Békés Megyei Népújság, 1967. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-10 / 214. szám

WOT. szeptember 10. 6 Vasárnap Két fin és hét lány Két hónap alatt 200 csirkekeltető elektromos berendezését készítik el — Szakmai továbbképző tanfolyamot szerveznek — Célul tűzték a szocialista cím elnyerését Sxmháxi sztori Sofőr, vagy Ha valaki nem tudná, most elárulom: a békéscsabai Jókai Színház udvarán május óta po­rosodik egy autóbusz. Évekig tartó huzavona után, hosszas közbenjárásra, s végül is nagy örömet okozva kapták a tájelő­adások céljaira. Az AKÖV-től bérelt busz, ugyanis átlag 30 ezer forint havi költséget jelent a színháznak, míg saját gépko­csijának fenntartása — a gépko­csivezető bérköltségeivel együtt — nem haladja meg a 8 ezer forintot. Az új kocsi mégis használat­lanul árválkodik, az AKÖV-nek pedig fizetik a magas bérleti díjat jelenleg is. Vajon miért? Mert a mai napig sem sikerült semmilyen fórumon elintézni, hogy a színház az autóbuszhoz egy gépkocsivezetői státuszt is kapjon. Nincs rá keret. Hálás dolog lenne arról bölcselkedni, hogy havi 8 ezerre nincs keret, (pontosabban kettőre, mert ebbe belefér a státuszt), csak 30 ezer­re van. S gondolom egyetlen autóbusznak sem tesz jót, (külö­nösen az amúgy is szűk megyei szállítókapacitást ismerve), színművész? hogy használat helyett múzeumi darabként napfürdőzik az ud­varon. Más lehetőség nem lévén, a színház vezetői most olyan „trükkhöz” folyamodnak, hogy az egyik színészi státuszra al­kalmaznak majd gépkocsiveze­tőt. A módszer nem a legújabb. A színházi rekonstrukció miatt a modernebb felszereléshez (vasfüggöny, előfüggöny, forgó- színpad, világítóberendezés) a korábbinál több műszaki mun­kaerőre lett szükség. Mivel a különböző fórumokon és hiva­talos helyeken azóta is tartó huzavona ellenére az igényelt 8 státusztból egyet sem kaptak — s az előadásokat mégiscsak meg kell tartani —, a segédszí­nészek helyére vettek fel mű­szakiakat. Hogy ez gazdaságos megoldás-e, azt nehéz volna el­dönteni. Hogy a művészeti szín­vonal növelését nem segíti elő, az viszont egész biztos. Márpedig egy színháznál — jöjjön bár az új mechanizmus — mégiscsak ez a színvonal a legfontosabb! —ajda— Neonfényes terem. A munka­padoknál kék köpenybe öltözött fiatalok dolgoznak. Két fiú és hét lány. A tízezres csirkekel­tetők elektromos berendezését készítik. Munkájuk nagy figyel­met igényel. — Ök az új ifjúsági brigád tagja? — mondja Nemes Ferenc, a Szarvasi Vas- és Fémipari Ktsz elektromos üzemének ve­zetője. — Mindössze néhány napja alakult a kollektíva. — Pedig már évek óta dol­goznak itt ifik — vetjük közbe. Ez igaz, de értelmetlen siet­tetni egy kollektíva megalakí­tását addig, amíg annak létre­jötte nem belső szükségletből fakad, és nincsenek meg az elő­feltételek — válaszolja Az üzem­vezető. — Eddig a telepen kü­lönböző munkahelyeken tevé­kenykedtek a fiatalok, s óra­béres munkát végezitek, most vi­szont együtt vannak, szalag- rendszerben dolgoznak. Ha jól akarnak keresni, szükséges, hogy segítsék egymást. Fizetésüket teljesítményük arányában kap­EnneE feltételei ? Egyrészt so­kan érettségiztek, két-három éve itt dolgoznak, s megfelelő szak­mai gyakorlatuk van, másrészt, hogy munkákat elméletileg is jobban értsük: továbbképző tan­folyamot szervezünk. — És ez azért is jó, mert ha valamelyikünk beteg vagy sza­badságát tölti, a többiek ugyan­úgy el tudják végezni feladatát — mondja Fabó István, a brigád helyettes vezetője. A munkapad túlsó oldalán szorgalmasan dolgozik két kis­lány: Bene Magda és Gutyan Mária. Egyikük az- érettségi bi­zonyítvány megszerzésére, a másik pedig négy hónapig tar­tó termelőszövetkezeti admi­nisztrációs munka után került ide. — Ügy érzem, együtt jobb munkát fogunk majd produkál­ni, mint korábban — közli Mag­di, s tovább tekercseli a huza­lokat. — S bizonyára többet is fo­gunk keresni — vág közbe Ma­rika és az üzemvezetőre pillant. — Mindenki jól jár majd — feleli Nemes elvtárs, akinek szavaiból kivehető, hogy az ed­digi 1100 forintos átlagkereset legalább két százassal több lesz. Persze a szorgalomtól is függ. — Terveink között szerepel — veszi át a szót ismét a brigád­vezető —, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. év­fordulója tiszteletére pótfelaján­lást teszünk, rendszeresen részt veszünk a KISZ politikai okta­tásiban, teljesítjük az ISZM-vál- lalásokat, dolgozunk társadalmi munkában és má tartjuk rend­ben a gépeket. Végső célunk: a szocialista cím elnyerése. Mindössze néhány hete ala­kult ez az ifjúsági brigád. A szövetkezetiek számítanak jó munkájukra, hiszen a több tíz-, millió forintos terv és az ex­port teljesítése jelentős felada­tokat ró a ktsz-re. Dékány Sándor Ma nyílik meg az 50 éves a szovjet film kiállítás A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója alkalmá­ból rendezik meg Békéscsabán a szovjet filmművészetet bemutató „50 éves a szovjet film” című fotókiállítást is. A Békés megyei tanács művelődésügyi osztálya, a Munkácsy Mihály Múzeum és a Békés megyei Moziüzemi Válla­lat munkatársai közreműködésé­vel összeállított kiállítást ma dél­it’ előtt H órakor nyitja meg ünne­pélyes keretek között Borka Jó­zsef, a moziüzemi vállalat igaz­gatója. A kiállítás ezután szeptember 24-ig mindennap délelőtt 9 órától délután 5 óráig lesz nyitva, a cso­portos látogatók számára fövid filmvetítéseket is rendeznek a szovjet filmművészet legjelentő­sebb alkotásaiból. A kiállításra és a filmvetítésre a belépés díjta­lan. — És olyan feladatokat tu­dunk megoldani, amit külön- külön nem lehet, ezért is hatá­roztuk el, hogy együtt dolgo­zunk — kapcsolódik a beszélge­tésbe Szrenka András, a kilenc­tagú brigád vezetője. — Sok mindent szeretnénk megvalósí­tani, de a legfontosabb: a kiváló minőségű termékek határidőre való elkészítése. — Jelenlegi munkájuk? — A Budapesti Élelmiszer Gépjavító és Szerelő Vállalatnak két hónap alatt 200 tízezres csirkekeltető elektromos beren­dezését kell szállítanunk. Ezt és a többi gyártmányainkat is se­lejt nélkül akarjuk előállítani. Szín ház járó kétsopronyiak — A csuda tudja, hogy miért szeretem, de ha választanom kell: moziba menjek-e vagy színházba, inkább a színház mel­lett döntök. Tavaly is két bérle­tünk volt. Egy előadás kivételé­vel mindet megnéztük a fiammal — a férjem szívesebben marad otthon. Azt az egyet is csak azért hagytuk ki, mert valami ifiás jött közbe. Már nem is tudom mi. Lakodalom vagy autóbuszkirán­dulás ... Szóval valami miatt nem tudtunk elmenni. Nem bá­nom azt sem, hogy Csabára kell beutaznunk, csak az a fontos, Ifogy megnézhessük az előadáso­kat — mondja Laurinyecz Ist­vánná. Arthur Miller és a paradicsom Az élet néha fura helyzeteket teremt. Most például rájöttünk, hogy Arthur Miller jól megvan a paradicsom szomszédságában. Szász Jánosnéval — aki szintén már több éve bérlettulajdonos — ugyanis paradicsompaszírozás közben beszélgetünk a színházról. Amikor kérdezem, szinte átszel- lemülten meséli élményeit — Sohasem felejtem el, meny­nyit nevettünk egyik-másik elő­adáson. A nadrág — vagy mi is volt a címe — különösen tetszett. Szép volt A kaktusz virága is. Én általában a zenés, táncos színdara­bokat szeretem, de azért a Pillan­tás a hídról is nagyon jó volt. Az az Arthur — vagy kicsoda — jól megírta... — Szász néni meg is indokolja, miért szereti a színhá­zat. — Más az, ha az ember élő­ben látja — mondja. — A televí­ziót és mozit nem szeretem. Teg­nap is voltunk Csabán moziban. Bizony én szívesebben mentem volna a színházba, ha már egy­szer beutazom. A mozi az csak képi. Asszonyok privilégiuma? Takaros, új, villaszerű házban lakik Majemyik Istvánná, a mű­velődési otthon igazgatója Szü­lési szabadságon van és az alig pár hónapos kisfiú gőgicsélése jól illik beszélgetésünkhöz. Valami új megjelenésének a szimbóluma. — Szinházszerető emberek a kétsopronyiak — mondja Majer- nyikné. — Itt minden évben 50— 55 bérlettulaj dón os van. Csabára járnak különauitóbusszal. Ez a busz főleg asszonyokkal telik meg, ők az igazi színházikedvelők. At­tól függetlenül, hogy bérletük van, az itteni előadásokra is el­jönnek a családdal együtt. A mű­velődési otthonunk 250 férőhelyes, de egy-egy előadáson 300-an is vannak. Mindig telt ház a miénk. Jó lenne, ha ezt az érdeklődést figyelembe véve, a színház rend­szeresebben tartana előadásokat. Főleg a fiatal kisgyermekes csa­ládok vennék ezt szívesen, hiszen nekik körülményes bejárni Csa­bára, mivel nincs kire hagyni a kicsit. , Az ingyen jegytől a bérletig — Eleinte úgy volt, hogy a tsz — a volt Dózsa — ingyen szinház- jegyet vásárolt a legjobban dől­ŐSZI REJTVENYPALYAZAT A Békés megyei Népújság őszi rejtvénypályázata — Első díj: 1 db 2000 forintos vásárlási utalvány gozó tagoknak — mondja Angya­los Lajos, a helyi Rákóczi Tsz el­nökhelyettese. — A beutazáshoz különautóbuszt biztosítottunk és ennek költségeit is mi vállaltuk. Jöttek is az emberek szép szám­mal. A Hunyadi Tsz másképp oldotta meg a dolgot. Amikor itt volt előadás, 80—100 jegyet vásá­rolt és azt osztotta szét. A dózsá- sok később már maguk váltották meg a bérletet és mi csak a busz­költséget térítettük. Tavaly pedig csupán a fele buszköltséget vál­laltuk. Az emberek nem marad­tak le és biztos vagyok abban, hogy akkor is eljárnak a színház­ba, amikor a teljes költség rájuk hárul. — Vajon milyen az érdeklődés most? — örömmel mondhatom, hogy nagy — válaszol Tóth Judit, a tsz fiatal közönségszervezője. — Már eddig 15—18-an jöttek bér­letet váltani. Remélem, jelent­keznek majd a többiek is, hiszen a színházlátogatás nálunk mar hagyomány. Így beszélnek az emberek a Bé­késcsabától 17 kilométerre levő Kétsopronyban. Akik mondják, néhány évvel ezelőtt még a szét­szórt tanyavilágban éltek. A mű­velődési otthon igazgatónője mindössze két hete költözött be a tanyáról, Községük is csupán 15 éves múltra tekinthet vissza, de az új házak egyre szaporodnak é az új otthonokba valahogy na gyobb igényű, a kultúra irán jobban érdeklődő emberek köl töznek. Kasnyik Judit „Utazzon Szász-Svájcba” című rejtvénypályázatunk után ezúttal harmincfordulós őszi rejtvény- pályázatot hirdetünk, melynek első díja 1 db 2000 forintos vá­sárlási utalvány, beváltható Bé­késcsabán a Körös Állami Áru­házban. A rejtvényekhez rejt­vényszelvényeket is mellékelünk, ezeket a pályázat végén össze­gyűjtve keß a megfejtésekhez csatolni. A megfejtések beküldési határideje 1967. október 18-a. Cím: Békés megyei Népújság Szerkesztősége, Békéscsaba, Sza­badság tér 17. A borítékra írjuk majd rá: Rejtvénypályázat. Na­ponta közölt rejtvények helyes megfejtéséért öt pontot számí­tunk, a legmagasabb elérhető pontszám tehát 150 lehet. Amen­nyiben többen azonos pontszámot érnek el, a pályázat díjait sorso­lással ítéljük oda. A pályázat eredményhirdetése 1967. október 22-i, vasárnapi szá­munkban jelenik meg. A pályázat fő díja tehát: 1 db 2000 forintos vásárlási utalvány« melyet Békéscsabán a Körös Ál­lami Áruházban lehet beváltam. A fődíj lapunk szerkesztőségének ajándéka. A további díjak: 1 db 500 forintos takarékbetétkönyv, az OTP megyei fiókjának ajándéka« 1 db villany kávédaráló 190 forint értékben, a Körös Állami Áruház ajándéka, 1 db Cérti na fényképe­zőgép 180 forint értékben, a Nép­újság ajándéka. Ezeken kívül: 1 db kefe-fésű garnitúra, 1 db ön­gyújtó, 1 db táska, 1 db hőpalack, 1 db cigarettatárca, 1 db műanyag tálca, 1 db szett-garnitúra, 1 db manikűrkészlet, 1 db műanyag kenyérkosár, 6 db Kkőrös pohár« 2 db egy-egy negyedéves előfizetés a Népújságra, 1 db műanyag le­vél tárca, 1 db színes golyósboH- garnitúra, 3x10 db mozijegy, szép-' irodalmi és tudományos ismeret- terjesztő könyvek. Vegyen részt Ön is őszi rejt­ve ny pályázatunkon ! 1. rejtvényünk Rozov szovjet drámaíró egyik művének jelenetét látjuk a ké­pen. A drámát a Békés megyei Jókai Színház előadásában a kö­zelmúltban a televízió is bemutatta. Kérdés: mi a darab címe? 1967. REJTVÉNY SZELV ÉN Y szeptember 10. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom