Békés Megyei Népújság, 1967. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-10 / 214. szám

1*67. szeptember 10. Vasárnap Helyreigazítás vagy bűnügy? Ki a becsületsértő? Áruszállítás leltárhiány miatt Húsvéti bor, meg a haszon Hetvenkilenc idén végzett állatorvost avattak doktorrá — Két gyémánt, hat arany diploma Lényegében most helyre­igazítást kellene írnom egy bűn­cselekmény miatt. A július 2-án megjelent lapunkban ugyanis ar­ról adtunk hírt a rendőrségi ro­vatban, hogy letartóztatták özv. Papp Mihálynét és Buka János- nét. Egyikük a téglagyári bűiét, a másikuk a megyei tanács bü­féjét vezette. Ebben a hírünkben azt írtuk, hogy Pappné a leltáro­zás előtt — tudva, hogy hiánya van — 20 liter tömény italt és 30 ezer cigarettát kölcsönzött Bu- kánétól, a megyei tanács büféjé- .ből, hogy ezzel elleplezze a hi­ányt. Akkor a rendőrségi tájé­koztatás alapján — mint letar- tőztatási okot — azt is írtuk, hogy Pappné a kőbányai sört külföldi sör árán adta. Hát ezt az utóbbit nem lehetett bizonyí­tani. Ezért tehát, ha éppen úgy tetszik, ez helyreigazítás is. De csak ez. A többi nem, még akkor sem, ha Pappné az egyhónapos letartóztatása után az utcán kö­vetelte ezt az újságírótól. Esnem éppen válogatott szavakkal. Félreértés ne essék, a bűncse­lekményt nem azért hozzuk nyilvánosság elé, mert a terhelt­tel szemben bosszúállók vagyunk, hanem azért, mert a becsületes vendéglátói dolgozók körében is nagy felháborodást keltett az ügy. A rendőrségi nyomozás elkezdése óta sokan vélni tudják, hogy „el lesz minden tussolva”, mert hát így, mert hát úgy™ Olyat is „széttíintettek”, hogy lényegében nem a terheltek a hibásak, ha­nem a rendőrség, meg az újság... Mert mindkét szerv becsületsér­tést követett el. Íme a „becsületsértés” oka: A már említett leltár­ügyben az történt, hogy Pappné tudott a hiányról. Tudta, hogy a raktárban az ellenőrök felfedik a cigaretta-, a konyak- és a Hu- bertus-hiányt. Korábbi barátsá­guk révén Bukánéhoz fordult se­gítségért. A már említett meny- nyiségben így került a megyei ta­nács büféjéből a téglagyárba az áru. Amikor a leltárnak vége volt, visszavitték. -Kérdezhetné valaki, hogy mi ebben a bűn­cselekmény, hiszen az áru lé­nyegében megvan, Ez igaz. Csak mi történne, ha az egész ország­ban egy árukészletet különböző üzletekbe vinnének és azt min­denütt felleltároznák? Ahány üzlet, annyiszor van meg az áru­készlet ■— a leltár szerint. Való­ságban csak egy van. Ez így is furcsa, de úgy meg bűncselek­mény, hogy Pappnénak leltárhi­ánya volt, ami mégiscsak eltűnt a raktárból™ Pappné azzal akarta „megijesz­teni” az illetékes szterveket, és ezt Mresztelte is a vendéglátói dolgozók között, hogy a szakértő megállapította az ártatlanságát. Erre hivatkozott akkor is, ami­kor helyreigazítást kért az új­ságírótól. Lapozzunk bele a szak­értő jegyzőkönyvébe. Az utolsó leltár március 6-án volt. Ettől a dátumtól június 29-ig bezárólag tartotta vizsgálatát a szakértő. Mindent egybevetve: 21 ezer 400 forintot mutat ki a táblázat. Ez pedig így oszlik meg: a köl­csön kért tömény ital és cigaretta ára 6980 forint, árdrágítás: 3825 forint, áruromlás: 3636 forint, a meglevő sörkészletnél több bevé­tel: 467 forint, bor, must, ko­nyak bevételtöbblet: 2843 forint. Ezenkívül a büfékészítmény ékből is „csurrant-cseppent”. Tehát részben az állam, részben a fo­gyasztó zsebéből ment á haszon Pappné zsebébe. Egy-egy elkövetett cselek­ményt azonban részletesebben is közreadunk, a tanulság kedvéért. Szóltunk a büféárukról. A tég­lagyár munkásai nagyon sokszor egy lángosért 1,20 forint helyett 1,50 forintot fizettek, a szendvi­csért, melyet különbözőségénél desen. Egyáltalán nem lepődött meg azon, hogy én meglepődtem. — Talán csodálkozol, hogy még nem tálaltam? — kérdezte csaknem kihívóan. Elvégre ilyen apróság miatt nem szabad összeveszni, így hát mentséget kerestem. — Dehogy. Csak éppen szokat­lannak találtam, hogy füstöl a kémény, pedig be sem gyújtot­tál. Ez félrevezetett kissé. De már meg is oldódott a talány, hiszen közös a kéményünk Kató nénivel. — Mér megint a Kató néni! Mást se tesz, csak ellenem hec­cel! Te meg szíves-örömest ha­gyod magad cukkolni! — Tartsuk be a fontossági sor­rendet, édesem — próbáltam enyhíteni sértődöttségét. — Elő­ször ebédeljünk, utána beszélhe­tünk Kató néniről. — Közben megpillantottam egy festményt az ágy felett. Csalitos mezőt, áb­rázol és fácánok bogarásztak a bokrok alatt. Ritka szép fácánok voltak. — Hát az a vagyontárgy? Honnan került az ágyunk fölé? Először fordult elő, hogy Ka­rola letette olvasmányát a ked­vemért. — Hiába gúnyolsz, ez a fest­mény igenis vagyontárgy. Ami­kor hízott libát akartam venni, eladásra ajánlotta egy műkeres­kedő. Azonnal kifizettem érte az összes pénzt, ami nálam volt. Ma alkalmi vétel, de száz év múlva milliókat fog érni. — Na és az ebéd?... * — Ezt a gyomor embert! Gaz­daggá teszem és az ebédért nya­valyog! Ilyen érvek elnémítják az em­bert, tehát szégyenszemre indul­tam ki a lakásból. — Hova mész, ülés? . — Szerzek egy vadászpuskát. Lelövöldözöm pörköltnek a fá­cánokat, mert igenis, ragaszko­dom az ebédhez! Egyelőre puska helyett az aj­tó dörrent: a szokottnál erőseb­ben hajtottam be magam mö­gött. Tántoríthatatlanul rohan­tam keresztül az udvaron. El­szántságomban Kató néni roko­ni hangja akasztott meg: — Gyere be hozzám, pici Il­lés. Főztem egy kis kelkáposz­tafőzeléket, marhapörkölttel. Hadd kínáljalak meg belőle. Ravasz ajánlat volt. Legérzé­kenyebb pontomat vette célba, ingatag jellemem nem állhatott ellent a csábításnak. Ám, én még ravaszabb voltam. Hajlandósá­gomat nem tekintettem erkölcsi gyengeségnek: könnyű szívvel elfogadtam a kelkáposztafőzelé­ket, tudtam, ugyanis, hogy a fácánokat úgysem lövöldözhetem le — vadásztilalom idején! folytatjuk) fogva 2,40-ért vagy 3,30-ért sza­badna eladni — a fogyasztó 3,50 forintot fizetett érte. Kétféle sült kolbász van, 6,60-as és 7,70 forintos, a téglagyári büfében egy szelet kenyérrel együtt 8 fo­rint 50 fillér volt. A tanúk mond­ják mindezt — negyvenkettőt hallgatott meg a rendőrség! — és nelhéz lenne szavukban kétel­kedni. Van húsvéti epizódja is a bűn­cselekménynek. Pappné húsvét- kor bort szerzett eladásra. Már ez amúgy sem szabályos, hiszen árut csak a vendéglátó vállalat áruforgalmi osztályán keresztül szabad árusítani az egységekben, de ha az ármanipulációkra gon­dolunk, akkor ez már több a szabálytalanságnál. Sajnálatos, hogy ebben közreműködött a tég­lagyár is, hiszen amikor Pappné a borról szólt, akkor az egyik társadalmi vezető ezt mondta: „Hozzák csak a bort, a pecsétet mi adjuk...” A téglagyár büféje szoros el­számolással működött. Ez azt je­lenti, hogy a kiszolgált árutazon- nal le kell, blokkolni és a pénz­tárban kifizetni. Ehelyett a kü­lönböző rendezvényeknél az árut kiadták, a pénzt „egy kupacra” tették, s utólag beblokkolták. Nem mernék megesküdni, hogy a beblokkolás mindig azonos volt a bevétellel... A bűncselekmény rövi­desen átkerül az ügyész­ségre, majd utána a bíró­ság szabja meg a büntetést. Papp- néval szemben a felsoroltakért, Bukánéval szemben pedig a „jó­indulatú” árukölcsönzésért. Az üggyel kapcsolatosan azonban nekünk is van még egy véletné­Ainmv a ,, __j Közel 40 aktivista részvételével n yunk. A vendéglátót dolgozok tartotta szeptember 7-én a túlnyomó többségben becsülete- J Hazafias Népfront járási akció- sek és jogtalanul nem „ragaszta- bizottsága ülését Medgyesegyhá­Az Allatorvostudományi Egye­tem Tanácsa szombaton a Cor­vin moziban nyilvános rendkí­vüli tanácsülést tartott, ame­lyen 79 idén végzett állatorv. ist avattak doktorrá, Az új állator­vosok közül hét nő. A most végzett fiatal szakemberek zö­me termelőszövetkezetekben és a megyei állategészségügyi ál­lomásokon kezdi meg munká­ját. A'rendkívüli tanácsülésen 12 jubiláns állatorvost is ünnepel­tek: vas diplomával tüntették ki a 65 évvel ezelőtt végzett dr. Diamant Rezsőt, dr. Erdős Lászlót, dr. Köves Jánost, vala­mint Patonai Károlyt, aki a ju­goszláviai Palicsból érkezett az ünnepségre és nemrég töltötte be 101. életévét. A „fiatalab­bak” közül ketten gyémánt, hatan arany diplomát kaptak. (MTI) Cséplés után, vetés előtt Zsadányban A Zsadányi Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ülésén megtárgyalta a nyári be­takarítási munkák tapasztalatait, azt, hogy a termelőszövetkezetek és egyénileg gazdálkodók milyen gondokkal küzdöttek a kenyérga­bona betakarítása során. Megálla­pították, hogy a csapadékos idő­járás és az azt követő belvizek komoly kárt tettek a gabonave­tésben, s annak jelentős részét ki kellett szántani. A megmaradt te­rületen a betakarítást jól szervez­ték és időben fejezték be. A továbbiakban szó esett arról, hogy milyen feladatokat kell vég­rehajtana a jövő évi kenyér érde­kében. Az Aranykalász Termelő- szövetkezetben például már 800 holdon kész a vetőszántás, a Dó­zsa Termelőszövetkezetben pedig 380 holdat szántottak fel. Vizsgá­lódása alapján a végrehajtó bi­zottság megállapította, hogy min­den feltétel biztosítva van az őszi vetési munkák elvégzéséhez. Második napirendi pontként Göndöcs Pétemé védőnő számolt be az egészségvédelmi kör mun­kájáról. Részletesen ismertette a terhes anyák és csecsemők védel­mével kapcsolatos munkát, s töb­bek között kérte a végrehajtó bi­zottság. segítségét a külterületen lakók érdekében. A sáros őszi, téli időben ugyanis nagyon nehezen jutnak be a községbe tanácsadás­ra a terhesek és a kisgyermekes anyák, mert. a termelőszövetkeze­tek minden kérés ellenére nem hajlandók kocsit adni a bejutás­hoz. nak” magukhoz pénzt. Nem tö rekszenek arra, hogy a raktárból elvigyék az árut, vagy arra, hogy meglopják a fogyasztót. Éppen ezért a békéscsabai vendéglátó­sok körében meglehetősen nagy ellenszenvet váltott ki, ‘ hogy a vállalat1 e bűncselekmény végle­ges lezárása előtt máris „gebi- nes” üzletbe helyezte Papp Mi­hálynét. Nem azt mondjuk, hogy ne kapjon munkát, de azért ilyen bűncselekmény elkövetése után, enyhén szólva túlzás a szabad- kasszás foglalkoztatás... Varga Tibor wwvwwww Ak!í/ népfroníbízoffságí ülés Medgyesegyházán vácsházi járási nőtanács elnöke, Tóth Pál, az akcióbizottság elnö­ke, Pászka András, a Hazafias Népfront medgyesegyházi szerve­zetének titkára, Teklesz János, a HNF járási titkára foglalta össze az értekezlet munkáját, s elfo­gadásra terjesztette elő a bizott­ság által kidolgozott, több pont­ból álló határozati javaslatot, mely a soron következő legfonto­sabb teendőket szabta meg. A Hazafias Népfront megyei bi­zottsága részéről Nagy Ferenc titkár, az OTP megyei igazgatósá­ga részéről pedig Martincsek László fiókigazgató nyilvánították véleményüket, s kifejezték kö- szönetüket és elismerésüket az akcióbizottság tagjai és aktivistái eredményes tevékenységéért. zán. Háx-om évvel ezelőtt hívta életre a népfront ezt a társadal­mi összefogást abból a célból, hogy intenzívebben felkarolja a takarékosságra való nevelést, az egyéni családiház-építkezés gond­jaihoz pedig segítséget nyújtson az arra érdekeltek körében. Tájékoztató beszámoló hangzott el a járásban elért elmúlt évi eredményekről, illetőleg a soron következő tennivalókról. A témát aktív hozzászólások, felvetések, javaslatok követték. Felszólalt Kovács József, a Med­gyesegyházi Községi Tanács V. B. titkára, Farkas Pálné, a mezőko­FALUSI VASÄRNAP. Fotó: Demény

Next

/
Oldalképek
Tartalom