Békés Megyei Népújság, 1967. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-19 / 247. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! 7 " MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG' ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA NÉPÚJSÁG 1967. OKTOBER 19., CSÜTÖRTÖK Ara 60 fillér XXII. ÉVFOLYAM, 347. SZÁM A dolgozó nőről Jellemző és igen elgondolkoz­tató a következő történet: Az egyik tizem páirttaggyűlésén, ahol a kongresszus útmutatása nyomán a gyárban dolgozó nők helyzetét, s a teendőket vitat­ták meg, felállt a kettes üzem­rész főművezetője. Dicséretnek szánt gyengéd szavakkal ecse­telte, mi mindenre képesek az üzemrészükben, dolgozó nők, így a többi között arra is, (hogy — érdemes szó szerint idézni — í)zúgalódás nélkül végzik 6,50-es órabérért azt, amit férfiak csak kilencért, vagy még annál is többért vállalnának el.” A felszó­laláson nem akadt fenn senkid sőt, szaporán bólogattak, lám milyen derék nődolgozóik van­nak. Az ott ülők mi nden bi­zonnyal helyeslői a női egyen­jogúságnak, az egyenlő mun­káért egyenlő bért élvének, És eszükbe sem jut gondolkozni azon, hogy ezeket az elveket az orruk előtt csúfolják meg, ép­pen az említett esettel. Hazánk munkaképes korú la­kosságából 2 940 OOO a nő. Eb­ből mintegy háromszázezer ta­nulót kell leszámítani, s a prob­léma jelentőségét igazólandó, az aktív kereső nők száma: 1 840 OOO! A dolgozó nő döntő tényező a népgazdaság minden területén, egyes iparágak egésze áll vagy bukik a női munka­erőn. A munkavállalásban te­hát nem szenved csorbát a nőd egyenjogúság, a munkavégzés körülményeit, a munka anyagi és erkölcsi megbecsülését ille­tően- azonban illúziók helyett ideje szembenézni a valósággal. Egy úgynevezett reprezanta- tív, tíz nagyüzemre kiterjedő vizsgálat megállapítása szerint az azonos munkakörben dolgo­zó férfiak és nők kereseti ará­nya a vizsgált helyeken 20—50 százalékos eltérésit mutat, s mindössze az esetek 27 százalé­kában nem volt semmiféle kü­lönbözőség! Érdemes továbbra is segítségül hívni a beszédes számadatokat. Az állami ipar­ban mintegy ötszázezer nőt fog­lalkoztatnak, az összipari lét­szám 37,3 százalékát. A mezőr gazdaságban, a termelőszövet­kezetekben és állami gazdasá­gokban 460 ezer nő dolgozik, s mintegy 100 ezer kisegítő csa­ládtagként. Ez a mezőgazdasági foglalkozású lakosság több mint fele! Az állami iparban dolgo­zó munkások 35,4 százaléka nő — mintegy 360 ezer fő —, de csak mintegy 70 ezer közülük a szakmunkások száma, az összes szakmunkások mindössze 16,6 százaléka. A képzetlen nő5 munkaerő dominál tehát, s ez egyben meghatározója is a kereseti le­hetőségeknek. Szükségszerű, hogy ennek így kell lennie? Igen jellemző példa, hogy az élelmiszeriparban — amire mindenki hagyományosan azt mondja, „női” iparág — 68 000 nő dolgozik, a munkáslétszám 45,7 százaléka, ugyanakkor a szakmunkások között 11,9 szá­zalék a nő. A textiliparban fog­lalkoztatott mintegy százezer nő az ÖGSzlétszám 67,7 százalékát jelenti, magas a nők arányszá­ma a híradástechnikai és vá- kuumtedhinikad iparban, az épí- tőanyagiparban s még a kohá­szatban is tízezer női munkás dolgozóik! S mindenütt arányta­lanul alacsony a szakmunkás­nak aránya. A további számszerű részle­tezéstől — például a műszaki vezető munkakörben, egyéb irányító beosztásban foglalkoz­tatott nőktől — úgy hiszem, eltekinthetünk. Az elmondottak is igazolják, milyen bonyolult, összetett kérdés a dolgozó nők problémája, s hogy a visszássá­gokért, a foglalkoztatási szerke­zet bizonyos torzulásaiért igaz­ságtalan lenne kizárólag a gyá­rak, intézmények vezetőit el­marasztalni. Sokkal inkább ar­ról van szó, hogy nem volt meg mindenkor és mindenütt a szükséges összhang a politikai elvek, kívánalmak, s a gazdasá­gi valóság között. A csak nap­jainkban változó, eddig rendkí­vül kötött létszám — és bér- gazdálkodás például fontos té­nyező volt abban, hogy sok he­lyen húzódoztak a női munka­erőtől, ületve nem honorálták tevékenységét megfelelően, az egyenlő munkáért egyenlő bért elve alapján. A pártkongresszus határoza­tában foglalt ajánlás nyomán a kormány elfogadta a gyermek­gondozási segély bevezetésére vonatkozó előterjesztést; a tex­tiliparban fizetendő éjszakai pótlék ugyancsak elsősorban a nőket érinti; a termelőszövet­kezetekben dolgozó anyák hely­zetének további javítására terv­be vett intézkedések mind- mind alkotóelemei egy ölyan folyamatnak, amelynek lényege a fokozott anyagi, erkölcsi megbecsülés. A népgazdaság irányítási rendszerének reform­ja — érthetően — nem marad hatás nélkül a foglalkoztatott­ságra sem. Az általános irány­elvek helyessége ellenére pél­dául a nők munkába állításá­nál, tevékenységük anyagi, er­kölcsi megbecsülésénél helyben, egy-egy gyárnál, más intéz­ménynél jelentkezhetnek ked­vezőtlen, visszás törekvések. Itt jutnak döntő szerephez a tár­sadalmi szervezetek, az ellen­őrzés, számonkérés jogával fel­ruházott pártszervezet és szak- szervezet, hogy a párt általános politikájának megfelelően, biz­tosítsák a dolgozó nők, az anyák jogait, ne engedjék, hogy azokon csorba essék. A pártkongresszus nyomán egész közéletünkben fokozódott az érdeklődés, a való helyzet hű számbavétele iránti igény a dolgozó nők gondjait, s a teen­dőket illetően. Az illúziókkal való leszámolás egyet jelent a cselekvések realitásával, a hat­hatós intézkedésekkel, könnyí­tésekkel, a megbecsülés fokozó­dásával, azzal, hogy a dolgozó nő nemcsak politikai, hanem gazdasági értelemben is mind­inkább elnyerje megérdemelt egyenjogúságát. Mészáros Ottó A Venus—4 simán leszállt a Venusra Moszkva A Venus—4 szovjet automatikus űrállomás szerdán hajnalban, a világon elsőként simán le­szállt a Venus bolygó felületére és adatokat szol­gáltatott a bolygó légköréről. A Venus—4 a második kozmikus sebességgel jutott be a Venus bolygó légkörébe szerdán, moszkvai idő szerint reggel hét óra 34 perckor az űrállomásról levált egy tudományos labora­tórium. amely aerodinamikai lefékeződés és ej­tőernyőrendszer működésbe lépése eredménye­képpen ereszkedett le a Venus felszínére. Az űrállomás műszereinek mérési adatai sze­rint a légkör hőmérséklete 40 fok Celsius és ?80 fok Celsius között, a légköri nyomás 1—15 at­moszféra között ingadozott. A mérések azt mu­tatták, hogy a légkör majdnem teljesen széndi­oxidból áll, oxigén- és vízgőztartalma körülbelül másfél százalék, nitrogénnek észrevehető nyo­mai nem voltak tapasztalhatók. A műszerek 25 kilométeres pályaszakaszon végeztek állandó méréseket és másfél órán át to­vábbították a Földre a Venus légkörének ada­tait. Az adatok feldolgozása folyik és közzétételük­re sor kerül majd. (MTI) Arab államtUkároIíat lát ma vendégül megyénk Ma délelőtt megyénkbe látogat­nak az Egyesült Arab Köztársa­ság földművelésügyi miniszté­riumának államtitkárai a megyei pártbizottság és a megyei szövet­kezetek szövetségének vendége­ként Az EAK földművelésügyi államtitkárai Molnár Károlynak, a SZÖVOSZ elnökhelyettesének, Zalai Györgynek, a megyei párt- bizottság titkárának és Boros Gergelynek, a megyei szövetkeze­tek szövetsége elnökének kísére­tében ellátogatnak megyénk több mezőgazdasági és fogyasztási szö­vetkezetébe, valamint a Békés­csabai Konzervgyárba. Tiltakozó gyűlések megyeszerte Ä Nemzetközi Vietnami Szoli­daritási Hét alkalmából megyénk mintegy 80 ezer szervezett dolgo­zója október 21-ón, szombaton a gyárakban, az üzemekben, az in­tézményekben és az állami gazda­ságokban csoport értekezleteken és röpgyűléseken ítéli öl az ameri­kai imperialisták észak-vietnami agresszióját, s szolidaritásukról biztosítják a vietnami népet. Til­takozó leveleket küldenek az Egyesült Államok budapesti nagykövetségére s további támo­gatásukról levélben értesítik a 1 VDK budapesti nagykövetségét és | a DNFF állandó képviseletét. U] módszerek a szakszervezeti muakában A szakszervezeti munka közép- j pontjában az utóbbi időszakban az új gazdasági mechanizmus be­vezetésének előkészületei állnak — tájékoztatták a SZOT-ban az [ MTI munkatársát. A szakszerve- j zeti élet különböző fórumain elemzik a gazdaságirányítás re­formjával összefüggő intézkedé­sek hatását a mozgalom tevékeny­ségére. Újszerű feladatot jelent például, hogy a tervezőmunka az eddiginél lényegesen szélesebb vélemény­cserére alapul majd. A harmadik ötéves tervben az ipari, mezőgaz­dasági, lakásépítési tervek meg-, valósítására előirányzott beruhá­zási összeg mintegy 250—260 mil­liárd forint, a tervezési szabály­zat előírja, hogy az ötéves terv egyes szakaszaiban az általános elgondolást és a helyi fejlesztési javaslatokat a tervező szerveknek meg kell vitatniuk a Szakszerve­zetek Országos Tanácsával. A ter­vezés megváltozott rendszerében például az építők szakszervezeté­nek fontos feladata lesz, hogy az ágazati, távlati és középtávú ter­vek előkészítésében közreműköd­jék. A szakszervezetek természe­tesen mindig a dolgozók érdekeit szem előtt tartva, vizsgálják majd I a tervek összefüggéseit. A vasas szakmában a szakszer­vezeti szervek biztosítani akarják, hogy a tervfeladatok ne kizárólag a vállalati szakemberek és a terv­osztályok számításain alapulja­nak, hanem már a tervezési mun­ka első fázisában ki fogják kérni a dolgozók véleményét az előzetes elképzelésekről. A vasutasoknál elkészült az együttműködési meg­állapodás a minisztérium és a szakszervezet között és a továb­biakban kidolgozzák a középszer­vek és az igazgatóságok, szolgá­lati vezetőségek és a szakszerve­zeti bizottságok együttműködési rendszerét. A vegyiparban továbbfejlesztik a munkásvédelmi őrség-mozgal­mat, s a munkásvédelmi heteket és hónapokat is felhasználják ar­ra, hogy a dolgozók minél na­gyobb számban vegyenek részt az életük és testi épségük védelmét szolgáló rendszabályok, rendelke­zések megtartásában, a veszély- források feltárásában. Nagy fi­gyelmet szentelnek a szociális jellegű kérdéseknek is. Az új be­ruházásokat és felújításokat a szakszervezet részéről például csak akkor fogják engedélyezni, ha azok a szociális ellátás követel­ményeinek is megfelelnek. (MTI) ■ ^WWWWWIM Munkában a csőtörőgépek Aszály és jégkár érte a Biharugrai Halgazdaság zsadányi üzemegységének kukoricavetését. En­nek ellenére jó termést takarítanak be cső törőgépekkel és adapteres kombájnokkal az üzem­egység dolgozói. Fotó: Demény

Next

/
Oldalképek
Tartalom