Békés Megyei Népújság, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-18 / 273. szám

UOT. november 18. 5 Szombat a ahmóbam i/Aiiowinr Tanyavilág, Békés megye Hazánk nevét idők folyamán annyiféle jelzővel illeték. A paprika, a csárdás, a tokaji, a gulyás, csikós és hasonlók, köz­tudottak, mondhatni, nemzetkö­ziek és életünknek amolyan fe­lületi ismérvei csupán. Voltak a történelem folyamán társadal­mi, szociális mélységű ismerte­tő jeleink: a szabadságharcok hona, a hárommillió koldus or­szága. Felszabadulás utáni leg­átfogóbb, legtömörebb megha­tározónk: a szocialista Magyar- ország. Benne a leküzdendő hi­bákkal, hiányosságokkal szem­ben ott magasodnak nagyszerű eredményeink. Van azonban egy szociális vonatkozású öröksé­günk, örökölt gondunk, a „ta­nyák országa”, mert ez is mi volnánk. Erre az eleven problé­mára a rádió is ráirányította a közfigyelem reflektorfényét. Hozzá kíván járulni a megoldás­hoz, annak megleléséhez. Ennek érdekében időnként sorra vesz egyet-egyet az alföldi és a ti­szántúli megyék közül. Legutóbb — a fenti címmel — Békés me­gye tanyaügye került mikrofon elé. Lírai zenei bevezetés után ri­deg tényadat következett: — Hazánk lakosságának egytizede, vagyis egymillió ember él lakott helyt® távol, úttalam utak men­tén; kirekesztve vagy csak kö­rülményesen, nehézkesen, nem kielégítően részesülve a ma már nélkülözhetetlen társadalmi, közösségi ellátásból, legyen az egészségügy, közlekedés, bolti ellátás, kulturálódás, közműve­sítés vagy hasonló. Megyénk né­pességének negyede, azaz 112 ezer ember él ilyen viszonyok között! A műsor riporterei és összeál­lítói, Holakovszky István és Rapcsányi László időt, fárad­ságot nem kímélve mérték fel szűkebb pátriánkban a helyze­tet. Egyszerű tanyasiakat, továb­bá a táj történeti mélységeiben is otthonos néprajzkutatókat, szociográfusokat, valamint já­rási, városi tanácselnököket, vb-titkárokat és nem utolsósor­ban állami gazdaságok, termelő- szövetkezetek vezetőit, fagjait nyilatkoztatták. A válaszokból, miként több hasonló érdeklődés, felmérés esetében máskor, má­sutt is beigazolódott már, az de­rül ki, hogy — más, korábbi hi­vatalos és* magánvélemények­kel ellentétben — a tanyavilág „felszámolásának” nem lehet­nek adminisztratív eszközök a kizárólagos meghatározói. Ez nem máról holnapra szóló fel­adat A mezőgazdasági üzemek munkaerőmozgatásának, a köz­ségek telek-, illetve házhely- problémáinak függvényei. Leg­járhatóbb út eddig a tsz-ek, ál­lami gazdaságok üzemközpont­jainak, mint közművesített te­rületeknek lakóteleppekké fej­lesztése. A műsor összeállítói az idő­szerű anyagot dal- és zeneszá- mokkal tették színesebbé, s a kérdést nemzetközi (más ország­beli) példáikkal is illusztrálták. H. R. Tekintse meg önmagát a ívben Nem is kell messzire mennie, hívja fel a figyelmet a békéscsa­bai Körös Állami Áruház kiraka­tában elhelyezett és működő tele­vízió képernyője. Ugyanis csü­törtök délelőtt 10 óra óta sokan vélték felfedezni ismerőseiket a tv képernyőjén — de vajon hogy is kerül ilyen sok békéscsabai egy­szerre a televízióba? Vagy tulaj­donképpen mi is történt? Nos, el­árulhatjuk, nem történt csoda, csupán annyi, hogy a székesfehér­vári VTRGY a Körös Állami Áru­házzal közösen televízió, rádió és háztartási műszaki cikkek bemu­tatóját rendezi meg. A bemutató- teremben tv-kamerát helyeztek el, s így lehetséges az azonnali kép­ernyőre kerülés. No de nézzük, miről is van szó. Már a bemutató első napján igen sokan keresték fel az áruház emeleti nagytermét, s nagy ér­deklődéssel szemlélték meg a VTRGY legújabb készülékeit. A látogatóknak a gyár a jelenleg forgalomban levő készülékek mel­lett bemutatta azt is, hogy mi ke­rül 1968-ban a vásárlók elé. öt új típusú tv-készüléket hoznak forgalomba, valamennyi robba­násmentes képcsővel készül, igen modem kivitelben. Újdonság lesz a hordozható Minivizor mellett a közép-képernyős, ugyancsak hor­dozható készülék. De nemcsak a tv-két mutatja be a gyár, hanem a rádiókészülékek népes család­ját is. Ezek között is találunk úja­kat. Jövőre kerül forgalomba a GR—4300-as és a GR—4900-as ké­szülék. Megtekinthetik a látoga­tók a B—4500-as tranzisztoros rádiót is, ami ugyancsak újdon­ság, s előnye, hogy önállóan mű­ködtethető, de hálózatba is be­kapcsolható. A tv- és rádiókészülékeken kí­vül az áruház bemutatja a leg­újabb elektromos háztartási ké­szülékeket is. Ezek között nagy tetszést aratott a szőnyegporoló, mely a porszívóval összeépíthető, s az ára is elfogadható. A bemutató vasárnap estig tart nyitva. Érdemes megtekinteni, annál is inkább, mivel a szakem­berek a helyszínen tanácsokkal szolgálnak az érdeklődők számá­ra. H. F. Az új diplomások elhelyezkedésének fő módszere a jovo évtől a pályázat A kormány nemrégiben módo­sította a felsőoktatásból kilépő fi­atalok munkába állásának rend­szerét. A jövő évtől — tehát már az 1968-ban végzők is — kötöttség nélkül, mindenkire vonatkozó általános szabályok szerint he­lyezkedhetnek eL Mint a Munkaügyi Minisztéri­umban elmondották, állami szer­veink messzemenő segítséget kí­vánnak nyújtani az, egyetemekről, főiskolákról kikerülő fiatalok el­helyezkedéséhez Elhelyezkedésük fő módszere a pályázat lesz. Már készülnek, s decemberben megje­lennek az illetékes miniszterek rendelkezései, amelyek a pályáza­tok meghirdetésének módját, idő­pontját szabályozzák. A vállalato­kat természetesen nem lehet arra kényszeríteni, hogy pályázati úton vegyenek fel új embereket, érde­kük lesz azonban, hogy éljenek ez­zel a lehetőséggel, mert a jelent­kezők közül így a számukra leg­megfelelőbbeket választhatják ki. Az elhelyezkedést keresők ré­szére rendelkezésre állnak a ta­nácsok munkaügyi szakigazgatási szervei is, vagyis a munkaközvetí­tők. Aki tehát állást akar és a pályázati felhívások között nem talált megfelelőt, az Budapesten a Fővárosi Tanács, vidéken pedig a megyei tanácsok munkaügyi osztályához fordulhat. (MTI) Az utcán sétáló kát barát élénken vitat­kozik. Nevezzük egyi­ket Következetesnek, a másikat Megalku­vónak. íme a vita: Következetes: Nem és nem érthetek egyet veled. Megalkuvó vagy! Az egyenjogú- sitott nőnek nem kö­szönhetsz kezitcsóko- lomot. Sima jó reg­gelt, jó napot, jó es­tét és kész! Megalkuvó: Nincs igazad! Az egyenjo- gúsított nő is első­sorban nő, és ezért jólesik neki a meg­különböztetett tiszte­letadás... Következetes: Meg­különböztetett?! Ha­ha! Miféle megkü­lönböztetést találsz te ki? Az egyenlőség hazájában?! Megalkuvó: Ne Kit mi illet légy már ilyen fafe­jű! Ez csak olyan képletes megkülön­böztetés, fokozott nagyrabecsülésünk kifejezése a női nem iránt— Következetes: Nincs semmi fokozás! És pláne kezitcsókolo- mos nagyrabecsülés. Éppen ellenkezőleg, ez megalázása dolgo­zó nőinknek, a mun­kától való meghátrá­lásra készteted... Megalkuvó: Meg vagy zavarodva... Következetes: Én? Hát képzeld csak el, hogy fog majd hozzá például Pettyesné mosogatni ebéd után azzal a kezével, ame­lyet reggel még ke­zitcsókolomoztál. Vagy a mosogatást röhögi ki, vagy a kezét... Megalkuvó: Szerin­tem attól még ugyanolyan dolgos marad az a kéz. Következetes: Nincs igazad! Ezt a kispolgári csőké- vényt nem lett volna szabad újra visszaho­nosítani, és én nem teszek kivételezést még az anyámmal se. ... Oh, csókolom a kezeit... (Elbűvölő mosolyt küld a tova­haladó csinos, fiatal nő után.) Megalkuvó: Na, hát hol a híres kö­vetkezetességed? Következetes: Ugyan, kérlek, ez azért érthető, a főnö­köm felesége volt... OKI SZOLNOK MEGYEI TANÄCS ÉPÍTÉSI ÉS SZERELŐIPARI VÁLLALAT Szolnok, Dózsa György út 5. az alábbi szakmákban vesz fel dolgozókat:. kőműves, ács, villanyszerelő mellé segédmunkás, fűtésszerelő, épületlakatos, épületasztalos, épület- bádogos, szobafestő-mázoló, tetőfedő-szigetelő, parkettás férfi segédmunkást, faipari gépmunkást, gépkocsirakodót. Munkásszállást biztosítunk, különélési pótlékot fizetünk. Jelentkezés a fenti címen. 49612 ■ ■■■aa ■■■■■■■« »tconnBBi laKunaSaaB ■ ■■■■■■a■■■■■«nr *m»m»mxr-------------------9IIIIRIII illMnRRk HRIMflir ■ ■RlnRIBUiagRBHH IRRRRRIR RCHRBBRl IHRir BBBfaaBRBaBaBaaaaoaa «aanaaBa saaaaaa» ■bbp*' aatjaBnsBU5BäB«iKa«BH (seazaav mvsaiKi bmbi RIII‘,ICBZRR1BIUBBRII llllllll IBRlIRRt Bar ■■■LiieRRaRiRiiRiivigiiRiicRRiRRiBiiBr ■‘^ImiaiaauaawmaM—im«mr a aaaaaaaa laaiuaa i Négy országon át O Történelmi várak, városok mentén A Duna, — vagy ahogyan a rómaiak nevezték Danubius — az évszázadok, sőt évezredek során mindig fontos szerepet töltött be a partmenti népek életében nemcsak gazdasági, kereskedel­mi, hanem történelmi szempont­ból is. Már a rómaiak felismerték a hatalmas folyó jelentőségét, s igyekeztek is kihasználni akár lókat szolgál, egy valóságos „múzeum-kombinát”-nak nyújt otthont. Mint az egyik teremőr elmondta, az év minden szaká­ban rengeteg kül- és belföldi látogató fordul meg náluk. A legnagyobb látogatottságnak — különösen az ifjúság körében — az egykori várárokban elhelye­zett szabadtéri rész örvend, ahol Szendrő bástyái. mint vízi utat, akár mint a szá­razföldi úthálózat egyik irányvo­nalát, hadászati vonatkozásban pedig a folyó nyújtotta védelmi lehetőségeket. A népvándorlás korában is a népek országútjaként szerepelt a Duna, de nem veszített jelen­tőségéből a későbbi évszáza­dok során sem. Virágzó váro­sok — sőt fővárosok, fontos védelmi szerepet, betöltő várak egész sora épült a folyó két partján, emellett számos nagy forgalmú átkelőhely biztosított kapcsolatot a két part között. Se szeri, se száma azoknak a történelmi eseményeknek, har­coknak, melyeknek az öreg Du­na tanúja lehetett. Alig hagyja el a hajó a duna­újvárosi kikötőt, máris feltűnik a jobb parton a dunaföldvári vár még megmaradt része. To­vább hajózunk, hogy elérjük a magyar történelem egyik gyá­szos emlékét idéző Mohácsot. Még a város, a kikötő előtt obeliszk emlékeztet II. Lajos királyunkra, a „hős vértől piro- sult gyásztér” már a városon túlra esik. Néhány kilométerrel lejjebb — már jugoszláv területen —, II. világháborús harcokat idéz egy monumentális emlékoszlop. Azoknak a szovjet és jugoszláv katonáknak a hősiességét hir­deti, akik életük árán is igye­keztek átkelni a Dunán, ezzel is meggyorsítva a németek vere­ségét. Újvidékkel szemben ma is a péterváradi erőd uralja a terü­letet, ez azonban sohasem jutott olyan fontos szerephez, mint a tőle nem messze levő Nándor­fehérvár. (Belgrád) A jugoszláv főváros, a Duna és a Száva egybe- folyásánál előnyös fekvésével már messziről felhívja az utazó figyelmét. Fontos helyet foglal el a panorámában a Kalimegdén, — az egykori vár —, melynek ne­vét a törökök ellen vívott év­százados küzdelemben Hunyadi János 1456-os diadala tette is­mertté világszerte. A nagy győzelemre való em­lékezéssel már Belgrad elővá­rosában : Zimonyban találkoz­hatunk, ahol egy magaslaton áll a Hunyadi János emléktorony érdekes alakú, vörös téglás épü­lete. Az egykori vár — többszöri átépítés után —, ma békés cé­tankok, ágyúk és egyéb harci eszközök sorakoznak. Amikor hajónk tovább indul­va elhagyta a várost éppen dél volt, így a nándorfehérvári győ­zelmet idéző harangszó hangja kísért bennünket hosszú perce­ken át. Jóformán annyi időnk volt csak, hogy az ebédet nyugodtan elfogyasszuk, máris újabb tör­ténelmi hely tűnt fel a távolban: Szendrő vára. A hajó parancsnoki hídjáról távcsövön nézve, már messziről is különleges élménynek Ígér­kezik. Közelebbről azután ez a remélt különlegesség valósággá változik. Nem lehet összhasonlítani Szendrőt egyetlen magyarorszá­gi várral sem. Valami egészen sajátos hangulatot kölcsönöznek a közvetlenül a folyóparton álló bástyatomyok (valamikor ne­gyedszáz ilyen tornya volt a várnak), a számos helyen még mindig ép lőréses falak. Nem nehéz elképzelni, hogy évszázadokkal ezelőtt milyen fontos szerepet töltött be ez az erősség a török előrenyomulás megakadályozásában. Szendrő vára azonban csak egyik előőrse annak a védelmi rendszernek, mely egykor a kulcsfontosságú Duna-vonalat védte. Alig hetven kilométeres sza­kaszon újabb négy várrommal is találkozunk. Majdnem egy­mással szemben Keve és Kulics vára, valamivel lejjebb pedig a római vár állott egykor. Ma már bizony csak egy-két fal- és bástyamaradvány igazol­ja ezt. A sort Galambóc zárja le, mely hasonlóan a szendrői vár­hoz, viszonylagos épségben vé­szelte át a vérzivataros száza­dokat. Folytatni lehetne tovább a történelmi emlékű helyek leírá­sát, azonban megérkeztünk du­nai utunk talán legszebbnek ígérkező szakaszához, a zuha- tagi részhez, ahol a természet nagyszerűsége oly lenyűgözően hat az emberre, hogy e néhány órában minden mást feledve, csak e szépségeknek hódol. Papp János Következik: Révkalauz veze­tésével a zuhatagi szakaszon.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom