Békés Megyei Népújság, 1967. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-25 / 252. szám

W67. október Í5. 2 Szerda Kiéleződött a közel-keleti helyzet Az Eilat izraeli hadihajó el- »üllyesztése nyomén — mint a hírügynökségek jelentik — kiéle­ződött a közel-keleti helyzet. Hétfőn Izraelben eltemették az egyiptomi rakéták által elsül­lyesztett romboló megtalált áldo­zatait, s ezt az alkalmat Dajan hadügyminiszter alig leplezett fe­nyegetésekre használta fel. A hadügyminiszter párhuzamot vont a Tiran-szoros májusi lezá­rása és a romboló elsüllyesztése között, majd hozzáfűzte: „Izrael tudja, hogyan védje meg önma­gát és milyen lépéseket tegyen”. Dajan ismét azt állította, hogy a romboló nemzetközi vizeken volt. Az izraeli kormány hétfőn zárt ajtók mögött tárgyalt az új helyzetről, s a sajtó hatalmas címekben szólította fel a kor­mányt válaszakciókra. A helyzet komolyságát mutatja az a kairói jelentés is, hogy a hétfőre tervezett légvédelmi gya­korlatot elhalasztották. „Ameny- nviben a szirénák megszólalnak, az tényleges légitámadást jelent” hangoztatta a kairói közlemény. Egyiptom Odd Bull tábornok, az ENSZ fegyverszüneti ellenőrző szervezete parancsnokának ké­résére 24 órával meghosszabbí­totta az izraeli hajók számára adott engedélyt, az Eilat áldoza­tainak felkutatására az egyipto­mi felségvizeken belül. Az AI Ahram megjegyzi, hogy az izra­eli kérés önmagában is bizonyít­ja, hogy az Eilatot egyiptomi területi vizeken süllyesztették el. Hz Eilst elsüllyesztésének izraeli visszhangja Moszkva 1 amelyben szabadon érvényesíthe- A Pravda kedcR száma kom- tik akaratukat. Az események mentálja az izraeli vezetők meg- \ azonban bebizonyították, hogy hökkent méltallankodását, amely céljukat nem érték el. az arab felségvizeket megsértő | Az izraeli csapatoknak ki kell Eilat romboló elsüllyesztését kő- j vonulniuk a megszállt területek- vette. „Az izraeli vezetők — írja ről — írja a Pravda kommentá- a lap kommentátora —, szemmel j tora — és csak ez a lépés vezet- láthatóan képtelenek reálisan fel- hét olyan politikai rendezéshez, mérni a kialakult helyzetet. Tel- amely mindkét fél érdekeinek Aviv méltatlankodása azt mutat- ; megfelel. ja, hogy az izraeli vezetők ideig- j Az izraeli vezetők mestersége- lenes katonai sikereik után meg sen szítják a „felháborodást”, voltak győződve arról, hogy vég- ; hogy újabb fegyveres akciókat só csapást mértek az arab népek- j készíthessenek elő — állapítja re és olyan helyzetet teremtettek, I meg végül a kommentátor. (MTI) fiz amerikaiak felújították a Manói elleni légitámadásokat Kedden a kora reggeli órákban légiriadó volt a VDK fővárosá­ban, azonban bombák nem hul­lottak: az amerikaiak jelentős légikötelékkel nagyszabású fel­derítést hajtottak végre és fedél­zeti fegyvereikből tüzet nyitottak a város előterében járművekre és a földeken dolgozó emberek­re. Az igazi támadás délután 15 órakor indult meg. Augusztus óta most bombázták először Ha­noit. Egyben ez volt a leghosz- szabb légiharc a VDK fővárosa elleni amerikai támadások törté­netében: összesen 86 percig tar­tott. Az amerikai gépek sűrűn, egy­mást követő hullámokban közelí­tették meg Hanoit, azonban rend­kívül erős légvédelmi tűzbe üt­köztek és támadásuk első hul­lámai el sem érték a város légí- terét. A keddi nap a VDK hadi­repülőinek ragyogó vizsgatétele volt, a MÍG-gépek bátor és ha­tásos támadásokat intéztek az amerikaiak ellen, kötelékeiket szétszórták és megakadályozták, hogy bombáikat a célba juttas­sák. A bombák a főváros északi részére hullottak, többnyire olyan helyekre, ahol nincs sem­miféle katonailag jelentős ob­jektum. A hosszú légiharcban nagy szerep jutott a fővárost vé­dő rakétacsapatoknak is. A csak­nem másfél órás harcban a MÍG vadászok és a rakéták öt amerikai gépet lőttek le, az élet­ben maradt pilótákat a Hanoi lakosság önvédelmi osztagai ej­tették fogságba. (MTI) Hirdesse lapunkban használaton kívüli állóeszközeit, elfekvő készleteit, gyártmányait, kapacitáskeresletét, kínálatát, s minden egyéb adás-vételét. Mellékletünket díjmentesen megküldjük az ország összes számottevő üzemének, vállalatának, tsz-ének, gépjavító állomásának és ktsz-ének. Ez évben utoljára november végén jelenik meg külön- számunk. A hirdetési felület biztosítása végett megrende­lésüket legkésőbb november 10-ig kérjük megküldeni. Ügyintézőnk: VAS TIBOR BÉKÉS MEGYEI LAPKIADÓ VÄLLALAT Békéscsaba, Tanácsköztársaság útja 5. Telefon: 11—021, 11—051 A Washington Post keddi szá­ma szerint az incidens azt bizo­nyítja, hogy a közel-keleti fegy­verszünet törékeny és újabb New York nagyarányú háborúvá alakulhat U Thant ENSZ-főtitkár beszá- ki. Izrael hiedelme, hogy bizton- j mólót készített az atomfegyverek ságosan megszállva tarthat arab 1 esetleges alkalmazásának követ­Az ENSZ-főtitkár beszámolója az atomfegyverek esetleges alkalmazásának következményeiről területeket addig, amíg az arabok elfogadják feltételeit, elbizako- dottnak és rövidlátónak tűnik. A lap szerint a közel-kele’i béke másik sarkköve az, hogy az arab országok ismerjék el Izrael jo­gát a létezésre. (MTI) kezményeiről, valamint az atom­fegyver további fejlesztésével kapcsolatos gazdasági és bizton­sági problémákról. A beszámoló megállapítja: a biztonság megőr­zésének problémáját nem lehet megoldani azáltal, hogy növelik Kína moszkvai nagykövetségének provokációs tevékenységéről Moszkva Az Izvesztyija kedd esti számá­ban cikket közöl a Kínai Népköz- társaság moszkvai nagykövetsége diplomatáinak a szovjet főváros­ban tanuló,diákok között kifejtett provokációs tevékenységéről. A cikk megírására az adott alkal­mat, hogy Ahmed Halid arab diák az Izvesztyija szerkesztőségéhez intézett levelében részletesen !e- leplézte, milyen módszerekkel próbálják a nagykövetség munka­társai ideológiailag megdolgozni a Moszkvában tanuló külföldi diá­kokat. A diákok meghívást kap­nak a kínai nagykövetség külön­böző rendezvényeire. Ezeken a kínai diplomaták a „kulturális forradalom” állítólagos sikereiről beszélnek, filmeket mutatnak be arról, hogyan „lelkesednek” a kí­naiak Mao Ce-tungért. Ezután fényképkiállítást és könyvkiállí­tást mutatnak be, amelyeknek tartalma egyöntetűen ugyanaz: szoVjetellenes. Az Izvesztyija munkatársai megjelentek néhány moszkvai fő­iskolán, ahová a kínai nagykövet­ség munkatársai minden áron igyekeznek eljuttatni propaganda- irataikat. A szovjet diákok és zömben a külföldi diákok is lep­lezetlen felháborodással mondták el, hogy a tantermek asztalán, a tanulmányi segédeszközök között, de gyakran felső kabátjuk zsebé­j ben is odacsempészett propagan­da-iratokat találnak, amelyek Mao Ce-tung idézeteket vagy szovjet­ellenes formed vényeket tartal­maznak. Ezeket a fentebb ismer­az atomfegyverrel rendelkező ál­lamok számát vagy, hogy azok az országok, amelyeknek atom­fegyver van birtokukban, meg­tartják maguknak azt. Éppen ezért az atomfegyverek elterjedését megakadályozó egyez­mény jelentős lépés lesz, akár­csak a fennálló atomarzenál csök­kentésére vonatkozó megállapo­dás. A világ valamennyi országá­nak biztonságát oly módon kell garantálni, hogy likvidálják az atomfegyverkészleteket és meg­tiltják azok gyártását általános és teljes leszerelés útján. A dokumentum pozitívan érté­keli az olyan részleges leszerelési intézkedéseket, mint például az atomfegyvermentes zónák létesí­tése, valamint az atomfegyverrel nem rendelkező országok bizton­ságának garantálása. A dokumen­tum ugyanakkor leszögezi, hogy a fegyverkezést korlátozó intézke­tetett kínai propaganda-manőve- j dések önmagukban nem háríthat- rektől megszédített külföldi diákok jók el az atomkonfliktus veszélyét juttatják be a szovjet főiskolákra. Amíg atomfegyverek vannak, Az Izvesztyija meg is nevez agy j fennáll az atomháború lehetősége, tanzániai és egy indonéziai diá- | A beszámolót megvitatásra a kot, mint „ismert provokációs Pe- i közgyűlés elé terjesztik, king-barát agitátorokat’ és hang- | A közgyűlés politikai bizottsá- súlyozza, hogy ilyeneknek nincs I gában hétfőn megkezdődött a helyük a moszkvai tanintézetek- j vita a nukleáris fegyvereket La­ben. — Jobb lenne, ha Kínába utaznának, hogy minél közelebb legyenek azokhoz a nyomdákhoz, ahonnan nagy számban kelnek szárnyra a pekingi kacsák — írja az Izvesztyija. (MTI) tin-Amerikában betiltó szerződés­ről. Mint ismeretes, a szerződést februárban Meíicóban írták alá és a cikkelyeket kidolgozó 21 or­szág közül már 20 ratifikálta azt. (MTI) Kiesinger londoni tárgyalásai London Kiesinger kancellár hétfőn este azon a vacsorán, amelyet Wilson angol miniszterehiöK adott tiszte­letére, pohárköszöntőjében kife­jezte véleményét, hogy Anglia belépése a Közös Piacba a tagor­szágok javát szolgálja. Megígér­te, hogy „a maga részéről mindent el fog követni” Anglia felvétele ; érdekében. Elismerte, hogy a fel­vétel útjában akadályok állnak, j Más hírügynökségi jelentés sze­rint. Kiesinger' pohárköszöntőjé­ben hangsúlyozta, hogy Anglia felvételének esélyeit csak csök­kentheti, ha nyomást gyakorol De Gaulle-ra. j Az első napi tárgyalások után, amelyeknek központi témája Ang. lia közös piaci felvétele volt, kedden az angol és a nyugatnémet ‘ kormányfő a Kelet—Nyugat kap­csolatairól és az atorrisorompó kérdéséről tárgyalt tovább. (MTI) Ötvenéves a szovjethatalom Tanácsköztársaságunk — a Nagy Október édestestvére A bolsevik párt VIII. kong­resszusán egetverő éljenzés fogadta Lenin bejelentését a Magyar Tanácsköztársaság kiki­áltásáról. Lenin erről a követ­kezőket mondotta: „Az emberek tapasztalat útján tanulnak. A szovjethatalom iga­zát szavakkal bizonyítani nem lehet. Egyedül Oroszország pél­dája nem volt érthető az egész világ munkásságának. ... Magyarország példája dön­tő lesz a proletártomegek szá­mára, mert azt bizonyítja, hogy nehéz pillanatokban a szovjet- hatalmon kívül senki más nem tudja kormányozni az országot”. A Magyar Tanácsköztársaság a Nagy Októberi Forradalom édes­testvére, s győzelmének egyik alapvető eleme az orosz október forradalmasító hatása, a lenini útmutatások helyes felhasználása volt. Mi Volt az oka annak, hogy Magyarország vált az orosz forradalom első követőjévé? Mi volt az alapja annak a sorskö­zösségnek, amely e két látszólag igen különböző országot a ha­talmas Szovjetoroszországot és a kis — korábban Ausztriától füg­gő — Magyarországot öszekötöt­te? Elsődlegesen a megoldandó problémák azonossága, és hogy azok oroszországi megoldása tel­jesen megfelelt a magyar nép — korábban még meg sem fogalma­zott óhajainak is. Hogy csak a legdöntőbbeket soroljuk fel: a négy évig tartó háború szörnyű emberveszteségei és nyomora már a végső kétségbeesésbe so­dorta a népet. A szovjethatalom első gesztusa az igazságos, an- nexió nélküli béke követelése volt. A nagybirtokrendszerben fuldokló „hárommillió koldus” országában nem kisebb jelen­tősége volt a földdekrétum ki­hirdetésének és végrehajtásának. (Soha addig Magyarországon ilyen mérvű és ilyen módszerek­kel végrehajtott földprogramot még a legmerészebb álmodozók sem képzeltek el.) A korábban kettős nemzetiségi elnyomást szenvedő népek részére a nem­zeti önrendelkezési jog mutatta a megoldás egyszerű, világos módját. A kizsákmányolás elleni harcban szerveződött munkásosz­tály azt látta, hogy a munkás­hatalom rövid idő alatt felszá­molja az emberellenes tőkés gaz­dálkodást. A korábbi magyaror­szági osztályharcban hősies harc és véráldozat fűződött a legele­mibb demokratikus jogért: a vá­lasztójogért vívott harchoz. A szovjet példa ezr. messze túl­szárnyalta és a világ legdemok­ratikusabb rendszerét: a mun­kás-paraszt hatalmat teremtette meg. Lehet-e ezek után cso­dálkozni azon, ha egy népnek, amely valóságként érzékel vala­mit, amelyről korábban még ál­modni is alig mert, felgyűlik .képzelete és megsokszorozódik tettereje? M ár az októberi forradalom első hírére százezres tömeg tüntetett a Hősök terén. A tet­tek ideje is elérkezett. 1918 ja­nuárjában — a Központi Hatal­mak többi országával együtt — általános politikai sztrájk kény­szerítette a kormányzatot, hogy kössön különbékét Szovjetorosz- országgal. E sztrájk közepette született meg nálunk az első, kezdetleges munkástanács is. A népmozgalmak egyre széle­sedtek, egyre forradalmibb jelle­get öltöttek. A munkásmegmoz­dulások mindennapivá váltak. Katonalázadások ütötték fel fe­jüket. A MÁVÁG-ban kirobbant júniusi tömegsztrájk fegyveres összeütközéssé és országos poli­tikai sztrájkká fejlődött. Sajátos szerepe volt a nép­mozgalomban az Oroszországból hazatért hadifoglyoknak. Ök köz­vetlen tanúi, sőt nagyrészt te­vékeny részvevői voltak a nagy forradalomnak. Mintegy százezer

Next

/
Oldalképek
Tartalom