Békés Megyei Népújság, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-31 / 205. szám
1M7. Augusztus 31 Megalakult a Mezőgazdasági és Élelmezési Nagy a sikere az orosházi Minisztérium KutatásszolgálatiKözpontja hurkának és kolbásznak A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter utasítása alapján a mező- és erdőgazdasági, az élelmiszeripari és az elsődleges faipari kutatóintézetek, felsőoktatási intézmények és ezek kísérleti üzemei kutatási tevékenységének elősegítésére megalakították a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium Kutatásszolgálati Központját. Az előírt információs rendszer alapján a Kutatásszolgálati Központ értékeli, elemzi és szolgáltatja a minisztérium részére a kutatások eredményeivel, illetve azok továbbfejlesztésével kapcsolatos adatokat. Ez a szerv hivatott arra is, hogy a mindinkább komplexé váló kutatási feladatok anyagi ellátását és műszaki fejlesztését elősegítse, s a kiűzött célok érdekében tovább fejlessze a gazdasági ösztönzőket. A minisztérium mezőgazda- sági kutatóintézetei és felső- oktatási intézményei a nagyobb hozamú és jobb minőségű termés érdekében az egész mezőgazdaságot ellátják nemesített vetőmaggal, illetve egyéb szaporítóanyaggal, s biztosítják a fajtafenntartó nemesítést. Ezeknek a feladaSzeptember első felében 158 holdon érik be az alma a Mezőhegyes! Állami Gazdaság kertészetében. A gyümölcsfái» rendkívül bő termést mutatnak. Az ágak valósággal roskadoznak az alma súlya alatt, összesen 172—180 vagon almát várnak. Korábban, a legjobb almatermő évben is, csak 100 vagonnal takarítottak be. Az igen jelentős feladatra már most készül a kertészet. Cseh Márton, az üzemegység vezetője elmondotta, hogy szeptember első felében két műszakban szervezik meg a szedést és a válogatást. Az egyik műszak reggel 6 órától 14 óráig, a másik 14 órától 22 óráig szorgoskodik majd a rekordtermés betakarításán és szállításán. A korábbi évektől eltérően a toknak a központi összefogása, a vetőmagvak, szaporítóanyagok forgalmazásának elősegítése a most létrehozott központnak ugyancsak fontos feladata. | gyümölcsszedő lányok, asszo- [ nyok seregére a mezőhegyesi újfaluból számítanak. Bérezésüket úgy állapították meg, hogy minél több család érdekelt legyen az almaszüretben. Száz kiló alma szedéséért 10 Ft-ot fizetnek és egy kiló almát juttatnak természetben. Minden héten a péntek esti teljesítményt lezárva, összeállítják a bérjegyzéket és szombaton, a munka befejezése után fizetnek. Ettől a gyakorlati intézkedéstől azt remélik, hogy 30 nap alatt betakarítják a 158 hold almás termését. Előreláthatóan 116 vagonnal exportra csomagolnak, a többi almát pedig a belföldi piacon, elsősorban Békés megyében értékesítik. Álmaszüretre készülnek a Mezőhegyesi Állami Gazdaság kertészetében Északi emberek Nemcsak az adottságok jobb ki- I melléktermékének biztosítottak használása, hanem a növekvő j közszemle lehetőséget. Megyénk gépesítés miatt jelentkező foglal- ; termelőszövetkezetei is mind job- koztatási gond megoldása is újabb ban élnek termékeik feldolgozó - es újabb melléküzemági és feldől- sának lehetőségével. Két oros- gozo tevékenységre sarkallja a j házi tsz, a Béke és az Üj Élet 80— termelőszövetkezeteket. Az eddigi ! 100 sertést dolgoz fel hurkának, kezdeti sikerekhez ad biztatást kolbásznak és porcióz ki saját sü- az Országos Mezőgazdasagi Ki- , tésű kenyérrel a kiállításon. „Iz- allítás és Vásár is, ahol az idén j letes” kezdeményezésüknek nagy 25 termelőszövetkezet százféle! a sikere a látogatók körében. Tükörsima úton robogunk Fü-; zesgyarmatról Bucsára. A 20—22 | kilométeres útszakaszt tavaly hozták rendbe. Mosit olyan, mint egy kisebbre méretezett autósztráda. Az út két oldalán mély árok húzódik. A fák csak kiabálva beszélhetnek, olyan messzire kerültek egymástól. A kertészszigeti bejáró után, bár 70—80 kilométeres sebességgel robog kocsink, mégis lassan szalad felénk a kilométert jelző kő. Az út egyhangúságát a távolban kibontakozó bucsai templomtorony látványa töri meg. A táj három megye jellegzetességét egyesíti. A településtől északra adott találkát egymásnak az úgynevezett hármas határ. A szelíd lejtésű békési földek itt ölelkeznek Hajdú-Biharral és Szolnok megyével. Eddig nyúlik a Hortobágy, s itt kezdődik a Sárrét világa. — Jó föld lett. a bucsai — hallottam az öreg Kecse Józseftől, aki 75 éves létére az Üj Barázda Tsz közös gabonaszérűjén formás prizmába lapátolta a bükkönyös- búzát. Az idős ember korát meghazudtoló fürgeséggel tesz-vesz az óriási szín alatt. Szerinte az ember 75 évesen még nem hagyhatja el magát. A bucsai ember meg olyan, hogy amíg csak mozogni tud, dolgozik. — Tudja — magyarázza felemelt fővel — a szövetkezet urat csinált belőlem is meg másokból is. Évekkel ezelőtt itt Bucsán mi hajnali 3 órakor keltünk. Mikorra feljött a nap, elláttuk a jószágot, felkeltettük a gyerekeket, befogtunk és öt órakor már mentünk a határba. Én most fél hatkor kelek, mert hatra jövök ide a szérűre. Ilyen öreg fejjel szívesebben dolgoznék a ház körül, meghúzódva valamelyik gyermekemnél. De hát az öt közül egyiknek sem kellek. Magamra hagytak. Rosszalták, hogy másodjára is megnősültem, miután az első feleségem meghalt. Nyugodjon békében — tette hozzá kalapját megemelve —, s egyedül nekem olyan nyomasztó volt. Talán meg- bocsájtja ott lenn a földben, hogy új asszonyt hoztam a házhoz. Most van aki gondomat visel', mosdóvizet csinál, tisztán tartja a házat, ellátja az aprójószágot, mos, vasal, főz és tiszta ágyat vet. Ügy érzem, jól cselekedtem — veti rám kérdően a tekintetét. Az öreg Kecse talán akkor követett volna d. bűnt önmagával szemben, ha nem úgy rendezi be idős életét, mint ahogyan annak idején tette. Hiszen a társtalan- ság, az egyedüllét érzése nyomasztóan hat az emberre Bucsán is. Ha viszont van akivel megoszthatja gondját, örömét, még meg is fiatalodhat. Kecse József több idős társával együtt most szeretné fiatalon előírd kezdeni. Hogy miért? Azért, mert Bucsán soha az életben nem volt annyi gép és nem használtak annyi műtrágyát, mint ezekben az években. De még nem tudják, hogy mire képes a határ. — Jó lenne még sok évig látni, hogy a digózással javított föld jó kezelésben mennyit képes teremni — mondotta Magyar Antal szérűfelelős. A bucsaiak nem panaszkodhatnak a búzatermésre. Az idén 13,4 mázsa holdankénti átlagtermést értek el 1700 holdról. Tavalyhoz képest holdanként 5,02 mázsával növelték a búza hozamát, s ez az eredmény figyelmet érdemel. De őlc nincsenek megelégedve, mert többet is teremhetett volna. Molnár József traktoros is jól tudja, hogy máért csak 13 mázsa búza termett holdanként. — A Bezosztája búza itt is bővebben teremne, ha jobb minőségű lenne a vetés és a növény tavaszi ápolása — példának hozta a szomszédos községeket, ahol majdnem 20 mázsás holdankénti termést értek él. — Nálunk az a baj, hogy tavasszal a nehéz gépekkel összevágjuk a talajt. A traktorkerék nyomában a gazon kívül semmi sem terem. Nem véletlen tehát, hogy a kombájnosok „medvét” fognak. A gyomos gaz felcsavarodik a vágószerkezetre, s hajókötélként köti a szárazföldhöz. Hej, de sokat kínlódtak a nyáron is az itt arató kombájnosok. A bucsaiak azt beszélik, hogy régen, az uraság idejében gondosabban elmunkált volt a határ, mint most Pedig akkor nem volt annyi gép, mint napjainkban. A határt gőzekével szántották, s tavasszal ökrösfogattal si mi tózták. A máj orgazda egyik fogatott sem állította munkába, amíg a földön a jószág lábnyoma meglátszott. Azután mindenki kora hajnaltól késő estig dolgozott, hogy minél hamarabb befejezhessék a rájuk szabott munkát A lóállomány növelését talán ezért is tűzte célul az Új Barázda Tsz igazgatósága. Nem sok tsz- j ben van annyi lófogat mint itt j — Mondtam Szöllősi Gábor tsz' elnöknek — említette Molnár Jó- j zsef —, hogy érdemes lenne az uraság talajművelési módszeréből átvenni azt, ami a tsz-nek is jó. Hallották ezt mások is, s azt mondták, ne okoskodjak. Mire én azt válaszoltam, bízzák rám a tsz-terület egy részét, s én kétszer annyit termesztek majd mindenből, mint a szövetkezet. Ha nem, ide a bökőt — kinyújtott mutatóujját a nyakához nyomja —, ha pedig a tsz vezetői alul maradnak a versenyben, akkor sürgősen vonják le a tanulságot, Bucsán mindenfelé olyan emberekkel találkoztam, akik megszerették a szövetkezeti gazdálkodást. Azt mondották, hogy Szöllősi Gábor tsz-elnökösködése óta sokat javultak az élet- és munka- körülmények. Jól mennek a dolgok, így ez a falu is a reményt- keltő változások színhelyévé vált. Sokan, akik annak idején elvándoroltak, most a jó úton visszajönnek, mert Bucsán, az Új Barázda Tsz-ben is megtalálják számításukat. Dupsi Károly Győri Antalné, az orosházi Üj Élet Tsz sátra előtt egy tál hurka- és kolbászutánpótlással. Már a megnyitás napján is alig győzték a sütést és a kimérést. Állandó sütési műszakban vannak az orosházi Béke Tsz asszonyai is. — Nagy adagok készülnek a két mázsa körüli sertésekből — mondja a képünk előterében szorgoskodó Jakus Attiláné. A szövetkezeti kereskedelem nagyszerű termékeit állította ki. zöldség- és gyümölcspavilon is. bek között 180 sertésből, 500 1 kívánnak forgalomba hozni a sok pavilonjában a termelőkkel való szoros együttműködés Lenyűgöző látványt nyújt többe k között az ízléses elrendezésű Felvonultatott vendéglátóipari egységeiben a szövetkezetek többirkából készült ételeket és 700 hektoliter különböző fajta bort kiállításon. (Fotó: Demény)
