Békés Megyei Népújság, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-31 / 205. szám

1W7. augusztus 31. 2 Csütörtök Megkezdte munkáját az arab államfők értekezlete »San • • Khartoum Kedden este Khartoumban, he­lyi idő szerint 8.10 órakor Azhari szudáni elnök megnyitotta az arab államfők negyedik csúcstalálko­zóját. A Szudán! nemzetgyűlés épüle­tében sorra elfoglalta helyét Nasszer egyiptomi, Aref iraki, Szalal jemeni, Helou libanoni el­nök, Fejszal szaúdi, Husszein jor- dániai király, Szabah kuwadti emír, Hasszán Rida libái trón­örökös herceg, Benhima marok­kói miniszterelnök és Labgham, az elnökségi ügyek minisztere Tu­néziában, továbbá Buteflika algériai külügyminiszter és a megfigyelőként meghívott Suke- iri, a palesztínai felszabadítási szervezet elnöke. Buteflika algé­riai külügyminiszter az utolsó percben érkezett, egyenesen a re­pülőtérről. Khartoumban egész nap várták Atasszi szíriai elnököt is, abban reménykedve, hogy mégis eleget tesz Azhari megismételt sürgeté­seinek. A szíriai elnök azonban nem érkezett meg és Makhusz külügyminiszter kijelentette: mi­vel nem kapott utasítást Damasz- kuszból Szíria képviseletére, nem lesz jelen a csúcstalálkozó meg­nyitásán. Így egyedül a szíriai de­De Gaelic fogadta Popovicsot Párizs De Gaulle elnök szerdán közel egyórás megbeszélésen fogadta Kocsa Popovicsot, a Jugoszláv Ál­lamszövetségi Tanács tagját, aki átadta a francia államfőnek Tito üzenetét. Popovics a megbeszélés után újságíróknak kijelentette, hogy az üzenetben főleg a közel-keleti problémákról volt szól. (MTI) [ legáció vezetőjének fehér széke maradt üres, amikor a vendéglá- j tó ország elnöke megkezdte be­j szádét. Azhari az államfőket és képvi- I selőiket üdvözölve kifejezte azt a I reményét, hogy a csúcstalálkozó I megoldja a felmerült problémá­kat, nagy taps fogadta azt a ki­jelentését, hogy az arab nemzet elutasítja a diktátumot, az erő stratégiáját, s leghatározottabb szándéka, hogy felszámolja az iz­raeli. agresszió következményeit. „Az arab nemzet türelmes és bé­keszerető, ez azonban nem jelenti, hogy belenyugszik az agresszió következményeibe. Mindaddig harcolunk, amíg jogainkat nem érvényesíthetjük, amíg fel nem szabadíthatjuk a megszállt arab területeket, amíg nem szerzünk érvényt'elüldöző' t ‘“stvéreink jo­gainak” — mondotta. A szudáni államfő felszólította a csúcstalálkozó résztvevőit, bé­lyegezzék meg az agressziót és utasítsák el az imperialista hatal­maknak a népeket leigázó, gyar­matosító politikáját. Dél-vietnami szabadságharcosok sikeres támadásai Saigon A dél-vietnami szabadságharco­sok erőteljes akna tűz támogatá­sával szerdán a korú r „go.i órákban támadást intéztek az amerikaiak és a dél-vietnami kormánycsapatok őrségei ellen, Quang Ngai városban, nem rnesz- sze Da Nangtól. Ez a támadás is beletartozik a gerillák három napja tartó offenzívájába. A támadás során a szabadság- harcosok a város börtöneiből ki­szabadítottak ezerkétszáz foglyot, az amerikaiak és a kormánycsa­patok öt halottat vesztettek, 53 katonájuk sebesült meg. Idén ez volt a második olyan eset, hogy a szabadságharcosok támadásukkal megnyitották egy börtön kapuit a foglyok előtt. Július 15-én a Sai­gontól körülbelül 600 kilométer­nyire északkeletre fekvő Hói An- ban szabadítottak ki szintén ezerkétszáz foglyot. A szabadságharcosok heves tü­zérségi támadást intéztek egy Hűétől 16 kilométernyire délnyu­gatra fekvő amerikai katonai tá­bor és az innen 8 kilométernyire levő katonai repülőtér ellen is. Saigoni hivatalos közlés szerint Saigontól körülbelül 500 kilomé­ternyire északkeletre, Quang Tin tartomány második legnagyobb városát Thang Binh-et heves tá­madás érte kedden, itt a halálos áldozatok száma 150 volt, 50-en megsebesül tek. Az amerikai légierő gépei ked­den ismét bombázták a VDK fon­tosabb közlekedési útvonalait a fővárostól északra. I Különös AFP-jelentés röppent fel Port-au-Prince-ből, Haiti Köztársaság fővárosából: Gar- zia vezérkari főnök vezetésével tiszti junta vette át az ország kormányzását. A furcsa ebben a hírben elsősorban az, hogy az AFP mindössze néhány sort szentel ennek a fejleménynek. Márpedig, ha a francia hírügy­nökség komolyan venné, s clhin. né, hogy Haitihan bárkik való­ban átvették a kormányrudat a köztársasági elnöktől, akkor ezt az eseményt nem ilyen terjede­lemben és tálalásban közölné. Nem vitás, hogy Ilaitiban va­lóban megalakult egy junta —, csakhogy Duvalier elnök leg­újabb, kétségbeesett manővere­ként. — Az egykori vidéki körorvos 1957-ben lett a kis karib-tengeri ország államfője. Akkor sokat vártak tőle — a közvélemény biztos volt benne, hogy a sok tábornok után ez a nép szen­vedéseit közelről ismerő orvos­szociológus jótékony változáso­kat hoz majd. Ennek pontosan az ellenkezője történt: dr. Francois Duvalier afféle modern Frankensteinnek, a földkerek­ség egyik legvéresebb zsarnoká­nak bizonyult. Rettegett titkos­rendőrsége, a Ton Ton Maocute ezrével veti börtönbe, kínozza meg és végzi ki az elnök bírá­lóit. Nemrég egyetlen napon 66 ismert személyiséget tartóztat­tak le, köztük Julme volt bel­ügyminisztert, Cambronne volt közmunkaügyi minisztert és Constant földművelési minisz­tert. Sorsuk ismeretlen, ellentét­ben az utánuk letartóztatott 19 fiatal tisztével, őket — köztük az elnöki gárda tíz tagját — már az őrizetbevételük utáni napon kivégezték és az osztagot maga Duvalier vezényelte! Az őrjöngő diktátor ellen na­pirenden vannak a merényletek — a legutóbbit Max Dominique ezredes, a saját veje kísérelte meg. Az AFP által jelentett junta-trükk ezért akarja azt a látszatot kelteni, hogy a gyű­lölt államfő legalábbis „megosz­totta a hatalmat”. Duvalier két évvel ezelőtt „életfogytiglani elnöknek” kiál­totta ki magát. Lehet, bjgy el­nöksége valóban egy életre szól. Csak az nem biztos, hogy élete egy életre szól-e. (ha—) A mai Japán fl tiémet KP nyilatkozata az atomsorompó-egyezményről Berlin A Német Kommunista Párt Központi Bizottsága a Deutscher Freiheitssender — 904 rádió útján nyilatkozatban foglalt állást az atomsorompó-egyezmény mellett. Megállapítja, hogy az a szerződés- tervezet, amelyet a szovjet kül­döttség a genfi tizennyolchatal- | mi leszerelési tárgyalásokon be- : nyújtott, az egész világ, igy a Né­met Szövetségi Köztársaság lakos­ságának létérdekeit és biztonsá­gát is szolgálja. A párt fenntar­tás nélkül támogatja ezt a doku­mentumot. (MTI) államosítás Algériában Az algériai kormány szerdán bejelentette öt nagy amerikai olajvállalat állan-os-.asát. ÉS művezetőt azonnal felveszünk beton-, vb. előregyártó és blokküzemünkhöz, előregyártási munkák vezetéséhez. ÉM Bács megyei Állami Építőipari Vállalat, Kecskemét, Klapka utca 34/a. 64175 Algéria az izraeli -arab háború alatt megszakította a kapcsolato­kait Wns.'' ;" ~tal és be1-’ f t°. hogy az Algériába.-} működő ame­rikai cégeket, köztük a- oT '- lalatokat és bankokat állami el­lenőrzés alá -teszi. Az amerikai vállalatok államo­sítását a hírügynökségek az algé­riai—amerikai viszony további romlása jelének tekintik. (MTI) JAPAN Kill KERESKEDELMI FORGALMA 1985-BEtt '«xtília 18 7 X ■/«qvianyac 6 Elelmitze« 17 9 X Textil 10.3 X nyersanyag jk ^Kohászati h^Wnyersanyag nyersanyagok Ásványt .nyersanyag <9.9^ _ Gépek' 8 7 ^ EgyihKJ, (n)port 3018 5 mill lom 2917.5 mid font-szu\j­OHOTSZK/ TZ jsAzP-ÁEKEEJTI-Niigat: ■fí-AH*— - -------­é? Kohászati központ O Nehézipari központ ^ Könnyűipari központ ® Erőmű 1 Japán alig egy évszázada kerülit meg- j ismerhető közelségbe a nyugati világ- ! hoz. Az amerikai hadiflotta Shimono- sekd japán kikötőre megnyitott tüze jelentette a nyitányt, majd a nyugati kereskedelem egyre szélesedő befolyá­sa tette teljessé a régi feudális rend­szer felbomlását. Negyven év elég Volt aztán, hogy az orosz—apán hábo­rúval Japán a viliág nagyhatalmai so­rába lépjen- és versenytársként jelen­jék meg a világpiacon. Népe szívóssá­II Pravda cikke a szocialista kultúrforradalomról gának bizonyítéka, hogy a második világháború elvesztése után, amikor történelmi sorsának mélypontjára zu­hant újra, igen rövid időn belül talpra állott. Japán . ma nem világhatalom ugyan, de a Távol-Kelet színpadán to­vábbra is egyik főszereplő maradt. Gazdasági életének alakulását az egész világ érdeklődéssel figyeli. Japán túlnépesedett (1966-ban 98,8 millió lakos), nyersanyagokban sze­gény ország, ami gazdasági életét dön­tően befolyásolja. A gazdaság minden ágában elegendő, gyakran munkanél­küliségire is vezető munkaerő áll ren­I deikezésre, A mezőgazdaság és a ha­lászat a népesség élelmezését csak 80 százalékban tudja fedezni, s ezért élel­mi szerbe hozatalra szorul. A japán mezőgazdaságot a második világháborúig a rendkívüli felapró­zott ság és a félfeudálá's bérleti rend­szer jellemezte. Az egészségtelen bér­leti viszonyokat az 1946. évi földreform felszámolta. Ez gyengítette ugyan a feudális nagybirtokosok hatalmát, de erősítette a falu nagy paraszti rétegét. Hegyvidéki jellege következtében az ország területének (869 662 négyzetkilo­méter) mindössze 16,5 százaléka szán­tó, 67,5 százaléka erdő, 2,5 százaléka rét és legelő. Mezőgazdaságára a szubtrópikus növények termelése jel­lemző. Á kedvező kiírna és a műtrá­gya intenzív használata a vetésterület egy harmadán évenként két vagy több aratást tesz lehetővé. A vetésterület 55 százalékán rizst, 21 százalékán (kü­lönösen az északi területeken) búzát és árpát, 6 százalékán pedig ipari növé­nyeket termelnek. Japán már a második világháború előtt Ázsia legfejlettebb ipari országa volt, s a háború súlyos kihatásait „ ki­heverve, ma isimét az. A háború után az ipar szerkezetében jelentős változás történt, a nehézipar súlya megnöveke­dett, elsősorban az amerikai hadimeg­rendelések és a belső fegyverkezés, valamint a nehézipar felszerelésének korszerűsítése és új piacok szerzése következtében. Az igen koncentrált ipar legfonto­sabb ágazatai: villamosenergia-terme- lés (1968-ban a tőkésországok között a 2. helyen áll), kohászat (acéltermelése 1963 óta az USA és a Szovjetunió mö­gött a 3. helyen áll a világon), gép­ipar (hajóépítőipara 1956 óta első he­lyen áll a világon), elektrotechnikai ipar (tranzisztoros vevőkészülékben és motorkerékpárok gyártásában 1963-ban első a világon) és textilipar (pamut- szövet termelése 4., természetes se­lyem termesztése az első a világgaz­daságban) . Moszkva A Pravda szerdai számában cikket közöl a szocialista kultúr­forradalomról. A kultúrforrada- lom nem egyszerű ugrás, hanem Lenin szavaival élve a néptöme­gek kulturális fejlődésének egész szakasza. A lap tényekkel példázza a Szovjetunió életében végbement kulturális fellendülést és szembe­állítja az a kínai úgynevezett „nagy proletár kulturális forrada­lommal”. Rámutat, hogy ez utób­binak semmi köze a kultúrához és a szocializmushoz. A pekingi ve­zetők célja ezzel a kampánnyal nem a közoktatás fejlesztése és a dolgozók kulturális színvonalának fellendítése, hanem a munkás- osztály, a parasztság és az értel­miség legjobbjai, a párt és álla­mi káderek, egyszóval mindazok tömeges üldözése, akik szembe­szegülnek Mao Ce-tung nagyha­talmi kalandorpolitikájával. Azzal a politikával, amely veszélyezteti a kínai nép szocialista vívmá­nyait — állapítja meg a cikk író­ja. A MÉK Békéscsabai Kirendeltsége azonnali belépéssel lérli és női munkaerőt keres (elvételre. Munkaalkalom december 31-ig, illetve 1968. március 31-ig biztosítva. Jelentkezni lehet a MÉK békéscsabai telepén, BARNEVÁL mögött. 82281 NÜIil ::: ::::::::::::::::::: ü:L süsüi jiliüiiiiljlciiiiiliiiiliiiiiiiiiiiiii”

Next

/
Oldalképek
Tartalom