Békés Megyei Népújság, 1967. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-25 / 252. szám

1967. október 25. 3 Szerda M.urikás öregkor P elül kell vizsgálnunk az öregségről kialakult fogal­mainkat. Gondoljunk például a nagymama szó jelentésére. Vala­mikor a nagymama kendős, sö­tét ruhás, beteges öregasszony volt, aki gyerekei gondozására szorult. Ma már a nagymamák többsége megjelenésében is fiata­los, energikus: nem eltartottja, hanem támasza gyermekeinek, hiszen nyugdíjas éveiben magára vállalja az unokák nevelését. Azért természetesen élnek még közöttünk az előző nagymama-tí­pus képviselői is. Éppen a velük való összehasonlítás ad rá alkal­mat, hogy az öregség tartalmát újra fogalmazzuk magunknak. Szociális otthonokban, kórhá­zakban vagy a családban meghú­zódva tálálkozunk még a régi öregekkel, a 60—70 évesekkel. A régi jelző nem a korukra, hanem az életformájukra -vonatkozik. Ezek az emberek a nyugdíj bizto­sítéka nélkül öregedtek meg, ösz- szegyűjtögetett kis vagyonukból kiforgatták őket a rokonok, üres kézzel hagyta itt őket az élet. Gyerekeiknek nagyon sokszor terhére vannak, igyekeznek sza­badulni tőlük. Nem lehet tudni, hogy az évek vagy a hosszú ideje tartó filléres függőség viszi őket mind beljebb az öregségben a ha­lál felé. Az egyes helyeken meg­szervezett öregek napközi otthona segít nekik eltölteni a hétközna­pokat, de ez sem oldja meg az ilyen elhagyatott öregség min­den problémáját Az öregség megváltása tulaj- j dobképpen a nyugdíj, a viszony­lagos anyagi függetlenség. Nem­csak azért, mert biztosítja az ön- i fenntartást, hanem azért is, mert j megőrzi az öntudatot, a méltósá- j got, tartást ad azzal, hogy ki-ki J egy hosszú életben végzett mun- | kával váltja meg a jogot az öreg- | kori anyagi juttatáshoz. Gyakran halljuk, hogy még középkorú em­berek áhítozva gondolnak a nyug­díjas évekre. Könyveket vásárol­nak azzal az elképzeléssel, hogy majd a nyugdíjazás után elolvas­sák saját könyvtárukat. Utazgat­ni készülnek, barkácsolni, kézi­munkázni akarnak, vagy éppen főzni az unokákra. Célokat tűz­nek maguk elé, amiket éppen öregségük idején akarnak elérni. A család, a gyerekek nem retteg­nek a nagyszülők öregkorától, alig várják, hogy nyugdíjba men­jen a nagymama. A mostani nyugdíjas öregség nemcsak anyagi szempontból kü­lönbözik a másiktól. Tapasztal­hatjuk, hogy az emberek nem szakadnak el munkájuktól egyik napról a másikra, s higgyük el nekik, hogy nemcsak az 500 fo­rintért járnak vissza dolgozni régi munkahelyükre. Mindazok a tapasztalatok, amelyeket 30—40 évi munkájuk alatt szereztek, nem múlnak el azzal, hogy nyug­díjba mentek. A fiataloknak — még akkor is, ha ezt sokan nem 1 akarják elismerni — szükségük van az öregek tapasztalataira. Az öregkor értéke emelkedik attól is, hogy a betegségek korai felfedezésével, gyógyításával nemcsak a halál érkezhet később, hanem a magatehetetlenség, a tel­jes elfáradás is. Meg1 kell szok­nunk egy új jelzős kifejezést: a munkás öregkor fogalmát. És meg kell tanulnunk a sokszor csak meghirdetett tiszteletet belülről igazán érezni ez iránt az újfajta öregkor iránt. Fenákel Judit Világrekorder magyar vadásztrófeák Az Újvidéken szeptember 22 és október 5 között tartott nemzet­közi vadászati kiállításon 90 ma­gyar trófea szerepelt. Közülük 76 arany-, tíz ezüst- és négy bronz­érmet nyert. Két szarvasagan­csunk alig maradt el a világre­kordtól. Az európai nagyvadak trófeáinak versengésében hazánk szerezte meg az első helyet. Az újvidéki kiállítás magyar trófeáinak túlnyomó részét Bu­dapesten, a Mezőgazdasági Mú­zeumban a nagyközönség is meg­tekintheti. (MTI) magyar hadifogoly csatlakozott az orosz forradalomhoz. A breszt- litovszki béke után. tömegesen kezdtek hazatérni és elbeszélése­ik nyomán városon és falun, ka­tonai egységekben mindenütt az országban növekedett a forradal­mi láz. Titkon röplapok, újságok jártak kézről kézre, amelyeket részben az oroszországi hadifo­goly-párt csoport, részben itthon a Forradalmi Szocialisták cso­portja írt és terjesztett. Í gy érlelődött meg az 1919-es „őszirózsás forradalom”, amely a szétbomlott Osztrák- Magyar Monarchia ren dszere he­lyett létrehozta a polgári demok­ratikus rendet. A létrejött pol­gári kormányzat befejezettnek tekintette a forradalmat. A nép alapvető követelései azonban még nem teljesültek, a nép to­vább akart menni. A harcban nagy biztatást je­lentett a szovjet kormány szikra- távírón küldött üzenete, melyet Lenin és Szverdlov írt alá. Ezt a kormány el akarta titkolni, és csak a Forradalmi Szocialisták repülőgépről szórt röplapjai ha­tására tette közzé. Ebben a töb­bi között a következőt írták: „Mélységes meggyőződésünk, hogy Magyarország munkásai, katonái és parasztjai nem azért szabadították fel magukat a bécsi bürokrácia és a bécsi kapitalizmus hatalma alól, hogy a magyar földbirtokosok­tól, bankároktól és tőkésektől hagyják magukat kizsákmányol­ni. Szilárd hitünk, hogy a ma­gyar munkások és parasztok le­számolnak a magyar tőkésekkel és a magyar kormány a magyar munkások, katonák és parasztok kormánya lesz”. A forradalom továbbfejlődésé­nek vezérkara született meg 1918 novemberében a Kommu­nisták Magyarországi Pártjának megalakulásával. A Vörös Újság­ban írt cikkek rámutattak: a for­radalom nem fejeződött be, csak most kezdődik! A szovjet példa követése azt jelenti, hogy az ok­tóberben létrejött munkás-, ka­tona- és paraszttanácsoknak kell átvenniük a hatalmat, mert ők képviselik a dolgozó népet és csak ők képesek végrehajtani mindazt a forradalmi változást, amelyet a nép követel. Az akkori tanácsokban furcsa kettősség érvényesült. Az, hogy országos méretekben a forrada­lom során létrejöttek, az orosz példa ösztönös követését jelentet­te. Ugyanakkor természetesnek vették azt a rendeletet, amelyben tevékenységüket az érdekvéde­lemre korlátozta, Észre sem vet­ték, hogy amit teszlek (pl. falun a közigazgatás átvétele vagy amikor a katonatanácsok egymás után elcsaptak két reakciós had­ügyminisztert), az már a második hatalom csírája. A ptárt által ve­zetett forradalmi népmozgalom tolta őket egyre radikálisabb irányba, mig végül a hatalom át­vételét már a Központi Munkás- tanács proklamálta 1919. március 21-én. Fáradságot nem ismerve építik üzemüket a Sarkadi Gépjavító Állomás dolgozói A JÖVŐ év, pontosabban az új gazdaság' mechanizmus be­vezetésének közeledtével a mit, hogyan termeljünk? — a legfon­tosabb téma megyénk mezőgaz­daságának üzemeiben is. A kró­nikások is leginkább az ilyen értelmű témát keresik, azt ku­tatják, milyen változtatásokra de inkább több értékű társadalmi munkával. A beruházási összeg­ből épül az új fürdő és öltöző, az üzemi konyha és az étkezde. Az étkezdét egyben tanácskozóte­remnek és klubhelyiségnek is használják majd. Épül egy ga­rázs is az állomás gépjárművei­nek. Ezt úgy alakítják ki, hogy sadalmi felajánlásként végezték az építkezéseken. A társadalmi munkában részt vett a gépjavító állomás mind a 13 brigádja. Kivétel nélkül mindegyik kollektíva benevezett a szocialista cím elnyeréséért fo­lyó versenybe. Együttesen 4900 órát dolgoztak ez év első felében Befejezés előtt az L-alakú fürdő, öltöző és a konyha, étkezde épülete. Fotó: Demény készülnek szövetkezeteink, álla­mi gazdaságaink és gépjavító ál­lomásaink. A Sarkadi Gépjavító Állomá­son még csak érdeklődni sem kellett; szembeötlő a változás. Itt is. ott is új épületek nőttek ki a földből, s szinte hirtelen, ez év áprilisa óta. Addig bizony, nem valami sok, mindössze 9 millió forint értékű épület sora­kozott az állomás udvarán. Zsú­folt volt a kéthajós nagy javító­műhely, mert egy részét öltöző­nek, fürdőnek, más részét rak­tárnak, irodának rekesztették el. A nem valami nagy irodaépület­ben ugyanis helyet kellett szorí­tani a konyhának és az étkezdé­nek. Felesleges részletezni, hogy milyen nagy volt a zsúfoltság. Annál is inkább, mert az épület­szükségletet jelzi az, hogy az idén huszonkét különböző léte­sítményt fejeznek be a gépjaví­tó állomáson. Ebből ötöt 3 mil­lió forint értékű központi beru­házásból, a többit legalább ennyi, A Tanácsköztársaság rövid 133 napja alatt — az orosz példát követve — többet tett a dolgozó népért, mint ami élőt .e évszá­zadokig történt. Létrejöttét, egy második forradalmi gócpontot nem nézhették nyugodtan az im­perialista hatalmak. Az antant és a szövetségesei — a coeh és ro­mán burzsoázia hadserege — ha­marosan összpontosított támadást indítottak a fiatal tanác&hatalom ellen. A nehéz helyzetben levő szovjetország megpróbált a segít­ségére sietni. Lenin személyesen utasította a Vörös Hadsereg pa­rancsnokságát, indítsanak Galí­cia és Besszarábia felé támadást, hogy így tehermentest Uék a Ma­gyar Vörös Hadsereget a túlerő nyomásától. Közben azonban az antant-intervenció és a Gyenyi- kin-féle ellenforradalmi támadás visszaszorította a szovjet csapa­tokat. Így az ellenséges túlerő legyűrte a magyar proletárhatal­mat. A z első magyar proletárfor­radalom, amelyet az orosz példa ihletett, elvérzett, mer;az osztályellenség akkor még el tud­ta szigetelni a testvéri szovjet- hatalomtól. Október fegyverei azonban majd három évtized múltán mégis meghozták a magyar nép számára azt, ami után 1917 óta áhítozott: megszü­letett a szocialista Magyar Nép­köztársaság. Dr. Szemere Vera egyetemi docens legyen pihenőhelyiségük a gép- járművezetőknek, s helyet kapjon az épületben a tűzoltószertár is. Egy további új épületben a tan­műhely és a TMK-műhely kap helyet. Ez a kettő is hiányzott eddig. Bizonyos fokig ennek hi­ányában csak harminc ipari ta­nulót tudtak szerződtetni Ök azonban derekasan kivette« ré­szüket a tanműhely építkezésé­ből. Az alap lerakásának, a falak felépítésének segítésén túl ők be­tonozzák le a tanműhely belső alaptei-ületét, ők vakolják be, meszelik ki, s szerelik fel a szük­séges belső berendezéseket. Ez­után a kis kitérő után említjük meg az előzőeknél semmivel sem jelentéktelenebbet: azt, hogy az idén elkészítenek egy 800— 1000 méter hosszúságú bekötő utat is, s ezzel végleg felszámo­lódik a korábbi évek hatalmas sártengere. A központi beruházási összegből épülő létesítmények mindegyikét ,az állomás házibri­gádja valósítja meg. Valach End­re, az állomás igazgatója nagy el­ismeréssel nyilatkozott szorgal­mukról. Elmondta, hogy nem az órát nézték, hanem azt. hogy minél előbb elkészüljön minden rájuk váró feladat. Most, miután a héten elkészült a fürdő és öl­töző, az állomás igazgatósága ju­talomvacsorával kedveskedett az építőbrigádnak. Annál is inkább, mert munkájuk egy részét tár­társadalmi munkában. Ez alatt az idő alatt kerítést helyeztek át és újat készítettek, rendelteté­si helyére állítottak fel négy ko­rábban épült szint, minden mű­helybe bevezették az . ivóvizet, s megoldották a csurgalékvíz leve­zetését, kibontották a műhelyek­ben szükségből épült mosdót, öl­tözőt, irodát. Az Ifjú Gárda bri­gád 1100, a Petőfi brigád 810. az Előre brigád 600 órát teljesí­tett társadalmi munkában a kü­lönböző átalakításokon. Nemcsak az arculata változik meg az új épületekkel a gépjavító állomásnak, hanem bizonyos fokig a profilja is. Ez­után nem foglalkoznak a DT- t rak torok főjavításával. Ellenben még jövőre is 11 termelőszövet­kezetnek biztosítanak teljes erő- és munkagép-karbantartást, a továbbiakban kombájnok és ön­töző-berendezések javításával, gödörfúró gépek gyártásával, ré­gi vető-gépek átalakításával, la­kókocsik felújításával foglalkoz­nak. A terv az, hogy a dolgozók jelenlegi létszámát mintegy száz­ötvennel növelik, s valamennyi részlegen bevezetik a kettős mű­szakot. Teljesen egyet lehet ér­teni az igazgatóval, hogy ez a legolcsóbb beruházás. A kettős műszak bevezetésével ugyanis sokkal jobban ki tudják hasz­nálni a régebbi és az új létesít­ményeket és a gépjavító állomás valamennyi berendezését. K. L Kertészek, figyelem! A Csongrádi Fmsz mezőgazdasági boltjában raktárról kaphatók az alábbi fólia hajtatóház garnitúrák: 12x3 m-es PVC hajtatóház grt. Ára: 942,— Ft 12x3 m-es Polietilén-ház grt. Ára: 775,— Ft 25x3 m-es Polietilén-ház grt. Ára: 1423,— Ft Kérjük megrendelésükkel forduljanak Csongrád, mezőgazdasági bolthoz, címe: CSONGRÁD, DÓZSA GY. TÉR 14. TELEFON: 127. 105721

Next

/
Oldalképek
Tartalom