tervek teljesítése, a még mindig nagyarányú süldő- és malackínálat levezetése. Teendő: szigorú takarékoskodás a takarmányokkal. Amíg lehet, a legeltetés lehetőségét használják ki! Nagy gond a sertésállomány átmentése. Békés megyében ebben az évben örvendetesen, mintegy 40 ezerrel nőtt a sertésállomány, ezen belül több mint 4 ezerrel a kocaállomány. Országosan szeptember végéig 700 000-rel több sertést tartanak, mint tavaly. Ezért is különösen fontos a felkínált süldőmalac átmentése. Nagy gonddal foglalkozzanak a süldőnevelési szerződéskötések kiterjesztésével. A tsz-ek az ál- latforgalmitól átvállalt egy-egy süldő felneveléséhez — takarmányhelyzetüktől függően — 3 mázsáig kaphatnak abrakot keverék formájában. A háztájiban és a kisegítő gazdaságokban egy mázsát, vagy ha a süldőt átvállalja meghizlalásra, két mázsát. A belvízrendezés a hajdani ármentesítésnél nagyobb feladatot jelent. A művelés biztonsága érdekében a vízügyi szervek megkezdték a természetes erek kiépítését belvízi főcsatornákká, továbbá a torkolati szivattyútelepek építését. A járás területén a főművek felépítésére és fenntarmazsa. (A szeghalmi járásban 10 i ,, . , .. .... , ” , . tásara 1948—1960 kozott 52 rmlmazsa. rosszabbak a földek es sok , ”... . . .. ügyi forrásból rendszeresen gon- | alap rendszeresítése is. A kedvezőtlen adottságú tsz-ek előre megkapják az állami támogatást A jövedelemszabályozási intézkedések kidolgozása során a kormány úgy döntött, hogy fenntartjuk továbbra is a beruházások, illetve az ipartól beszerzett anyagok és eszközök árában nyújtott kedvezményeket is. A jövő év januárjától állami gazdaságokat, ísz-eket érintő támogatást és kedvezményeket általában azoúszott” a demokrata „Bobby” számára a Fehér Ház. 1976-ra már 51 éves lesz, vagyis feltehetőleg elveszti mai tömegbázi- sánaik, a fiatalságnak jelentékeny részét, s a családi varázs, John tragédiájának nimbusza is jócskán megkopik. Ezek szerint egy lehetőség marad: kényszeríteni Johnsont, hogy vegye maga mellé Robert Kennedyt alelnöknék. Igaz, Bob- bynak még rosszabb dolga lenne LBJ mellett árnyékként a Fehér Házban, mint volt John- sonnak JFK mellett 1963 novemberéig. Ellenben egy alel- nöknek komoly elnöki esélyei vannak, hiszen nagy pozíció- előnyből szállhat harcba a következő elnökségért. ‘ Ha tehát Robert egyetlen lehetősége csatlakozás Johnson „ticket”-jéhez, s Johnsont is kényszerítik a tények annak belátására, hogy Kennedy nélkül veszít, akkor aligha lesz elsődleges szempont. a két politikus személyes ellentéte. (ár az év elején, a Man- chester-könyv körüli vitában voltak jelek, hogy az egymáson csúnya sebeket ejtő két politikust megriasztja a kölcsönös megsemmisítés veszélye. A dallasi gyilkosságot tendenciózusan emlegető Kennedyeknek Johnson — Robert múltjából felidézett epizódokkal válaszolt. At egykori elnök-öccs-igazságügyrníniszter lehallgatási botrányának, szakszervezet-ellenes- sógének felmelegítése kellemetlen pofon volt a „liberálisnak” mutatkozó arcon. Viszont voltak demokrata körök, amelyek már januárban arról cikkeztek, hogy milyen nagylelkű volt Johnson 1960-ban: vállalta a hálátlan al- elnökséget, s „hozta” a Dél szavazatait John Kennedynek — magyarán: ő csinált belőle elnököt. Bobby, ebből tanulhatsz! — sugallták a cikkek, jypndenesetre különös, hogy a Kennedyek épp akkor kezdték dicsérni Johnsont, amikor az US News and World Report leírta e mondatot: „Kezd jó politika lenni Johnsonnal szembehelyezkedni”. S miközben számottevő amerikai politikusok e tanácsot látszanak megfogadni, a „legfőbb ellenfél” eleddig egyértelműen Johnson- ellenes fegyvertárába besorolta nos színvonalon és nagyrészt azonos formában kell biztosítani. A beruházásra adott támogatási összegeket a tsz-ek, állami gazdaságok ezentúl külön engedélyezési eljárás nélkül használhatják fel. Hogy ezt megtehessék, ahhoz csupán a beruházások megvalósításához előírt hatósági engedélyekkel, tervdokumentációkkal kell rendelkezniük. A beruházás összege, költsége és az ártámogatás közötti különbséget, illetve különbözeiét kell saját forrásból (hitelből) előteremte- { niük. A kedvezőtlen adottságú tsz-ek j előre megkapják az állami támo- | gatást és a gazdálkodás folyamán ezt ugyanúgy használhatják fel, ! mint egyéb üzemi bevételeiket. „A szövetkezeti mozgalom nagy esztendeje”. A Kincses Kalendárium nevezi így az idei évet. S ez így is van, így igaz. Nem akarom a belvízkár). Országosan összesen 294 ezer vagon kenyérgabona termett. A felszabadulás óta 1951- ben termett annyi, de az ideinél 56 százalékkal nagyobb vetésterületen. Harmadik éve nem kell importálnunk kenyérgabonát. Elegendő az újig, sőt jelentős átmenő kész- I léteink lesznek. Mindez fiatal szo' oialista nagyüzemi mezőgazdaságunk igen jelentős sikere. Erre az eredményre büszke lehet az egész termelőszövetkezeti paraszt- j ság és állami gazdaságaink dol- j gozói. | Nem sikerült viszont a kuko- I ricatermés a több hónapos nagy aszály miatt. Országosan az elvetett területhez viszonyítva hol- | dánként 14 mázsa körüli a ter- ! mésátlag. (1952-ben 6—7 mázsa j volt.) Az idei termés kisebb a ■ tervezettnél, még kisebb a tavalyihoz képest, kereken 4 mázsával. Negyedmillió katasztrális hold kukoricavetést ki kellett szántani vagy lesilózni. Ebben a járásban különösen nagy kárt okozott a belvíz. Következménye: gyengén sikerült itt is a kuliót, 1961—65 között, tehát a II. 5 éves tervben 49 millió forintot fordítottunk, a III. 5 éves tervben pedig 49 milliót fordítunk. Az elmondottakon felül a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság a II. és a III. ötéves tervekben további beruházásokat valósított, illetve valósít meg a járás területén Szeghalmon, Dévaványán és Füzesgyai'mat határában. 1962-től 1968-ig itt mintegy 30 millió forintot fordít a főművek és szivattyútelepek fejlesztésére. A beruházással érintett terület 280 négyzetkilométer. E fejlesztés 1968-ban befejeződik. Hatására az átlagos belvizek levezetésének lehetősége a járás területén mintegy 60 százalékán az eddigi 30— 35 napról, mintegy 10—12 napra csökken. Ennek révén a mezőgazdasági termelés ■ biztonsága nagymérteit ben megnő. A fej- | lesztés folytán bővítik a szeghalmi övcsatornát, Öberettyó-csator- nát, a szeghalmi főcsatornát, valamint a kernyei és macskási szivattyútelepeket, és több műtárgy építésére kerül sor. A beruházás jelentős része már megvalósult. Kulcskérdés: a belvízrendezés megoldása, a talajjavítás fokozása i A szeghalmi járás területének ' csaknem a felét kitevő Sebes-, | Fekete-Körös közötti területén a l vízügyi igazgatóság kezelésében | levő főművek további fejlesztést j egyelőre nem igényelnek. Ezzel ■ szemben mind a társulati, mind ismertetni a tsz-törvényt, csak I az üzemi művek fejlesztésének néhány fő vonását és törekvését szeretném kiemelni. A törvény jól kifejezi a tsz-ek működésének az új, alapvető vonásait, amelyek a legutóbbi évek fejlődése nyomán kiformálódtak. Meghatározza a tsz-ek helyét és lehetőségeit a gazdaságirányítás új rendszerében. Elhárítja a jogi akadályokat a tsz-ek önálló, vállalatszerű gazdálkodásának útjá- ból. A szövetkezeti demokrácia, a szövetkezeti önkormányzat erősítésével fejleszti a szövetkezetek szocialista jellegét. A működéssel, gazdálkodással, továbbá a szervezeti élettel kapcsolatos jogi viszonyokat úgy állapítja meg, Bá a békepipát is. Természetesen mindez csak egy lehetőség, hi- S Jjeclvezo kereteket szabjon a szén Robert Kennedy legfrissebb nyilatkozata a kormány vietnami politikájáról a vetélkedés meglétét tanúsítja. (Talán Humphrey látványos „futtatását” — mint „választ” — nehezményezte Bobby?). Mi azonban most csak a lehetőségre akartunk utalni, aminek a jelentőségét felmérhetjük abból, hogy nem — lehetetlenség... Avar János A tsz-törvény és azt megelőzően a tsz-kongrasszus határozata szól a területi szövetségekről. Ennek lényegét úgy fogalmazta meg: a szövetségek fő feladata a létrehozó tsz-ek jobb együttműködésének segítése, ennek révén az eredményes, az önálló gazdálkodás előmozdítása, az érdekvédelem. Legfőbb feladatuk az előbbiekből kiindulva: a tsz-ek egymásközti kooperációjának, együttműlényeges meggyorsítása szükséges Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatták, hogy míg a főművek a belvizek befogadására alkalmasak voltak, addig a hozzájuk vezető társulati és üzemi csatornák nem feleltek meg rendeltetésszerű feladataiknak. A vízügyi igazgatóság e területen 1970-ig nagyobb arányú felújítási munkákat hajt végre. Ezenkívül megvizsgálja egyes részöblözetek ösz- szekapcsolási lehetőségét, és az esetleges szükséges munkálatokat 1970-ig szintén befejezi. A járás belvízrendezési helyzete csak a főművek kiépítésével nem oldható meg. Szükséges a társulati csatornák nagyobb arányú fejlesztése, e munkák eredményes elvégzése érdekében a társulatok megerősítése. Ezt a célt szolgálja a sok kis társulat nagyobb, műszakilag jobb felkészültségű társulattá való összevonása. Az üzemek fontos teendője és saját érdeke, hogy csatlakozva a megfelelő társulati és állami művekhez: az üzemen belüli csatornahálózatot tartsák jókarban és fejlesszék. Az őszi talaj művelés befejezése után a legközelebbi üzemi, illetve társulati csatornához készítsenek ideiglenes szívóárkokat, melyek biztosítják területük gyors víztelenítését. A korszerű belvízrendezésnél mindazon tényezőket figyelembe kell venni, melyek a belvíz elvezetését gyorsítják és csökkentik az elöntések nagyságát. A belvízrendezés a meliorációnak egyik felét képezi, másik felét pedig a közvetlen talajjavítás. E járásban legelterjedtebb a szikes talajok digózása, meszezéssel történő javítása. Tavaly és az idén a járás területén digózással összesen 3800, kémiai úton 5100 katasztrális holdat javítottak meg és ezenkívül még 1600 katasztrális holdon altalaj lazítást végeztek. Mindezek költsége körülbelül 25 millió forint volt, melynek jelentős részét az állam magára vállalta. Éljenek a tsz-ek és az állami gazdaságok továbbra is bátran ezekkel a lehetőségekkel. Ismétlem, a járásban a nagyüzemi gaz- gálkodás fellendítésének egyik kulcskérdése a belvízrendezés megoldása, a talajjavítás erőteljes szélesítése. Ezekben kívántam elmondani fő vonásokban a mezőgazdasági üzemek helyét és szerepét az új gazdaságirányítás rendszerében. Most már vannak törvények, jó intézkedések. A továbbiakban minden a jobb munkán múlik: a vezetők és a tsz-ta- gok, állami gazdasások íó műnké, ján.
