Békés Megyei Népújság, 1967. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-24 / 226. szám
Világ proletárját, egyesüljetek | 1967. SZEPTEMBER 24., VASÄRNAP Ara 80 fillér XXII. ÉVFOLYAM, 226. SZÁM A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmány 12. paragrafusának (2) bekezdése alapján az Országgyűlést 1967. szeptember 27-én, szerdán délelőtt 11 órára összehívta. (MTI) Az állampolgárok érdekeinek védelmében dó és az új rendelkezéseket. A Megalakult megyénk második területi termelőszövetkezeti szövetsége Nyolcvankét termelőszövetkezet fűz nagy reményeket az új érdekvédelmi szervezethez Ä tegnapi lapok hírűi adták az Elnöki Tanács legújabb határozatát, miszerint 1968. július 31-ig a tanácsoknál mindenütt felül kell vizsgálni a helyi jogszabályokat. Ez a döntés minden bizonnyal osztatlan egyetértésre talál megyénk valamennyi tanácsánál. Az élet diktálta fejlődés során nemcsak országos érvényű jogszabályok évültek el, és váltak akadályozóivá a továbblépésnek, hanem a helyi tanácsok által alkotott rendelkezések egy része is. A megyei tanács legutóbbi ülésén elhangzottak alapján is érzékelhető volt, hogy nemcsak az új tanácsi törvény létrehozása, de egyes helyi tanácsi rendeletek megszüntetése is nagyon indokolt. Aligha ésszerű továbbra is fenntartani olyan rendelkezést, amely megengedi, hogy egy megyében egy év alatt 90 ezer hatósági bizonyítványt adjanak ki a szakigazgatási szervek. Ennek egy része felesleges. A helyi hatóságoknak azonban eddig nem volt olyan jogúik, hogy ezt helyi tanácsi rendelettel szabályozhatták volna. Ez csak egy kiragadott példa a sok közül. Mindenesetre lehetne sorolni sok olyan intézkedést, aminek megváltoztatását a fejlődésünkkel együtt járó gazdaságirányítási rendszer reformja indokolja. Azzal, hogy a mezőgazdaságban megszűnt az egyéni termelés, kialakult a termelőszövetkezetek hálózata, megújhódott az ipar és a kereskedelem, fejlettebb módszerekkel bonyolítják le a mezőgazdasági termények felvásárlását, és egyidejűleg növekszik a tanácsok önállósága a községpolitikai tervek meghatározásában és végrehajtásában, szükségessé vált, hogy minden szinten maguk határozzák meg a szabályzó rendelkezéseket, új módon, új tartalommal. Az Elnöki Tanács figyelembe vette a tanácsok munkájának fejlődését, nagyobb önállóságát, és ezért nem a felsőbb, hanem az érdekelt helyi állam- hatalmi szervekre bízta a már hozott rendelkezések felülvizsgálatát. Amellett, hogy a felülvizsgálatot mindenütt bizottság végzi majd, ebben a munkában részt vesz a tanácstag által a lakosság is. Végső soron a tanácsülés hagyja jóvá az elveten-. tanácstagok a lakosság képviselői, szószólói a tanácsüléseken, ők tudják, mi a helyes és mi nem a várc», a község fejlődése szempontjából. Ez a rendelet elvetés, vagy hozatal olyan felelősséggel is jár, hogy évekre elörelendí fiheti vagy megállíthatja egy-egy településen a lakosság ügyének intézését. Ezért helyes az, ha a felülvizsgálatban a tanácstagók, az állandó bizottságok aktívan részt vesznek. Ez növeli a tanács demokratizmusát is. Mivel jogszabályokról van szó, nagy segítséget nyújthatnak a különböző szintű ügyészségek dolgozói. Lényeg: az egész munka azt eredményezze, hogy a helyi államhatalmi szervek az új követelményekhez szabják ren- deleteiket. Csakis ez eredményezheti a gazdasági méchaniz- mus reformjának megfelelően a tanácsok helyi politikai, gazdasági tevékenységével összefüggő hatósági feladatok jó megoldását. A hozott rendeleteknek biztosítani kell többek között, hogy a tanácsok, a végrehajtó bizottságok és szakigazgatási szervei rendelkezzenek azokkal a hatósági jogosítványokkal, melyek szükségesek ahhoz, hogy működési területükön hatékonyan elősegítsék a kormány gazdaság- politikájának érvényesülését. A hozott rendeletnek továbbá biztosítani kell az állampolgárok alapvető érdekeinek hatósági eszközökkel való védelmét. Erre ad lehetőséget az Elnöki Tanács határozata, amely egyben decentralizálódást biztosít a döntést illetően. Jelenti ugyanakkor azoknak a hatósági ügyeknek eldöntését, melyek a lakosságot közvetlenül érintik. Mint említettük, nem egy-két napra szóló határozatokról van szó, éppen ezért elsietésük veszélyes lenne. Ahol több jogszabály elvetésére lesz javaslat, helyes, ha nem egyszerre határoz mindenről a tanácstagok plénuma, mert így nincs lehetőség az érdemi vitára. Az Elnöki Tanács határozata kezükbe adta a tanácstagoknak a hatósági eljárások egyszerűsítésének kulcsát, éljenek vele úgy, ahogy azt az állampolgárok érdekei megkívánják. Rocskár János Tegnap, szeptember 23-án alakult meg megyénk második termelőszövetkezeti szövetsége, a Körösök Vidéke Termelőszövetkezeteinek Szövetsége néven. Az alakuló küldött közgyűlésen megjelent Szabó István, az MSZMP Központi Bizottágának tagja, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke, Klaukó Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Megyei Tanács V. B. ein oké, Frank Ferenc, az MSZMP megyei bizottságának első titkára, dr. Szűcs Kálmán, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezetője. A küldött közgyűlést Csirik Imre, a Füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz elnöke nyitotta meg, aztán Balogh Sándor, a kamuti Béke. Tsz elnöke számolt be a szövetség előkészitő bizottságának munkájáról, a szövetség célkitűzéseiről. Beszámolójában kitért a megyénk északi részén elhelyezkedő szövetkezeti gazdaságok helyzetére, az eddig napvilágot látott s ezután megjelenő rendeletekre, amelyek hazánk, benne megyénk mezőgazdaságának további gyorsabb fejlődését vannak és lesznek hivatva elősegíteni. A beszámolóból kicsepdült, hogy megyénk termelőszövetkezetei, különösen az északi terÁeten elhelyezkedők nem fejrodtek egyenletesen. Énnek elsősorban a gyenge adottságok az okai, másrészt az, hogy súlyos elemi csapások állítottak gátat a jó eredményekre való törekvéseknek. Mindezek ellenére szembetűnő a fejlődés. A rendelkezésre álló szakemberek sokasága, a fejlődő gépesítés, a növekvő öntözési lehetőség nemcsak reményt, hanem biztosítékot is nyújt ahhoz, hogy a gyenge adottságú termelőszövetkezetek is felzárkózzanak a már közepesen és jól gazdálkodók soraiba. A Körösök Vidéke Termelőszövetkezeteinek Területi Szövetségét 82 tsz, hat tszcs, 46 668 tagjának küldöttei alakították meg. A szövetkezetek közül 31 közepesem, 21 gyengén gazdálkodik. Amint Balogh Sándor mondotta, ez a megoszlás meghatározza a szövetség munkaprogramját. Elsősorban az öntözési lehetőség és a legelőgazdálkodás megjavítását s az ezáltal lehetővé váló nagyobb számú állattartást és tenyésztést kell majd elősegítenie. Mindezek mellett hozzájárulnia a belvízvédelem megoldásához. A beszámolót számos, javaslatokat tevő és tennivalókat meghatározó hozzászólás követte. Rúzsa György, a méhkeréki Balcescu tsz párttitkára azt a meggyőződését fejezte ki, hogy a szövetség nem egyes termelőszövetkezetek érdekeit, előnyeit kijáró, kisajtoló szervezet lesz, hanem valamennyi tagszövetkezet és a népgazdaság érdekeit is egyenlően igyekszik szolgálni. Működéséhez 1 különösen nagy reményeket fűznek a gyenge termelőszövetkezetek. Zöldi Lukács, az örménykúti Egyetértés Tsz elnöke hozzászólásában azt kérte többek között a szövetségtől, hogy legyen bátor kezdeményezője a szövetkezetek növénytermesztési, állattenyésztési és kisegítő üzemágak fejlesztésének. Ösztönözze a közös gazdaságokat a gépesítés és a kemizálás további kiszélesítéséhez, hogy a tagság körében mutatkozó korosodás ne hátráltassa a termelési hozamok és a jövedelem növekedését. Szabó István, az MSZMP Központi Bizottágának tagja a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke felszólalásában í elmondotta, hogy egynéhány kivételével az ország háromezeregyszáz termelőszövetkezetének tagsága járult hozzá és tartotta szükségesnek azt, hogy érdekvédelmi szervezetbe, számszerűit 48 szövetségbe tömörüljenek. Sokat kell bizonyítaniuk ezeknek az új testületeknek. Mivel az élet, a fejlődés követelménye hozta létre őket, minden bizonnyal be is töltik hivatásukat. Megfelelően látják el érdekvédelmi funkciójukat, ösztönöznek a további közös vállalkozások létrehozására, elősegítik a termelőszövetkezetek mozgalmi munkáját, köztük a hozamok és a jövedelem növelését szolgáló munkaversenyt. Frank Ferenc, az MSZMP megyei pártbizottságának első titkára arról beszélt hozzászólásában, hogy nálunk alig 7—8 éve ment végbe a mezőgazdaságban a nagy forradalmi változás. Az eddigi fejlődés követelésére kezdeményezte pártunk a termelőszövetkezeti szövetségek létrehozását. Ezek kialakításához is sok segítséget adtak a párt és tanácsi szer- . vek, s nyilvánvalóan sok segítséget adnak majd zökkenőmentes működésükhöz is. Annál is inkább, mert a Körösök Vidéke Területi Szövetségbe zömmel gyenge adottságú termelőszövetkezetek tömörültek. Ezek a közös gazdaságok sok sajátos feladat megoldásához kérnek és várnak támogatást a szövetségtől elsősorban a .gyenge talajok termőképességének javításához és a belvízvédelem megnyugtató megoldásához. Az elhangzott hozzászólások, s vitás kérdések megválaszolása után elfogadták a küldöttek a szövetség alapszabályát s megválasztották az elnökség, továbbá a különböző szakbizottságok vezetőit és tagjait. Sokoldalú elméleti és gyakorlati ismeretet ad növendékeinek a gyulai szakmunkásképző-intézet (Képes tudósítás a 6. oldalon) (Fotó: Malmos)
