Békés Megyei Népújság, 1967. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-20 / 248. szám

Mff. október 20. 3 Péntek Félezer látogatója volt eddig IV. kerületi üzemek hálakiállításának Előadást, filmbemutatót, könyvvásárt rendeztek a műszaki tájékoztató és propagandahónap keretében a békéscsabai 1-es számú téglagyárban Közkedveltté váltak Békéscsa­ba IV. kerület üzemeinek ké­szítményei, a legidősebbek és a legifjabbak is tudják, hogy a gyorsan fejlődő Kner Nyomdá­ból a világ különböző országaiba is elkerülnek a különböző köny­vek, nyomtatványok, dobozok. A Békéscsabai Konzervgyár termé­kei pedig a mindennapi étkezés­hez adnak jelentős segítséget. Az öltözék kiegészítését szolgál­ja a Pamuttextilművek Békés­csabai Gyáregysége és a Szőrme­ipari Vállalat. Az ipari tanuló­iskola is hozzánőtt az elmúlt év­tizedekben a IV. kerület és Bé­késcsaba lakóihoz. Ezek után érthető, hogy a IV. kerületi pártszervezet helyiségében a Nagy Októberi Szocialista Foc­Újjáválaszíják a szakszervezeti művelődési otthonok és klubok társadalmi vezetőségeit A SZOT határozata értelmében megyénk 19 szakszervezeti műve­lődési otthonában és klubjában november 30-ig újjáválasztják a társadalmi vezetőségeket. Erre már sor került Békéscsabán a MÁV-nál és az építőknél, vala­mint Sarkadon a cukorgyárban. Az új vezetőségek már most kidolgozzák jövő évi programju­kat. háza. Aztán négy napon át, né­gyen védték a házat. Október elsején a szokottnál is erősebben lőtték a Pavlov-házat a németek. Ekkor kapta a pa­rancsot Afanaszjev gárdahad­nagy, hogy tíz emberrel siessen oda és vegye át a parancsnok­ságot. Kórházból jött, a malomba küldték, ott egy napot töltött és átélt egy heves támadást. Nem volt kétséges: az ellenség újabb támadásra készül és elsősorban a Pavlov-házat akarja elfoglalni. Erről beszélt Naumov főhad­nagy, aki politikai tiszt volt ugyan, de most a századparancs­nok megsebesült, annak teen­dőit is el kellett látnia. Ott volt akkor a százlóaljparancsnok, Zsukov főhadnagy is. — Páncélelhárítót adsz nekik? — kérdezte. — Négy van az egész század­nak, zászlóaljparancsnok elv­társ! — Nem baj, akkor is, hármat adj oda. Nagyon fontos feladatot kaptak... Mi tagadás, Pavlov őrmester kissé sértődötten fogadta az egy­séget. Azt hitte, őt most vissza­rendelik. Csak akkor nyugodott meg, amikor megtudta, mi vár rájuk. Először is alaposan szemügyre vették belül az épületet. Mind a négy szintet. A pince ablakait, mintha tö­résnek építették volna, de más - ablakokat el kellett torlaszolni. Ezzel és ismerkedéssel telt az cwS nap. radalom évfordulójára megren­dezett kiállításon egymást vált­ják az idős, a fiatal és az isko­lás látogatók, akik közül eddig mintegy 500-an írták be nevüket a vendégkönyvbe. Fotó: Esztergály Október 18-án Békéscsabán, az 1-es számú téglagyár kultúrter­mében a műszaki tájékoztató és propagandahónap keretében előadást tartott a dolgozóknak Lányi Frigyes, a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat fő­mérnöke. Ismertette a gazdasági mechanizmus reformjával kapcso­latos feladatokat és a vállalatra vonatkozó elképzeléseket. El­mondta többek között, hogy a két békéscsabai téglagyár égetőke­mencéjét a következő években gáztüzelésűre alakítják át. Kor­szerűsítésre, fejlesztésre kerül sor a megye több téglagyárában és növelik az üreges áru meny- nyiségét. Fő célkitűzésnek jelölte meg a minőség javítását, amely a gazdaságosság egyik igen fontos feltétele. Beszólt az új bérezésről és a munkaidőcsökkentéssel kap­csolatos tervről, mely szerint a mezőberényi . 1-es számú tégla­gyárban már 1968. január 1-én — kísérletképpen — 44 órás munka­hétre térnek át. Az előadás után szakmai tárgyú filmet vetítettek. A kultúrterem előterében műszaki könyvvásárt rendeztek és fényképeken bemu­tatták a vállalat dolgozóinak több értékes újítását. Érdemes meg­említeni, hogy az idén eddig 122 újítást nyújtottak be a dolgozók, melyeknek mintegy 60 százalékát fogadták él. Tavaly a vállalat az újítások elbírálása alapján az iparágon belül a második helye­zést érte el. Jellemző az idei eredményre, hogy jelenleg az ősz­Szegény az „eklézsia”? Megyénkben csaknem három­száz üzemi társadalmi ellenőr, s mintegy kétszáz tanácsi aktíva fáradozik azon, hogy — a lakos­ság érdekeit képviselve — tár­sadalmi munkában gyakoroljon felügyeletet a kereskedelem, a szolgáltatás mindennapi tevé­kenysége fölött. A Szakszerveze­tek Megyei Tanácsa legutóbbi elnökségi ülésén megvitatták és igen hasznosnak találták, kedve­zően értékelték a társadalmi el­lenőrök munkáját. Mint várható, a gazdasági reform bevezetése, a vállalati érdekeltség előtérbe kerülése, a közeljövőben az ed­diginél, is fontosabb feladatok elé állítja a vásárlók érdekeinek társadalmi őreit. A súlycsonkí­tás, a minőségrontás, esetleges árdrágítás és a fogyasztók bár­milyen megkárosítása ellen eredményesen fellépő ellenőrök nemcsak a lakosság körében vív­tak ki tekintélyt, de a becsületes kereskedelmi, vendéglátóipari dolgozók is mindinkább segít­ségnek érzik munkájukat A pincében civilekkel talál­koztak. — Harmincketten vannak — jelentette Pavlov őrmester. — öregek is, gyerekek is. Van egy csöppség, talán kéthónapos. Na­gyon rossz állapotban... Van egy felcser, segít is, ha kell. — Itt laktak mind a házban? — Nem, csak ide szorultak. Egy öregasszonyt a kazánház­ban találtak. Vizet vitt onnan. Kevés a víz, itt egy tartályban van még néhány vödörre való. A többi lakót a pince elhatárolt rekeszeiben látogatták meg. Örültek az erősítésnek. Tudták, hogy ha a fasiszták betörnek ide, végük. Igaz, így is bizonytalan a lét. Víz már alig van, ennivaló is, csak kevés krumpli, kása. De a kásához is víz kellene. Akárhogyan lesz is, gmíg él­nek, segítenek a katonáknak, ha kell. Amit tudnak. Csak szól­jon a parancsnok elvtárs, mit tehetnek. Egy teljesen elkülönített rész­ben, ötven év körüli asszony hívta őket. Ketten éltek itt, az asszony, a lányával. Túlzott szí­vélyességgel tessékelték be őket és palacsintával kínálták. Nem fogadtak el semmit. Arra gon­doltak, hogy a csecsemő anyjá­nak kellene jobban táplálkoznia, hogy teje legyen, de nem szóltak. Ami pedig a harcot illeti, az első nap viszonylag csendes volt. Egy-egy lövés dörrent innen is, onnan is. Másnap hajnalban az­után... (Folytatjuk) Hasznos lenne — és az ellen­őrzés jó munkáját még inkább előmozdítaná — ha a legkivá­lóbb társadalmi ellenőrök az eddiginél fokozottabb erkölcsi megbecsülésben részesülnének, munkájuk értékeléseként egy- egy kitüntetést, jutalomüdülést kapnának. Hiszen a közösség számára fontos tevékenységüket anyagi ellenszolgáltatás nélkül végzik. Ha már az anyagiaknál tartunk, említsük meg, hogy régóta húzódó probléma az egy­szerű technikai felszerelés (üvegmérce, ellenőri kézikönyv stb.) hiánya. Akadályozza a munkát, hogy ilyen minimális költségekre nincs keret, és a SZOT állásfoglalása ellenére: a szakszervezeti bizottságok a tár­sadalmi ellenőrök vidéki kiszál­lásainak költségeit sem fedezik. Ennyire „szegény lenne az ek­lézsia”? Vagy ilyen kevésre be­csülik egyesek ezt a széles tö­megeket nagyon is közelről érin­tő érdekvédelmi munkát? Ügy gondoljuk, megtalálható a mód­ja, hogy a technikai feltételek biztosításával is több segítséget kapjanak a társadalmi ellenőrök. •—ajda— Javult a szolgáltatás A mezőkovácsházi járás né­hány községében az elmúlt évek­ben nagy gondot jelentett a rádi­ók és televíziók javítása. A járási tanács intézkedése nyomán jelen­tős változás történt ezen a téren, a GELKA például felvevőhelyet létesített Medgyesbodzáson és Al­máskamaráson. A nagybánhegye- siek ez irányú gondjait magánkis­ipari engedély kiadásával oldották meg. szes újításból az előzetes kalku­láció alapján több mint 1 mil­lió forint megtakarítás származik. Legjelentősebb Bartolák András és Varga Imre újítása, amelynek segítségével a műszárítók áttele- j pítése közben is biztosítani tud­ták a folyamatos munkát így/ mintegy 400 ezer forint megtaka­rítás volt elérhető. Néhány más újítás gazdasági eredménye is több tízezer forintra tehető. A vállalat gondos és gyors elbírá­lással,. megfelelő díjazással és a pénz időben történő kifizetésével iégyekszik az újítási kedvet nö­velni. Vetőgép huzavona Felesleges volna statisztikai adatokkal kimutatni, hogy az elmúlt évtizedekben hányféle növénnyel, agrotechnikai mód­szerrel kísérleteztünk. Adottsá­gaink sok mindenre lehetőséget adtak, s ezért kiérdemeltük a „Kísérletező megye” címet. A sok között kísérleteztünk mi a keresztsoros búzavetéssel is. Ehhez hozzávetőlegesen mintegy 260 SZU—24 soros ve­tőgépet vásároltak közös és ál­lami gazdaságaink. Ne firtas­suk, hogy miként haladta túl a fejlődés a keresztsoros vetés módszerét. A lényeg az, hogy új búzafajták kerültek köztermesz­tésre, amelyek hagyobb adagú vetőmagot igényeltek, mint amennyit az SZU gyártmányú gépok adagolási kapacitása el­bírt. Mondani sem kell, hogy a keresztsoros vetésre megvásá­rolt gépek „talonba” kerültek. Űgyannyira, hogy egyiknek-má- siknak csak a csupasz váza ma­radt meg az évek múltával. A talajok nagy része konok, kö­tött maradt továbbra is me­gyénkben. A gazdaságok szak­emberei minden tavaszi és őszi vetés előtt sürgették az ezekben a kemény talajokban is bizton­ságosan vető tárcsás gépeket. Ne firtassuk miért, tény, hogy csak a Sarkadi Gépjavító Állo­más vezetői hallották meg a sürgető kérést, s az országban egyedül ők ismerték fel, hogy az SZU 24 soros vetőgépet át le­het alakítani 30 soros vetőgép­pé. A sarkadkeresztúri Kossuth Tsz az őszi vetés megkezdéséig 4 ilyen, eddig kihasználatlanul hánykolódó gépet alakíttatott át Sarkadon. A 4 gép tábláról táb­lára járva, eddig 1800 holdon helyezte földbe a magot, a gépek egyenkénti napi teljesítése meg­haladja a 20 holdat. A szövetke­zet vezetői, Cs. Nagy Sándor el­nök és Madai Miklós főagronó- mus minden túlzás nélkül/1 jelen­tették ki, hogy az SZU gépek át­alakításával megoldódott a kö­tött talajok biztonságos, jó mi­nőségű vetése. Tárcsás rendsze­rük lehetővé teszi azt, hogy a Termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, figyelem! A KÖRÖSLADÁNYI GÉPJAVÍTÓ ÁLLOMÁS Zefor 25—K traktorok főjavítását és fődarabok javítását azonnali cserével vállalja Termelőszövetkezetek részére 50 %-os kedvezménnyel. CÍM: Körösladányi Gépjavító Állomás. Telefon: 13. 650 nehezen elmunkálható, rögös talajokba is a kívánt mélységre kerüljön a mag. Az effeletti örömújjongás bosszúsággá változik annak hal­latára, hogy bár a jól bevált át­alakításért elismerő oklevelet kapott az idei Országos Mező­gazdasági Kiállításon a Sarkadi Gépjavító Állomás, s hogy a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya körlevél­ben hívta fel az SZU-gépek át­alakításának lehetőségéré a szö­vetkezeti gazdaságok vezetőinek a figyelmét. Ennek ellenére a Sarkadi Gépjavító Állomásra eddig mindössze 23 gépet vittek átalakítási igénnyel a megyében levő mintegy 260-ból. Nos, ez az, ami ürömmé vál­toztatja az örömet. Természete­sen nemcsak ez, hanem az a tu­dat is, hogy a termelőszövetke­zetek többsége lassan, kínlódva halad az őszi vetéssel az agyon­száradt, rögös talajokon, miköz­ben kihasználatlanul hevernek az átalakítható, s utána teljes biztonsággal üzemeltethető vető­gépek. A Sarkadi Gépjavító Ál­lomás szakemberei ugyanis az eddig átalakított vetőgépeknek eltüntették az összes gyengéit, hibaforrásait. Megerősítették a vonószerkezetét, csoroszlyarend- szerét, s megduplázták vetőmag­adagoló kapacitásukat. Nem pa­naszkodnak munkahiányra. Többek között az ország külön­böző tájáról szállítják hozzájuk a javításra váró lakókocsikat, az öntözőmotorokat, s 11 terme­lőszövetkezettel van jelenleg is és jövő évre szólóan is teljes gépjavítási szolgáltatási szerző­désük. Ezek mellett szeretnék átalakítani a megyében kihasz­nálatlanul heverő SZU gyárt­mányú vetőgépeket, s nem any- nyira a saját, mint inkább a termelőszövetkezetek érdeké­ben. Egyelőre azonban baj van a saját érdek felismerésével. Ezt az mondatja velünk, hogy az eddig átalakításra elvitt 23 gép közül 4 a sarkadkeresztúri Egyetértés Tsz-é, 2 Miskolc kör­nyéki termelőszövetkezeté volt. Egyszóval, túlságosan kevés a mái; átalakított gépek száma aj megyében levő 260-hoz képest. Lehetséges, hogy néhány ki­használatlanul heverő SZU-gép- pel rendelkező termelőszövetke­zet megkésve tudja befejezni az őszi vetést. Ehhez már elkéstek az átalakítással, azonban néhány hónap múlva jelentkezik a tava­szi vetés gondja. Ugyanis akkor is kötöttek maradnak a talajok. Ezek után akár mondanunk sem kell: érdemes lesz mielőbb átalakíttatni Sarkadon a vető­gépeket. K. 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom