Békés Megyei Népújság, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-18 / 194. szám

tSffí. augusztus u. 5 Péntetc Megjegyzés Csendélet Békés vasárnap, mindenki ott­hon piheni ki a hét fáradalmait. Pihennek a gépek is, várják a hétfő reggelt... Ez vagy ehhez hasonló szöveg illene képünkhöz, de megjegyzé­sünk mégsem ilyen természetű. Nem lehet ilyen, mert ezt a csend­életet a fényképezőgép egy mun­kás szerdai napon örökítette meg. — Valami üzemzavar van? — érdeklődtünk a szomszédos ta­nácsházán. Nyíri László vb-elnök- től és Kovács József vb-titkártól. — Üzemzavar, de már decem­ber, az építkezés kezdete óta — jegyeztük a keserű választ. — Ekkor kezdte ugyanis a Mezőko­vácsházi Építőipari Ktsz a szol­gáltatóház építését, amire bizony Medgyesegyházának már nagy szüksége lenne. A tanácsháza és a MOKÉP tulajdonát képező épü­let. között kezdték meg a mun­kát. Felhúzták a falat erre kidőlt a MOKÉP-ház, illetve az ott el­helyezett papírbolt fala. A bolt elköltözött abba az épületbe, amelyet most sürgősen szeretnénk lebontani, mert a helyén épül majd az új gimnázium. Nem bír­nak visszaköltözni, mert közben a két fal között hézag maradt, beszivárgott az eső és kidőlt a pa­pírbolt raktárának a fala, lesza­kadt a mennyezete. A megyeszék­helyről lassan már felvonulna az építkezéshez a vállalat, de nem tud a papírbolt miatt. — Hozzá kell tenni azt is — mondja a titkár tovább —, hogy a ktsz palázási munkát végzett tízezer forintért a MOKÉP-nek és a számlában felszámították a hu­szonötezer forintos falépítést is. Természetesen a MOKÉP nem akarja kifizetni, hiszen a ktsz hi­bájából dőlt ki a fal. Huza-vona, bíróság, veszekedés, az építkezés pedig áll. Itt a sok gép, építő­anyag, deszkák, téglák, hirtelen fel sem lehetne sorolni mi min­den s bizony ezekre senki sem vigyáz. A múltkor, amikor sürget­tük az építőket, egyszerre húszán jöttek ki, dolgoztak néhány na­pig, azután ismét elmentek. Mi­kor lesz készen a szolgáltatóház? Nem hinnénk, hogy valaki tudna erre pontos vagy legalább is meg­közelítő választ adni. A medgyesegyháziak panasza minden külön vizsgálat nélkül lo­gos. Vajon mikor orvosolja a Me­zőkovácsházi Építőipari Ktsz? Lejegyezte és fényképezte: Opauszky László Eddig öt festményt vettek meg Gyulai József kiállításán Az Erkel Gimnázium „öregdiák­jai” közt nemcsak kiváló sporto­lók, neves írók, költők, Kossuth- díjas tudósok és festők vannak, hanem olyan festőművészek is, akiket alkotásokra ösztönöz a vá- ros sok-sok megkapó tája és park­ja. Ilyen gyulai „öregdiák” Gyu­lai József festőművész is, aki most kamara-kiállításon első ízben mu­tatja be műveit a gyulai közön­ségnek. Doór Ferenc festőművész nyi­totta meg* vasárnap a vár lovag­termében megnyílt kiállítást. A bemutatott 39 akvarell között a balatoni és vörösberényi tájakat idéző alkotások mellett nagy számmal szerepelnek a gyulai Várfürdő, a vár és a várkert leg­szebb, továbbá a város jellegzetes részeit megörökítő festmények. Az élénk, meleg színek üde hangulatot varázsolnak a terem­be és sok látogatót vonzanak, ha a művész stílusa és ecsetkezelése rendkívülinek nem is mondható. Közönségsikernek számít, hogy eddig, néhány nap alatt már öt képét díszíti a „Megvásárol­ták” jelzés, ami a kiállítás bezá­rásáig: augusztus 27-ig, biztosan még szaporodik is. Befejeződött a selyemgubó-szezon A napokban indult útnak az utolsó szállítmány selyemgu­bó a HERBÁR1A békéscsabai üzeméből a tolnai feldolgozó­telepre. Az ország harminc­kilenc beváltó helyéről váro­sunkba hozzá a gubókat, itt történik a lefojtásuk és szárí­tásuk, majd Tolnán a fonal- gombolyítás. Az idén összesen hatvanezer kilogramm gubó kerül innen a gombolyító­üzembe, sokkal jobb minőség­ben, mint az előző években. Sok a kontár — „Öregednek” a kisiparosok Körösladányban A magánkisiparosok tevékenységéről tárgyalt a községi tanács végrehajtó bizottsága tíörösladányban Huszonegy szakmában negyven- j ról, hogy az a szűcs szakmát ki­két kisiparos látja el a javító- véve, mindenütt kielégítő. Prob- szolgáltató tevékenység egy ré-' lémaként vetődött fel többek ko­szét — hangzik az ülésre készített zött az, hogy a községben — kü- részletes jelentés. Munkájuk ál- 1 lönösen az építőipari szakmák- talában jónak mondható, de az J ban — jelentős kontárkodás ío- életkorukat tekintve, egyáltalán lyik. Sokkal többet kellene tenni nem kedvező a helyzet. Mindösz- azok ellen, akik engedély nélkül sze négyen vannak köztük 20— vállalnak munkát s azt a leg- 40 év közöttiek, tizenketten pedig több esetben nem megfelelő mi­hatvan éven felüliek. Sajnálatos nőségben készítik el. módon egyre kevesebbet foglal- ! A végrehajtó bizottság a jelen­koznak az ipari tanulók képzésé- l tést megtárgyalva, határozatot vei, pedig erre különböző kedvez- hozott a kisiparosok segítése, il- mények is bizosítottak. ; letve a lakosság javító-szolgáltató Az anyagellátással kapcsolat- j igényeinek még tökéletesebb ki- ban szó esett a továbbiakban ar- I elégítése érdekében. A tömegkultúra jó segítői: a népművelési tanácsok A siker záloga, ha javaslataikat minél többen megfogadják KÉT ÉVVEL EZELŐTT JE­LENT MEG a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnö­kének utasítása, hogy a tanácsok végrehajtó bizottságai mellet: népművelési tanácsokat szük­séges létrehozni. A Békés megyei Népművelési Tanács j a végrehajtó bizottság mel- I lett népművelési ügyekben javas- j lattevő és tanácsadó testületként működik, hasonló feladatkörrel rendelkeznek a járási és a városi népművelési tanácsok is, melyek — a megyeivel együtt — 1965 no­vemberében alakultak. Első ülé­sükön a vonatkozó határozat ér­teinkben úgy döntöttek, hogy a tömegkulturális munka helyi irányelvednek kidolgozásában él­nek javaslatokkal, elősegítik az állana szervek, a társadalmi szer­vezetek és a szövetkezetek kul­turális tevékenységének alapvető elvi, tartalmi, szervezeti, mód­szertani és nem utolsó sorban gazdasági összehangolását, kidol­gozzák a közös tevékenységet tartalmazó munkatervet, meg­határozzák a feladatok megvaló­sításához rendelkezésre álló anya­gi erőforrások együttes felhasz­nálásának módozatait. A MEGYEI NÉPMŰVELÉSI TANÄCS működésének első évé­ben tartott ülésein — számszerint négy alkalommal — a népműve­lési tevékenység alapvető és meg­oldásra váró problémái kerültek előtérbe. Megvizsgálták a népmű­velési intézmények felszerelését, két alkalommal is tanácskoztak a népművelési célokra fordítható anyagi eszközök hatékonyabb fel- használásának lehetőségeiről, er­ről jelentést állítottak össze. Ele­mezték a népművelés harmadik ötéves tervét, és tapasztalataik nyomán szintén jelentésben szá­moltak be a művelődési otthonok tartalmi munkájáról. Az első év mérlege sok pozitív tényezőt tartalmaz, a megyei nép­művelési tanács tagjai átgondolt, értékes javaslatokat adtak a tö­megkulturális munkához, leg­utóbb a népművelési propaganda javítását vitatták, és ajánlottak néhány figyelemre méltó kezde­ményezést. Jelentős — és a tar­talmi munka színvonalának további emelkedését szolgálhatja — az a tevékenység, melyet a kü­lönböző szervek közötti gazdasági együttműködés érdekében fejte­nek ki. Ezek az erőfeszítések eredményezték, hogy a MÉSZÖV, az SZMT, a KPVDSZ, a KISZ, a Hazafias Népfront, valamint a megyei tanács művelődésügyi osz­tálya közös rendezvényei (Bábjá­tékos Napok, Országos „Justh Zsigmond” Földművesszövetkezeti Színjátszó Napok, Erkel Diákün­nepek stb.) kiemelkedően sikerül­tek, óagv tömegeket mozgattak meg, hírük országos, sőt, nemzet­közi visszhangot keltett. Ügy lát­szik azonban — az eddigi tapasz­talatok alapján —, hogy az együttműködés a KISZÖV-vel és néhány nagyobb üzemmel még várat magára, a jég megtörése feltétlenül a közeljövő feladata lesz. Eredmény viszont, hogy megalakult a helytörténeti bizott­ság, melynek elsőrendű feladata a kutatók, szakkörök segítése, munkájuk összefogása, új kuta­tási témák kijelölése. Ez a bizott­i ság hivatott a megyében készülő helytörténeti tanulmányok előze­tes megvitatására, tanulmányok, j pályaművek megjelenésének ja­vasolására, kiállítások szervezé­sére. A bizottság átvette a régeb­ben alakult kiadói tanács feladat­körét is, ezzel a kiadód tanács i működését megszüntette. I AZ ŰJ NÉPMŰVELÉSI ÉVAD kezdetén feltétlenül hasznos, ha ismételten hangsúlyozzuk a nép­művelési tanácsok jelentőségét, jól végzett munkájuk hasznát. A megyeivel mintegy azonos időben megalakult járási és városi nép­művelési tanácsok is megfelelően közreműködtek a népművelés ak­tuális kérdéseinek megoldásában, az állandó feladatok megvalósítá­sában. Valamennyi járási és vá­rosi népművelési tanács munka- tervet készített, és azokban a he­lyi sajátosságokat emelték ki. A békéscsabai fontos helyet szentelt a kulturális tevékenység egységes irányításának megteremtésére, a békési járás népművelési tanácsa a tsz-klubok szervezését, és az ott folyó tartalmi munka színvonalá­nak javítását látta sürgősnek, s ennek érdekében egy alkalommal kibővített ülést tartottak, melyen részt vettek a járás termelőszö­vetkezeteinek vezetői, és a járási tanács mezőgazdasági osztályának képviselőd is. Gyulán a népmű­velési tanács a Gyulai Nyár ren­dezvényeinek segítésével foglal­kozott, különös tekintettel a vár­színházi játékokra. Mindenütt az a tapasztalat, hogy a népművelési tanácsok munkájára szükség van, jó javaslataik nem egy esetben felhívták a figyelmet olyan igé­nyekre, gondokra, amelyek azelőtt nem voltak eléggé világosak, meg­felelően ismertek. A siker záloga viszont az, hogy javaslataikat a végrehajtó bizottságok határozat­tá emelik, és azok végrehajtására is kellő gondot fordítanak. Az első esztendő tapasztalatai szerint a kibővített népművelési tanácsülések jó útjai a tömegkul­túra még alaposabb segítésének, a feladatokat ilyenkor közvetlenül megvitathatják az érdekelt állami, gazdasági vagy népművelési veze­tőkkel. Ami szintén nem elhanya­golható: helyes, ha tovább erősí­tik a népművelési tanács tagjai­nak kollektív felelősségét, a közö­sen kialakított állásfoglalások végrehajtásában való aktív rész­vételt. Végezetül pedig lényegi segítséget adni a községi művelő­dési állandó bizottságoknak, mert ezek munkája — kellő támogatás hiányában — a legtöbb helyen még mindig formális, felszínes, koncepciótlan. VAN TEHAT TFN’W’VALÖ BŐVEN, különösen most, az űj népművelési évad kezdete előtt nem felesleges néhányat emléke­zetükbe idézni. S. E. 0 Budapesti Kőolajipari Gépgyár Budapest XVIII., Gyömrői út 79—83. azonnali belépésre ke­res műszer- és technológiai szerelési munkahelyekre kül- szolgálatos munkakörbe kcz- pontifűtés-szerelő, csőszerelő, vízvezetékszerelő, vasszerke­zeti lakatos, hegesztő szakmunkásokat és férfi segédmunkásokat. Vidéki munkahelyeken ötna­pos munkahét van. Munkás- szállás, étkezés biztosítva. Köz­ponti telephelyre TMK vas- szerkezeti lemez- és géplakatos, hegesztő, villanyszerelő, hő­szigetelő. esztergályos szak­munkásokat és férfi segéd­munkásokat. Vidéki dolgozók részére központi telephelyün­kön is szükség esetén munkás- szállást biztosítunk. JELENTKEZÉS: a vállalat munkaügyi osztályán 800 Jt auSi Aíillil

Next

/
Oldalképek
Tartalom