Békés Megyei Népújság, 1967. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-01 / 232. szám

J9®7. október 1, 2 Vasárnap Átadtok Jemenben a szovjet segítséggel épített kórházat és poliklinlkát Szanaa Szanaa-ban ünnepélyes keretek között átadták a jemeni kormány­nak azt a kórházat és poliklini- kát, amelyet a Szovjetunió segít­ségével építettek fel és rendeztek be. Az átadás alkalmával rendezett ünnepi gyűlésen Szalaü jemeni elnök is beszédet mondott. Kije­lentette: nehéz lenne túlbecsülni azt a hatalmas segítséget, amelyet a szovjet szakemberék, a nagy­számú létesítmény felépítésével és berendezésével Jemennek nyúj­tottak. Legnagyobb érdemük, hogy segítenek kiképezni az or­szágnak saját nemzeti kádereit, akik az elkövetkező négy-öt esz­tendő folyamán más országok színvonaláig emelik fel Jement — hangsúlyozta az elnök. (MTI) Äs Egyesül Államok nőm változtál vietnami politikáján Johnson beszéde Kis Csaba, az MTI washing­toni tudósítój i írja: Johnson elnök a hidegháború legsötétebb korszakának szótárá­ból vett frázisokkal vette védel­mébe pénteken a vietnami há­borút a mindinkább szélesedő belső és nemzetközi bírálattal szemben. Johnson kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem változtat vietnami politikáján és „folytatni fogja előretörését”. Azt mondotta, hogy Vietnamban az Egyesült Államok „a kom­munista terjeszkedés legagresz- szívebb formájával áll szemben” s „a béke igaz védelmezői azok az amerikai katonák, akik je­lenleg a demilitarizált övezet mentén állnak őrt Vietnamban, s magukra vállalják az ellenség legsúlyosabb csapásait”. Mint ismeretes, az elmúlt na­pokban megsokasodtak az éles „hangú bírálatok az Egyesült Ál­lamok vietnami agressziójával szemben, s csupán ezen a héten az ENSZ közgyűlésének szószé­kéről olyan államférfiak szólí­tották fel Washingtont a háború befejezésére, s különösen a Vi­etnami Demokratikus Köztársa­ság elleni légitámadások meg­szüntetésére, mint a dán mi­niszterelnök, a kanadai, a fran­cia és a svéd külügyminiszter. Velük szemben az amerikai el­nök, a dél-koreai elnök, vagy a thaiföldi külügyminiszter véle­ményét sorakoztatta fel a há­ború igazolására, felelevenítve a sokszor hallott Domino-elméi etet és más amerikai teóriákat. John­son ismét arra hivatkozott, hogy két hivatali elődje, Eisenhower és Kennedy is hasonló nézete­ket vallott, s kijelentette, a vi­etnami háború — az elnök sza­vaival — „az agresszív külső hatalom uralma elleni küzdelem” — egyben" „az Egyesült Államok nemzeti érdeke”. Megszaporodott belső bírálóival, különösen a ■törvényhozás népes békepárti frakciójával szemben ■ viszont az elnök 'azzal érvelt, hogy annak idején maga a szenátus és a képviselőiház hatalmazta fel a katonai akcióra. Johnson beszédében azt mon­dotta, hogy a vietnami háború folytatásával az Egyesült Álla­mok „nagyban csökkenti egy nagyobb”, minden . bizonnyal nukleáris háború veszélyét, s „nem teheti kockára Amerika biztonságát és fennmaradásáf’ azzal, hogy kivonja Délkelet- Ázsiából az Egyesült Államok erőit. Az elnök szavai szerint a háborúban „állandó és való­sággal drámai sikerek” születnek és „Dél-Vietnam belső helyzete megszilárdulóban van”. Johnson ismét elutasította a bombázások megszüntetésére irá­nyuló javaslatokat s felújította az amerikai követeléseket az előzetes garanciákra vonatkozó­an. Az elnök gyakorlatilag azzal vádolta meg politikai ellenfeleit, a békét követelő amerikaiakat, hogy „félrevezetik Hanoit” az amerikai nép magatartásáról, s ezért tulajdonképpen ők felelő­sek a háború folytatásáért Kijelentve, hogy az Egyesült Államok kész a háború folytatá­sára, az elnök azt követelte, hogy „ne vezessék félre az el­lenséget: a vita és a különvéle­mény nem fog visszavonulást eredményezni, a tiltakozás követ­kezménye nem lesz megadás”. Ugyanakkor kijelentette, hogy a kormányzat „mindent megad, amire a hős katonáknak szüksé­gük van feladatuk teljesítéséhez és ezt a feladatot teljesítem is fogják”. Az elnök egyébként a texasi San Antoniót választotta Viet­nammal foglalkozó beszédének színhelyéül. Beszéde az úgyne­vezett országos törvényhozási ta­nács — egy főként helyi politiku­sokból álló testület — értekezletén hangzott el. Politikai megfigyelők arra a következtetésre jutnak, hogy Johnson harcias hangú beszédét egyrészt a növekvő ellenállás leszerelésére, másrészt a rend­kívül befolyásos háborús párti politikusok, üzletemberek és ka­tonai vezetők megnyugtatására szánta. * Washingtonban kongresszusi körökben csalódottan vették tu­domásul, hogy Johnson legutób­bi beszéde egyetlen új javaslatot sem tartalmaz a vietnami kér­dést illetően. „Az elnök semmi újat nem mondott” — jegyezte meg Hat­field szenátor és hasonlóan nyi­latkoztak Mondt és Morton sze­nátorok is. A republikánus Find­ley, a képviselőház tagja, miután megállapította, hogy Johnson láthatólag a régi politika rabja, kijelentette: a maga részéről ra­gaszkodik ahhoz, hogy az 56 képviselő által aláírt határozati tervezetet megvitassák. Mint ismeretes, e tervezet felszólítja a kongresszust, vizsgálja felül az Egyesült Államok jelenlegi külpolitikáját. KubHllenes szervezkedések Amerikában New York Az AÁSZ külügyminisztereinek a közelmúltban Washingtonban tartott értekezlete és annak ha­tározatai buzdítólag hatottak bi­zonyos reakciós körökre, amelyek most fokozzák tevékenységüket Kuba ellen. A szigetországból el­űzött ellenforradalmárok külön­leges „bizottságot” szerveztek, amelynek feladata az Egyesült Államok közvéleményének és mindenekelőtt az amerikai kong­resszusnak a megdolgozása. Végei ért a LEMP XB plénuma Befejezte munkáját a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi j Bizottságának IX. plénuma. A tanácskozás — amelynek részve- j vői megvitatták a mezőgazdaság fejlesztésének kérdéseit — hatá­rozatot fogadott el. A központi bizottsági határozat kijelöli a me­zőgazdaság további fejlesztésével kapcsolatos feladatokat. (MTI) H pápa a vietnami válság békés rendezését sürgeti New York Az ENSZ székházában közzé­tették VI. Pál pápának U Thant ENSZ-főtitkárhoz intézett levelét. A pápa üzenetében kifejezi remé- ményét, hogy az ENSZ közgyűlé­sének XXII. ülésszakán sikerül „békés és tisztességes” megoldást találni a vietnami konfliktus ren­dezésére. Majd teljes támogatásá­ról biztosítja a főtitkárnak a vi­etnami háború békés rendezését célzó erőfeszítéseit. VI. Pál pápa levelében hang­súlyozza: a vietnami háború mér­hetetlen szenvedéseket okoz a vi­etnami népnek és nyugtalanság­gal tölti el a világ népeit. Felszó­lítja a háborúban érdekelt feleket, hogy kezdjenek tanácskozásokat a konfliktus megszüntetéséről. (MTI) Nem egyesül Oajan és Eskol pártja London Megszakadt az Izraelben mű­ködő három, úgynevezett „Mun­káspárt” egyesüléséről folytatott megbeszélés-sorozat — jelenti a Reuter tel aviv-i tudósítója. Az Izraeli Dolgozók frakciója elne­vezésű párt (RÁFI) központi bi­zottsága ugyanis bejelentette, hogy nem ért egyet a jövendő egységes párt vezetőségének és parlamenti képviselőjelöltjeinek választási módjával és határide­jével. (MTI) Üdvözlő táviratok a kínai nemzeti ünnep alkalmából A Kínai Népköztársaság kikiál­tásának 18. évfordulója alkalmá­ból a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsa táviratban üdvö­zölte a Kínai Népköztársaság Ál­lamtanácsát. • Az évforduló alkalmából Pé­ter János külügyminiszter táv­iratot küldött Csen Ji kínai kül­ügyminiszternek. A Magyar— Kínai Baráti Társaság elnöksége és dr. Jávor Ervin, a Magyar— Kínai Műszaki Tudományos Együttműködési Bizottság ma­gyar elnöke szintén táviratot küldött kínai partnerének. • Az évforduló alkalmából a Szakszervezetek Országos Taná­csa üdvözlő táviratot küldött a Kínai Szakszervezetek Országos Szövetségének. (MTI) Az ENSZ-kezgyűlés pénteki vitája Áz ENSZ közgyűlésének pénte­ki ülésén folytatódott az általános politikai helyzet vitája. A dél­utáni ülésen elsőként Martinez j Moreno, Salvador külügyminiszte­re szólalt fed. A miniszter beszédében meg­állapította, az atomsorompó­egyezmény aláírása döntő lépés lenne a leszerelés irányában. Leslie Lee, Sierra Leone képvi­selője felszólalásában rámutatott, az atomfegyverekkel rendelkező országoknak még nagyobb erőfe­szítéseket kell tenniük a nukle­áris fegyverek elterjedésének megakadályozására. Guevara Arze bolíviai külügy­miniszter nyugtalansággal szólott a fejlett ipari országok és gazda­sági tekintetben fejlett országok közötti különbségek növekedésé­ről. A külügyminiszter az izraeli csapatoknak a megszállt terüle­tekről való kivonását az Izraellel szemben fennálló „ellenséges ál lapotok” megszüntetésével kötöt­te egybe. A bolíviai küldött felszólalásá­val véget ért az ENSZ-közgyűlés péntek esti vitája. A közgyűlés legközelebb októ­ber 2-án, hétfőn ül össze. Befejeződött „Dnyeper" hadgyakorlat Moszkva Péntek este befejeződött a „Dnyeper” hadgyakorlat, amely­nek körzete Ukrajnára és Belo­russziára terjedt ki, s amelyen a szovjet hadseregnek valamennyi fegyverneme részt vett. A had­gyakorlat legnagyobb páncélos csatájában mindkét fél részéről több ezer harckocsi indult roham­ra. MI—4 és MI—6 típusú heli­kopterek, továbbá száz és száz korszerű szállítógép messze a fel­tételezett „ellenség” vonalai mö­gött tette le tömeges arányokban a légi gyalogos egységeket. A hadgyakorlat során kialakult feltételek nagyon hasonlítottak egy korszerű háború reális harci helyzeteihez. A gyakorlat folyamán adódó feladatokat, így például a Dnyeperen történt erőszakos át­kelést, a szovjet katonák és tisz­tek rekordidő alatt, rendkívül magas felkészültségről téve tanú- bizonyságot, mesterien oldották meg. A szovjet lapok nyomatékosan aláhúzzák, hogy a hadműveletek sikeres végrehajtásában rendkí­vüli nagy szerepe volt a hadsereg politikai munkatársainak, a had­seregben szolgáló kommunisták és komszomolisták példamutató magatartásának, r' Moszkvai katonai szakértők fel­hívták a figyelmet arra, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom évfordulójának előestéjén lezajlott „Dnyeper” hadgyakorlat újból megmutatta: a szovjet had­sereg varsói szerződésbeli fegy­vertársaival együtt képes meg­semmisíteni bármilyen agresszort, képes megvédelmezni a békét. (MTI) Magyar internacionalisták Szovjet-Oroszországban Magyar sajtó a polgárháborúbán Mikor Oroszországban kitört a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom, a hatalmas birodalom fo­golytáboraiban több mint két­millió hadifogoly sínylődött. A több száz fogolytábor „lakód” kö­zül minden 4. magyar volt. A legnépesebb „fogoly-nemzetiség” nagyon éber szemekkel figyelte az oroszországi változásokat —, hi­szen egy-két hónappal ezelőtt még Oroszországban is a magyar- országéihoz hasonló viszonyokat tapasztalt —, s „most” ezek alatt mozdult meg a föld. Lenin már egy évvel a háború előtt felhívta a figyelmet arra, hogy milyen nagy a hasonlóság a két ország között „a reakciós földbirtokosok mindenhatósága tekintetében, akik óriási kiterjedésű földbirto­kaikat átmentették a középkor­ból”. A muzsikok példája A hasonlóságot gyorsan észlel­ték a magyar hadifoglyok, és a cári önkényre ugyanúgy válaszol­tak, mint az orosz elnyomottak: marxista köröket, pártsejteket szerveztek — már jóval a forra­dalom előtt. Részt vettek a mun­kások sztrájkjaiban: emlékezetes marad a taganrogi sztrájk, s a szovjethatalom első hónapjaiban már magyarul is kiadták a béke­dekrétumot és a Kommunista Kiáltványt. A szervezkedések után ezrével, tízezrével álltak fegyverbe ismét a magyar hadi­foglyok, hogy megvédjék a szov­jethatalmat. Ezekről a szervezkedésekről tu­dósítanak a magyar internaciona­listák újságjai. A forradalom után, a polgárháború első éveiben tizenkét magyar nyelvű lap jelent meg Szovjet-Oroszországban. Ezek hívták fel a figyelmet a földfoglaló muzsik példájára. Az egyik újságcikk így ír a fogoly magyarokról: „Az orosz forradal­mat a mi véreink közül legtisz­tábban a magyar paraszt érti meg. ö föl tudja fogni egész mélységében és forradalmi nagy­ságában azt a lépést, amit az orosz paraszt tesz, amikor földet oszt. Az évszázadok óta tartó földért való véres küzdelemnek csendőrszúronyok alá szorított harcosa, a magyar oaraszt ökölbe szorított kézzel, kitágult, véres szemekkel nézi a földmérő muzsi­kokat és haza gondol, haza gon­dol... 1917 decemberében ismerkedett meg Leninnel Kun Béla. A ma­gvar forradalmár akkor már írt a, PraríióSan a Dm £9 a Der Vö1kerfri-dében. Rövidesen már magyar nyelvű lapba is ír­hatott, mert a Külügyi Népbiztos­ság támogatásával megjelent a Nemzetközi Szocialista, amely is­mertette a szovjet kormány béke- terveit is. A lapot ugyan a mo­narchia harcoló katonái számára adták ki, de olvasták a hadifog­lyok is, akik lelkesen fogadták a békedekrétum hírét. Az Izvesz­tyija így ír ezekről a napokról: ..A magyarok azzal, hogy szolidá­risnak nyilvánítják magukat a forradalmi Oroszország békeprog­ramjával, óriási szolgálatot tesz­nek az általános, demokratikus és igazságos béke megkötése ügyé­nek”. Decemberben írta a moszk­vai katonai körzet internaciona­lista szociáldemokrata hadifog­lyainak bizottsága: „Mély hálánk­ról biztosítjuk a Népbiztosok Ta­nácsát, amiért a demokratikus bé­kekötésre szólította fel a hadvi­selő feleket”. 1918-ban már megjelentek Oroszországban a legfontosabb magyar lapok. A Nemzetközi Szo­cialista mellett a volt omszki ha­difoglyok kiadták a „Forradalom” című újságot, amelyet Ligeti Ká­roly szerkesztett. Szamarában je­lent meg az Ébredés, a penzai kormányzóság székhelyén, Pen- zában Világszabadság, onnan sok ezer kilométernyire a Bajkál-tó partján, Irkutszkban ugyancsak Világszabadság, Tomszkban pedig — némi hazai nosztalgiával —. Népszava címmel adtak ki forra­dalmi lapot. „Térték, testvéreink .. 1918 telén támadást indítottak a németek: megindultak Petrog-

Next

/
Oldalképek
Tartalom