Békés Megyei Népújság, 1967. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-29 / 256. szám
1967. október 29. 3 Vasárnap Kiválóan oldották meg feladatukat a komplex brigádok Lakás és igazság Hég egyik évben sem haladtak olyan jól az őszi mezőgazdasági munkákkal, mint az idén a sar- kadi Lenin Tsz-ben. A 4200 holdas szövetkezeti határban október' 27-én az 1350 hold búzavetési feladatból már csak 75 hold teljesítése, azaz kétnapi munka volt hátra. Vasárnap a déli órákig megyénk és az ország első termelőszövetkezetében befejezik a búzavetést. Tavaly november lQ-e után is vetettek. Fazekas Andor, a szövetkezet gépcsoportvezetője azzal magyarázta az igen jelentős előbbreha- ladást, hogy még annak idején a traktorosokból komplex munka- csoportokat alakítottak ki. Beosztották a gépeket és traktorosokat, az őszi speciális feladatokra: szántásra, szállításra, a vetés előtti közvetlen talaj előkészítésre és a vetésre. Ezek a komplex munkacsapatok kiválóan oldották meg feladatukat. Volt olyan tábla, amelyiken 8—10 traktor is szántott. Másnap rögtörőzték a búza vetőágyát és vetettek. Kiemelkedő teljesítményt ért el a vetőbrigád, Váczi Imre, Bondér Sándor és Csernus Lajos traktorosok vezetésével, ők szeptember 10-től, az őszi takarmány- keverék vetésétől szinte megszakítás nélkül járták a kiválóan előkészített, műtrágyázott táblákat és vetették a búzát. Telefonon hívta fel Czánege Gábor, a kevermesá Lenin Tsz elnöke szerkesztőségünket, s közölte, hogy 3020 holdon befejezték sz őszi vetést. Ebből a búza 2050 hold. Elmondotta azt is, hogy a cukorrépa betakarítását már régen elfelejtették. Most már csak a kukoricatermésnek mintegy 25 százaléka vár még törésre, s az A békési járási pártbizottság néhány hónappal ezelőtt határozatot hozott a járás gyengén működő termelőszövetkezeteinek — különösen a bélmegyeri Űj Barázda és a köröstarcsai Petőfi Tsz — megerősítéséről. A vezető szervek és a közös gazdaságok tagjainak erőfeszítései sikerrel jártak. Köröstarcsán megerősítették a szakvezetést, megszilárdult a A szántó- és a talajelőkészítő j traktoros munkacsapatból ifjú Sajti Ferenc, Darmos József, j Bondár Imre, Bujdosó Sándor, j Váczi János tűnt ki teljesítmé- j nyével. Nekik segítettek, amikor j szabad idejük volt Piffkó Lajos ! és Gulyás János MTZ vontatóvezetők, akik napközben is, ha csak tehették, néhány órára beálltak a szakmai vezetés által kijelölt táblába és munkaidejjiket a szántásra fordították. Az őszi munkákban a Sarkadi Gépjavító Állom'ás is közremű- J ködött. Két SZ—100-as, egy DT és MTZ traktorokkal. A gépcsoportvezető különösen Kiss Kálmán gépállomási dolgozó munkáját említette figyelemreméltónak. A fekete-éri Lenin Tsz-ben azonban nemcsak a gépes brigád dolgozott kimagasló teljesítmény- nyeí, hanem a növénytermesztők is megállták helyüket. Betakarították a cukorrépát, letörték a kukoricát. Jelenleg 170 hold kukoricaszár behordásán munkálkodnak. Az egész határt november 7-re példásan letakarítják, ezzel mintegy „zöld utat” biztosítanak a szántásra beosztott traktorosoknak, hogy a még hátralevő 215 hold mélyítő szántást, a jövő évi ipari növények alá, november első felében kiváló minőségben befejezhessék. őszi mélyszántás egy része van hátra. Amint mondotta: az idén a belvíz és az aszály ellenére is jobb lesz valamivel a kukorica- termés a tavalyinál Ez annak köszönhető, hogy 900 holdból 300 holdon jugoszláv hibrid kukorica termett, ami várakozáson felüli jó termést ígér. munkafegyelem, s a tagok rendszeresen kapnak előleget. Bélme- gyeren javult a költség-gazdálkodás, azokat az ágazatokat fejlesztették, amelyek nincsenek kitéve az időjárás viszontagságainak, s jó eredményeket értek el az állattenyésztésben. A további feladatokról a napokban együttes ülésen tárgyaltak az érintett szövetkezetek elnökei és párttitkárai. A lakáshelyzet megoldását nyilvánvalóan nem várhatjuk egy-két éven belül. Amit a múltban elmulasztott a kapitalista társadalmi rendszer, hiszen évtizedeken, sőt évszázadokon keresztül mitsem törődött a magyar munkások lakásellátásával, azt természetesen húsz év alatt nem tudtuk pótolni és még optimista számítások szerint is eltelik 5—6 év, amíg lakásügyben egy pillanatra kifújhatjuk magunkat: „Most már valahogy állunk”. Akiknek volt pénzük, azoknak volt lakásuk és kastélyuk, akiknek nem volt — ez a többség —, azoknak lakásuk sem volt. És valljuk be: igényük sem akkora, mint jelenleg műszakinak, értelmiséginek, orvosnak és bármilyen más foglalkozású családnak van. Kölcsönhatással fejlődött az igény a lehetőséggel. Amikor a mi társadalmunk képes volt már lakást adni, igényt is ébresztett a dolgozó emberben. Mindenki tudja, hogy ma már viszont az igények túlnőtték a lehetőségeket. Nem kívánom, hogy megismerjék a mostani fiatalok az idősebb korosztály lakáshelyzetét. Aki benne élt, tudja. A cselédeik egyetlen egy helyiségben, 4—5 családdal kényszerültek, de legjobb esetben is a szülők a férjhez menő vagy megnősülő gyermekeikkel egy lakásban kényszerültek lakni. Mondhatná valaki, hogy mire ezt most előszedni, hiszen még visszagondolni is rossz rá. A mai helyzetben már felesleges erről beszélni... Valóban felesleges? Igen, olyan szempontból, hogy nem kívánjuk vissza azt a lakáshelyzetet, valóban nincs szükség rossz emléket idézni. De mert ma is van lakásproblémánk, sőt társadalomépítésünkön bélül nem is kicsi, nem árt, ha tudjuk, s ha nem felejtjük, hogy hol kezdtük és azelőtt hogyan éltünk. Békéscsabán pénteken tárgyalta a városi tanács végrehajt^ bizottsága a lakáshelyzetet. Természetesen nem a múltről volt szó, hanem a jelenről. Mennyit építettünk, hányán jutottak új lakásba, milyenek az igények és igazságos-e a lakáselosztás. Az igazgatási osztály jelentése elsősorban tájékoztatott és nem elemzett. Viszont ez a tájékoztatás a legjobb alapja volt annak, hogy a végrehajtó bizottság tagjai elemezni tudták lakásügyünket. Ennek alapján nem árt azzal az őszinteséggel beszélni a lakás- problémáról, amellyel tette ezt a végrehajtó bizottság minden tagja Jelenleg Békéscsabán majdnem 2300 lakásigénylést tartanak nyilván. A múlt év végén háromszázzal kevesebb volt. A mostani igéhyek lényegében három csoportra oszthatók: 34 család romos lakásban lakik, 1364-en egyáltalán nem rendelkeznek lakással (albérletben vagy családtagként laknak), 587 család ösz- szezsúfolva, vagy egészségtelen körülmények között lakik. Ezenkívül vannak a vidékiek, akik naponta vonaton, autóbuszon járnak a megyeszékhelyre dolgozni és természetesen nekik is lakásigényük van. Az nyilvánvaló, hogy a 2300 lakásigény megvan. De igazat adunk annak a végrehajtó bizottsági tagnak, amelyik megkérdezte: ezek lakásigények, vagy pedig jogos lakásigények? A kisebb probléma az, hogy a romosnak nyilvánított lakások (ami lényegében lakhatatlanságot jelent) legtöbb esetben kijavíthatok, teljes vagy részleges renoválással rendbe hozhatók. Ha ez megtörténik, akkor az igény csökken. Csakhogy itt is találkozunk a rendelkezés végre nem hajtásával! Tudott, hogy a romos lakások többsége magánkézben levő házakban van. A városi ta-, nácsnak törvényes joga van arra, hogy felszólítsa a háztulajdonost az életveszély megszüntetésére. És ha ezt nem teszi, akkor arra is joga van, hogy a lakást rendbe hozassa, a költségeket pedig a tulajdonossal fizettesse meg. Erre viszont —mint ahogy a végrehajtó bizottsági ülésen hallottuk >— Békéscsabán még nem volt példa! Az említétt lakásigények közül felül kellene vizsgálni egyéb szempontból is a jogosultságot. Külföldi példára hivatkozott az egyik felszólaló, ami szerint az állami erőből épült lakások elosztásánál nagyon is figyelembe veszik a vagyoni, anyagi helyzetet. Ki meri akár a kisujját is megharapni azért, hogy az igénylők között nincsenek olyanok, akiknek több tízezer forintjuk már a gépkocsi befizetésére vár... Mert erről is kell beszélnünk. Van, aki a társadalomtól várja el, hogy lakásáról gondoskodjon, neki csupán az marad hátra, hogy megkeresse, hol lehet garázst építeni... Tehát lényegében az államtól 140—150 ezer forintos ajándéklakást kap, a 60—70 ezer forintját pedig gépkocsi vásárlására fordítja. De nemcsak a jelenlegi igénylők között találunk ilyeneket, hanem jócskán vannak, akik már élvezik is ezt az „ajándékot...” Egyes lakásigénylők módszeréről is szó esett a vb-ülésen. Nem úgy, mintha ezzel bárki is időt akart volna fecsérelni, hanem úgy, hogy az társadalmilag milyen káros. Azok, akik a városi igazgatási osztálytól a megyei párt- és állami szerveket) ke- I resztül egész a legfelsőbb fórumokig futnak, szaladnak, verekszenek a lakásért, azok általában mindig elérik a céljukat. S köztük legtöbbbször van kocsitulajdonos is. Az a munkás viszont, aki reggel a gép mellé áll és dolgozik estig, nem ér rá erre, legfeljebb évenként egyszer vagy kétszer kopogtat a-‘ lakáshivatal ajtaján, és szerényen dolgozik tovább. Lakást viszont ő kap legkésőbb. A városi párttitkár éppen ezért mondta a következőket: „Ne féljünk megmondani senkinek, hogy várnia kell, és azt sem, hogy esetleg 4—5 'évet is ki kell még húznia, mert vannak rászorultabbak. Ebben hatá- rozottabbnak kell lennie minden illetékes szervnek." A párttitkár szavait talán azzal pótolnánk, hogy ezt a határozottságot már ma követni kell! Békéscsaba megyeszékhely. Ezenkívül az utóbbi években több jelentős üzem is épült itt. Ennek velejárója, hogy a megyei vezető garnitúrát, a műszaki gárdát biztosítani kell. Nyilvánvaló, hogy lakás nélkül ez képtelenség. Ha kell a főmérnök, akkor lakási is kell biztosítani számára. Csakhogy — mint hallottuk — olyan eset is előfordul, amikor a Békéscsabára hozott személy hozza magával a gépkocsivezetőt, a rokont, az ismerőst — és nekik is lakást követel ki. A vidéki ház pedig egy-kétszázezer forintért elkel... Jó módszernek tartjuk azt, ami az utóbbi időben megvalósult a lakáselosztásnál. Eddig ugyanis az volt a helyzet, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága az üzemek rendelkezésére bocsátotta a lakásokat, s üzemen belül döntötték el, hogy kik kapják azokat meg. Most lényegében a városi tanács igazgatási osztályának — amely a legjobban tudja a város lakosságának igényét — vétójoga van: amennyiben az üzem nem a rászorultnak adja a lakást, úgy a döntést a városi tanács igazgatási osztályának joga van megváltoztatni. Ez a módszer már közelebb viszi az illetékes szerveket az igazságosabb lakáselosztáshoz. Mindezek ellenére se hallgassunk arról, hogy mindenki szeme láttára gomba módrá nőnek a megyeszékhelyen is az új lakótömbök, s mind többen jutnak szép, emberséges lakáshoz. Az is igaz, hogy többségben azok kapják meg ezeket a lakásokat, akik rászorultak, és akik megérdemlik. Ha csak ezt az évet említjük, akkor is igen szépek az eredmények. Állami erőből1 épült lakásból 215-öt, szövetkezeti lakásból 84-et, öröklakásból 58-at tudtak már biztosítani. Ezenkívül a magánépítkezők száma is meghaladja a 180-at. Ezek az adatok fejlődésünk mellett szólnak, és a társadalom‘gondoskodását mutatják. Mégis igazat kell adnunk a végrehajtó bizottságnak abban az akaratában, hogy a jövőben mindenképpen az igazságosság elvét követeli meg és határozottabb lesz a lakásigény jogosságának megítélésében is. Varga Tibor FIATALOK! Jöjjetek és tanuljátok meg, illetve fejlesszétek tovább megyéink legrégibb népművészeti iparát: a kosár(űuást Állandó munkaalkalom, biztos kereseti lehetőségek, korszerű munkafeltételek várnak rátok! Munkahelyek: Békéscsaba, Lipták András út 7. Békés, III., Gőzmalom sor 2—1. Jelentkezés: Békés, Kosárgyár, I. sz. telep (Szarvasi út 15) Nánási László szb-titkámál. Telefon: 12, 41. JELENTKEZÉS SZEMÉLYESEN VAGY LEVÉL ÁLTAL. ERDŐGAZDASÁGI FŰZ-, NÁD- ÉS KOSÁRIPARI VÁLLALAT KOSÁRGYÁR, BÉKÉS • 106698 Kertészek, figyelem! A Csongrádi Fmsz mezőgazdasági boltjában raktárról kaphatók az alábbi fólia hajtatóház garnitúrák: 12x3 m-es PVC hajtatóház grt. Ára: 942,— Ft 12x3 m-es Polietilén-ház grt. Ára: 775,— Ft, 25x3 m-es Polietilén-ház grt. Ára: 1423,— Ft Kérjük megrendelésükkel forduljanak Csongrád, mezőgazdasági bolthoz, címe: CSONGRÁD, DÖZSA GY. TÉR 14. TELEFON: 127. 105721 Befejezéshez közeledik az őszi munka a kevermesí Lenin Tsz-ben Tanácskoztak a békési járás gyengén működő termelőszövetkezeteinek elnökei és párttitkárai V