Békés Megyei Népújság, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-19 / 195. szám

15éfí. augusztus 19. Kzomfiai Látogatás a ssadányi fácánresservátumban A zsadányi vadásztársaság fácánrezervátumába igyek­szünk Tóth György vadőrrel. Húsz percnyi kényelmes kerék­pározás után érünk a szőlőskert mögött elterülő háromholdas gyümölcsösbe. Romantikus, szép környezet fogad. A gyümölcsös szélén náddal benőtt árok, egyik sarkán régi csöszkunyhó, s távolabb hatalmas nyárfák állnak őrt. Jöttünkre fácáncsir­kék röppennek fel, fogolycsibék surranak a gyümölcsfák között Távplabb kisfácánok bogarász­nak. A gyümölcsös közepén, a tisztáson, a vadőrök kunyhója, tanyája. Hogy itt főzni is szok­tak, ezt a földbe tűzött bogrács­tartó és a kihunyt tűz parázsa mutatja. A rafinált módon nyíló, kilincs nélküli ajtó előtt egy fából készült szék, nem is akármilyen. Az előző vadőr, Kovács Pista bácsi készítette egy jól kiválasztott székformát adó faágból. Kovács István négy éve folytatja a vadászok szabad életét Nagybátyja is itt’dolgo­zott, s már gyermekkorában va­dászatokra vitte, akkor kapott kedvet ehhez a szép pályához. A huszonöt tagú vadásztársa­ság már kilenc éve foglalkozik fácánneveléssel és felvásárolt tojások keltetésével. Az idén 819 darabot neveltek fel. S — Sajnos, a ragadozó vadak sok csibét elpusztítanak — mondja a vadőr —, egy nyolc tagú menyétcsalád például há­rom nap alatt 370 csirkét pusz­tított el. A támadó állatokat egércincogással hívtuk közel, így sikerült leteríteni őket. Kis- rókával tacskókat is betanítunk rókafogásra. Mondhatom, jó eredménnyel. Fiú nevű kutyám legnagyobb csodálkozásunkra az első rókavadászat alkalmával 11 kölyköt hozott ki a kotorékból. A felnevelt fácánok egy ré­szét már kitelepítették. Kapcso­latot teremtettek a termelőszö­vetkezetekkel, állami gazdasá­gokkal s így megtudhatták, hogy a jövő évben mdlypn lesz a vetésterület, ennek ismereté­ben pedig megállapították, hogy hol biztosított a fácánok élete. Ennek alapján engedték őket a szabadba. A nap vörösen bukik le a nyárfák között, amikor vissza­indulunk a községbe. Szó esik még a téli vadetetésről, vala­mint a vadászok életéről és él­ményeikről. Török György sze­reti ezt a kötetlen munkát, mert amellett, hogy szép, érde­kes is. Járja a határt, megfigyeli a vadak életét, figyelemmel kí­séri sorsukat. Marik Mária Uj posta épül Kötényén ban A község lakóinak régi kí­vánsága teljesül rövidesen. A községben épül egy új posta- hivatal. Az építéshez szüksé­ges 395 ezer forintot a KPM postaközpontja adja. Az em­lített összeget már átutalták a község fejlesztési számlájára. Kivitelező a községi tanács. A társadalmi munka igénybe­vételére is bőven van terület a házilagos építkezésnél. Ezt viszont igényli is a község ve­zetősége. Három vég összeborult A három vég Mezőberény- ben a magyar, a szlovák és a német vég. összeborulásuk pe­dig ezúttal csontot, derekai ropogtató ölelés. Találkozót tar­tottak annak a két osztálynak volt növendékei, amelyet 1942- ben bocsátott útjára az akkori polgári fiú- és leányiskola. Micsoda útjára! Azok a fiúk és lányok az iskola padjaiból kiléptek a történelem zúgó viharába. Tizennégy-tizenöl évesen, a vagyoni és nemzeti­ségi ellentmondásokért semmi­képpen sem felelősen, sorsuk aktív formálásának még lehető­sége nékül, de bontakozó és nagyon érzékeny tudattal, a dübörgő világ és közelgő válto­zások részeseiként. Alig két esz­tendő, a tobzódó nyilas uralom a fiúkat magával ragadja leven­teként és szétszórja idegen tájakon. A felszabadulás nagy­részüknek a hazatérést jelen­tette elsősorban, aztán a kö­vetkező évek a kenyér, a mun­ka, a továbbtanulás érlelő fel­adatai mellett a nemzetiségi problémák késő hullámaként a kitelepítések gondjait, érzelmi megrázkódtatásait hozták, majd az apákért a fiúkkal való elszá­molás sújtó szégyeneit a dogma­tikus politika. De egészében: a kitáguló jö­:özös célt csak temérdek mun- :ával, erőfeszítéssel lehet elérni, iz a politika, amely nem rejti vé- a alá, hogy még ma is sok a baj, gond — s néhány vezető, ha elkét odaadja, sem képes meg- lirkózni vele, hiszen a mi tenni- alóink olyan nagyok, hogy csak z egész nép összefogott ereje árhat meg velük. Mai izmosodó gységünk magyarázata az a po- itika, mely közösen gondol- :odni hívott és tervezni hí­rott, munka közben próbálta :i mi a jó, és mi a rossz, s a osszat mindig volt ereje elutasí- ani. Az a politika, mely szabad eret nyitott a szellemi munká- tak, a tudománynak, hogy alkotó nódon, merészen szólhasson be- e az élet formálásiba, segítve a ót — leleplezve — elsimítva a ■osszat. Az a politika, amely pár- izédet kezdeményezett közö6 lolgainkról, mely szenvedélyes vi- ákra szólította fel a nemzetet, rözös gondjaink megbeszélésére. V vita közben észrevétlenül bon­akozott ki az a magas erkölcsi 'elelősség és erkölcsi szilárdság, nely a régi erkölcs, a régi néze- ;ek visszahúzó erejével, a szocia- ista, a közösségi ember felelős- iégtudatát, határozottságát állí- »tta szembe. S ez a felelősségtudat olyan őke, mely már a jövőnek is ka- •natozik, s amely mostani nagy Serveink sikerét a közös útra lelt lemzet nevében garantálja. Ez a cözös értékké nőtt felelősségtu- iat d<-'"ozta ki a gazdaságirányí­tás új reformját, bírálta el az elgondolásokat, győzött meg mindannyiunkat arról, hogy az sltoépzelések jók, a közösség ér­dekében valók. Ezért növekszik napról napra a gazdaságirányí­tás új rendje mellett az akarati és az érzelmi egység, ezért támo­gatja a nemzet teljes súlyával a reformokat. Akarja a munkás, mert szabadabb, frissebb az élet. Akarja a paraszt, mert megszaba­dul földhöz szorító gondjaitól, tá­gas táblákon teremthet olyan mezőgazdasági kultúrát, olyan gazdasági és kultúrális létet, amelyről régebben álmodni sem mert volna. Akarják az értelmi­ségiek, mert az új rend az alko­tásra, a vállalkozásokra, a világ arcának okos átformálására ösz­tönöz, nem szabva gátat a talen­tumnak, a teremtő képzeletnek. Tervek és tettek dolgában ma már nincs nálunk ellentét, nincs ellentétes érdek dolgozó népünk fiai között. S amint az egység mindinkább megmutatkozik az új irányítási rend kialakítása köz­ben, már az is tapasztalható, hogy a nagy vállalkozás nemcsak pró­bája, de további serkentője, ala­kítója lesz nemcsak a célok és tettek, de a kultúra és az erkölcs mindinkább izmosodó egységének is. ‘Csak azt ne felejtsük egy pil­lanatig sem, hogy a gazdasági re­formok megvalósítása forradalmi tett, szocialista forradalmunk szerves része. S ezt nem lehet langyosan, óvatoskodva vívni. Kell, hogy a munkánknak tüze és hévé legyen. Az új gazdasági rend megteremtését célzó tettek­ben fényesen kell megmutatkoz­nia az egységes nemzet életreva­lóságának, merészségének, vál­lalkozó kedvének is. Kékesdi Gyula vöt is, az új emberiség vizsgái­nak megnyíló sorát is. És ennek a nemzedéknek legfőbb sajátja, hogy tényekkel érvel a maga igazáért. A kenyér és tudás be­csületében megragadta a lehe­tőségeket, és mindazt, amit építő fáradozással alkotott ma­gának, egyben gyarapította a szülői mezővároska és megifjo- dó társadalmunk értékeit Erről szóltak a beszámolók az emlékező „osztályfőnöki órán’. A munka szerelmes dicsérete volt mindegyik életvázlat Akár a festőmester és az iskolaigaz­gató, a tsz-tag, az agrárfőmér­nök, akár a faipari szakember, a közgazdász, a gépjavító és az egyetemi tanár szólt — példás szorgalomról, munkabírásról éj emberszeretetről tanúskodtak a szerényen fogalmazott szavak, lettekről, alkotásokról, derűs bizalomról, az új élet örömeiről, amelynek forrása és minden forrásnak tápot adó elnyelője ez a nagy Egész. Oj életünk épült általuk szilárdan és színesen. Az egykori bizonyítványba min­denképpen méltóan belekíván­kozik huszonöt év múltán még egy osztályzat: „Építő munká­ból: jeles”. Hát a három vég? Megvan. Csakhogy tsz is van, szövőgyár is, élénk terme­lőtevékenység és már gimnázi­ummal az élen pezsgő művelő­dés — mindhárom végből egy­beöleli a dolgos akaratot. A szépülő község ennek a képe. (Nagy öröm volt viszontlátnia a messziről érkezettnek.) Nem le­het kétséges, hogy a sokat pró­bált, tehetséges nemzedék em­berségét, építő szándékát tiszte­letben tartja és tovább érleli a jövő. Bálint Géza ÚJON- VASÚTON : ■ v :i:' Épül az M—7-es. A korszerű, kétnyomtávos autóút modern hídjaival, viaduktjai', al meggyorsítja a Balaton felé áramló forgalmat. Az országutak vándorai a ÄFOlt mozgó töltőállomásai, ame­lyek a helyszínen töitik fel az üresedő tartályokat. A Bács-Kiskun megyei Kézműipari Vállalói közelmúltban beindított férfikonfekció részlegéhez ruhaipari technikumi végzettséggel vagy 10 éves nagyüzemi gyakorlattal rendelkező személyt vesz fel üzemvezetői beosztásba. Műszaki osztályunkra ruhaipari technikumi vég­zettséggel, minimum két év nagyüzemi gyakorlattal rendelkező technikusokat veszünk. fel technológus! beosztásba. Jelentkezés a fenti vállalat Kiskunfélegyháza, Móra Ferenc tér 9 szám alatti központi irodájában. Lakást biztosítani nem tudunk. Fizetés megegyezés szerint 505 Ez az „út” már rég megépült: most ultrahangos hibakereső műszerrel vallatják: meddig bírja még? MTI-Fotó

Next

/
Oldalképek
Tartalom