Békés Megyei Népújság, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-18 / 194. szám
1#67. augusztus 18. 4 Péntek ■ ■ Ötszáz forint „borravalóra!” kezdődött Élénk külföldi érdeklődés a csabai kolbász iránt — Megvalósul-e a nagyüzemi gyártás? A MAVAD francia élelmiszerkereskedőt fogadott. Az illusztris vendég azért utazott hazánkba, szűkebb értelemben Békéscsabára, hogy meggyőződjön, milyen körülmények között dolgozzák fel francia exportra az országban elejtett vadakat: őzt, szarvast, vaddisznót. Ez a francia cég szerette volna vásárlóit megnyugtatni arról, hogy higiénikus a magyar húskezelés. Végigjárta az üzemet, megtekintette a munkahelyeket. Amikor a feldolgozó sor végére ért, öt darab százforintost nyomott Simon mester, vágóhídvezető kezébe azzal, hogy hozzon mindért barackpálinkát, kecskemétit. Megérdemlik az emberek, mert jól és higiénikusan dolgoznak. Az elismerés jóleső érzéssel melengette azt a néhány embert, aki a békéscsabai vágóhídon foglalkozott. Nem is tudták hirtelen, hogy mivel viszonozzák az idegen kedvességét. Simon mester elment a vágóhíd egyik raktárába és a sarokban függő öt szál csabai kolbászból egyet leakasztott és átadta a vendégnek. Ez az öt szál kolbász úgy került a raktárba, hogy a MÉSZÖV vezetői vágattak néhány sertést. Meg akarták próbálni tudnak-e Csabán csabai kolbászt csinálni? Milyen a csabai íze? < Amikor a külföldi kezébe vette a kolbászt, megszagolta és táskájába rakta. Néhány nap múlva levelet hozott a posta. — Az önöktől származó kolbász minőségét kiválónak találtam. Gratulálok a csemegéhez. Kérem Önöket, hogy lehetőleg postafordultával küldjenek öt mázsa áru-mintát és írják meg, hogy vagontételben mikorra vállalnak szállítást. A levél aláírója Franciaország egyik legnagyobb élelmiszer kereskedője. A vágóhíd vezetősége megírta a válasz-levelet. Kénytelen volt megmagyarázni, hogy a csabai kolbász gyártása tulajdonképpen még nem kezdődött el. Az a szól kolbász, melyet képviselőjétől kapott, mintadarab volt. Köiönben szó van arról, hogy a kolbász gyártását egy későbbi időpontban megszervezik. A francia kereskedő azóta is rendszeresen érdeklődik: mikor kaphat végre már csabai kolbászt. De nemcsak 6 érdeklődik, hanem mások is, a nyugatnémetek is éppen úgy, mint a svédek. Egyelőre azonban csak annyi csabait gyártanak, amennyi Békéscsaba és még néhány város üzleteiben elfogy. A sertéshúsból készült csemegét a csabaiak évtizedekkel ezelőtt a világmárka rangjáig emelték. Európa, sőt Amerika nagyobb városaiban is ismert, elismert márkás árunak számított és számít ma is. A világkereskedelem cikk- listájáról az utóbbi években mégis eltűnt. Hogy miért, az egy másik téma lehetne. Lényeg, hogy a húsipar átszervezése után Békéscsabán néhányan nem nyugodtak bele a csabai kolbász programozott gyártásának megszüntetésébe. Persze a dolog, a csabai kolbász gyártásának szervezése ma sem egyszerű. A külföldi kereskedők inspirálására a földművesszövetkezeti mozgalom kereteiben vették kézbe az ügyet. Hozzáláttak a vágóhíd átrendezéséhez, mert fantázia van ebben a vállalkozásban! Tanúsítja az is, hogy a csabai üzletekben szívesen vásárolják a csabait, de a szegediek is érdeklődnek és árut kémek a csabai vágóhídtól. Egyelőre hetenként 80—100 sertést dolgoznak fel. Ha az átalakítást befejezik, akkor hetenként 150-200 sertést is vághatnak A munkák nagy részét kézzel csinálják, mert a Békés megyei Húsipari Vállalat megszüntetésekor a használható eszközök máshová kerültek. Most apránként vesznek egy-egy kést, gépet, hogy J könnyítsenek a nehéz fizikai munkán. örvendetes, hogy a csabai intézmények és üzemek támogatják a földművesszövetkezet szár- I nyai alatt éledező kolbászgyártást. Sajnos, a minisztériumi vállalatok — eddig legalábbis — kimaradtak a segíteni akarók közül. Pedig géppel, felszereléssel, élőállat ellátással javíthatnának a helyzeten. Bár az fmsz-ek jól birkóznak vállalt kötelezettségeikkel, de mennyivel mehetne jobban a csabai kolbász gyártása, ha a kereslet kielégítését egyesek a szívük helyett egy kicsit jobban a vállukra vennék. Dupsi Károly A gyomai községi könyvtárban a közelmúltban szép olvasótermet alakítottak ki. A könyvtár állománya 25 ezer kötet és nemrég iratkozott be a 912. olvasó. Képünkön Zöld Ilona, a gyomai gimnázium III. osztályos tanulója, aki nyáron is rendszeresen eljár a könyvtárba, sokat olvas, elsősorban a kötelező olvasmányokat keresi. Fotó: Esztergály Véradónap a békési kosárfonóban A kosáripar telepei szétszórtan helyezkednek el hazánk legnagyobb községében, Békésen, s ha egyiktől a másikig egyenest húznánk légvolnalban, szabályos háromszöget képezhetnénk. Gondosan készített tervek alapján fejlődik évről évre a telepek mindegyike a régi, megkopott épületek és az új, tágas, világos termek, csarnokok, valamint az emelkedő falak vasbe ton váza inak képe egy biztató átmeneti állapot munkakönnyítő folyamatáról tanúskodik. Dolgozóinak nagyszerű munkájáról a telephelyeken látható kosarak ezerfélesége ad tanúbizonyságot, melyek a távoli országokba is elviszik a község jó hírnevét. A képzeletben meghúzott háromszög jelképes szinte, mely kifejezheti a telepek tervezési, termelési és gazdálkodási összhangját, túl ezen pedig — s ez talán mindennél lényegesebb — dolgozók kollektíváinak összeforrott- ságát, szocialista közösségük egységét. A termelés és egészségügy szoros kapcsolatánák félreérthetetlen jegyei megtalálhatók itt. Modem orvosi rendelőt építenek, tisztes rangjára emelték az egészségügy társadalmasítását végrehajtó üzemi Vöröskereszt tevékenységét, s a kórházi gyógyító munka megsegítése érdekében nem mindennapos eredménnyel szervezték meg a véradónapot. Emberségből vizsgázott a kosáripar nagyszerű kollektívája. Jóleső érzés volt látni az arcokon a komoly gondolatok ámya- lódását, a szemekben a megértést, a feszes figyelmet, melyet dr. Eucz László főorvos szavai keltettek a szenvedélyes hangú röpgyűléseken. Öröm volt tudomásul venni az elszánt mozdulaméből fakad. Itt is találkoztunk áldozatvállalásban egységes közösséggel, a Viharsarok szocialista brigáddal, melynek minden véradásra alkalmas tagja jelentkezett. Ez a brigád nemcsak a termelésben és a véradásban jeleskedett a cím elnyeréséért folyó versenyben, hanem a múlt évi árvíz alatt is emberfeletti erőfeszítéseket vállalt magára, hogy enyhítsen az otthonaikból ki- kényszerített családok súlyos helyzetén. A község Mezőberény felé eső részén helyezkedik el a kosáripar 3. számú telepe, amely a legfejlődőképesebb, s amely május 20-án, a békési kommunisták véradónapján 30 véradót biztosított. Ez a telep most is a legnagyobb létszámot adta a véradásban, többségükben vállalkozó kedvű KISZ-fiatalokkal. Nem ez volt az első nagyszeA Hazafias Népfront kezdeményezésére... — Természet-, táj- és műemlékvédelmi bizottság alakult megyénkben — A Hazafias Népfront javaslatára megyei természet-, táj- és műemlékvédelmi bizottság alakult. Az alakuló ülésen elnökké dr. Tábori György múzeumigazgatót választották, alelnök Talabér Ferenc, titkár pedig Kovács Ferenc lett. A bizottságban muzeológusok, kertészek, mérnökök, levéltárosok, népművelők, tanárok működnek együtt. Elhatározták többek között, hogy felkutatják megyénk természeti szépségeit, a vizi- sportolásra, kirándulásra, campingezésre alkalmas K ö- rös-menti tájakat, az évszázados öreg fákat, a műemlék, vagy műemlékjellegű épületeket. A nagykamarási Ságvári Endre KISZ-szervezet újszerű és tartalmas klubestek szervezését határozta el. Augusztus 25-én Halló fiúk, halló lányok címmel ren- Awák meg a klubestet, melynek műsorát magnetofonra veszik fel. Határozat született többek között a természeti adottságok védelméről, az idegenforgalom fellendítéséről. Bauecker Alajos, a szarvasi Arborétum vezetője például a természet sokrétű hasznosságáról tartott érdekes előadást. Elmondotta, hogy a Körösök egyes természeti szépségekben gazdag tája, az erdők, a parkok egészségügyi, esztétikai szempontból hozzájárulnak a szórakozáshoz, pihenéshez. A friss levegő, a vizisportolási lehetőség egyre nagyobb jelentőséggel bír világviszonylatban, ezért hangsúlyozta: védjük meg természeti kincseinket. A megyei műemlékekről, a Tervezik, hogy minden alkalommal egy-egy vezető beosztású előadót kémeik fel politikai, illetve egyéb tárgyú, a fiatalok érdeklődési körének megfelelő előadás megtartására. műemlékjellegű tárgyakról, épületekről, azok gondozásáról és az ezzel kapcsolatos tennivalókról dr. Tábori György tartott előadást. Ipari tanulónak jelentkezhetnek 14—16 éves fiúk KÖZPONTIFÜTÉSSZERELŐ, VASBETONSZERELŐ, KŐMŰVES és ÁCS-ÁLLVÁNYOZŐ szakmára. Otthonban (kollégiumban) való elhelyezést, teljes ellátással biztosítjuk. Jelentkezés: ÉM Bács megyei Állami Építőipari Vállalat Kecskemét, Klapka utca 34/a. 64165 tokát, melyekkel munkájuk nagyobb jövedelmet ígérő nehezéből kilépve, elindultak, hogy térítés nélküli véradásukkal segítsék a nyárközepd időszak mindig kockázatos vérellátásának folyamatosságát. Nem lehetett mégha - tódottság nélkül tudomásul venni a közösség iránt érzett felelősségvállalás pillanatok alatt megteremtődött hangulatát, amely a hűvös, nedves, kosárvesszők pácolt szagától terhelt munkatermekből indult el, s a 3. számú telepig érve 152 áldozatkész ember véradó közösségévé terebélyesedett. Nem véletlen, hogy megyénk üzemeinek, vállalatainak szocialista brigádjai elsőnek ismerik fel a vérellátás jelentőségét, s teljes számmal adnak vért. Ez a brigádmozgalom mélyen szocialista-humanista jellegéből, emberi és közösségi kötelezettségük felismeréséből, vállalásaik szelleAz Orosházán élő és alkotó fiatal festők legújabb műveit augusztus 20-án mutatják be a város múzeumában. Az idei tárlaton V. Kovács Zsuzsanna, Feldmann Tibor, Dénes Sándor, Horváth János és Bárdos Rezső szerepel, valamennyien az orosházi Petőfi rűen sikerült véradás a békési kosárfonóiparban, hiszen az elmúlt évben is megközelítette a véradók száma a 150 főt. Akkor még elevenen élt a dolgozókban egyik munkatársük, Kocsor Sándor súlyos motorbalesete, aki májzúzódás következtében 6 és fél liter vért kapott a békéscsabai kórház baleseti sebészetén. Az életmentő vér jelentősége emberközelségbe hozta a dolgozókat a kórház gyógyító munkájához, 8 a véradás fontosságához. Megértették nagyon sokan, hogy a vér minden cseppje emberek egészségét és életét adja vissza. Megható volt találkozni újra Kocsor Sándorral is, aki szörnyű balesetét követő műtétének megse- gítőire hálával gondolva, jelentkezett véradásra. Nagyszerű nap volt ez. Az önmagukért s egymásért felelősséget érző és vállaló emberek ösz- szefogásának a napja. Szekercés József Művelődési Ház képzőművészeti szakkörének tagjai. A tárlatot augusztus 20-án délelőtt 10 órakor Horváth László, a Békés megyei Népművelési' Tanácsadó vezetője nyitja *neg és azt szeptember 3-ig tekinthetik meg az érdeklődők. Halló fiúk, halló lányok címmel klubestet rendeznek J\ agy kamaráson Az idén is megrendezik Orosházán a fiatal festők tárlatát
