Békés Megyei Népújság, 1967. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-07 / 237. szám
2M67. október 7. 3 Szombat Másfél száz nap után — Vietnami műszak A z országgyűlés legutóbbi _ ülésszakán elfogadták és törvényerőre emelték az új Munka Törvénykönyvet. A törvényjavaslat megalkotását egyrészt az 1951 óta bekövetkezett társadalmi, politikai és gazdasági fejlődés tette szükségessé, másrészt pedig az új gazdaság- irányítási rendszerre való áttérés, amikor is a vállalatok az eddiginél jóval nagyobb önállóságot élveznek. Márpedig nem vitás, hogy ezt az önállóságot a régi Munka Törvénykönyve alkalmazásával egyáltalán nem aknázhatták volna ki megfelelően, mivel annak nem egy pontja, előírása éppen a centralizáción, a központi szabályozáson alapult. És mondjuk meg azt is, hogy a gyakori módosítás imitt-amott ellentmondásokhoz is vezetett, sőt a túl részletes szabályozások miatt a törvény- könyv igen megduzzadt, s már- már az áttekinthetetlenség veszélye is kísértett. Végső soron maga az élet, a fejlődés tűzte napirendre az új Munka Törvénykönyve kidolgozásának szükségességét A tervezet feletti országos vita, majd azt követően a parlamenti ülésszak tanácskozása nyomán végül is olyan törvény született, amely jól igazodik az új gazdaságirányítási rendszer követelményeihez. Sőt — s ez a legfontosabb — segíti az elhatározott célok minél eredményesebb valóra váltását. Legfőképpen azért, mert amint Veres József munkaügyi miniszter előadói beszédében hangoztatta: Az új törvénykönyv javaslatának alapelve, hogy magát a törvényt elvivé tegyük és a részletes szabályozást a végrehajtási utasításokra, alapvetően azonban a vállalatoknál megkötésre kerülő kollektív szerződésekre bízzuk. Ezzel az ügyek intézése könnyebbé, áttekinthetőbbé válik. P ontos feladat hárul most a ' vállalatokra, a szakszervezetekre, hogy az elfogadott új Munka Törvénykönyve alapján megalkossák a saját törvényüket: a kollektív szerződést. Ez a munka nem egy helyütt már több hete tart. Nagyrészt azóta, hogy megismerték az új Munka Törvénykönyve tervezetét. A Pa- müttextilmúvek mezőberényi szövőgyárában hét albizottságot hoztak létre. Mindegyik egy-egy részfeladatot kapott, ahhoz gyűjtötte össze a tapasztalatokat és javaslatokat. A 8-as AKÖV-nél nyolc munkabizottság látott hozzá a kollektív szerződés előkészítéséhez, hogy ha nem Is teljesen, de legalább mihamarabb összeállítsa a vállalati törvény vázát Sok mindent szükséges figyelembe venni ehhez, hiszen akkor Kiemelt budapesti munkára, kiemelt bérrel keresünk kőműveseké?, férfi segédmunkásokat azonnali belépéssel. Szállást díjtalanul biztosítunk. Jelentkezés: Április 4 Ktsz, Budapest, VIII., Auróra u. 23., munkaügy. 617 lesz jó a végleges szerződés, ha az egyformán szolgálja a vállalati önállóság fejlesztését és a dolgozók érdekvédelmének növekedését. Az érdekek nem ellentétesek egymással. Ám, mégis nagy szükség van erre a vállalati törvényre, amely mindkét fél: a vállalat és dolgozói számára meghatározza a jogokat és kötelességeket. Azért, mert az Ilyen kétoldalú szerződés nemcsak arra hivatott, hogy meggátolja az esetleges túlkapásokat, önkényeskedéseket vagy éppen a munkások érdekeinek csorbítását, hanem arra is, hogy jó alapot teremtsen az üzemi demokrácia fejlesztéséhez. Védje és segítsen jobban megbecsülni azokat, akik kiemelkedően dolgoznak. Mert bár igaz, hogy az új Munka Törvénykönyvnek vannak a kollektív szerződésekre kötelezően előírt szabályozásai, mégis mindenütt olyan vállalati törvény érvényesül, amilyet elkészítenek, elfogadnak és szen- teeíter'nk. V "vis olyan ruhában járnak majd, amilyet készítenek. Márpedig az sem jó, ha a ruha szűk és kényelmetlen, de az sem, ha túl bőre sikerül. £ ppen ez a körülmény is in“ dokolja a körültekintő munkát. Azt, hogy olyan vállalati kollektív szerződést készítsenek kollektív munkával, bölcsességgel, amely egyidejűleg a vállalati önállóságot is és a közösség érdekeit is jól szolgálja. Ehhez viszont elengedhetetlen, hogy a vállalat vezetősége és a szakszervezet már az előkészületek idején gyümölcsöző munka- kapcsolatot alakítson ki egymással. ok múlik azon, hogy meny- nyíre sikerül — a vállalat sajátosságait és adottságait figyelembe véve — megfelelő, minden részletkérdésre kiterjedő tartalommal megtölteni azokat a kereteket, amelynek elveit az új Munka Törvénykönyve meghatározza. Az alaptörvény jó, közérthetően tatralmazza a vállalati hatáskört, az alkotó ember jogait és kötelességeit. Legalább így szükséges ezeket a vállalati kollektív szerződésekben is rögzíteni, hogy az új gazdaságirányítási rendszerben érvényesülésük eredményeként a társadalom is, az egyén is megtalálja a maga számítását. P. P. Ünnep a Vizesfási ÁG gyorsszárító és feldolgozó üzemében Munkában a zöldanyag-beíakarítók, szállítók. Azért-e, hogy jobban hangozzék...? Azért-e, hogy büszkék legyenek rá, de a vizesfásiak csak úgy hívják a csupa szín, csupa üveg üzemet a tanyaközpont szélén: szénagyár... ■ ...és a „gyár” most bebizonyította, hogy rászolgált a tanyaiak bü szkéi ked ésére: 6000 mázsával teljesítette túl az éves tervét. Egy kis visszapillantás... A tanyaközpont szélén gyorsan emelkedett, s a múlt év őszén — pontosabban szeptember 15-én — megkezdte működését az ország 21. gyorsszárító és feldolgozó üzeme. Meg. De hogyan?! Ügy, hogy az 1967. július 31-én kelt, s a 22 üzem értékelését tartalmazó Állami Gazdaságok Kereskedelmi Irodája által kiadott körlevélben ez áll: „Kiemelkedő teljesítményként kell értékelni a Vizesfási Állami Gazdaság 227 vagonját már csak azért is, mert ez az üzem az 1966- os idény végére készült él, és mégis megelőzte az elmúlt évben első, illetve a második helyen végzett — és ebben az évben is élenjáró — Középtiszai és Dal- mandi Állami Gazdaságok üze-' meit...” Eddig a múlt, s az idézet, és most jöjjön a jelen. Az ünnepet eredményező hétköznapok végelszámolása. A gyorsszárító és feldolgozó üzem éves terve 250 vagon, azaz 25 ezer mázsa volt. Ezt a tervet augusztus 20-ra a kis számú kollektíva teljesítette. Tudták azonban már ezen a napon, hogy még egy maratoni futás van előttük, amit 1967. március 1-én vállaltak és azt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére, a termelési idény végére teljesíteni kell. Megkívánta ezt az üzem kommunista kollektívájának becsülete, s a pártonkívüliek • odaadó lelkesedése. Mert ezen a napon tették azt a vállalást is, hogy a terv teljesítése utáni első napot, illetve annak munkabérét a hős vietnami nép megsegítésére ajánlják fel. A papír egyre élőbb formát ölBaiogh István műs/akvezető gépész szerint jó a szecska minősége. tött. Kilencszáz katasztrális hold lucernaföldről száguldottak a ze- torosok nap mint nap, motorjaik bevilágították az éjszakát, s hordták megállás nélkül a lucernát a feldolgozóba. Fűkaszások, mint István Pál és társai, Szabó Lajos- né, Domokos Lászlóné szecska— mind a 38-an nekigyúrkőztek, hogy vállalásuk érdekében tömjék, egyre tömjék a 16 tonnás forgódob éhes száját. Közben csökkentették az önköltséget. A tüzelőanyag, valamint az egyéb energiaköltségnek a tervezetten aluli felhasználásával, s az exportminőségű, első osztályú liszt előállításával — jobban mondva a kettő különbségével elérték, hogy a költségalakulásban mutatkozó üzemi eredmény a két és fél millió forintot haladta meg. Hát erre a büszkeség és erre az ünnepi pohár ürítése... Arra, hogy a tervezett 250 vagonnal szemben elhagyta a ..szénagyárat” a 310. vagon is. Meg arra, hogy a kitűnő export minőség 1000 mázsa súlyban talál gazdára a nyugati államokban. S a többi?! Részben az állam felé, részben a termelőszövetkezetekben, másrészt a társgazdaságokban és a saját üzemben nyert e- helyezést, mint fehérjedús zöld takarmányliszt. És most még egy pillantás a „vezérkari” szobába... Jánosi Gyula, az üzem vezetője a kimutatások fölé hajol. Számok... számok... számok... tervek, eredmények... hónapok... emberek a számok mögött. Remény, gond, jószándék és valóra válás. Valahogy így jött ki az az egyenleg, amit dr. Szűcs Mihály, az állami gazdaság igazgatója - a kollektíva előtt így fejezett ki: — Szép, de nincs a szépnél szebb, és mindez üzemünk hírét öregbíti, s a dolgozók anyagi jólétét növeli. Így mondta szó szerint? Nem pontosan. De ez volt a lényege, s ezt valamennyien megértették ott. este az üzemi ebédlőben, ahol A BAROMFIIPARI ORSZÁGOS VÄLLALAT BÉKÉSCSABAI GYÁREGYSÉGE (BARNEVÁL) az őszi idényre férfi es női munkaerőt •vesz fel Bérezés: férfiaknál 6—8 Ft-ig, hőknél 6—7 Ft-ig, teljesítménybérben. Munkásszállást havi 15,— Ft-ért biztosítunk. Ebéd 4,50 Ft-ért biztosított. Orvosi vizsgálat kötelező. Részletes felvilágosítást a gyáregység munkaügyi osztálya ad. 106691 Anyós és menye a zsákoknál. egyengetők, id. Molnár Ferencné és a menye a zsákoknál, Horváth Ferenc, Kárnyászki László zsák- kihordók, üzemgépészek és műszakvezetők, mindent egybevetve a vietnami műszak után együtt vocsoráztak, s koccintottak az eredményre — és a jövő évi kollektív munkára. (m. o.)
