Békés Megyei Népújság, 1967. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-01 / 232. szám
19ff7. október 1, 7 Vasáriján Nagyobb éberséget a vásárlók megkárosítóival szemben írta: Dr. Vági József, a Békéscsabai Városi Bíróság elnöke A z új gazdasági mechanizmus bevezetésével a vállalatok tevékenységének fő mércéje a nyereség alakulása lesz. Ezért a vállalatok vezetői, dolgozói minél több nye- retfég elérésére fognak törekedni. A maximális vállalati nyereség elérésének számos pozitív hatása lesz a népgazdaság, a vállalatok fejlődésére, a dolgozók életszínvonalának emelésére. A nagyobb nyereség elérésének fő módszerei fejlettebb technika, technológia alkalmazása, a munka termelékenységének emelése, az önköltség csökkentése, ésszerű takarékosság, a szükségletre való termelés biztosítása. Ezen módszerek útján a nagyobb nyereség elérése összhangban áll az össztársadalmi, a vállalati és az egyéni érdekkeL A minél nagyobb vállalati nyereség elérésére azonban van más lehetőség is, az áruk minőségének, mennyiségének rovására (minőségrontással, súly csonkítással), továbbá árdrágítással, a vásárlók megkárosításával. E lehetőségek kihasználásának veszélye az új mechanizmus bevezetésével várhatóan növekedni fog. Ez ellentétben áll az össztársadalmi érdekkel, és a vásárlók érdekeivel, ezért a vásárlókat megkárosító cselekmények lehetőségeinek csökkentésére nagyobb gondot kell fordítani. A vásárlókat megkárosító cselekményekkel szemben az eddiginél következetesebben kell fellépni a gazdálkodó, irányító, ellenőrző, a felelősségre vonást gyakorló szerveknek, és a vásárlóknak egyaránt. A közelmúltban gyakran olvashattuk a sajtóban, hogy az állami, társadalmi ellenőrzés nagy számban állapított meg szabálytalanságokat, kisebb-nagyobb visszaéléseket több ellenőrzött kereskedelmi, vendéglátóipari egységnél. S zoros elszámolás mellett üzemelő vendéglátóipari egységek közül több egységnél vagy egyáltalán nem, vagy hiányosan vezetik a kötelezően előírt sörcsapolási könyvet. A platzleltártöbbletről az egység vezetője külön kimutatást nem készít, azzal nem köteles külön elszámolni, ennek következtében a többlettel saját belátása szerint gazdálkodhat. N. község földművesszövetkezeti húsboltvezetőjét, aki 1966. február 1-től 1967. augusztus 7-ig a sertéscsontot kg-ként 3 forint helyett 8 forintért árusította, azért’ nem lehetett árdrágítás miatt büntetőjogilag felelősségre vonni, mert az árjegyzéken, amit a földmű- vesszövetikezet irodájától kapott, a 3-as számot úgy tüntették fel, hogy az összetéveszthető volt a 8-as számmal. Vajon a földművesszövetkezet vezietm részéről milyen ellenőrzést folytattak, ha másfél éven át nem észlelték az árdrágítást? Annak ellenére, hogy az állami és társadalmi ellenőrzés ez év első hét hónapjában az ellenőrzött egységek 25 százalékánál állapított, meg szabálytalanságokat, visszaéléseket, a vásárlók megkárosítását, mégis az elkövetők felelősségre vonása során kevés esetben (a felelősségre vontaik 15 százalékánál) kezdeményeztek szabálysértési eljárást, büntető eljárás kezdeményezésére pedig csak elvétve, néhány esetben került sor. A vásárlók megkárosítóival szemben háromféle felelősségre vonásnak van helye. Az esetben, ha a feltárt cselekmény szabály- sértés (egyszeri eset), a kereskedelmi felügyelőség vezetője dönt abban, hogy szabálysértés miatt feljelentéstítesz-e vagy saját bírságolás hatáskörében bírálja el az ügyet. Enyhébb esetekben rendszerint az elbírálás saját bírságolási hatáskörében történik, jelentősebb esetekben pedig szabálysértési eljárást kezdeményeznek. Ha pedig azt állapítják meg az ellenőrzés során, hogy az elkövető személy vásárlókat megkárosító tevékenységet folytat (bizonyos fokú ismétlődés) büntető eljárás kezdeményezésére kerül sor. F elmerül a kérdés, vajon az ellenőrzés során feltárt visszaélések, a vásárlók megkárosítása az esetek túlnyomó többségében olyan enyhe megítélés alá esett, hogy nem volt indokolt több ügyben szabálysértési eljárás kezdeményezése? Az ellenőrzés során feltárt, a vásárlókat megkárosító cselekmények néhány kivételtől eltekintve mindig csak egyedi esetekként fordultak elő, bizonyos fokú ismétlődés égy-két eset kivételével nem állott fent? Nem valószínű, ellenkezőleg, lényegesen több ügyben lehetett volna szabálysértési eljárást kezdeményezni, ha a szabálysértési hatóságok a visszaéléseket elkövetőkkel szemben a cselekmény tárgyi súlyával, az elkövető vétkességé-!, vei arányban álló bírságot szab- 1 tak volna ki. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy egyes gazdálkodó szervek vezetői, dolgozói nem támogatják az ellenőrök munkáját. A szabálysértési eljárás során pedig gyakran enyhe pénzbírságot szabnak ki, mely lényegesen alatta marad a felügyelőség helyes bírságolási gyakorlatának. A felügyelőség ez évben a megbírságoltak többségénél 200 forinton felüli bírságot alkalmazott, több esetben 500, 600 forint, sőt 1000 forint bírság kiszabására is sor került. Ezzel szemben a gyulai városi tanács szabálysértési előadója ez év március, április hónapjában elbírált 11 személy ügyében 100 forinttól 200 forintig terjedő pénzbírságot szabott ki. Nem utolsósorban ez is hozzájárult ahhoz, hogy a felügyelőség több esetben nem kezdeményezett akkor sem szabálysértési eljárást, ha annak előfeltételei fennállottak, inkább saját bírságolási hatáskörében bírálta el az ügyeket. A z állami és társadalmi ellenőrök munkájuk során nem fordítottak kellő figyelmet arra, hogy a vásárlók megkárosítása, melyet feltárnak — eseti, vagy ismétlődő. ŐSZI REJTVÉNYPÁLYÁZAT A Békés megyei Népújság őszi rejtvénypályázata Első dij: 1 db 2000 forintos vásárlási utalvány 19. rejtvényünk * Vlagyimir Hjics őszintén szerette és becsülte Alekszej Makszi- movics Gorkijt. Még első emigrációja idején ismerkedett meg vele, s Olaszországban, Capri szigetén többször is vendége volt.” Kérdés: Mi a címe annak a Kossuth Kiadónál 1965-ben megjelent könyvnek, melynek 250. oldaláról idéztük a fenti részt? 1967. REJTVÉNYSZELVÉNY október 1. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy több esetben a feltárt visszaélések nem eseti, hanem ismétlődő jelenségek. Ennek ellenére csak . eseti ügyként bírálják el. Bizonyítja ezf, Békéscsabán, a 7-es számú étteremben 1966-ban folytatott ellenőrzés is, amikor az egyik csapost súlycsonkítás miatt 150 forint bírsággal sújtott a felügyelőség. Az ellenőrzés során nem vizsgálták azt, hogy a súlycsonkítás ebben az egységben eseti vagy ismétlődő. Később egy más ügyben derült ki, hogy az egység akkori vezetője, illetve helyettese megkövetelte a csaposoktól, hogy egy-egy műszakban legalább 80—100 forint platzleltár- többletet érjenek el. Ha ennél lényegesen kevesebb volt a többlet, a csaposokat leváltással fenyegették. Márpedig többletet rendszerint csak súlycsonkítással érhettek el. Ennél az egységnél alapos gyanú merült fel arra, hogy üzletszerűen elkövetett, vásárlókat megkárosító tevékenységet folytattak. Alaposabb munkával, az ellenőrzési módszer fejlesztésével olyan adatokat is fel lehetett volna tárni, melynek alapján büntető eljárás kezdeményezésere kerülhetett volna sor. A felügyelőség kevés ügyben kezdeményezett a vásárlók megkárosítása miatt büntető eljárást. Ezek közül is csak néhány ügyben került sor bírói eljárásra, jóllehet az ellenőrök alapos, több napon át tartó feltáró munkát végeztek, bizonyították is a vásárlók megkárosítását. Pl. K. községben a földművesszövetkezet vegyesiparcikk boltjának vezetője különböző ruházati, műszaki árukon az árakat az árjegyzéken, illetve a számlán feltüntetett ártól eltérően, magasabb áron tüntette fel. E cselekményével a vásárlókat több mint 5000 forinttal megkárosította. Annak ellenére, hogy ez bizonyítva volt, az illetékes nyomozó hatóság megszüntette a nyomozást azzal az indokolással, hogy a boltvezető „tévedett”, amikor az árakat az árjegyzéken, illetve számlán feltüntetett árnál magasabb áron tüntette fel a különböző árucikkeken. A visszaéléseket, a súlycsonkítást, a minőségrontást, az árdrágítást elkövetők rendszerint a vásárlók megkárosításával egyénileg is jogtalan anyagi előnyre tesznek szert, mert a többlettel saját belátásuk szerint gazdálkodhattak. Ez ösztönzi az ilyen egyéneket a cselekmény elkövetésére. A vásárlókat megkárosító cselekménnyel szemben azonban akkor is következetesen fel kell lépni, ha ebből egyéni jövedelem nem származik, mert a vásárlók megkárosítását a törvény tiltja akkor is, ha ezzel állami, szövetkezeti vagy társadalmi szervek jutnak jogtalan anyagi előnyhöz. G azdálkodó szerveink vezetőinek tovább kell fejleszteni,' az élet követelményeinek megfelelő színvonalra kell emelni az irányító, szervező, ellenőrző tevékenységüket. Nem lehet egyetérteni a Békés megyei Vendéglátóipari Vállalat vezetőinek azon helytelen gyakorlatával, hogy a nagyobb vendéglátóipari egységek vezetőit a leltározás idejéről napokkal előbb értesítik azért, hogy a leltározásra felkészülhessenek. Az állami és társadalmi ellenőröknek tovább kell fejleszteni ellenőrző tevékenységük módszerét, különösen nagyobb figyelmet kell fordítani annak felderítésére, hogy az általuk megállapított visszaélések esetiek, vagy ismét- lődők-e. A gazdálkodó szervek vezetőinek, dolgozóinak, az állami, társadalmi szerveknek irányító, ellenőrző és felelősségre vonó tevékenysége csak akkor járhat kellő eredménnyel, ha maguk a vásárlók sem lesznek közömbösek az őket megkárosítókkal szemben. az évadnyitásról Spanyol szerző krimi-paródiája a Jókai Színházban Pénteken este mutatta be a Jókai Színház Alfonso Paso: ön is lehet gyilkos című krimi-paródiáját. A sodró cselekményű vígjátékot Máté Lajos rendezte, főbb szerepeit Korompay Vali, Szent- irmay Éva, Tóth Gabriella, Szoboszlai Sándor, Schwetz András és Körösztös István alakítják. Az évadnyitó előadás hangulatos színházi élmény volt. Jelenet a darab első részéből: Simon Aldebert (Szoboszlai Sándor), Margarita (Korompay Vali), Isabella (Szentirmay Éva) és Enrique (Schwetz András). Izgalmas telefonbeszélgetés, a „bűnügy” egyik csomópontja. (Szoboszlai Sándor, Schwetz András). Caballo rendőrfelügyelő, aki a nyomozást vezeti — ezúttal is nyomoz. (Szoboszlai Sándor és Körösztös István.) Fotó; Demény
