Békés Megyei Népújság, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-18 / 273. szám

Wffí. november 18. 4 Szombat Tervek, elképzelések az alsó-, a középvezetők és a szakmunkások továbbképzésére Tartalmas Miről ír a Párté let ünnepi száma? Katona-könyvek; Tímár Máté: Késő virradat és bizonyítja az orosz proletariá­tus győzelmének hatását a ma­gyar munkásokra. Figyelmet érdemel Harsányi Iván: A monopoltöke diktatóri­kus kormányzati törekvésed Nyu- gat-Európában; és dr. Simon Gyula Sertésihús-terimelésünk nö­velése című csikké. nak engedelmeskedik, a történelem nehéz óráiban azonban már ő is másképp látja a helyzetét és a helyes oldalra áll. Tímár Máté József Attila-dí- jas író új regénye egy életutat tár az olvasó elé. Ez az út Horthy legbizalmasabb környezetétől ve­zet sok tépelődés után a nép ér­dekeinek védelméig, az ellenállá­sig. — Minden évben nagy gondot fordítottunk arra, hogy megfelelő legyen á káder- és a szakmun­kás-továbbképzés — hallottuk Lányi Frigyestől, a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat fő­mérnökétől. Mint mondotta: — Az oktatáshoz az elmúlt eszten­dőkben igen sok időtj pénzt és energiát használtak fel, mivel az előadók zöme a vállalat gazdasá­gi, múszaiki és társadalmi vezetőd­nek köréből került ki. Mindezt nem azért sorolta él, mintha sajnálták volna rá ide­jűiket és pénzüket. Ám az idén sokat gondolkoztak azon,, vajon nem lehetne-e még ^többet tenni,. hogy hosszabb távra és megnyug­tatóan megoldják az . évenként v issza-vissza térő gondokat. így született meg azután az elhatáro­zás, hogy az üzemi akadémia 1967/68: évi prograinjät, temati­káját már ennek szellemében ál­lítják össze. Vagyis a mostani te­let arra használják fel, hogy az új gazdaságirányítási rendszer kezdő évére szakmailag is jól fel­készítsék az embereket. Ezért igen széles körű tanfolyamokat szervez­nek, mivel azt tartják, nem elég­séges csak a különböző új rende­letek, határozatok megismerése, legalább ennyire fontos a szak­mai hozzáértés, a vezetési készség fejlesztése is. Nos, minderre kimerítő tájé­koztatást kaptunk a főmérnöktől és Tóbiás Mihálynétól, a vállalat oktatási előadójától, az üzemi akadémia titkárától. Mivel az új gazdaságirányítási rendszer jó képzettségű szakembereket igé­nyel, ezért úgy határoztak, hogy az üzemi akadémia keretében 40 —-50, gyárvezetők, művezetők és brigádvezetők részvételével meg­szervezik az alsó és középvezetők 180 óra tártalmiú: oktatását! Az előadók' a vállalat gazdasági és műszaki vezetői lesznek. A rész­vevők többek között tégla- és cserépipari technológiát, ezen be­lül munkaszervezést tanulnak. Ezenkívül elsajátítják a tégla- és cserépipari géptant, valamint megismerkednek a munkajoggal. A tanfolyam hallgatóit az Építés­ügyi és Városfejlesztési Miniszté­rium szakemberei vizsgáztatják, s azok, akik megfelelnek, orszá­gos érvényű művezetői képesítést kapnak. Az sem érdektelen, hogy eközben 30 órát szentelnek az új gazdaságirányítási rendszer kér­déseinek ismertetésére. Ezen az úgynevezett mechanizmus-tanfo­lyamon különben minden gyár­vezető, művezető, osztály- és cso­portvezető részt vesz. Nyolc-tíz témakörben tartanak előadásokat. Már a címek, a témák is sokat sejtetnek: A vezetés és a szerve­az üzemi akadémia zés módszerei; Vállalati önállóság és központi irányítás; Műszaki fejlesztési feladatok az építő­anyagiparban; A párt- és szak- szervezeti személyzeti munka je­lentősége. Az alsó és középvezetők okta­tása mellett természetesen a szakmunkások továbbképzéséről sem feledkeznek meg. Sőt, ezek a tanfolyamok is olyanok lesznek, amelyek az eddiginél jóval több ismeretanyaggal vértezik fel a hallgatókat, öt szakmunkásto­vábbképző tanfolyamot szervez­nek több mint 200 részvevővel. A tégla- és cserépvágó automata­kezelői tanfolyam 20 óra elméleti és 20 óra gyakorlati oktatást tar­talmaz. A hallgatók nemcsak a berendezések kezelésének isme­retét szerezhetik meg, hanem arra is lesz módjuk, hogy a javításban jártas szakember felügyelete mel­lett az elromlott automaták javí­tását is elsajátítsák. Igen nagy szerepet játszik a gyártmányok minőségének ala­kulásában a tégla- és cseréppré­sek szájnyílása. Éppen ezért ha­tározták el, hogy 10 óra elméleti és 20 óra gyakorlati oktaitás ke­retében olyan speciális szakem­bereket képeznek ki, akik ismere­teiknél fogva a nyersgyártásnál a minőség elsőszámú ellenőrei lesz­nek. Azért is fontos ez, mivel a selejtes nyeresárun már sem a szárítás, sem az égetés nem segít. A villanyszerelők 80 órás elméleti oktatásban részesülnek, s a vál­lalat elektromos berendezéseinek szabványos szerelésén, kezelésén és üzemeltetésén felül elsajátít­ják, illetve felfrissítik az ebben a veszélyes szakmában rendkívül szükséges munkavédelmi óvó­rendszabályok előírásait is. A ter­vezett hegesztési tanfolyam hall­gatói 150 órában elméleti, 50 órá­ban pedig gyakorlati ismereteket szereznek. Rajtuk kívül a kis­vasúti motorvezetők is „iskola­padba”' ülnek a télen. A 120 órás tanfolyam anyagából a KPM Közlekedési Tanintézetének szak­emberei vizsgáztatják őket. Tehát nem lehet könnyen venni a tanu­lást. Bár nem tartozik szorosan az üzemi akadémia programjához, de mégis az ismeretek bővítését, felfrissítését szolgálja majd a té­len sorra kerülő munkavédelmi vetélkedő és munkavédelmi totó. Ezt elsősorban a gyárvezetőknek, művezetőknek, a szakszervezeti munkavédelmi felügyelőknek és őröknek rendezik. A vetélkedő legjobbjait pénz- és tárgyjuta­lomban részesítik. Azok pedig, akik elfelejtették volna a bizton­ságtechnikai előírásokkal kapcso­programja latos kérdéseket, azokat viszont újbóli vizsgára kötelezik. Helyes ez, hiszen emberek élete múlik azon, hogy az arra hivatottak mennyire ismerik a balesetek megelőzésének módjait. Ilyen sokoldalú a vállalat üze­mi akadémiájának programja. Célját és tematikáját hozzáigazí­tották az új gazdaságirányítási rendszer követelményeihez. Az alsó, a középvezetők és a szak­munkások továbbképzésével ide­jekorán felkészülnék a nagyobb vállalati önállóságból következő lehetőségek kihasználására, a ve­zetési készség és a szakmai hoz­záértés nélkülözhetetlen gyarapí­tására. S mindezt már nemcsak egy évre, hanem hosszabb távra méretezték. őszi este van. A fények már korán kígyóinak. Csendesedik a falu, de a könyvtár ajtaja sűrűn nyílik. A látogatók otthonosan mozognak a mennyezetig érő pol­cok között. Csend honol bent, csak néha zizzen a papír, amikor egy-egy oldallal továbblapoznak. Az egyik sarakban folyóiratok. Nagy Lajos műszerész ül a polc előtt, s kezében a Magyar Ifjú­ság. — Három gyermekem van — mondja magyarázólag — és ezért érdekel az ifjúság lapja. Ha azt akarom, hogy megértsem a gyer­mekeimet, jó, ha ismerem az iro­dalmat, mely róluk és nekik szól. Az Ifjúsági Magazint is szívesen olvasgatom. A műszerész és a gyümölcsfák Nagy Lajos egyébként törzs­vendége a kondorosa könyvtár­nak. Csaknem minden este betér, hogy kedvenc folyóiratait és könyveit olvasgassa. Beszélgeté­sünk során kiderül, hogy bár mű­szerész, mégsem a műszaki köny­vek érdeklik, hanem a gyümölcs- és a szőlőtermesztési szakiroda- lom. Szabad idejében kertészke­dik. Ez a hobbyja. — Csak az a kár, hogy kevés az olcsó, könnyen beszerezhető szakkönyv — mondja, s egyben javasolja, hogy a könyvtár ilye­neket is vásároljon. Elegánsain öltözött fiatalember áll az egyik polc előtt. Gondosan megkötött nyakkendő, fehér ing, sötét ruha. Termelőszövetkezeti tag, növénytermesztő... A műsza­ki könyveket böngészi. — Hatodikos korom óta szenve­délyem a rádiózás — vallja ma­gáról Pribelszki György. — Ez a kedvtelésem és minden szabad időmet ezzel töltöm. Természete­sen az ilyen témájú szakirodalom Gyakorlott gyors- és gépírónő! azonnal felvesz a Békéscsabai Kertészeti és Köztisztasági Vállalat. Jelentkezni fél 8-tól fél 4-ig a Széchenyi-ligeti irodában. 134109 Az MSZMP Központi Bizottsá­ga folyóiratának novemberi szá­ma közli Biszku Bélának, a KB titkárának cikkét, melyben a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 50. évfordulójáról és a párt kapcsolatáról ír. Nemes De­zső, a Pártfőiskola igazgatója Az októberi forradalom és Ma­gyarország című írásában elemzi A Szerednyey család minden tagja a haza függetlenségéért, a szabadságért harcolt. Az ősapák nemes tetteitől a család legfiata­labb tagjáig, Szerednyey Zsig- mondig mindenki megtalálta a helyes utat. Igaz, Szerednyey Zsig- mond útkeresése nem volt egy­szerű és problémamentes. Hiszen Horthy katonája lett, s tiszti mivoltában elsősorban a parancs­szeállítottam, köztük tranzisztoro­sat is. A televíziózás szántén ér­dékes lehet, de még ott nem tar­tok. Egyelőire a rádőkről szóló műszaki könyveket viszem haza, ennek minden csfnját-bínját sze­retném megismerni. Micsoda ellentét a két ember foglalkozása és a hobbyja kö­zött!... A kettő persze úgy lát­szik, kiegészíti egymást. Olvasni Van, akit csupán az olvasás, a könyv szeretete hoz ide. Gritta András előtt 8—10 kötet áll gar­madában, s éppen a táskájába rakja. Eötvös: A falu jegyzője, Gárdonyi: Ida regénye jól megfér Sós György: A szürke autó uta­sai című krimi-regénnyel. — Minden érdekel — mondja. — Szerintem nincs olyan könyv, amiből ne lehetne tanulni vala­mit. A bátyám is tagja a könyv­tárnak, s nálunk mindenki na­gyon szeret olvasni. Sok ilyen törzsvendége van a kondorosa könyvtárnak. Idős Szrenka Mihálynénak, Mátrai Ist­ván bácsinak saját könyvtára van, mégis rendszeresen eljár. Pista bácsi még ajándékozott is a sajátjából a községi könyvtár­nak, mondván: otthon már annyi van, hogy nincs hová tennie. Ko­vács Jánosné hetvennégy évési ko­ra ellenére nyolc kilométerről jár be, s mindig megpakolva megy haza. És vannak családok szép számmal, ahol a gyermekek, szü­lők külön-külön tagjai a könyv­tárnak, s egyöntetűen vallják: olvasni nagyszerű dolog. Nagyszerű, persze nem válo­gatás nélkül, s ahhoz, hogy az emberek mit olvassanak, sok se­gítséget nyújthat a könyvtáros. G azsó Pál 1962 óta vezeti a könyvtárat, s megszerezte a főis­kolai képesítést is. Megvan tehát a 'képzettsége és a szakmai gya­korlata ehhez, csakhogy... Méltó otthont a könyvtárnak Kondoroson ezelőtt néhány év­vel még alig 2300—2500 kötetes könyvtár volt. Ma összesen Íz ezer kötet van a központi és a hat fiókkönyvtárban, és átlago­san 1500 olvasó. A központi épü­szinte nem lehet benne mozogni. — Lehet, hogy frázisnak hang­zik — mondja Gazsó Pál —, de már diákkoromban az volt az el­képzelésem, hogy olyan helyen dolgozzam, ahol a falak tele van­nak könyvvel. Hát ez túlontúl is sikerült!... — Körülmutat a pici helyiségen, s hangjaiban egy* kis öngúny is érződik, aztán folytat­ja. — Ettől függetlenül nagyon szeretek itt dolgozni és magam is sok könyvet olvasok, otthon pedig saját könyvtáram van. Fő­leg a mai irodalmat és a ritka­ságokat kedvelem. A könyv sze- retetét próbálom másokba is át­ültetni és megkedveltetni az emberekkel az olvasást. Ez töb- bé-kevésbé sikerül, csakhogy ilyen körülmények között nagyon nehéz. — Azért nem panaszkodhatom, mert ami az anyagi és az erköl­csi segítséget illeti, a tanácstól és más szervektől megkapom. A he­lyiség dolgában viszont senki sem tud érdemlegesen intézkedni. Pe­dig ez lenne a legfontosabb... Igaza van... Ahol ennyire szere­tik a könyvet, ott meg kellene találni a módját annak, hogy vég­re méltó otthont kapjon a község könyvtára. A BAROMFIIPARI ORSZÁGOS VÁLLALAT BÉKÉSCSABAI GYÁREGYSÉGE (BARNEVÁL) azonnali belépéssel fern es női munkaerőt vesz fel Jelentkezni a gyáregység munkaügyi irodájában lehet mindennap, vasárnap 9—10 óra között. 134203 Kasnyik Judit Tsz-ek, ügyelem! Fémzárolt lucerna-és vörösheremag nagyobb mennyiségben eladó Törökszentmiklős, Aranykalász Tsz. 134322 P. P. Hobby-paradox — avagy kit mi ? Látogatás a kondorosi könyvtárban érdekel. Már többféle rádiót ösz­nagyszerű dolog let viszont nagyon kicsi. Alig 4x9 méteres, annyira zsúfolt, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom