Békés Megyei Népújság, 1967. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-26 / 253. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A •MEGYEI TANÁCS LAPJA 1967. OKTOBER 26., CSÜTÖRTÖK Ara 60 fillér XXII. ÉVFOLYAM, 253. SZÄM A vállalati kollektív szerződés A vállalatok dolgozóinak egyik leggyakrabban vitatott témája mostanában: milyen lesz a kollektív szerződés, hogyan biztosítja az élet- és munkakörülmények javítását? Valóban, mindenkit érdekel a kérdés, ezért tartjuk indokoltnak, hogy néhány elvéről, a megkötés módjáról, a szerződések tartalmáról és formájáról részletesebben írjunk. Az alapelveket tisztázta az országgyűlés legutóbbi tanácskozása. Eszerint a kollektív szerződés a Munka Törvénykönyve helyi végrehajtási utasítása, amelyet a törvénykönyv előírásaira építve a vállalati sajátosságoknak és jogos igényeknek megfelelően az igazgató és a szakszervezeti bizottság köt meg. A vállalatok vezetőire és a dolgozók érdekvédelmi testületéire, a szakszervezeti bizottságokra vár tehát az a feladat, hogy a munkaviszonnyal, az élet-, a munka- és a szociális körülményekkel összefüggő részletkérdéseket a dogozókkal történt előzetes vita, megbeszélés alapján helyileg szabályozzák. A napokban kerül nyilvánosságra a munkaügyi miniszter és a SZOT elnöksége irányelvei a vállalati kollektív szerződések megkötéséhez. Az elmúlt hetekben, főleg tapasztalatszerzés céljából, néhány kijelölt üzemben kidolgoztak már próba kollektív szerződéseket, amelyek néhány tisztázandó kérdést is felvetettek. Ki a felelős a kollektív szerződés elkészítéséért? — vitatták több vállalatnál. A válasz egyértelmű: a vállalatok igazgatói. A szakszervezeti bizottságoknak viszont az a kötelességük, hogy sürgessék és ellenőrizzék az előkészületeket, kidolgozzák önálló véleményüket, álláspontjukat, részt vegyenek a szerződés megszövegezésére létrehozott bizottságokban, szervezzék a dolgozók közötti közvéleménykutatást, gyűjtsék össze a javaslatokat és gondoskodjanak, hogy a valóban jogos észrevételek szerepeljenek a kollektív szerződésben, biztosítsák a kollektív szerződés demokratizmusát. A szerződés lényeges feltétele, hogy rövid, közérthető, az állami rendeletekkel és határozatokkal egybeeső, ugyanakkor a vállalati önállóságot mégis hűen tükröző kölcsönös megállapodás legyen. Ezért a szövegbe nem szükséges belevenni azokat a pontokat, amelyeket a Munka Törvénykönyve, annak végrehajtási utasítása, valamint a szakminiszteri rendelet kötelezően előír. Esetenként azonban az egyes pontok hangsúlyozásánál tanácsos utalni az állami rendelkezésekre. A kollektív szerződés tehát olyan kérdéseket szabályoz, amelyeket a Munka Törvénykönyve vállalati hatáskörbe utal, vagy amelyeket a munkahelyi sajátosságok különösen indokolnak. A bevezető azt rögzíti, hogy Jrik kötik a szerződést, milyen törvények, rendelkezések és határozatok alapján, hatálya kikre terjed ki, mikor lép életbe és meddig érvényes. Szerepel benne az is, hogy a szerződés hány fejezetből és hány mellékletből áll. Azért szükséges az állami törvények és rendeletek számának megjelölése, mert azok kötelező érvénye ebből nyilvánvalóan következik. A fejezeteket tanácsos a Munka Törvénykönyvének megfelelően legalább öt vagy még több részben kidolgozni. Az öt alap- fejezet: 1. a munkaviszonyt; 2. a munkavégzést; 3. a munkaidőt és pihenő időt; 4. a munka díjazását; 5. a fegyelmi és anyagi felelősség szabályait tartalmazza. A mellékletek a vállalatok helyzetétől, sajátosságaitól függően többfélék lehetnek. A szak- szervezet vállalati szerve dönt például a szociális, kulturális és sportcélokra biztosított anyagi keretekről, ezért indokolt, hogy a keretek felhasználásának szabályzata mellékletként szerepeljen. Tanácsos az újítási vagy a munkavédelmi szabályzatot is mellékletbe foglalni. Az egyes nagyobb önállósággal rendelkező üzemrészek, telepek helyzete, sajátosságai ugyancsak indokoltan szerepelnek külön mellékletként. Egyetlen fejezetből és mellékletből sem hiányozhat, hogy teljesítéséhez és végrehajtásához milyen anyagi és egyéb eszközök szükségesek és miként biztosítják azokat. A kollektív szerződés zárórésze azt tartalmazza, hogy milyen következménye lesz annak, ha nem teljesítik a kölcsönös kötelezettségvállalásokat, s hogy ezzel kapcsolatban a szerződő felek — igazgató és szakszervezeti bizottság — hová fordulhatnak jogorvoslásért. A kollektív szerződés alapvető feltétele, hogy érvényre juttassa g szocialista demokráciát, segítse bevonni a dolgozókat a vállalatok vezetésébe. A feladatok végrehajtásában és saját érdekük védelmében csak akkor tudnak a dolgozók tevékenyen részt venni, ha a célok meghatározásában is biztosítják megfelelő szerepüket. Ezért nélkülözhetetlen a kollektív szerződés megkötésében a demokratikus módszerek alkalmazása. A kísérleti tapasztalatok szerint igen hasznos, ha a kollektív szerződés egyes fejezeteit és lényegesebb mellékleteit külön szakbizottságok készítik el. E bizottságok tagjainak módjukban áll már munkájuk közben kikérni a dolgozók egy részének javaslatait, tanácsait. A demokratikus módszernek ez azonban csak a kezdete lehet. Elengedhetetlen, hogy a kollektív szerződés tervezetének elkészítése után a vállalatok kisebb egységeiben részletes ismertetést adjanak róla és a dolgozók nagy többségének véleményét megkérdezzék. A kollektív szerződés végleges megszövegezésére, majd megkötésére csak azután kerülhet sor, ha a szakszervezeti tanács vagy a szakszervezeti bizottság a dolgozók javaslatait gondosan elemezve, felhasználva, a tervezetet elfogadja és azt az igazgatónak hivatalos megkötésre ajánlja. A vállalati kollektív szerződés mindent nem old meg, csodát várni nem lehet tőle. Végrehajtásának feltételeit, anyagi lehetőségeit a dolgozók munkája, termelési eredménye, a nyereséges, jövedelmező gazdálkodás határozza meg. Mégis igen lényeges eleme a gazdaságirányítás új rendszerének, eszköze a szocialista munkaviszonyok továbbfejlesztésének és alapokmánya a dolgozó ember érdekvédelmének. K. A. Szerdán hajnalban még mindig pusztított a tűz Szuez olajberendezéseiben. Az olajtároló tartályok körül több száz méteres tűzés füstoszlop emelkedik, amely a Kairóba vezető úton 64 kilométerre is ellátszik. Hamid Mahmud, Szuez kormányzója a szerdai kora reggeli sajtóértekezleten kijelentette, hogy a kár igen súlyos. Az EAK két legnagyobb olajfinomítója közül az egyik teljesen elpusztult, a másik ötven százalékban. Kairóból, Port Saidból és Alexandriá- ból egész éjszaka érkeztek a tűzoltó mentőegységek, de képtelenek voltak a tüzet megfékezni. A kormányzó szerint 12 olajtartályt ért találat és amennyiben a szélirány nem változik, nyolc-tíz újabb tartály gyulladhat ki.-Az egyiptomi katonai szóvivő szerint a kedden lefolyt tűzharcban Izrael a Mirage-gépen kívül, amelynek lélövését már bejelentették, az alábbi veszteségeket szenvedte el: találat ért egy helikoptert, elpusztult tíz izraeli tank Tegnap, október 25-én Gyulán megyei jellegű vízhasznosítási és vízvédelmi tanácskozást rendeztek. Az értekezleten megjelent Csatári Béla, a megyei tanács vb-elnökhelyettese, Najmányi László, az OVF főosztályvezetője, Molnár Lajos, a párt megyei bizottságának munkatársa, Takács Lajos, a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője, továbbá a párt járási bizottságainak titkárai, a járási tanácsok vb-elnök- helyettesei, a vízgazdálkodási társulatok vezetői. Ott voltak általában mindazoknak a társadalmi szerveknek a képviselői, amelyek érdekeltek a városok ivóvíz- ellátásában, a szennyvíz elhelyezésében, az ipari üzemek vízellátásában, az öntözéses gazdálkodás fejlesztésében. Csatári Béla megnyitó szavai után Takács Lajos összegezte a Körösök térségében felmért vízgazdálkodási eredményeket, s az ezzel kapcsolatos további tennivalókat. A rohamosan fejlődő Békés megyei varosok, a mind korszerűbbé váló ipar és mezőgazdaság jól koordinált vízgazdálkodást sürget az ország délkeleti részében. Tulajdonképpen ez volt az értekezlet mottója. Az előadó és a felszólalók erre a kérdésre kerestek választ, adtak újabb és újabb gondolatot, mert különösen ebben az esztendőben a víznyerési lehetőség csökkenésével fokozatosan ban az izraeli erők elvesztettek továbbá egy katonai tehergépkocsit, öt rakétakilövőt, öt aknavetőt. Az A1 Ahram szerint a SzuezMoszkva Fedorenko, a Szovjetunió állandó ENSZ-képviselője a Litye- raturnaja Gazetának adott nyilatkozatában rámutat: a Szovjetunió annak a híve, hogy a Közel-Kelet, tehát a szovjet határok közvetlen szomszédságában levő térség valamennyi népe a béke és biztonság feltételeinek közepette élhessen. A békét azonban nem lehet elérni, ha nem kerül sor az első szükséges lépésre: az intervenciósok által megszállt arab földek felszabadulására és az izraeli csapatok visszavonuláelőtérbe kerül a felszíni és felszín alatti vízkészletek gazdaságosabb kihasználása. Különböző mérések alapján megállapították, hogy a Körösök a nyári időszakban lényegesen kevesebb vizet szállítanak, mint a korábbi években. Ebben az esztendőben azért vált lehetségessé a mezőgazdasági területek öntözése, mert a Tiszalöki Duzzasztómű segítségével a Keleti Főcsatornán négyszer annyi víz érkezett Békés megyébe, mint a Fehér-, a Fekete- és a Sebes-Körösön együttvéve. A viszonylag száraz és belvizes esztendők váltakozása arra készteti a vízügyi szerveket, hogy a téli időszakban minden eddiginél több vizet tároljanak azokba a csatornákba, holt ágakba, kisebb víztározókba, mely később, a szárazság beköszöntésekor kielégítőnek bizonyul az ipari üzemek és a mező- gazdaság ellátására. Különösen az 1966. évi tél végi árvíz és az ezt követő belvizes hónapok óta az Országos Vízügyi Főigazgatóság rendkívül nagy anyagiakat fordított a Körösök vidékén élő emberek, ipari és mezőgazdasági üzemek vízellátására, a gazdálkodás biztonságossá tételére. Ennek a nagy arányú erőfeszítésnek már ma is kézzel fogható nyomai vannak, hiszen a Fehér- és a Fekete-Körö6 deltágan személy esett áldozatul és mintegy hatvan a polgári sebesültek száma. foglaltak el. Az arab országok realisztikus állásfoglalásával szemben Izrael mind ez ideig nem hallgatott az értelem szavára. A Tel- Aviv-i nyilatkozatok Izrael terjeszkedési vágyának növekedéséről' tanúskodnak. Sőt, mi több, az izraeli szélsőséges körök tovább folytatják szomszédaik fenyegetését, miközben fehér házbeli védnökeik mindent elkövetnek a rendezés megnehezítésére, sőt elősegítik, hogy a területrablók a megszállt területeket politikai alku tárgyává tegyék, vagyis jutalmat kapjanak az elkövetett bűntettért. (MTI) ját, az országhatár vonalán, hatalmas védővonal köti össze. Sőt, Gyula, Békéscsaba és több település biztonságára megépítik a Fehér-Körös balparti védővonalát is Gyulaváritól Elek irányába. Átfogó terv készül a Fekete- és a Sebes-Körös deltájának belvízmentesítésére is. Ebben az esztendőben a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság vezető beosztású dolgozói havonta rendszeresen megbeszélték a víz- gazdálkodással kapcsolatos legfontosabb teendőket. Meghívták értekezéseikre az ebben érdekelt szervek képviselőit is. Az eredmény — amint azt Takács Lajos mondotta — nem maradt el, mert a tegnapi vízgazdálkodási értekezlet az eddig körvonalaiban összeállított munkát kiegészítette, jóváhagyta. Javaslatot tett egy megyei vízgazdálkodási állandó bizottság szervezésére, amely a végrehajtó bizottság tanácsadó testületéként működne és megyei szinten koordinálná, szervezné a lakosság ivóvíz-ellátását, a szennyvíz elhelyezését, az ipari üzemek vízellátását, a belvízrendezést, az öntözéses gazdálkodás fejlesztését, az árvízvédelmet, a halgazdálkodást. Különböző eszközökkel gondoskodna a vízminőség védelméről és a hőforrások jobb kihasználásáról. D. K. Szuez lángokban — Harckocsikat, repülőt, rakétakilövőket vesztett Izrael HelyzetjelentOs Közel-Keletről nél lefolyt tűzharcnak három polsára azokra a vonalakra, amelye- és négy páncélgépkocsi. A csata- \ két az agresszió kezdete előtt A korszerűbbé váló ipar és mezőgazdaság jól koordinált vízgazdálkodást sürget a Körösök térségében Fedorenkot A béke feltétele az izraeli csapatok visszavonulása!
