Békés Megyei Népújság, 1967. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-10 / 214. szám

r 1967. szeptember 10, 3 Vasárnap Tapasztalatcsere és rostkender-iombtalanité gép bemutatója Sarkadon Kevés a Ezt panaszolta az Erdőgazda­sági, Fűz-, Nád- és Kosáripari Vállalat békési kosárüzemének igazgatója, Nagy Mihály. Az idén huszonöt tanulót akartak szerződtetni, ám csak tizenné­gyet sikerült. Elgondolkoztató, hogy ebben a községben, ahol régi hagyomá­nya van a kosárfonás művésze­tének, a fiatalok nem élnek a kínálkozó lehetőséggel. Pedig immár olyat kínál az üzem, ami bizony nem megvetendő, ősztől ugyanis korszerű tanműhely áll a tanulók rendelkezésére. Az el­ső évesek is, a másodévesek is, külön-külön munkateremben sa­játíthatják el a szakmát. Az okok, amiért kevesen vá­lasztják életpályáinknak a ko­sárfonást, sokfélék lehetnek. Amint mondják, elsősorban a technika vonzza a fiatalokat. Mindenkiből azért mégsem lehet rádióműszerész, esztergályos, géplakatos vagy vízvezetéksze­relő. mert itt sem korlátlanok a lehetőségek. És mondjuk meg, a kosárfonás sem elveszett mes­terség.. mert hiszen termékei sok-sok országban öregbitik a A népgazdaság harmadik öt­éves tervében kiemelt helyet kapott a járműfejlesztés, öt év alatt több mint kétszeresére nö­vekszik az iparág termelése, az export fejlődésének üteme pe­dig még ennél gyorsabbnak ígérkezik. Hogyan készültek fel a nagyarányú exportra? — erre Hét albizottság készíti elő a vállalati kollektív szerződést A Pamuttextilművek mező- beiőnyi szövőgyárában meg­kezdték a vállalati kollektív szerződés előkészítését. E mun­ka ellátására hét albizottságot hoztak létre, amelyek a témá­jukkal kapcsolatos felmérése­ket csinálják meg, tapasztala­tokat és javaslatokat gyűjte­nek össze. Egy-egy albizottság­ban ketten dolgoznak. A vál­lalati kollektív szerződés elő­készítését a következő témák­ban határozták meg: a mun­kaviszony; a munkaszerződés teljesítése; a munka díjazása, szakoktatás; fegyelmi felelős­ség; anyagi felelősség; munka­ügyi viták. Az albizottságok szeptember 22-ig kidolgozzák a rájuk bí­zott részjelentést, majd szep­tember végén közös tanácsko­záson megvitatják és összesí­tik a felméréseket és az össze­gyűjtött javaslatokat. Mindez jelentősen megkönnyíti majd a végleges vállalati kollektív szerződés kidolgozását. tanuló magyar kézműipar hírnevét. No meg az sem mellékes, hogy ke­lendő exportcikkeket készítenek, s hogy ebben a szakmában is tért hódít az új, a korszerűbb eljárások alkalmazása. Jó pél­dája ennek, hogy már megpró­bálkoztak — és sikerrel — a fes­tett ülőbútorok és divatkosarak készítésével. S ez a módszer már a technikai fejlődés vívmá­nyainak felhasználását is szük­ségessé teszi, hiszen nem közön­séges mázolásról, hanem szinte­tikus festési eljárásról van szó. Az utánpótlás képzésének fel­lendítését indokolja az is, hogy ebben a szakmában aránylag kevés és idősebb évjáratú a kö­zépkáder. Ez is olyan perspektí­va, amely nyitva tartja kapuját a most már nyolc osztályt vaey éppen gimnáziumot végzett és e mesterségre kénességet érző fiatalok előtt. Csak hát előbb a szakmát kellene elsajátítani. De mint látjuk, éppen itt van a bökkenő, mert a korszerű tan­műhely 25 új tanuló helyett ezen az őszön csak tizennégyet fogad­hat. p. p. a kérdésre kapott választ az MTI munkatársa Bacsák Nán­dortól, a MOGÜRT vezérigazga­tójától. A közúti járműfejlesztési program megvalósítását, mint ismeretes, olyan nagy beruhá­zások alapozzák meg, mint a Győrött épülő új motorgyár, az Ikarus-gyár rekonstrukciója, s a Csepel Autógyár új üzemré­szei. E létesítmények üzembe lépésével 1970-ben a magyar ipar a tervek szerint 7000 autó­buszt, 6300 tehergépkocsit és dömpert bocsát ki, s ennek te­kintélyes részét, mintegy há­romnegyedét külföldi piacokon helyezzük majd el. A Szovjet­unió biztos állandó felvevőpia­ca a magyar járműveknek. A szomszédos baráti országokon kívül egyre nagyobb számban jutnak el a magyar autóbuszok, dömperek, teherautók távoli or­szágok útvonalaira, üzemeibe is Svédországban például a jobb­oldali közlekedésre való áttérés kapcsán merült fel az az öt­let, hogy a svéd Volvo és a ma­gyar Ikarus együttműködve, alakítson ki új autóbusztípust. A svéd alváz -felhasználásával az Ikarus-gyárban viszonylag rövid idő alatt elkészül az igé­nyes svéd piac összes követel­ményeinek megfelelő autóbusz­típus. A MOGÜRT számára új pia­cot jelent Kuwait is. A közel­múltban aláírt szerződés értel­mében csaknem 2 millió dollár értékben 180 Ikarus—66. típusú autóbuszt szállítunk a Kuwait Transport Company részére. Az első száz buszt még ez évben átadjuk. (MTI) Hosszadalmas, fárasztó és mun­kaigényes a rostkender kézi lomb- talanítása. Megszoktuk azonban, hogy mind gyakrabban jelennek meg a mezőgazdaságban olyan gépek és eszközök, amelyek nem­csak megkönnyítik, hanem egy­i. úttal termelékenyebbé is teszik egy-egy növény betakarítását és járulékos munkálatait. Nos, ép­pen ilyen hasznos gépbemutató­nak lehetett szemtanúja csütörtö­kön több mint száz meghívott Sarkadon. Állami gazdasági, ter­melőszövetkezeti, kendergyári ve­zetők és szakemberek 'jöttek el, hogy munkában is lássák a KL rostkender-lombtalanitó ,gépet és elmondják észrevételeiket, javas­lataikat a konstrukcióról. Megje­lent a tapasztalatcserén Borbély Gyula, a községi pártbizottság titkára, Szegedi Lajos, a községi tanács vb-elnö'ke, Kiss László, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának főelő­adója, Barta Imre, a Szarvasi Gépjavító Állomás igazgatója és Lendvai Sándor főagronómus. A - bemutatót megelőzően a kendergyárban tanácskozást ren­deztek, amelyen Galyas István­nak, a gyár üzemi mezőgazdászá­nak üdvözlő szavai után Varga József gyárvezető tájékoztatta a részvevőket a nagyüzemi ken,der- termesztés jelentőségéről és hely­zetéről. — A korábbi kisüzemi terme­lés egyik hátránya az volt — mondotta —, hogy erősen korlá­tozta a feldolgozóipar fejlesz­tését. A rostnövények termesztése csak a nagyüzemi mezőgazdaság létrejöttével nyerte el igazi ér­telmét. Ez a változás nemcsak azzal az előnnyel járt, hogy azó­ta egyenletes a gyár nyersanyag- ellátása, hanem azzal is, hogy a nagytáblákon immár lehetővé vált a kenderaratás gépesítése is. Ez a folyamat azóta sem rekedt meg, hiszen az 1950-ben alkal­mazott kis teljesítményű marok­rakó gépeket azóta már egyre- másra új típusú és nagy teljesít­ményű szovjet kenderarató gépek váltják fel. A gondosabb munkának, a hoz­záértés növekedésének tulajdo­nítható, hogy jelenleg az állami és szövetkezeti gazdaságok 100— 400 holdnyi területen, holdanként már 40—50 mázsás átlagtermést érnek el, sőt van, ahol még en­nél is többet. A javuló árpolitika is segítette a termelési kedv nö­vekedését. Kifizetődő a kender termelése. Mi sem bizonyítja ezt jobban annál, hogy a békéscsa­bai Szabadság Tsz — 50 mázsás átlagterméssel — egy-egy hold­ról tavaly 10 ezer forint bevétel­hez jutott. Az idén is jónak ígér­kezik a termés, összesen 115—120 ezer mázsa kenderkóróra számí­tanak. Ebből- a jelentős mennyi­ségből eddig mintegy 53 ezer má­zsa került a gyártelepre, s még 35—40 ezer mázsát szállítanak. A többit a termelőknél kazalaz- zák. Egy esztendő alatt jelentő­sen javult a minőség is. Tavaly az átvett kórénak még csak 25 százaléka volt elsőosztályú, az idén átadott mennyiségnek pedig 72 százaléka! Ezután Tímár Miklós, a Szar­vasi Gépjavító Állomás műszaki vezetője a KL rostkender-lomb- talanító gép működési elvével és műszaki adataival ismertette meg a jelenlevőket. Üj gép ez a me­zőgazdaságban — jellemezte. A Gorzsai Állami Gazdaság volt az úttörő. Ott szerkesztették az első példányt, majd a munkagép kí­sérleteinek befejezése után a Szarvasi Gépjavító Állomást bíz­ták meg az ötven darabból álló nullszéria gyártásával. A gép nagy előnye, hogy RS—09 vagy a GT—124 traktor főtartójára szerelhető fel, valamint — ami­ről igen elismerően nyilatkoztak a résztvevők —, hogy konstruk­ciója és működési elve egyszerű. Ennélfogva pedig kevés rajta a hibaforrás. A Kossuth Tsz egyik kender­tábláján rendezték meg a tájé­koztató után a gép bemutatóját, s így a meghívottaknak alkalmuk volt működés közben is megnéz­ni. A munkagéppel felszerelt traktor elindult a kendertáblán a két sorba rakott kévék között. ,Két oldalán két-két kiszolgálója menet közben egymás után tar­totta oda a kévéket a forgószöges dobhoz. A gép szinte szemvilla- násnyi idő alatt eltávolította a lombozatot. A munkagéppel négy dolgozó nyolc óra alatt négy ka- tasztrális hold termését lombta- laníthatja. A bemutatón azonban húsz perc alatt 600 négyszögöl teljesítményt értek el. Egy-egy újabb adogató alkalmazásával elképzelhető ilyen gépkihasználás. Ez viszont azt jelenti, hogy tel­jesítménye megduplázódik, va­gyis nyolc óra alatt nyolc hold termését tisztíthatja meg. Ilyen munkaszervezési változtatás­ajánlás el is hagzott a bemuta­tón. Mások meg azt indítványoz­ták, hogy a két munkaasztalt jó lenne meghosszabbítani, mert így a gép egy-egy oldalán hárman is dolgozhatnának. A gyártók, a szarvasiak becsü­letére legyen mondva: ők azt szeretnék, ha a bemutatón el­hangzott észrevételek és javasla­tok alapján, amelyekből nem volt hiány, még tovább korsze­rűsíthetnék ezt az új mezőgaz­dasági munkagépet, amely első látásra sikert aratott a termelők körében. Podina Péter Juhtartó gazdaságok, figyelem! Jó allkalom a bevétel növelésére! Terven felüli jövedelem a 2 cm-nél hosszabb báránygyapjú értékesítése A bárányok nyírása melegben is zavartalan fejlődést, zártabb bundaszerkezetet, fél szortimentum javulást ered­ményez. A GYAPJÜ FONTOS TEXTILIPARI NYERSANYAG. POSTÁN ÉS VASÚTON IS BEKÜLDHETŐ. Magas átvételi árat fizet érte a GYAPJÜFORGALMI VÁLLALAT KIRENDELTSÉGE BÉKÉSCSABA, Kun Béla 11 82424 Növekszik az autóbuszgyártás és export A MOGÜRT vezérigazgatójának nyilatkozata Tímár Miklós a kendertáblán tájékoztatta a tapasztalatcsere részvevőit a lombtalanító gép működéséről. A gyárlátogatáson Varga József a korszerű, levegőztetéses kóróáztatási módszerrel ismertette meg a meghívottakat. Fotó: Demény Gyula,

Next

/
Oldalképek
Tartalom