Békés Megyei Népújság, 1967. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-09 / 213. szám
1987. szeptember 9. 5 Szombat Célok, feladatok Miről tanácskoztak az Építő-, Fa- és Epítőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének XXX. kongresszusán ? és fogatok Sok-sok tapasztalattal gazdagodva tért vissza az Építő-, Fa- és Epítőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének XXX. kongresszusáról Vasas Györgyné, a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat szakszervezeti bizottságának titkára Először vett részt ilyen országos jelentőségű tanácskozáson, amelyen ő maga is felszólalt és tolmácsolta azoknak a szervezett dolgozóknak a véleményét, javaslatát, akik küldöttjüknek választották meg. — A kongresszus szervezettsége, a beszámoló és a hozzászólások . őszintesége, a hibák kendőzés nélküli feltárása, a sok ésszerű és hasznos javaslat, végül pedig a kongresszus határozata bizonyítja az eredményes munkát — mondja Vasas Györgyre, miközben jegyzeteiben lapozgat. Igen sok mondanivalója közül azokat igyekszik kiválasztani, amelyek talán a legjobban érdeklik a dolgozókat. Először is Gyöngyösi Istvánnak, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete főtitkárának a szóbeli tájékoztatásából idéz vissza néhány fontosabb megállapítást. Így többek között azt, hogy a reform bevezetése után érvényesülnie kell az alapszervezetek nagyobb önállóságának. A felmerülő kérdésekben nekik maguknak kell dönteniük a Munka Törvénykönyve állásfoglalása alapján és nem kell felülről várni az irányítást. Egyébként a kollektív szerződés határozza meg azokat a kötelezettségeket és jogokat, amelyek a vezetésre és a dolgozókra hárulnak. Az eredményesebb munkát segíti elő, hogy a munkaversenyben részt vevőknek a címek, jelvények odaítélése a vállalatra tartozik majd. A vállalaton belül Élüzem egység cím érhető el, míg a vállalat egészében Kiváló Vállalat cím elnyerésére pályázhat. Ez utóbbinak az elbírálása az illetékes minisztérium és szakszervezet feladata lesz. Nagy jelentőségű a munkaidő csökkentésére vonatkozó terv, aminek a végrehajtását már 1966-ban megkezdik. Békés megyében — kísérletképpen — a mezőberényi 1-és számú téglagyárban kerül erre sor, ahol a feltételek a leginkább biztosítottak ahhoz, hogy megfelelő szervezéssel és a 7 órai munkaidő jó kihasználásával a termelés az elért szinten maradjon és a munkabérek ne csökkenjenek. Ügy lesz az is, hogy az alapszervezetek — az eddigi 35 százalék helyett — a befizetett tagdíjak összegének 50 százalékát kapják meg, amit segélyezésre, sport- és kulturális célokra fordíthatnak. Számos hozzászólás is megragadta Vasas Gyürgyné figyelmét. így többek között azok, amelyek a szakszervezeti társadalmi aktívák erkölcsi megbecsülésére hívták fel a figyel-, met. Ne érhesse hátrány azt, aki kiáll a dolgozók jogos érdekeiért! Felvetődött: sok helyen még mindig idegenkednek attól, hogy nők vezető beosztásba kerüljenek. Javasolták: a mérce az legyen, hogy ki felel meg jobban. A reform különösképpen megköveteli ennek a valóra váltását. Szó volt a 15 százalékos idénypótlék felülvizsgálatának szükségességéről. Az a vélemény alakult ki, hogy például a téglaiparban a szezonidőben ily módon elért többletkereset nem pótolja a 4—5 hónapos munkakiesésből származó hátrányt Vasas Györgyné kongresszusi felszólalásában a társadalombiztosítás és az egészségvédelem kérdéseivel foglalkozott A termelés eredményességének egyik fontos feltétele az egészséges, kulturált munkakörülmények kialakítása — mondotta. Ennek megvalósításában a társadalom- biztosítással foglalkozó aktívák fontos szerepet töltenek be. Az a tapasztalat, hogy a szakszervezetek egyre bátrabban kezdeményezik a fennálló hiányosságok és hibák megszüntetését. Megemlítette többek között, hogy megoldásra váró feladat a már nyugdíjban levőkkel való fokozottabb törődés; bevonásuk az üzemi életbe, tapasztalataik hasznosítása. A továbbiakban elmondta, hogy a téglagyárakban sok nő dolgozik olyan munkahelyeken, ahol a gépesítés nem megoldott. A nyerstégla-leratesti tornával, ahogy a régi mél- tóságos asszonyok szokták. Fogyassz reszelt almát, közben ne feledkezz meg a nagymosásról, de leginkább a rendszeres főzésről, mert éhes hassal csak eszmei értelemben foglalkozhatok a szerelemmel. Karola ekkor az önismeret ragyogó jelét adva, így szólt a füstfelhői mögül: — Rendben van, főzök én neked, ha szereted a moslékot * Bízni kell az asszonyokban, bízni mindenáron! Erre az alapelvre építettem házasságomat és hiába állította Karola, hogy az ő kezébe egyetlen teknővájó cigány sem tud főzőkanalat faragni, hitemben nem ingatott meg. Addig-adddg dicsértem leendő főztjét, míg végre hajlandónak mutatkozott megkísérelni a tűzrakást, a vízmelegítést, a lencseválogatást. Miután találékonynak bizonyult az alapműveletek elvégzésében, rábízhattam egy szombati ebéd elkészítését. Nem akartam mindjárt a vasárnappal kezdeni. így fiát módot nyújtottam Karolának, hogy egy higgadt főpróbán küzdje le lámpalázát, s majdan megerősödött önbizalommal bontakoztassa ki háziasszonyi tehetségét. Képzelőerőm gyakran nyújtott biztos ’ vigaszt nehéz pillanataimban. A nevezetes szombaton is gyönyörű bódulatba ringatott a fantázia. Miközben bonyolítottam taximmal a fuvarokat, állandóan egy parasztlakodalom konyháján éreztem magam. Csigaleves gőzfürdőjében pihegtem, tömtem magamba az omlós jércehúst, de a szemem már a töltött kappanokra meresztettem, orrom pedig a fénylő-piros kacsasültre szimatolt. Szándékosan gyalog indultam haza ebédelni, hogy a hosszú séta minél jobban kiöblösítse étvágyamat. Az áldott fantázia elémvarázsolta Karolát. Angyalként lebegett előttem szőke hajával, fehér kötényben, amint főzte nekem az ebédet és halkan dudorászott. És ekkor megriadtam: ugyanis Karola csakugyan ott volt előttem, de fehér kötény helyeit az ismerős szürke kosztümjét viselte. Iparkodtam utolérni és a rám jellemző tapintattal megérintettem a tomporát. — Már kész is az ebéd? — súgtam a fülébe hátulról. Gyanús volt, ahogy Karola felkacagott. Gyanúm gyorsan eloszlott, ahogy Karolám helyett Toll Ella fordult felém. — Ne itt a nyílt utcán, Illés — kérlelt csábítón. Köhintettem néhányat. — Hogy kerül rád a feleségem ruhája? (Folytatjuk) kás, cseréplehúzás stb. olyan nehéz fizikai munka, amelynek következtében idő előtt megrokkannak. Mivel pedig a nyugdíj megállapítása szempontjából számításba jövő időpontig a fizikai erejük lényegesen csökken, így más dolgozókhoz képest hátrányos helyzetbe kerülnek. Ezért javasolta, hogy — hasonlóan á kemencemunkások 25 éves folyamatos munkaviszonyához — a téglagyárak nehéz fizikai munkát végző nődolgozói is részesüljenek korkedvezményben. — Jóleső érzéssel és nagy tapssal fogadta a kongresszus Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának a felszólalását, aki Kádár János üdvözletét tolmácsolta és méltatta az építőiparban dolgozóknak az elmúlt hegy év alatti eredményes munkáját, majd az időszerű külpolitikai helyzetről tartott tájékoztatót — emlékszik vissza Vasas Györgyné. Ugyancsak hasznos útmutatásul szolgált dr. Trautmann Rezső építésügyi és városfejlesztési miniszternek a felszólalása is, aki a városfejlesztés terveit, az építőipar távlati 4 feladatait ismertette és tájékoztatta a megjelenteket a munkaidő csökkentésére vonatkozó elképzelésekről. A kongresszuson nagy megtiszteltetés érte Vasas György- nét: az Építő-, Fa- és Építő- anyagipari Dolgozók Szakszervezetének központi vezetőségi tagjául választották meg. Íme megérlelődött hosszú évek áldozatos munkájának az eredménye. Most már a központi vezetőség ülésein is képviseli majd az építők ügyét. Ha lehet, még nagyobb felelősséggel, mint eddig. Erre törekszik a jövőben. Pásztor Béla Segítik a óvodát Augusztusban harmincnyolcán segítettek Okányban az óvoda kitakarításában és csinosításában. A múlt év különben anyagi fejlődést is jelentett az intézmény életében, egy mosógépet, egy porszívót és lemezjátszót kaptak és bekapcsolták a boylert, amely biztosítja a megfelelő melegvizet. Komoly problémát jelent viszont az udvar helyzete. Nem megfelelő az udvari emésztő, már az egészségügyi szervek is kifogásolták. Szükséges lenne az udvar mielőbbi feltöltése, mert az őszi esők hatására megint belvízveszély lesz. j Kétségtelenül a különféle erő- és munkagépek uralják a 66. Országos Mezőgazdasági Kiállítást és Vásárt. Ám ezek mellett mint eddig mindig, most is jelentőségüknek megfelelő szerepet kaptak a lovak és a lófogatok. Az egyik legközkedveltebb szórakoztató látványosságot éppen a lovas- és fogatbemutatók képezik. Ezen a képünkön látható fekete nóniuszkancát a díjnyertes állatok közt vezették fel. Ha már nóniusz és díjnyertes, akkor nem nehéz kitalálni, hogy a Mezőhegyes! Állami Gazdaságé. Mivel a lovakra mindaddig szükség lesz, amíg gazdálkodás létezik ezen a földön, szükség lesz az igáskocsikra is. A Füzesgyarmati Járműkészítő Ktsz az idei kiállításon a képünkön látható lőcsös igáskocslt és ugyancsak lőcsös határjáró kocsit mutatta be gyártmányai közül. Kicsitől a legerősebbig. A Kiállítási főpavilon mögött két sorban helyezték el a szereplő legki- sebb és legnagyobb traktorokat. Egyébként jellemző, hogy a kertészek és főleg a gyümölcstermesztők igényének kielégítésére a kis traktorok sokféle változatát sorakoztatták fel az idei Országos Mezőgazdasági Kiállításon. Fotó: Deménjr
