Békés Megyei Népújság, 1967. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-19 / 247. szám
W67. október 19. 2 Csütörtök ~rifePKÖ*TARSAS4G gNJ;,y»: a határ 30 Km hossiu.«:::::*:;:::--:-^ . Safoiicsiaii-.je : : ........HTj _ J jW «■■mii i vJ »lo Shui ling^MsSheuna Shm oTó;''^:. Narüou KOWLOON, VICTORIA «CHUNG WAN), Cheung Lamm a (H3ZIANGKANG) BRIT KORONAGYARMAT LRR A Bizottság jött létre a dél-vietnami és az amerikai nép összefogásának szervezésére Hanoi A szabadságharcosok rádiójának híradása szerint Dél-Vietnam felszabadított területem létrehozták „A dél-vietnami és az amerikai nép összefogásának bizottságát”. Elnöke Ho Thu ismert politikus (eredetileg gyógyszervegyész), alelnöke pedig Nguyen Thi Binh asszony, egyetemi tanár. Tagjai között találunk nyelvészeket, történészeket, katonákat, munkásokat. A bizottság arra a feladatra vállalkozik, hogy kapcsolatba lép minden olyan amerikai társadalmi szervezettel és személyiséggel, aki küzd a haladásért, a vietnami békéért és közelebbről meg akarja ismerni Dél-Vietnam népének célkitűzéseit A bizottság segítséget fog nyújtani a Dél-Vietnamban tartózkodó amerikaiaknak, hogy tájékozódjanak a tényleges helyzetről, többen megismerjék az ország népét, s aki kívánja, annak támogatják a hazatérését, illetve más országba való távozását. A bizottság állandó képviseletet létesít Prágában, Algírban és Hanoiban. (MTI) Háborúellenes hét az USA-ban A Sztálingrádi csata Nem, dehogy mernék ebben a néhány sorban a sztálingrádi csata történetét és jelentőségéi méltató történelemkönyvek sokaságával versenyre kelni. Szebben, felejthetetlenebbül sem írja azt le soha senki a szemtanú Szimonovnál. És az olvasót sem szándékozom megsérteni azzal, hogy feltételezném: nem ismeri a sztálingrádi csata történetét. vagy jelentőségét. Annak, hogy mégis a sztálingrádi győzelemre való megemlékezés céljával kezembe vettem a tollat, három oka van. Az egyik az, hogy kerek — negyedszázados — évfordulója van most a győztes harcnak. A másik az, hogy nem a történészek megfogalmazását, hanem a szemtanúk, a résztvevők élményeit közvetíthetem és mert kaptam néhány olyan fényképet a sztálingrádi harcról, amelyek nálunk eddig ismeretlenek voltak. A volgográdi múzeum termeit háromszor jártam végig. Legtöbbet mindig abban a teremben időztem, ahol a nagy csata tárgyi emlékeit őrzik. Mesélt a harcokról a városi főmérnök is, Gimmer elvtárs, a szerkesztőség titkára, aki több könyvet írt már erről, korábban beszéltem Pavlov elvtárssal, a róla elnevezett ház „gazdájával”, Afanaszjev elvtárssal, aki ugyancsak végig- küzdötte a nagy csatát és hőse lett annak és hallottam erről beszélni. A. I. Ragyimcev vezérőrnagyot, aki a 13. gárdahadosztály parancsnoka volt. A sztálingrádi csata kezdetét 1942 július második felétől számítják, de akkor még nem érték el a németek — pontosabban a B-hadseregcsoport — a várost. A területi pártbizottság vezetői mondták el, hogy felhívásukra akkor naponta 100 000 ember építette a védővonalakat. A németek ide irányították a 6. hadsereget Paulusz vezérezredes parancsnoksága alatt, aztán később egy olasz, egy román, egy magyar és még később két német hadtestet, összesen vagy ötven hadosztályt. Az első támadásaik itt is sikeresek voltak. Elfoglalták Rosz- tovot, Sztálingrádtól északra elérték a Volgát. A szovjetek hadereje ebben a térségben a németekének egyötödét sem tette ki. Akik átélték, még most is borzongással emlékeznek augusztus 23-ra. Több száz repülőgép, órákon át, szakadatlanul bombázta a várost. Városrészek tűntek el, égtek hamuvá. A lakosság fele hajlék nélkül maradt, de az üzemekben dolgoztak. A traktorgyárban akkor már tankokat gyártottak, javítottak traktorok helyett. Amíg lehetett. Aztán fegyvert fogtak ők is. A traktorgyárban beszélték el, hogy amikor kevés volt a katona, akkor azok, akik egy-egy tankot elkészítettek, kijavítottak, felültek rá és harcoltak is azzal. Szeptember közepétől már a A kaliforniai Oaklandban több mint ötezer egyetemi hallgató nagyszabású tüntetésen tiltakozott a vietnami agresszió és a háborús katonai szolgálat ellen. A tüntetők, köztük Joan Baez híres népdalénekesnő, aki megtagadta az adófizetést a háborús költségvetés elleni tiltakozásul, a városi katonai parancsnokság elé vonultak, s háromszázan elégették so- rozási igazolványukat. A rendőrség brutálisan rátört a fiatalokra és közülük 125 tüntetőt letartóztatott« Oakland csupán az egyik a harminc észak-amerikai nagyváros közül, amelyekben nagyszabású háborúellenes tüntetésekre kerül sor ezekben a napokban — a Vietnammal való szolidaritás nemzetközi hetén. Bostonban kétszázötven fiatal égette el katonai sorozási igazolványát, s ezrek tagadták meg a behívóparancsok teljesítését: nem hajlandók Vietnamba menni harcolni! (Rádiótelefotó — MTI Külföldi Képszolgálat) ézovjetellenes kampány az Egyesült Államokban Moszkva Miniéi jobban közeledik a szovjet állam ötvenéves jubileuma, annál erősebb a szovjetellenes zenebona az amerikai sajtóban — írja a Pravdában Vászin. Az ünnep előkészületeihez a Szovjetunióban élő népek életét rágalmazó hazugságokkal, rosszindulatú koholmányoktól hemzsegő „tanulmányokkal” igyekeznek „hozzájárulni”. A cikkíró az ilyen rosszindulatú förmedvények iskolapéldájaként mutat rá Salisburynak, a New York Times helyettes főszerkesztőjének a lapban megjelent cikksorozataira. — Tavasszal Salisbury úr látogatást tett a Szovjetunióban — írja Vászin — és tárgyilagos újságíróként mutatkozott be. Most ledobta a jóindulat álarcát és nagy buzgalommal kapcsolódott be a szovjetellenes propagandahadjá- ratba. Joggal kérdezhetjük, vajon szükség volt-e arra, hogy a Szovjetunióba utazzon, ha ilyen hamisítványokat akart megjelentetni. — A szennyes szovjetellenes kampányban részt vesz az U. S. News and World Report és a Lock című folyóirat, továbbá más kiadványok „szovjet szakértőinek’* a falkája is. Kár a fáradságért, uraim! — írja Vászin a Pravdában. (MTI) rint 156 ezer ember alszik rendszeresen a bérházak mellékhelyiségeiben, 70 ezer a folyosóin, a léposőházban vagy a kapualjakban, 81 ezer a padlásokon és majdnem 20 ezer a kamrákban. A város a legutóbbi időkig nagy vízhiánnyal küzdött. Néhány éve még a városi vízhálózat csak a reggeli és esti órákban szálh'tott vizet. Hat évvel ezelőtt Kína felajánlotta, hogy a határhoz legközelebb eső víztárolóból ellátja Hongkongot. Most könnyen előfordulhat, hogy a vízszolgáltatást Kína beszünteti. A vasárnap bejelentett angol döntés, hogy lezárják a Kína és Hongkong között húzódó határt, ismét e távol-keleti brit korona- gyarmatra irányította a közvélemény figyelmét. A múlt héten kiújult brit—kínai ellentétek úgy látszik, tartósnak bizonyulnak. Nagy-Britannia több mint száz évvel ezelőtt, 1841-ben, az első ópiumháború idején vetette meg itt a lábát. Ekkor ragadta el Kínától a kis szigetet, amely az akkori uralkodónőről a Viktória nevet kapta. 1868-ban aztán elfoglalták a szigettel szemben fekvő szigetfokot, majd 1898-ban kényszerítették Kínát, hogy 99 évre adja bérbe Nagy-Britanni- ának a félsziget további területeit is. Hongkong jelentőségét a sziget és a félsziget között két és fél kilométeres tengerszarosnak köszönheti. Ez a tengerszoros szerencsés fekvésénél fogva védett a távol-keleti tengeren gyakran végigsöprő tájfunoktól és olyan mély, hogy a legnagyobb hajók is közlekedhetnek rajta. Távol- Kelet legjobb mély vizű révjeez. Hongkong évi külkereskedelmi forgalma 3 milliárd dollár körül mozog. A koronagyarmatra behozott összes áruk 25 százaléka Kínából származik, a második helyen Japán áll. Nagy-Britan- nia, mint a gyarmat birtokosa 12 százalékkal a harmadik helyet tartja, azonban a forgalom egészét és annak hasznát tekintve bizonyára nincs oka panaszra. Hongkong egyébként a világ legsűrűbben lakott területe. 1031 négyzetkilométernyi területén 3,8 millió ember él. A népsűrűség négyzetkilométerenként 3690 fő. (Összehasonlításul:hazánk népsűrűsége valamivel 100 fölött van.) A legutóbb végzett felmérés szeA Mezőberényi Műszaki és Villamossági Ktsz rövid határidőre vállalja elektromotorok úfratekercselését 30 kW teljesítményig. Motorkerékpár részlegünk téli felújításra 125-ös és 250 cm’-es motorokat szintén rövid határidőre vállal. Telefon: Mezőberény 20 és 35. 648
