Békés Megyei Népújság, 1967. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-05 / 235. szám
BK. Oktober 5. 4 Csütörtök A búzatermesztés eredményei és feladatai Békés és Csongrád megye állami gazdaságaiban A Békés—Csongrád megyei állami gazdaságok 1967-ben az ossz szántóterületük 22 százalékán. 37 ezer 747 katasztrális holdon termesztettek búzát. A búza összho- zamértéke — a 170 ezer katasztrális hold szántóterületre tervezett több mint egymilliárdos növénytermesztési hozamértéknek — kereken 20 százaléka. A búza- termesztés nyereségterve több mint 66 millió forint. A búzatermesztés 1 százalékos eredményváltozása kereken 3 millió forint eredményt jelent. A két megye Éveik Mi 1962 ’ 1226 1963 308 1964 5666 1965 1215 1966 677 1962—1966 — 1967 219 1962—1967 — A táblázatból látható, hogy gazdaságaink a tavaszi jelentős belvíz, majd az ezt követő aszály ellenére — minden előző évet meghaladóan — 19,31 mázsás átlagtermést produkáltak. A hazai búzák termésátlaga 1962—66 között 3,29 mázsával, 1967-ben pedig 4,65 mázsával alatta maradt a külföldi intenzív búzafajták átlagtermésének. Amint látható, az intenzív termesztési körülmények megteremtésével á termésátlag a hazai és intenzív állami gazdaságaiban minden mázsa búzaterméSátlag-növekedés több mint 11 millió forint többleteredményt hoz. Az előzőekben leírtak alapján érthető, hogy gazdaságaink miért fordítanak igen nagy gondot ezen .népgazdaságilag is döntő fontosságú ágazat eredményének növelésére. A búzatermesztés jelentőségének előrebocsátása után a továbbiakban elemezni kívánjuk a búzatermesztési tapasztalatokat a két megye állami gazdaságainak számadatai alapján. Hazai Külföldi fajta q/kh kh q/kh 12,87 32,346 14,73 12,87 31,484 14,51 12,90 30,468 16,86 13,22 34,681 18,32 11,03 34,376 16,00 12,79 — 16,08 14,69 37,528 19,31 12,85 — 16,69 fajták közötti különbség növekszik. Éppen ezért gazdaságaink a hagyományos hazai búzafajtákat a jövőben csak fajtakísérletekben szerepeltetik. Az 1967-ben legjobb átlagtermést produkáló gazdaságok terméseredményét az alábbi táblázatban mutatjuk be. Az eredmények értékeléséhez meg kell jegyezni, hogy az itt felsorolt valamennyi gazdaság búzavetését szintén belvízkár sújtotta. levő nagy hatóanyagtartalmú, összetett, fóliacsomagolású, szem- csézett, repülőgéppel is gazdaságosan szórható műtrágyaféleségek biztosítása sürgető feladat. A két kalászos közötti fél adagú istállótrágyázás'— az eddigi tapasztalatok szerint — igen kedvező eredménnyel járt. A nitrogénműtrágya egy részét viszonyaink között kötöttebb szerkezetű talajainkon eredményesen lehet alapként adagolni. Ebben az esetben a téli fejtrágyázásnak csak tápanyagkorrigálási feladata lenne. A biológiai talajelőkészítés egyik legfontosabb agrotechnikai feladat. Fontossága közismert. A talajelőkészítés jó végrehajtásához a későn lekerülő növények után és taposott talajú területeken, az erősen kötött talajadottságaink mellett még hiányoznak az erős konstrukciójú és hatékonyan működő munkagépek. E téren, többek között a Gépkísérleti Intézet segítségét is kérjük. Többek között, hogy egy-egy erősen kötött talajszerkezeten gazdálkodó gazdaságban (pl. Vizesfás, Görzsa) létesítsen gépkísérleti bázist. El kellene terjeszteni ezen talajainkon a csörlős vontatású — taposás nélküli — talajművelést is. A belvízkárok elleni küzdelem egyik legfőbb alapja lenne a minimális taposással járó talajművelés bevezetése. Amint látható, gazdaságaink minél előbb szeretnék felszámolni a kenyérgabona-termesztésben még meglevő akadályokat, de ehhez velünk együtt kérik az illetékesek további hathatós segítségét, amelyet minden bizonnyal mielőbb meg is kapnak. Zsibók András főosztályvezető Takács Ferenc főosztályvezető h. Gazdaság neve Területe Termésmennyiség kh ossz. q átlag q 1. Orosházi Tangazdaság 642 16,949 26,40 2. Szabadkígyósi Tangazd. 363 9,039 24,90 3. Mezőhegyesi ÄG 3181 77,159 24,30 4—5. Dombegyházi AG 1493 34,134 22,90 4—5. Felsőnyomási ÄG 3105 71,153 22,90 6. Hidasháti AG 2300 52,521 22,83 7. Szőlősi ÁG 1407 31,544 22,42 Összesen: 12 491 292,499 23,42 Mint már jeleztük, gazdasága- fajta 14,31 kh átlagtermést pro- ink széles körű fajtakísérletezést dukált. Objektív szemmel vettük észre, hogy a békéscsabai Halászcsárda utolsó kirakata, vagy talán hátsó kijárata? ideiglenesen, de huzamosan szemetjeiket rontóan van bedeszkázva! Nemcsak a Luther utca képét rontják ezzel, hanem talán az oda betérő vendégek étvágyát is! Reméljük, hogy az egyébként közkedvelt Halászcsárda vezetősége megtalálja a módját ennek az ideiglenes megoldásnak az eltüntetésére. Fotó: Demény Országos népzenei vetélkedő a SZŐ VOSZ és a Magyar Rádió közös rendezésében Békés megye fogyasztási és értékesítő szövetkezeteit hat együttes képviseli A Szövetkezetek Országos Szövetsége Szövetkezetpolitikai Főosztálya és a Magyar Rádió Zenei Főosztálya egész országot átfogó kezdeményezést valósít meg az elkövetkező hónapokban. Fogyasztási és értékesítő szövetkezeti kórusok, népi zenekarok, szólisták, valamint népi énekesek és hangszeresek felléptével az ország mind a 19 megyéjében népzenei vetélkedők megrendezésére kerül sor. A megyéket három csoportba osztva, a MESZÖV-ök által javasolt műsorról a Magyar Rádió hangfelvételt készít. A műsort felvétel után zenei szakemberek értékelik, s állapítják meg a helyezések sorrendjét. Az ország hat legjobb népzenei vetélkedő résztvevői nyilvános adás keretében mérik össze tudásukat, amikor az első helyezettet tízezer, második helyezettet nyolcezer, míg a harmadik helyezettet ötezer forinttal jutalmazza a Szövetkezetek Országos Szövetsége. E nyilvános vetélkedő befejeztével ítéli oda a zsűri a 19 megye legjobbjának a SZÖVOSZ vándorserlegét végérvényesen. A Szövetkezetek Országos Szövetsége és a Magyar Rádió által meghirdetett országos vetélkedőn megyénk fogyasztási és értékesítő szövetkezeteit a kevermesi. énekkar, a Népzenei Stúdió egyik zenekara, a békési szalonzenekar, a sarkadi fúvószenekar, a Gyulai Körös Szövetkezeti Művészegyüttes tánckarának kórusa, valamint szólistái és népi zenekara, s a nagyszénási népi zenekar képviseli. A népzenei vetélkedő műsor összeállítására hamarosan sor kerül. B. I. végeztek, illetve végeznek. A kísérletek eredményei szerint 1962—66 között a Bezosztája—1-es fajta 17 q/kh, a San Pastore—1-es 1967-ben gazdaságainkban az ossz termőterület átlagában az alábbi táblázatban fajtánként bemutatott termésátlagok alakultak ki: Megnevezés: Bezosztája—1. San Pastore Báiikúti—1201. Fertődi—293. Cappel Etoile de Shoisy Miranovszkaja—808. összesen: A termésátlagok értékelését részben irreálissá teszi, hogy a belvízkár legjelentősebben a Bezosztája—1-es és a hazai fajtákat sújtotta. A legjobb Bezosztája—1- j es táblák 34 q/kh fölötti átlagtermést produkáltak. Viszonyaink között — a döntő területen termelt — Bezosztája— 1-es fajta évről évre a legbiztonságosabban terem. A San .Pastore fajtát elsősorban takarmánybúzaként termelik gazdaságaink, az aratás széthúzása végett. Igen várjuk az új fajták közül a San Prospero, Rannája—12-es, Libellula, Frasino, Valdichiana, Pannónia, Bácska, Kiszombori— 1-es stb. fajták nagyüzemi kísérleti eredményeit. Hiszen gazdaságaink nem nélkülözhetik a korábban érő, géppel jól betakarítható, bő termő és jó lisztminőséget adó újabb fajtákat sem, amelyet a leromlásban levő San Pastore helyett is lehetne nagyobb arányokban termeszteni. A fajtakísérletek kiterjesztését a viszonyaink között is megfelelő fajta kiválasztása végett forszírozzuk. Keressük továbbá a nagy Terület kh q/kh 33,514 19,13 3,786 20,88 66 13,39 153 15,25 67 18,93 59 36,24 105 21,16 37,747 19,31 területet kitevő szolonyec, réti szolonyec, szolonyeces réti talajainkra megfelelő újabb bő termő fajtákat. Hiszen a búza, de különösen takarmánybúza vetésterületünk tekintélyes része — mintegy 40 százaléka — az előbb felsorolt gyenge termőképességű, rossz fizikai tulajdonságú talajainkba kerül elvetésre. Általában növelni kívánják a korábban lekerülő növényeket, pillangósnövények stb. (borsó, : zöldborsó, repce stb.). A kukorica J vetésterületen belül pedig növelni kell a rövidebb tenyészidejű, | de bő termő fajták arányát is, amelynek eddig legnagyobb akadálya éppen az ilyen fajták részbeni hiánya volt. Szükségszerű lenne e célból is, továbbá az 1—2 évre ható és eredményesen használható újabb kukorica gyomirtó vegyszerek elterjesztése. A tápanyagellátottság jelentősége közismert. Ennek legfőbb akadályozója a beszerezhető műtrágyák korlátozott mennyisége. Gazdaságaink kérik a műtrágya mennyiségének és választékának bővítését. Az újabban elterjedőben Könyvespolc Dr. Sáránál Imre: flz új gazdasági néhány jogi A gazdasági mechanizmus reformjának szerves részét képezi egy széles körű jogi szabályozó folyamat kibontakozása — mondotta egy nagy létszámú jogász- konférencián Nyers Rezső elvtárs, az MSZMP KB titkára, s kifejtette, hogy nagyszámú jogszabály felülvizsgálata, az új mechanizmus szellemében történő megrostálása és sok új jogszabály kidolgozása lesz szükséges. Ez azzal jár, hogy meg kell szüntetni jelenlegi jogszabályainknak azt a kötöttségét, hogy egyfelől túlságosan szűk körűek és általánosak a gazdasági életre vonatkozó magas szintű jogszabályok, másfelől túlburjánzanak a jogi hierarchia alján helyet foglaló alacsonyabb szintű jogszabályok. Azzal a megállapítással, hogy a gazdaságirányítás új rendszerének úgy kell megvalósulnia, mint jogilag magas színvonalon szabályozott rendszernek — tökéletesen egyet lehet érteni. Az új gazdasági mechanizmus jogi összefüggéseivel kapcsolatban már eddig is számos munka — könyv és tanulmány — látott napvilágot. Ez érthető is, hiszen a jogi szabályozás kérdése az új helyzetben fokozottan előtérbe lép; a jogi szabályozásnak követnie kell a gazdaság változásait, illetve a magasabb szintű, s rangú mechanizmus problémája jogi szabályozásnak hathatósan befolyásolnia kell az egyes gazdasági folyamatok alakulását, s mindezt a gazdaságvezetés új rendszere sikerének jegyében. A gazdaságvezetés új rendszerével összefüggő jogi szakirodalom sorában most a TIT jogi kiskönyvtárának egyik nagyon hasznosnak ígérkező füzetét ismertetjük itt: Dr. Sárándi Imre: Az új gazdasági mechanizmus néhány jogi problémája című tanulmányát. A tanulmány abból indul ki, hogy a jogi gondolkodásnak és a jogi szabályozásnak a gazdaság- vezetés új rendszere bevezetésével . kapcsolatos változásai, e változások széles körű ismertetésének feladata mellett azt a kötelezettséget is jelentik, hogy fel kell venni a harcot az ellen a lényegében kétoldalú veszély ellen, amely a megváltozott jogi szabályozás és tudományos szemlélet félreértésén vagy félremagyarázásán alapul. Az egyik veszély abban az irányban jelentkezhet — írja a szerző —, hogy az áru, pénz és piaci viszonyok szabadabb érvényesülésének körülményei közepette megszületett jogszabályokat, jogintézményeket nem is kevés formai hasonlóság alapján a kapitalista szabályozás hasonmásának tekintsék, figyelmen kívül hagyva az államhatalom szocialista jellegét, a szabályozás célját. A másik oldalon: megfelelő új elméleti eligazítás és alapok hiján egyesek az áru, a pénz és a piac jelentőségét magasan kidomborító viszonyokra épülő jogszabályoktól a szocializmus további előrehaladásának és sikeres építésének lehetőségét féltve, ellenállhatnak mind a jogalkotás, mind a jogalkalmazás területén az új tendenciák érvényesülésének. Mindkét álláspont helytelen és elítélendő. Sárándi Imre ezután felveti a kérdést: melyek azok a területek, ahol az elméleti jogi gondolkodásnak napjainkban különösen nagy jelentősége van és az elméleti vitákra nem hosszú idő múlva, hanem a tisztánlátás érdekében mihamarabb szükség van. S válaszol is a kérdésre: ezek a területek a) a tulajdonjog, különösen az állami tulajdonjog elméleti kérdései; b) a jogi személyek általános elmélete, különös tekintettel az állami vállalatok, más állami gazdálkodó szervek, a szövetkezetek, ezek társulása, egyesülése vagy általuk más módon létrého- zott gazdasági szervezetek jog- alanyiságára; e) a gazdaságban kialakuló monopolszervezetek monopolisztikus törekvéseinek meggátolása; d) a szerződéses rendszer újra- átalakulásának néhány vonása; e) végül a jogszabályalkotás, a jogszabályérvényesülés és a jog- alkalmazás néhány kérdése. A felvetett kérdésekre a szerző részletesen válaszol tanulmánya további részében. E könyvismertető terjedelme nem engedi meg,
