Békés Megyei Népújság, 1967. július (22. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-05 / 156. szám
196Í. július 5. o Szerte Pompidou beszédet mondott Moszkvában a tiszteletére adott vacsorán Moszkva Georges Pompidou francia miniszterelnök hétfőn a Kremlben a tiszteletére ’ adott vacsorán beszédet mondott. Kijelentette, a francia kormány kész együttműködni egy igazságos és tartós béke helyreállításában a Közel-Keleten. Hangoztatta a nagyhatalmak felelősségét az érdekelt felek számára igazságos megoldás kidolgozásában és biztosításában. Utalt De Gaulle tábornok Phnom Penhben elhangzott nyilatkozatára, amelyben a francia államfő kijelentette, hogy a vietnami problémát az 1954-es genfi egyezmények alapján kell rendezni s ennek első feltétele a mindenfajta idegen beavatkozás megszüntetése. ' Az európai helyzetet érintve Pompidou hangsúlyozta: mind a Szovjetunió, mind Franciaország kifejezte eltökéltségét, hogy földrészünk helyzetének normalizálása érdekében tevékenykedjen, fejlessze a kapcsolatokat az európai országokkal. Befejezésül hangoztatta azt a meggyőződését, hogy moszkvai tárgyalásai mindkét fél számára hasznosak lesznek. Elhalasztották az Alexandriába összehívott boikott-értekezletet Megkezdődtek a szovjet-francia tárgyalások Moszkva Kedden Moszkvában a Kremlben megkezdődték a szovjet— francia tárgyalások. Georges Pompidou és Alekszej Koszigin, valamint a tárgyalások más résztvevői átfogó eszmecserét folytattak néhány időszerű nemzetközi problémáról. Üjra megállapítást nyert, hogy a Szovjetunió és Franciaország között egyetértés van egy sor fontos kérdésben. (MTI) Kairó Nofal, az Arab Liga helyettes főtitkára kedden újságírókkal közölte, hogy határozatlan időre elhalasztották a július 15-re Alexandriába összehívott bojkottértekezletet. A konferencián az arab országok egyeztették volna álláspontjaikat azokkal a bojkott- intézkedésekkel kapcsolatban, amelyeket a közel-keleti háborúban való állásfoglalásuk miatt Angliával és az Egyesült Államokkal szemben kívánnak' foganatosítani. Nofal az arab csúcsértekezlet kilátásaival is foglalkozott. Ennek I összehívásáról — mondotta — [ csak az ENSZ sürgős közgyűlésének befejezése után hoznak vég- ! leges döntést. A MENA hírügynökség bagdadi jelentése szerint vasárnap befejezte tanácskozásait az arab szakszervezetek nemzetközi szövetsége. Az értekezletről kiadott záróközlemény felszólítja az arab államokat: léptessenek életbe teljes gazdasági bojkottot az Egyesült Államok, Anglia és Nyugat-Né- metország ellen. S az arab kikötőkről és repülőterekről tiltsák ki az amerikai, az angol és a nyugatnémet hajókat, illetve repülőgépeket. Izrael újabb incidens! jelent Tüzérségi támadások az amerikaiak ellen — Vietnami jelentések — Az értekezlet résztvevői sürgették a felszabadult arab országok unióját, s felkérték az illető kormányokat: tanulmányozzák egy ilyen unió létrehozásának lehetőségét. (MTI) Az izraeli főhadiszállás kedden azt állította, hogy hétfőn este Szíriái csapatok tüzet nyitottak a Kuneitra várostól hat kilométernyire északra húzódó izraeli vo- ] nalakra. Izrael — mint ismeretes j — a közel-keleti hadjáratban elfoglalta Kuneitrát. A város Szíria területén fekszik. Egy izraeli katonai szóvivő hétfőn este is incidenst jelentett a Szíria területén levő tűzszüneti vonalról. Azt állította, hogy vasárnap Szíriái katonák Butmien község közelében átlépték a vonalat és tüzet nyitottak az izraeli csapatokra, majd füzváltás után visszavonultak. Izrael szerint a történtekről értesítették az illetékes ENSZ-szer- veket. (MTI) Partizánok Washington McNamara amerikai hadügyminiszter, aki ezen a héten valószínűleg Saigonba utazik, a helyszínen fogja megvizsgálni azokat a sürgető kérdéseket, amelyeket Westmoreland tábornok a Johnson-kormányhoz intézett az amerikai katonai létszám emelésére. Jelenleg 445 000 amerikai katona van Vietnamban és Washington ezt a létszámot az év végéig 470 000-re akarja emelni. Egyes források szerint Westmoreland azt szeretné, hogy a katonai létszámot 600 ezerre emeljék. Meg nem erősített sajtóértesülések szerint eddig csak azért nem teljesítették a saigoni ameJugoszláviában rikai parancsnokság legsürgősebb kérését, újabb 70 ezer amerikai katona kiküldését, mert a kormánynak ehhez a tartalékosokat kellett volna behívnia. Saigon Hírügynökségi jelentések arról zá mólnak be, hogy kedden ugyanazon a vidéken, ahol vasárnap súlyos harcok folytak, a felszabadító hadsereg egységei ismét tüzérségi támadást intéztek az amerikaiak ellen. A gerillaharcosok által egy dél-vietnami teherautóoszlop ellen hétfőn intézett támadásról a dél-vietnami kormány szóvivője elmondotta, hogy a támadás súlyos veszteségeket okozott, 36 teherautót súlyosan megrongált. Tizenhét ember meghalt, és 16 megsebesült. amerikai hadigépezet vietnami bűntetteit. A professzor emlékeztet arra, hogy az amerikai csapatok 1961- től kezdődően egyre nagyobb mennyiségben használnak mérgező anyagokat. A ver ' háború „eszkalációját” szemléletesen példázzák az alábbi adatok: 1961- ben 560, 1965-ben viszont már 700 ezer hektár termést pusztítottak el. Az Egyesült Államok u dél-vietnami lakosságot kísérleti alanyként, országát pedig kísérleti terepként használja fel az amerikai vegyi trösztök legújabb gyártmányainak kipróbálására. (MTI) Szovjet segélyszállítmányok Damaszkusz IL—18-as különrepülőgép szállt le kedden a damaszkuszi repülőtéren. A szállítmány élelmiszereket, egészségügyi cikkeket tartalmaz az izraeli agressziótól szenvedő asszonyok és gyermekek számára. A szállítmányt a szíriai nőszövetségnek adták át a szovjet asszonyok ajándékaként. Moszkva Kedden két további repülőgép indult el Moszkvából Kairóba a szovjet szakszervezetek központi tanácsának segélyszállítmányaival. (MTI) Podgornij elutazott BagdaJbil Jugoszláviában állami ünnep keretében emlékeztek meg a partizánok napjáról, a központi ünnepségek Tito elnök jelenlétében Tjentisten, a legendás hírű szut- jeszkai ütközet színhelyén zajlottak le. Tito elnök koszorút helyezett el a tjentistei emlékparkban, ahol az ütközetben hősi halált halt 3300 jugoszláv partizán nyugszik. Tito elnök a tjentistei központi ünnepségen beszédében méltatta a jugoszláv népek fasizmus elleni harcának jelentőségét, majd a nemzetközi helyzet egyes kér- j déseiről szólott, hangsúlyozta, az | az időszak, amiben élünk, rendkívül nehéz. A nemzetközi színtéren sötét felhők jelentkeznek, amelyek aggodalommal töltik el a világ közvéleményét. Meggyőződésem — mondotta —, hogy éppen azok, akik átestek a háború tüzén, tanúsítják a legnagyobb eltökéltséget és az új generációval együtt egységesen védelmezik a szocialista hazát, amiért óriási áldozatokat hoztak és vérüket adták. Az elnök felszólította Jugoszlávia népeit, őrizzék meg a második világháború vérzivatarábam megedződött testvériséget, egységet. fiz Egyesüli fiüamoV» manőverei az ENSZ közgyűlésén Az Egyesült Államok a legkülönbözőbb manőverekkel erőteljes nyomást igyekszik gyakorolni számos országra, hogy biztosítsák szavazatukat a Washington által pártfogolt latin-amerikai határozattervezet elfogadásához a közel-keleti válság ügyében. Ugyanakkor az Egyesült Államok erőfeszítéseket tesz annak érdekében. hogy megakadályozza az el nem kötelezett országok javaslatainak megszavazását. Goldberg amerikai küldött hétfőn még Iashwakot, a közgyűlés elnökét is megtámadta. Goldberg azt követelte, hogy az elnök számos ország kérése ellenére hívja össze a kedd délelőtti ülést és elfogultsággal vádolta az afgán diplomatát. Afganisztán ugyanis egyik társszerzője az el nem kötelezett országok javaslatának és a csoport több tagja kérte az ülés elhalasztását, hogy módjuk legyen megbeszélést folytatni az afrikai államok egy részének delegátusaival. (MTI) Föld körüli pályára Juttatták a Kozmosz—168-at Moszkva | kutatásának folytatása az 1962. Kedden a Szovjetunióban föld I március 16-án bejelentett prog- körüli pályára juttatták a Koz- ! ram szerint. mosz—168 mesterséges holdat. A | A szputnyik rátért föld körüli kísérlet rendeltetése a világűr j pályájára. (MTI) Párizs Jacques Roux, a montpellieri orvostudományi intézet professzora az Humanité keddi számában leleplezi a vegyi háborút folytató Bagdad Nyikolaj Podgornii. a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, aki Abdel Rahman Äref iraki köztársasági elnök meghívására baráti látogatást tett Irakban, kedden elutazott Bagdadból. (MTI) DOBOZI IMRE; Ufta UUci U&zdthi (Regény) 38. — De ember, a jog... — Igaz»átalan kéz nem oszthat igazságot. *— Ez fikció! Bárhonnan jön, ha jogos... Miért nem adták vjssza tisztább kezűek? Miért? Az ember a fajtáját nem hagyhatja, erre ianít a természet, a történelem... Mondjon egy nemzetet bárhol a világon, mely belenyugodna, ha négymillió •lelket kihasítanak belőle. És hogy vártak bennünket, istenem, aki azt látta! — Az ám — csóválta fejét egy utász tizedes .—, én ott voltam a felvidéki bevonuláson, egy héttel utóbb már szidtak bennünket, mint a bokrot. — Nem igaz! — Mi nem igaz? Jobb dolguk volt a csehek alatt, szemembe megmondták... — A pénz nem minden...! — Nem ám, százados úr! Mert á cseh tisztviselő előtt nem kellett vigyázzba állni a parasztnak, ha magyar volt is, hellyel kínálták a hivatalban, uram, foglaljon helyet.™ Hát a kutya istenit, itthon én ezt máig nem értem meg. Fésűs Járó hevesen bólogat. — Na? Tessék! És ami a lényeget illeti: Hitler kezéből igenis, csalétek volt mindent Miért adta, ez a lényeg! — értse meg végre! — Nem kellett volna hadba ■ lépni, nekem is ez a véleményem. Elfogadni, amit kapunk, és ülni a seggünkön. — Nevetséges! Tudhatták volna, hogy a német csak úgy nem ad semmit. Benyújtja a számlát. És be is vasalja. Fiatal, jól megtermett őrmester nyomakodik előre. — Még rajtad is bevasalhatja! — kiabál Fésűs Járóra. — Még nincs vége! Az őrmestert visszalökdösik. Ellene fordul mindenki, aki körülötte van, de nem a mondásért, hanem, hogy a háború a rohadt zupásoknak jött jól, otthon kanásznak se kellettek, de a háború sarzsit csinált belőlük, ezek elhadakoznának míg csak egy élő akad, akinek parancsolhatnak. Sorki dühbe gurul, üvölt. — Ha én kanásznak nem voltam jó, ti még disznónak se! Nem figyelek. Nem akarom hallani. Szidalmak, átkok, kérdések, feszült aggódások szállnak a sűrű levegőben. Nincs siralmasabb, s összeférhetetlenebb a megvert nyájnál. Arra gondolok, hogy bármi kezdődjék is a háború után, bármilyen létforma, bármiféle céllal és módon, enn?l tarkább állapotban a magyarság még nem kezdett változást. Hogyan lehet ebből kimászni? Kinek fognak hinni ezek az emberek? Ki fog hinni nekik? Fél egykor váratlanul kinyitják a bunkert. Kifelé, szaporán. Kiderül, hogy hajnal óta nem is volt őrségünk, söprögetőket tovább rendelték, csak üzenetet hagytak a következő alakulatnak, hogy a nagy bunkerben i vagy ötszáz ember várja, mi legyen vele. Szerencse, hogy megkapták az üzenetet, különben itt büdösödtünk volna napokig. Szürke az ég, ködöt szitál, bor- zongva lökdösődünk ki a levegőre. Egy század zárja körül, laza láncban, a Libarétet. A civileket, főleg az öregebbjét, hamar szélnek eresztik. A polgár- mester, mintha megrúgták volna, féloldalasán üget hazafelé, csak azt se kérdezi tőlünk, üzennénk-e valamit. Géza is menne,
