Békés Megyei Népújság, 1967. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-29 / 256. szám
1967. október 29. 4 Vasárnap „M'nek vannak maguk?“ Nem valami megnyugtató látvány a Férfi Fehérneműgyár békéscsabai gyáregysége raktárában az a több tízezer ing és pizsama. Szép is, jó is ugyan mindegyik, szüksége is volna rá a kereskedelemnek, de nem szállítható, mert nincs tasakolva. Valastyán Mihályné, a szak- szervezeti bizottság titkára és Unyatinszki Ádám gyártásvezető eleget bosszankodnak emiatt. Sőt nem egyszer szóvá tették már illetékes helyen, hogy időben gondoskodjanak a gyártáshoz szükséges kellékekről, de sajnos, minden megy a megszokott módon. Hogy ne álljon meg a termelés, a gyár nem egyszet kénytelen más üzemektől poli- etén tasakot, gombot, sőt még cérnát is kölcsönkérni. Szóval csak kisebb-nagyobb kölcsönzésekkel vagy ahogy itt mondják „koldulással” tudják biztosítani a folyamatos termelést. Be tudnák ugyan szerezni a szükséges anyagokat, kellékeket a gyártó vállalatoktól, de azokkal tilos a békéscsabaiaknak tárgyalniuk. Ehhez kizárólag a Férfi Fehérneműgyár anyag- és áruforgalmi osztályának van joga. És mi a következménye ennek? A vasalórészlegnél, ahol a vasalás és csomagolás szalagsze- rűen történik, megnehezíti, lelassítja a termelést és zsúfoltságot okoz a munkateremben. Ilyen viszonyok között joggal kérdezik a dolgozók a vezetőktől: „Minek vannak maguk?” A termelési költség itt kezd növekedni, majd folytatódik azzal, hogy a raktárolt termékeket újra egyenként kézbe kell venni és tasakolni. Nem arról van szó, hogy csökken a dolgozók keresete. Ök megkapják a munkabért akkor is, ha „feleslegesen” dolgoznak, de ez a költség már a nyereség rovására megy, amit pedig nagyon jól tudnak. Keresztes Mi- hályné, a befejező részleg vezetője ezért is kérdezi: „Mi lesz majd a gazdasági mechanizmus reformjának bevezetése után? — és helyesen állapítja meg: „Ilyen veszteségeket aligha tudunk elviselni.” A megoldás nem a dolgozók feladata. De, hogy sürgősen tenni kell valamit, az bizonyos. Mégha az anyag- és áruforgalmi osztálynak megnyírbálódnak is a jogai! Az a tlolg'ozo járjosa Jól? aki. iiu a miEnkíiIieSiéiiez B z új, munkajogi szabályozásnál jelentős szerep jut a . állalati kollektív szerződéseknek. A vállalatok sajátosságaiknak megfelelően — a központi szabályozás keretében — kialakíthatják a dolgozók és a vállalat érdekét legjobban szolgáló szabályozást. E szabályok eszközül szolgálhatnak a gazdasági eredmények fokozására. A gazdasági irányítás reformjával, az új Munka Törvénykönyv 1968. január 1-ével történő hatályba lépésével kapcsolatban egyre többen kérdezik, mi várható a munkaerőgazdálkodásban? A dolgozók körében felvetődik, lesznek-e elbocsátások, a vállalatok részéről pedig a dolgozóknak az a joga, hogy munkahelyüket maguk választhatják meg, nem ve- szélyezteti-e munkaerő-ellátottságukat? Válaszunk egyértelmű lehet. Kétségtelenül számolnunk kell nagyobb arányú munkaerő-mozgással a megyében. A munkavállalók egy rész« — miután a dolgozói felmondások eddigi hátraKözelebb a világszínvonalhoz 170 érettségizett szakmunkás — Munkásideál: gazdasági ismeretekkel: rendelkező gépmesterek Mindenkitől többet követelnek — A Kner Nyomda fiataljai 1968 küszöbén Az új gazdaságirányítási rendszer előkészületeinek utolsó szakaszába értünk. Ezekben a hetekben mindenütt még többet beszélnek a reform első éveiről és a tennivalókról. Termelési tanácskozásokon, brigádértekezleteken, pártós KISZ-taggyűléseken, minden lehetséges fórumon vezetők, műszakiak, munkások mondják el véleményüket, mit s hogyan kellene tenni a zökkenőmén tesebb kezdésért Különösen azoknál a vállalatoknál vitatkoznak sokat. — és ez épthető —, amelyek termékeik zömét exportálják. A külföldi piacokon csak kiváló minőségű, ízléses külsejű áruk találnak hamar vevőre. Ezt jól tudják a Kner Nyomdában is. Az utóbbi hónapokban többször elhangzott: jövőre meg kell közelíteni a világszínvonalat. Ebben segítenek a fiatalok is. o Balog Miklós, a KlSZ-alap- szervezet titkára mondja: — Az itt dolgozók mintegy 50 százaléka harminc éven aluli. Százhetven érettségizett szakmunkás, négy nyomdaipari technikus, két közgazdász, egy grafikus és néhány közgazdasági technikus munkálkodik már most azért, hogy a világszínvonal megközelítése valóság legyen. Az egyre növekvő feladatok megoldásához újabb szakemberek szükségesek. Ösztöndíjjal két nyomdamérnök-jelölt tanúi Moszkvában, s a közeljövőben két vegyészmérnök kerül az üzembe. A jobb minőségű és szebb kivitelű gyógyszeres és élelmiszeres dobozok, címkék, használati utasítások még nagyobb arányú exportjának egyik biztosítéka a mind több, jól kvalifikált szakember alkalmazása. Grafikusasztal, eszközökkel, s pörgős szék található a világos műteremben. Ez Garami Béla reklámgrafikus birodalma. — Mit akarok az új mechanizmusban? — kérdezi szinte önmagától. — Korábban külső grafikusokkal dolgoztatott a vállalat, ők inkább kiviteli rajzokat készítettek. Az itt levő modern eszközökkel alkotni szeretnék. ‘Jelenlegi munkám? A Tiszai Vegyi Kombinátnak mosóporcsomagoló-doboz címkét készítettem, most pedig sörcímkét tervezek. A közeljövőI NagyalföEdi Kőolajtermelő Vállalat SZOLNOK—KARBOSKÜTI TELEPE 10 fő kútjavító férfi segédmunkást keres 18-TÓL 40 ÉVESIG, AZONNALI BELÉPÉSRE. MUNKÁSSZÁLLÁST TÉRÍTÉS ELLENÉBEN BIZTOSÍTUNK,! 113475 ben színesfotó-részleget hozunk létre, van ben ne, fantázia. Célom: ízléses formákat alkotni, nyomdaipari szakemberré válni. Kísérőnk, Meylenner Anna, a tervosztály vezetője, az üzembe invitál. Fiatal szakmunkások mondják: ne utasítsanak a vezetők, a gondokat mindig baráti hangon beszéljék meg a beosztottakkal. Hasznos lenne, ha a kisebb hibákat a TMK-sokon ki- vül a gépmesterek is kijavíthatnák és így nem kellene egy-két óráig tétlenül ülniük. Rögzítsék a gyártástechnológiát 'a. nyomó üzemrészben. Eperjessy József üzemrendész még hozzáteszi: — Az ifjúsági kollektívák tagjai is segítenek a feladatok megoldásában. Mindig számíthatunk rájuk. Tavaly a Kulich brigád első lett a megyei versenyben. Az üzemgazdasági osztály fiatal vezetőjétől, Hajnal Károlytól e heti programjáról érdeklődünk. — Az albizottságok már készítik a kollektív szerződés tervezetét, felmértük a forgóeszközök várható csökkenését és önköltségszámításokat végeztünk. — Milyen a gazdaságirányítási reform propagandája az üzemben? — A művezetőknek már tartottunk tanfolyamat, az 1967—68-as évi szakszervezeti oktatás keretében pedig a szakmunkások hallanak előadásokat. Szeretnénk, ha minél többen válnának gazdaságismeretekkel rendelkező szakemberré. Botyánszki Pál igazgató véleménye: — örülünk, hogy fiataljaink közül mind többen foglalkoznak a mit és hogyan-nal, sokat várunk tőlük jövőre. Növekedik a gyógyszerexport, ag devizabevételhez szebb formákkal, jobb minőségű dobozokkal, címkékkel ők is hozzájárulnak. Ha mindannyiuktól többet követelünk, ennek ők is hasznát látják. A Kner Nyomda fiataljai nem tétlenkednek az új gazdaságirányítási rendszer előkészületeinek utolsó szakaszában, ötleteikkel, javaslataikkal segítik a célt: jövőre közelebb kerülni a világszínvonalhoz. Dékány Sándor j nyos következményei általában megszűnnek és nagyobb arányú ! bérezési differenciálódások lesznek, a jobb kereseti lehetőségekért, továbbá utazási nehézségek, I munkahelyi problémák és még ; számtalan körülmény miatt — él | az úgynevezett szabad munkavál- . lalási jogával. A vállalatok vi- I szont nagyobb arányú elbocsátásokat nem terveznek, sőt több helyen új munkavállalókat kívánnak alkalmazni. A megyében a harmadik ötéves terv folyamán 6 ezer 200 új munkaalkalommal számolunk. A vállalatoknak tehát a munkaerő biztosítása, különösen a férfiak vonatkozásában gondot fog okozni. Ezen segíthet az, ha a kollektív szerződés rendelkezéseit úgy dolgozzák ki, hogy ösztönözzön a törzsgárda kialakítására, tegye érdekeltté a dolgozókat abban, hogy ne változtassák meg munkahelyüket. N ézzünk néhány főbb területet, ahol a kollektív szerződés az új munkajogi szabályozás adta lehetőségeket felhasználhatjuk a munkaerő-gazdálkodási problémák könnyítésére. A megyében, elsősorban az élelmiszeripari üzemeknél a határozott időre kötött munkaviszony, az időszakos foglalkoztatás a domináló. Csak a Békéscsabai Konzervgyár, a hűtőház, a Baromfiipari Országos Vállalat békéscsabai és orosházi gyáregysége, a sarkadi és a Mezőhegyesi Cukorgyár évről évre mintegy 4 ezer dolgozót foglalkoztat néhány hónapos időszakos munkában. Elsősorban nőket alkalmaznak, mégis — a Sarkadi Cukorgyár kivételével — gondot jelent munkaerő-ellátásuk. A munkavállalók a határozatlan időre szóló, állandó jellegű munkalehetőségeket keresik. Ez érthető is. A jelenlegi jogi szabályozás szerint a folyamatos munkaviszonyhoz fűződnek különböző kedvezmények, jogosultságok. Folyamatos munkaviszonyt időszakos munkában viszont a dolgozók nem tudtak maguknak teremteni. Az új szabályozás most megszünteti a folyamatos munkaviszony kategóriát. A munkaviszonyban töltött időket egybe kell számítani, mert a munkaviszonyra vonatkozó szabályozás a munkaviszonyban töltött idő figyelembevételét írja elő, függetlenül a közöttük levő időkiesések tartamától. Határozott időre szóló időszakos munkaviszonyban is elérhető tehát több éves munkaviszony, illetve az ehhez kapcsolódó jogosultság. Ezért úgy gondolom, helyes, ha elsősorban az élelmiszeripari üzenlek kollektív szerződéseik előírásaiban előnyben részesítik azt a dolgozót, aki évente rendszeresen visszatérően vállal náluk munkát. Erre van is példa. Ugyanis a Békéscsabai Konzervgyárban a nyereségrészesedésnél figyelembe veszik az ilyen dolgozókat, de a Mezőhegyesi Cukorgyárban is úgy fogalmaztak, hogy hűségjuttatásban részesítik a rendszeresen visszatérőket. B határozatlan időre szóló munkaviszonynál az állandó jellegű foglalkoztatásnál a vállalatok sajátosságait alapul véve, szintén rendkívüli sok kérdés szabályozásánál figyelembe lehet venni a munkaerő-gazdálkodást. A kollektív szerződés kimunkálásánál, a bérezési kérdések megfelelő szabályozása, a vállalatnál alkalmazott bérrendszer, a premizálás módja, a bérpótlékok, a törzsgárda tagjainak anyagi elismerése, a jóléti, szociális, kulturális kiadások hovafordítása és még számtalan bérgazdálkodási kérdés megfelelő rendezése nyilvánvalóan kihatással lesz a vállalat munkaerőhelyzetére. A béren kívüli juttatások rendszerének és mértékének (üzemi étkeztetés, munkásszállás, munkás- szállítás, gyermekintézmények) megfelelő rögzítése és alkalmazása is növeli a dolgozók érdekeltségét. Különösen a vállalat részéről történő munkaviszony- megszüntetésnél fontos, hogy annak feltételeit, korlátáit úgy határozzák meg, hogy védettségben részesüljenek a kiváló^ dolgozók, a legjobb szakmunkások, a törzs- gárda-tagok és általában azok a dolgozók, akikre a vállalat elsősorban számíthat. Ezzel is növelni lehet a dolgozók biztonságérzetét, erkölcsi megbecsülését. llelyes, ha az elmondottakat alkalmazzák a felmondási idő 15 nap és 6 hónap közötti kialakításánál, munkakörökre történő meghatározásánál is. A cikk korlátozott terjedelme nem teszi lehetővé a munkaerő- gazdálkodás és a kollektív szerződés összefüggéseinek részletes ismertetését. De azért úgy gondolom, bizonyos mértékig sikerült érzékeltetni: a cél az, hogy a kollektív szerződések tükrözzék ebben a vonatkozásban azt az elvet — melyet eddig is vallottunk ugyan, de adminisztratív eszközökkel csak részben sikerült megvalósítani —, hogy az a dolgozó járjon jól, aki hű a munkahelyéhez. Dr. Sebestény József, a megyei tanács Vb munkaügyi osztályának vezetője KISL AKÁSÉPl TÖK és ÁLLAMI VÁLLALATOK FIGYELEM ! A Székkutasi Fmsz TÜZÉP-telepe, korlátlan mennyiségben tud biztosítani parkettát Gyertyánfából 151,— Ft/m2. Tölgyfából 209,— Ft/m2. Telefon 23. 113422 Ipari gyakorlattal rendelkező belső ellenőrt felveszünk. A munkakör betöltéséhez ipariszámviteli képesítés szükséges. GYULAI FA- ÉS FÉMBÚTORIPARI KTSZ, GYULA, ZRÍNYI TÉR 1—2. 122089 / i
