Békés Megyei Népújság, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-19 / 195. szám

1967. augusztus 19. 4 Szombat Napirenden: A kenyérgabona-vetés intézkedési terve - Községfejlesztés — Szakemberképzés Jelentés négy vb és egy tanácsülésről Augusztus 18-án tartot­ták üléseiket Békéscsaba város, Békés, Gyula, Szarvas járás taná­csainak végrehajtó bizottságai. Ezen a napon járási tanácsülés volt Mezőkovácsházán is. Vala­mennyi értekezés a legfontosabb teendők megtárgyalását tűzte ma­ga elé. A békési és a szarvasi járási vb-ülés tárgysorozatában szerepelt az őszi kenyérgabona­vetés intézkedési terve. A végrehajtó bizottságok a ke­nyérgabona-vetéssel kapcsolatos főbb feladatok közé sorolták, hogy a kenyérgabona-vetési mun­kák szakszerű végzése és optimá­lis időben történő befejezése ér­dekében minden mezőgazdasági termelőüzem talaj előkészítési és vetési intézkedési tervet köteles készíteni a megadott irányelvek alapján. Az ez évi vetésszerkezet és vetésterv az elmúlt évtől lé­nyegesen nem tér el. Ennek meg­felelően az elővetemény-helyzet sem mutat nagyobb eltérést. Hangsúlyozták, a munkafeltéte­leket mindenütt biztosítani kell, hogy a vetést október hó végéig befejezhessék a mezőgazdasági termelőüzemek. A vetőmag min­den tsz-ben — nagy részben sa­ját parcellás szaporításból — biz­tosított. A központi készlet is megfelelő mennyiségben áll ren­delkezésre. A békési járásban például a tsz-ekben az igen jól bevált Bezosztája—I. búza 95 százalékban, a hátralevő 5 szá­zalék területben Fertődi—293-as és B—1201-es búza kerül elvetés­re. A vb felhívta a figyelmet a hát­ralevő időszak fő betakarítási, ta­lajművelési és egyéb feladataira. Békéscsaba Városi Tanács Vég­rehajtó Bizottsága a rövidesen összehívásra kerülő tanácsülés anyagát tárgyalta meg. A napi­rendi pontok között szerepel a mezőgazdasági termelőszövetkeze­tek 1967. évi aratási, betakarítási munkájának értékelése, s az őszi mezőgazdasági munkák felkészü­léséről készített jelentés. A Gyulai Járási Tanács Végre­hajtó Bizottsága községfejlesztés­ről, a járás általános munkaerő- helyzetéről tárgyalt és fogadott el határozatot. Az 1967. évi község­fejlesztési tervek első félévi vég­rehajtásának eredményeiről és a további feladatokról szólva, meg­állapította, hogy a községfejlesz­tési költségvetések a lakosság és a társadalmi szervek javaslata Ipari tanulónak jelentkezhetnek 14—16 éves fiúk KÖZPONTIFÜTÉS­SZERELÖ, VASBETONSZERELŐ, KŐMŰVES és ÁCS-ÁLLVÁNYOZÖ szakmára. Otthonban' (kollégiumban) való elhelyezést, teljes ellátással biztosítjuk. Jelentkezés: ÉM Bácsmppi Állam Építőipari Vállalat Kecskemét, Klapka utca 34/a. 64165 A szakemberszükséglet és az igények kielégítése érdekében szükségesnek tartja a tanácsülés, hogy a mezőhegyesi MTH-intézet kollégiumi férőhelyét legalább 100 fővel rövid időn belül bővítsék. Valamennyi tanácskozás beje­lentésekkel ért véget. A jövő hét TV-műsorából Ők is a piacról élnek (Kedd, 18.50) A riportműsor vendégei a nehézipar, a hír­adástechnikai ipar, a könnyű- és gépipar képviselői az új gazdasági mechanizmus körül­ményeinek megfelelő vállalati tervezésről beszélgetnek. Ar­ról például, hogy milyen isme­retekre lesz szükség ahhoz, hogy a terv biztosítsa a válla­latok számára a várt ered­ményt, a jövedelmet. A be­szélgetés során szóba kerülnek az eddig oly sok gondot jelen­tő, úgynevezett laza és feszített tervek. Bemutatja a műsor Vil­Előxetes jelentés* A mezőberényi új vízműről alapján készültek éppen úgy, mint a korábbi években. A ta­nácsválasztást megelőző jelölő­gyűléseken a lakosság részéről hangzottak el olyan javaslatok, amelyeket a végrehajtó bizottsá­gok vezetői korábban nem vehet­tek figyelembe, az év elején nem tervezték be. A jelölőgyűlések óta viszont figyelembe vették ezeket a javaslatokat és amelyek közvet­lenül a lakosság érdekeit szolgál­ják, már túlnyomó részben j meg is valósultak. Az olyan nagyobb volumenű építkezéseket, beruhá­zásokat, melyeket rövid időn be­lül nem tudnak megvalósítani, a következő évekre elkészítendő tervekbe foglalják. A jelölőgyüléseken el­hangzott javaslatok reálisak, többségük megvalósítható, ezért a helytelen tervezések következté­ben ez év első felében igen sok változás történt az eredeti terv­ben. Legnagyobb mérvű változás volt Doboz, Gyulavári és Újkí­gyós községekben, fgy többek kö­zött Dobozon a tervezett villany- hálózat bővítését a MEGYEVILL a harmadik negyedévben elké­szíti. Az egész községet átfogó törpevízmű-hálózat tervezését most készíti a tervező iroda. A tervezési összeg 143 ezer forint. Ennek megvalósulása után a köz­ségben vízműtársulást hoznak lét­re. Gyulaváriban szerződést kö­tött a községi tanács a csatorna- és vízmó vállalattal egy kút fú­rásának ez évi elkészítésére. A vízhálózatot ebben az évben 4 ki­lométerrel kívánják bővíteni. A munka 50 százaléka már elké­szült, s a vállalat szeptember hó­nap végére teljesen befejezi a bő­vítést. Az orvosi rendelő és gyógy­szertár tervének elkészítése is most van folyamatban. Kivitele­zését 1968. évben kezdik meg. Új­kígyóson az öregek napközi ott­honának építési tervét ugyancsak most készítik, az építkezést még ebben az évben megkezdik, de befejezése áthúzódik 1968-ra. A mezőkovácsházi járási tanács­ülés Kevermes község tanácsá­nak és bizottságainak munkája, , S’s~“Re orm és nemzeti egység helyzetét vitatta meg. Megállapí- gozó népünk az új hazában, mint tóttá, hogy a járási állami, tár-, Egy nép és nemzet életében el gyünk, melyek a sok hányattatás tulajdon világában berendezked- sadalmi szervek a szakemberkér-, sem képzelhető nemesebb, ma- után végre alkalmasnak bizo- jék. A szocialista tartalmú, kultu- dést szorgalmazzák, s rövid időn | gasztosabb cél, mint minden erőt nyúltak a hőn áhított nemzeti rális fellendülés, a tanulás, az is- belül lényeges változás mutaT.ko- összefogva, közösen munkálkodni egység megteremtésére. S hogy kólák kapuinak szélesre nyitása, a közös boldogulásért. Történél- ez mennyire így van, az szinte az olcsó színház, mozi és könyv, műnk során jó néhány kísérlet lemérhető lázas napjainkban, a nézetek összeigazításán fárado- történt már nemzeti erőink össze- amikor nemzetünk, népünk fi- zó politikai nevelés, agitáció, el­fogására egységes cselekvésre, gyelme, erőfeszítése arra összpon- szóval a közkinccsé tett kultúra Hol szabadságharcok tüze tetté fosul, hogy továbblépjünk a bol- nem teremtette meg egycsapásra próbára az összefogást, hol pedig dogulás útján, megvalósítsuk az azt az emelkedett szellemisé- gazdasági és kulturális vállalko- új energiákat felszabadító gaz- get, a műveltségnek azt a minő­zások, de a múltban soha nem dasági reformokat, a gazdasági seget, a gondolatoknak a célok- sikerült valódi nemzeti egységet élet irányításának új rendjét. S nak és a vágyaknak^ az egy' teremteni nem kis öröm, hogy e nagy vál­Osztálytársadalomban elképzel- Jf1ikozás körül otít »rakozik min- hetetlen a tartós nemzeti egység. p5°fotJ,r 1 Mezőberény község* hamaro­san hatalmas lépést tesz előre a fejlődés útján, régi nagy gond­nak, a vízellátás problémájának megoldásához kezdenek. A víz­műtársulás létrehozását és a víz­mű megvalósítását elősorban az teszi szükségessé — mint a ta­nulmányterv kimutatja —, hogy a község kétezer-kétszáz köbmé­ternyi vízszükségletének jelen­leg csak a tíz százalékát tudják biztosítani a meglevő kutak és berendezések. Tizenkét és fél kilométeres csőhálózattal ren­delkezik most a község, de ez egyáltalán nem megfelelő. Az ötvenhat lakásos OTP-ház eme­letein például nagyon ritkán juthatnak vízhez a lakók. A jö­vő évben két hatalmas négyszin­tes lakóház építése van tervbe véve, de ezek építése is csak ak­kor engedélyezhető, ha a csator­nahálózat mellett az ivóvízellá­tás is biztosítva lesz. A vízhiány az üzemek munkáját is nagy­mértékben akadályozza. Mit is tartalmaz a tanulmány- terv, amely szerint készül majd az új vízmű? Csak a távoli községrészekre terveznek közkifolyókat, a bel­ső részeken félkomfortos bekö­tések és háromezer összkomfor­tos, azaz fürdőszobás bevezetés lesz. Három ötszáz és három százötven-kétszáz méteres mély­ségű kút fúrása válik szük­ségessé, amelyek előrelátható­lag biztosítják majd az egyre növekvő szükséglet ellátását. A meglevő hálózattal együtt az építés befejezése után negyven­hat kilométeres vezetéken jut el a víz a fogyasztókhoz. A négy­száz köbméteres víztorony bizto­sítja majd a megfelelő nyomást és tartalékot. A tervek szerint az 1. számú iskola udvarán épül a torony s mellette lesz a víz­műtelep. Előreláthatólag tizenhét mil­lió forintba kerül az építkezés, amelyből jelentős részt vállal a lakosság is. A társulás teljes megalakítása után lesz a próba­kőt fúrása, majd ha elkészül a kivitelezési terv, teljes erővel nekilátnak a megvalósításnak. —ti­es ek Jenő professzor ősszel megjelenő könyvét, amely nagy segítséget nyújthat ebben a te­kintetben a szakembereknek. Ágra Markkleeberg (Szerda, 19.30) Riportfilm. Csekő Ágoston ezt a filmjét az NDK-ban forgatta, ahol a cím­ben szereplő kisvárosban egy nemzetközi traktor- és mező- gazdasági gépkiállítást rendez­tek az NDK termelőszövetke­zetei megalakulásának 15. év-* fordulójára. A film elsősorban azokat a gépeket mutatja be, amelyeket már szállít, illetve szállítani fog a német ipar Ma­gyarországnak. Ibsen drámája — filmen (Vasárnap, 20.20) Ibsen Kí­sértetek című drámájának ma­gyarul beszélő filmfeldolgozá­sát tűzi ezúttal műsorára a te­levízió. A nagy norvég kritikai realista író ebben a művében is szót emel a polgári, kispol­gári hazugság-világ ellen, amelyben az ideálok beszeny- nyeződnek. A főhős, Alvingné hiába szövi még sűrűbbé a lát­szatok hálóját, emeltet szobrot kicsapongó férje emlékére, hi­ába nevez el róla szeretethá- zat, a garázda kapitány neve végül egy bordélyház homlok­zatára kerül... Ballada a katonáról (Vasárnap, 16.25) A hősök, emberek c. tv-sorozat legújabb darabjaként kerül a képernyő­re Grigorij Csuhrajnak ez a — Negyvenegyedik utáni má­sodik filmje, amely az elő­zőhöz hasonlóan szintén díjat nyert az 1960-as Cannes-i filmfesztiválon. A filmben úgy­szólván egyáltalán nem látni háborús képeket, eltekintve a nyitó jelenettől, Aljosa mene­külésétől, amely ma már a filmtörténet külön jelzővel il­letett epizódjai közé tartozik. HE »na in ■■■■■■■■ nanaiaBB« IgJIUUIllUHIIV IHD ■■■■unni ■ UBBHBIBI »■■»■■■■■■■■■■■a zik a szakember-ellátottságban. Tervszerűen irányított képzés a továbbiakban csak abban az eset­ben lesz lehetséges, ha az orszá­gos felmérés alapján a regionális szükséglet is kimutatható lesz. Ezen most dolgoznak a szakem­berek. Ennek alapján tervezik meg a szükséges középiskolákat a járás területén. Ennek alapján több ha­tározatot hozott a tanácsülés, | melyek között tudomásul vette a kunágotai sertéstenyésztő szaky középiskola folyamatos megszün­tetését, mivel a munkakör betöl­téséhez nem feltétel az érettségi. Utasította a tanácsülés a járási tanács végrehajtó bizottságát, hogy kísérje figyelemmel a bat- tonyai baromfi-, illetve állatte­nyésztő szakközépiskola létjogo­sultságát és az első kihelyezések után tegyen előterjesztést a me­gyei tanács végrehajtó bizottságá­nak a további beiskolázás ügyé­ben. Javasolta a tanácsülés, hogy e két szakközépiskola kifutása, il­letve megszűnése után a használt felszereléseket, szemléltető esz­közöket a járás területén haszno­síthassa a szakemberképzés őr­siekében. öntetűségét, mely nélkül szocia­lista nemzeti egység elképzelhe­tetlen. Ee'v-eev tetTzetfe ^zmTWgvTö- nagy tett valóraváltása Hogyan történhetett mégis, P .. egységünk próbaköve is, s ezen a hogy most, napjainkban mindin­zos megpróbaltatas ídeig-óraig pr6bán jelesül kell helytállnia a kább valóság lesz a nemzet egy- talan eltetí a csalóka illúziót. A munka tisztességét őrző minden gége? S mi a biztosíték arra, látszat mögött azonban hamar hazánkfiának. hogy ez az egység olyan tartós és kirajzolódnak a különféle érdekek 0iyan szilárd, amely a boldogulás és utak. A tőkés soha sem tűrhet Hogyan alak gyseg, ieientő gazdasági reformok­maga előtt olyan célt, soha nem hogyan fogott mmdinkább ossze útját szolgá^ Az akarhat olyan világot, mint a pro- az emberekben, osztályokon el- ^ kérdésre a választ letár, a földek urait semmiféle osztott energia, válaszfalakat tízesztendős következetes erő nem tarthatja egy úton a nem ismerő közös nemzeti erove? f j 1& nyugodt túlzásoktól kisemmizettekkel. Az érdekek s A történelmi út, melyet 1945 óta mente^ politika,’ melyet az az utak különbsége hajdani tör- megtettünk, ismert. Nincs szűk- mszmP kidolgozott és azóta is ténelmünk legszebb pillanatai- ség ismételgetésre, arra, hogy a következetesen folytat. Az a poli- meetorte az^osszefogas kemény harc minden ütközetét tika, mely nem szavakban adta felidézzük, hosszan tűnődve a a dolgozó nép birtokába a gyárat, győzelmeken, megtorpanásokon. a föidet, a tudományt, a művé- Elég csak annyi, hogy a küzde- szet eszközeivel való alkotás ban is megtörte szándékát és kerékkötője lett a legnemesebb próbálkozásoknak. Mi a szocializmus felépítésén vigyünk. Szerencsések reaktor le™ "em csupá.n 8Í.k^ketJ**T örömét, hanem a tettek lehetőse­im az utat mely mai nagy Satott az UJ Vlla§ ePltol szama- géVel együtt megadta a gazda ra, s egy-egy megnyert csata meg önérzetét is. Az a politika, mely nem jelentett teljes győzelmet. Az nem dicsekedett, nem ígért, nem államosított gyár vagy a. később festett ábrándfcépeket, hanem szervezett termelőszövetkezetek őszintén megmondta, hogy a is, vállalkozásainkig elvitt, számta­lan próbatétel és botlás szegé­lyezte. Szerencsések, mert olyan eszmék, olyan célok hordozói va-

Next

/
Oldalképek
Tartalom