Békés Megyei Népújság, 1967. július (22. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-06 / 157. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS Á MEGYEI TANÁCS LAPJA NÉPÚJSÁG Világ proletárjai, egyesüljetekI 1967. JULIUS 6., CSÜTÖRTÖK Ara 60 fillér XXII. ÉVFOLYAM. 157. SZÁM Aratás közben Javában zúgnak a kombájnok a búzaföldeken. Aratás közben vagyunk. Hogy a gépekkel mikorra aratunk le, ennek ma még nincsen megmondhatója. Bár egy optimális aratáshoz — a fel- készültséghez mérve — még mindig négy hét szükséges, s ki tudja, az esős napok hány munkára értékes órát rabolnak el az aratóktól? A párt és a megyei tanács végrehajtó bizottságának tagjait legutóbbi összejövetelükön arról tájékoztatták, hogy az aratási körülmények — gépesítés és egyebek — 1966 óta tovább javultak. A gépjavító állomásokra erre az idényre 49, a tsz-ek rendelésére pedig 115 új SZK kombájnt szállított az AGROKER. Így a megyében jelenleg a tsz- ek és a gépjavító állomások tulajdonában 503 SZK és 107 magyar gyártmányú kombájnra vár az aratás. Az aratás megyei ütemtervében egy-egy SZK kombájn vezetőjére 400, a hazai gépek kezelőire pedig 120—130 holdat irányoztak elő. A követelmény tehát egyáltalán nem mondható szerénynek. Talán éppen ezért is válogatták össze a kombájnvezetőket a legjobb szakmai és fizikai felkészültségű emberekből. Hogy a 400 holdas aratási előirányzat a tavalyinál kedvezőbb, kézenfekvő. Tavaly ugyanis egy- egy SZK kombájnra 450 holdnyi aratás jutott. S volt idő, amikor egy-egy nagy teljesítményű gépre 500 hold gabona betakarítása várt. A fejlődés tehát pozitív irányú. Csakhogy mindjárt más a kép, ha Békés megyét, az ország legtöbb gabonát termesztő körzetét, a többi megyében elért gépesítettségi színvonalhoz, esetleg az országos átlaghoz mérjük. Országosan egy-egy SZK kombájnra 270 hold aratni- való jut. Ez azt jelenti, hogy vannak olyan megyék, melyek Békésnél kedvezőbb technikai ellátottsággal rendelkeznek, s tegyük hozzá, kisebb területen, kevesebb gabonát termesztenek. Arányaiban ide mégis több kombájnt juttattak, mint Békésbe a gabonatermesztés hazájába. Miért? A kérdés jogos, különösen akkor, ha — ismereteink alapján — a kombájnelosztás korábbi, országos elvének hatását részeire bontjuk. Ebből talán megérthetjük, miért is követeli maga az élet a gazdaságirányítás reformját. A napokban Bánki Béla, a terményfelvásárló és feldolgozó vállalat igazgatója említette, hogy a tavalyi aratás utolsó 10 napjában a búza már csaknem elveszítette a szabványban meghatározott alsó értékét, sőt néhány szövetkezeti vezetővel meg kéllett értetniük, hogy a beszállított búza, legjobb esetben a takarmányárpávai egyenlő. Nem is fizettek érte többet. Az aratás, cséplés végére kialakult árviszonyok nem egy tfz búza- termesztési kedvét megvámolták. A párt Központi Bizottságának javaslatárk most olyan gazdaságpolitikát valósítunk meg, amelyben a búzatermesztés az üzemi tehertől az egyik leggazdaságosabb vállalkozásig jut. Így a gabona termesztése ma lényegesen jobb körülmények között valósulhat meg, mint évekkel ezelőtt. Sokat fejlődött közös gazdaságainkban a talajművelési szemlélet, a műtrágya- és a vegyszerigény a betakarítás gépesítése, és a gabona szállítása A termesztésben beállt intenzív változás Békés megyei üteme azonban mégis lassú, az országos átlag alá szorul. Pedig ha valahol lehetne kereskedni — üzemi és népgazdasági szinten egyaránt —, akkor a Békés megyei gabonatermesztésen igencsak! A gabonafelvásárlás számai arról tanúskodnak, hogy az utóbbi években az aratás második felében — aratott és csépelt — felvásárolt gabona hektolitersúlyából átlagosan 9—10 kilót veszített. Ha a terményfelvásárló vállalat 9 ezer vagon csökkent értékű terményt kénytelen átvenni, akkor a mázsánként 10 kiló veszteség — csak a hektolitersúly esetében — 900 vagonnal egyenlő. De ehhez még hozzá kell számítanunk a túl- éréssel járó aratási veszteséget is. Ez sem lebecsülendő! Az aratás késedelmessége — becslés szerint — évente 1000— 1300 vagon gabonaértéket követel Békésben, vagyis a megyében felvásárolt gabona 13—14 százalékát! Megérné-e e veszteség csökkentése az újabb kombájnok beszerzését, vásárlását ? Feltétlen. További — legalább — 200 új, SZK gép beszerzésére 46 millió forintot kellene beruházniuk üzemeinknek. Ha ezeket a gépeket csak hat éven át üzemeltetnénk és a korábbi évenkénti veszteséget — az 1000—1300 vagont — csak 75 százalékkal csökkenthetnénk, akkor hat év alatt a jelenleginél 4500—5850 vagon gabonával vásárolhatna fel többet a Békés megyei terményfelvásárló. Értékben: a 46 millió forint kiadással szemben 145,5, illetve 193 millió forint bevételi többlet áll, vagyis hat év alatt a beruházott érték négyszeresen visz- szatérül! Azért beszélünk erről most, aratás közben, mert az új gazdaságirányítási rendszer időszakában — 1968. január 1-től — a tsz-ek maguk határoznak anyagi javaik felhasználásáról, így a kombájnvásárlásról is, melyre az AGROKER ezekben a napokban előjegyzést elfogad a jövő évi szállításra így a gabonatermesztés jelentős jövedelemtartalékát a legilletékesebbek figyelmébe ajánljuk. Egy ilyen lehetőség kihasználása üzemi és népgazdasági szinten egyaránt gazdaságos, éppen ezért a napi munkában feltétlen szót s helyet °rdeme' Dupsi Károly Még ebben az évben terven felül 70 lakást és több középületet ad át rendeltetésének az építőipar megyénkben Kiváló eredményeket hozott a jubileumi munkaverseny az első fél évben Az építőipari vállalat dolgozói megyénkben 266 millió forintos tervfeladatot kaptak 1967-re. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére 91 brigád több mint 800 tagja tűzte célul a Szocialista brigád cím elnyerését. Vállalták többek között, hogy a termelékenységeit fél százalékkal növelik, anyagtakarékosságból 900 000, a szállítás jobb megszervezéséből pedig újabb 385 ezer forint eredményjavulást érnek el. A meglevő géppark jobb kihasználásával 3200 órával növelik a gépek munkáját. A lakásépítést és a termelőszövetkezeti beruházások megvalósítását kiemelt munkaként kezelik az építőipar dolgozói. Ezt tükrözi vállalásuknak az a pontja, amely szerint 1967-ben a tervezettnél 14 különböző létesítménnyel többet adnak át rendeltetésének. Többek között a „pluszbérházak” építése 70 családnak nyújt új otthont Már az első fél év kimagasló munkasikereket hozott az építőiparban. A termelési érték csali- nem hatmillió forinttal gyarapodott a tervhez viszonyítva s a létszámfelhasználás 98 százalékos volt. Az új szakágazatokra — műanyag padozat építése, földgázvezetékes bérházaknál a technológiai feladatok megoldása — házon belül nevelnek szakmunkásokat. A minőség javítása érdekében megszervezték a háziellenőrzést. A műszaki átadás előtt két héttel a vállalat szakemberei alapos külső és belső ellenőrzést tartanak, a talált hibákat kijavíttatják s így az utólagos hibapótlás a minimumra csökken. —A— Sikeres műszaki intézkedések a minőség javítására a kötöttárugyárban A piaci ösztönzés hatása A Békéscsabai Kötöttárugyár idei félévi termelési tervét (tonJavult a munka begyakorlottsága, szervezettebbé vált a ternában) 103,7 százalékra teljesí- i melés, nagyrészt ennek köszön tette. Eszerint az első negyedévhez képest és a múlt esztendő hasonló időszakához viszonyítva is (14 százalékkal) nőtt a termelés. Az üzemben több műszaki intézkedést hajtottak végre a minőség javításának érdekében. A fél év folyamán 1,2 százalékkal emelkedett az első osztályúnak minősített áruk részaránya. Sikerült kiküszöbölni azokat az okokat, melyek az év első hónapjaiban rontották a műszálas ak- rylból készült cikkek kifogástalan kivitelét Baromfitenyésztés: Tótkomlós. Huszonhárom mezőgazdasági továbbképző iskolát szerveznek az 1967—68-as tanévre Az 1961. évi törvény a gyér- ! Kunágota, Magyarbánhegyes, mekek iskoláztatási korhatárát Okány, Gyula, Szarvas. 16. betöltött életkorban határozta 1 Kertészet: Gyoma, Kondoros, meg. Tehát tizenhat éves korig Orosháza, valamilyen formában — még abban az esetben is, ha 14 éves korukban az általános iskola nyolc osztályát eredményesen elvégezték — továbbképzésben kell részesíteni a fiatalokat Megyénkben több mint hétezer az általános iskola nyolcadik osztályában járt tanulók száma. Ezek egy része középiskolában nem tanul tovább, sem mezőgazdasági, sem ipari szakmunkás- tanulónak nem jelentkezett. Az ilyen fiatalok sorsáról olyan intézkedés történt a megyei tanács részéről, hogy egy részüket a mezőgazdasági ismereteket nyújtó iskolákban kell továbbképezni. Másrészt betanított munkásképző tanfolyamokra jelentkezhetnek. Ennek alapján a művelődésügyi, valamint a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály 23 továbbképző iskolát szervez az 1967—68-as tanévre 516 tanulóval. Ezúttal közöljük a továbbképző iskolák helyeit: Növénytermesztés: Kamut, Ke- vermes, Medgyesbodzás, Mező- kovácsháza, Csanádapáca, Nagyszénás, Zsadány, Békéscsaba, ] Orosháza, Kétsoprony. Zöldségtermesztés: Békés, Köhető, hogy sikerült növelni a termelékenységet is. Míg az első negyedévben nem teljesítették a termelékenységi mutatókat, a félév végére több mint 6 százalékkal dolgoztak termelékenyebben az előírtnál. Exporttervüket 101,7 százalékra teljesítették, a fél év utolsó napjaiban azonban a kiszállítások üteme kissé elmaradt a tervezettől. A minőség további javulása, a gazdaságosság növekedése részben a gazdasági reform előszeleként érezhető törekvések, a piaci ösztönzés fokozódására vezethető vissza. Az idén eddig 150 féle cikket gyártottak, az üzemben; újdonságok voltak a műszálas termékek és a nyomott frottír ruházati cikkek. A következő fél évben szintetikus alapanyagú bébiholmikkal, női kötött ruhákkal és pulóverekkel gyarapszik a gyártmányösszeté- tel. v. j. Tájékoztató a termelői árreformról A gazdaságirányítás reformjának bevezetésével 1968. január 1- től az új termelői árak is életbe lépnek. Ezek az eddigieknél reálisabban fejezik majd ki a termékek és szolgáltatások értékét, s egyben olyan nyersanyagok és almajdnem száz nagy termékcsoport ára ismeretes. 1968. január 1-től egyébként \ alamennyi termelői ár megváltozik. Például az eszközlekötési járuléknak az árakba építése ott is szükségessé teszi a változást, katrészek felhasználására ösztön- j ahol azt esetleg egyéb ok nem zik a vállalatokat, amelyek a nép-! indokolná. Egyes cikkcsoportok gazdaság számára a leghaszno-1 termelői árai magasabbak, má- sabbak. | soké alacsonyabbak lesznek, mint Az új árak gyors és egyben kö- eddig, azonban mindenütt a ter- rültekintő kidolgozása rendkívül j melói és fogyasztói árak változá- fontos, mert a vállalatok csak az sáról van szó. A vállalatok január új árak ismeretében kezdhetnek hozzá jövő évi terveik kialakításához, szerződéseik előkészítéséhez. Az Országos Anyag- és Árhiva- I tál legfrissebb összesítése szerint i a gépipari, az építőipari, az építőanyagipari és a gyógyszeripari késztermékek, továbbá az élelmiszeripari cikkek kivételével már I valamennyi termék új termelői | árát kidolgozták, és azokat megismerték a vállalatok. Ezzel az új röstarcsa, Mezőberény, Battonya, | áraknak több mint a fele, vagyis t majd el. 1-től olcsóbban kapják például ax energiahordozókat, alacsonyabb lesz a kohászati termékek árszínvonala, csökkennek az áruszállítás költségei. Viszont d’-ígábban kapják majd egymástó' vállalatok az importigényes '-rméke- ket. ösztönözve arra, hoev gazdaságosabb. hazai anyaggal helyettesítsék a külföldit. Bár valamennyi termelői árszínvonal megközelítően azonos lesz a jelenlegivel, ettől legfeljebb 2—3 százalékkal tér
