Békés Megyei Népújság, 1967. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-28 / 176. szám

M EGY El PÁRT BIZ 0 T T SÁG ÉS -A MEGYEI TAN XXII. ÉVFOLYAM, 176. SZÁM Ara 60 fillér Világ proletárjai, egyesüljeteki 1967. JÜLIUS 28., PÉNTEK Két évtizedes iskola Az új gazdaságirányítási rendszer közelsége a külön­böző nézetek, állásfoglalások valóságos láncreakcióját indí­totta el a közvéleményben. Ezen azonban csak az lepőd­het meg, aki nem számol eleve a vízbe dobott kő természetes és egymásra is torlódó hul­lámmozgáshoz hasonló gondo­lati gyűrűzéssel. A gazdasági reformmal kapcsolatos kérdőjelek, aggo­dalmak között van egy, amely­ről azért is fontos egyértelmű nyíltsággal beszélni, mert az új mechanizmus lényegét érinti. Ez pedig, röviden ösz- szegezve, az a kétség, hogy vajon a vállalatok különböző posztokon dolgozó mai irányí­tói megfelelnek-e majd az újszerű gazdálkodás követel­ményeinek ? Aki erre a kérdésre általá­nosan érvényes igennel vagy nemmel próbál válaszolni anélkül, hogy a gazdálkodás tényleges folyamatait vizsgál­ná, az legfeljebb jósol, de nem felel az aggodalomra. A vállalati vezetést csupán azoknak a tényezőknek az elemzésével lehet megítélni, amelyek azt a bizonyos vezetői stílust, magatartást folyama­tosan alakították. E tényezők összegezett, sürített kifejezése pedig a gazdasági mechaniz­mus, az irányítás ilyen vagy olyan struktúrája. Ez azt je­lenti, hogy a „régi” mechaniz­mus történelmileg szükségsze­rű periódusa a feladatokhoz „szabott” vezetést és stílust ér­vényesített, s ebben csak ak­kor jelentkeztek új tünetek, új követelmények, amikor a gaz­daságirányítás rendszerében is sokasodtak a korszerűsítés irá­nyába mutató jelek. Ami azonban a „régi” me­chanizmus követelmény-rend­szerét illeti, ebben a gazdál­kodási atmoszférában a benne működő vállalati, minisztéri­umi vezetők teremtették meg az irányítás feltételeit annak, hogy a nemzeti jövedelem — nemzetközi méretekben is ki­magasló ütemben —, 1949— 1965 között évi 6,7 százalékkal növekedjék, hogy az ipar a háború előtti szint hatszorosát termelje, s hogy ebben a félfeu­dális, félkapitalista elmaradott országban mondern ipari ága­zatok egész sora alakuljon ki. S tegyük hozzá: mindezt azok a vezetők irányították, akik annak idején egyik napról a másikra, minden tapasztalat híján vették át ipari nagyüze­mek, ágazatok vezetését. Közben, tudjuk, a gazdaság fejlődött, a kereslet differen­ciálódott, fokozatosan bekap­csolódtunk a nemzetközi ke­reskedelem érrendszerébe, és mindez, meg tucatnyi tényező történelmi értelemben napi­rendre tűzte a gazdaságirányí­tás rendszerének korszerűsíté­sét. E roppant hatású gazdasá­gi változásokkal együtt formá­lódott a vállalati vezetők zöme is — bár természetesen: nem valamennyi. S itt nemcsak ar­ra utalunk, hogy e vezetők számottevő része — időközben — a tapasztalatok mellé — a tárgyi tudást, a képzettséget is megszerezte. De talán ennél is fontosabb az a gazdasági kö­rökben ismert tapasztalat, hogy a vállalatok vezetőinek egy része már jó néhány esz­tendeje korlátnak érzi a gaz­daságirányítási kötöttségeket, hogy olykor még különböző furfangos eljárásokkal is meg­kísérelte érvényesíteni ötle­teit, gondolatait vagyis: sokan alig várják, hogy önállóan, el­vi és gyakorlati tapasztala­taikra alapozva dolgozhassa­nak. Természetes, hogy ez nem vonatkozik kivétel nélkül minden vezetőre. Az új irányí­tási rendszer egész sor új isme­retet is követel — a nálunk még szokatlan piackutatási módszerektől a matematikai modellekig, az elektronikus termelésprogramozás alkalma­zásától a iparszociológia elő­nyeinek hasznosításáig. Meg­alapozatlan és tudománytalan feltételezés lenne azt állítani, hogy ennek minden vezető megfelel majd. Csakhogy fi­gyelembe kell venni az új mechanizmusnak azt az alap­vonását, hogy sok mindent — a vezetői készséget, rátermett­séget is — „letisztítva” mutat­ja fel; amíg ugyanis a terval­kudozás rejthette olykor az ala­csonyabb színvonalú irányi- nyitás következményeit, a jö­vőben a vállalati nyereség voltaképpen egyetlen és bárkj által leolvasható „műszerská­lán” fejezi ki majd a vezetés színvonalát. Nyilvánvaló vi­szont, hogy itt sem vezethet eredményre a kapkodás, a tü­relmetlenség, hiszen olyan méretű változás teljes „fordu­latsebességének” eléréséhez, amilyen az új mechanizmus, nemcsak az anyagi javak fel­halmozásában, de az új irá­nyítási módszerek, ismeretek tekintetében is időre van szük­ség. Két évtized gazdálkodási eredményei, tényei bizonyit- ják azonban, hogy a vállalati irányítók zöme képes a legne­hezebb feladatok megoldására is. Tábori András Tizenhat tantermes lesz a lakótelepi iskola Az elmúlt iskolai évben 650 tanuló járt Békéscsabán, a Kulich Gyula lakótelepi 10-es számú általános iskolába. Ám, a tíztantermes intézmény már eddig is kicsinek bizonyult, éppen ezért minden helyiséget ki kellett használni ahhoz, hogy a gyerekek megfelelő körülmények között és dél­előtt tanulhassanak. Még a politechnikai műhelyeket és a tornatermet is tanterem cél­jára használták. A jelenlegi állapot már tűrhetetlen és az új tanév alatt még több ne­hézséggel kell majd megküz­deniük a nevelőknek. A bé­késcsabai városi tanács ezen a gondon úgy segít, hogy újabb hat tanteremmel bővíti az is­kolát. Az építkezést már meg­kezdték és előreláthatólag a jövő év augusztusában adják át rendeltetésének. Ezzel 16 tantermessé bővül az iskola, amely valószínű, így már majd megfelel a követelmé­nyeknek. Próbamérés a cukorrépa táblákon A Mezőlhegyesi Cukorgyár körzetében a nyolc hete tar­tó szárazság hatásának ta­nulmányozására próbaméré- réseket végeztek. Arra vol­tak kíváncsiak, hogy a tar­tós meleg milyen hatással van a cukorrépa fejlődésé­re. Megállapították, hogy a növény alsó levelei az elha­lás stádiumáig jutottak. A gyökér, a különböző helyek­ről vett minta alapján, átla­gosan 31 dekás. A laborató­riumi vizsgálat 15—16 száza­lékos cukortartalmat muta­tott ki. A próbamérésből arra kö­vetkeztettek, hogy a gyár körzetében holdanként 110 —120 mázsa a jelenlegi gyö­kértermés. Egy közepes csa­padék mellett — ha két hé­ten belül esőt kapnak a nö­vények, akkor — 200 mázsa körüli átlagtermésre számít­hatnak. Ha az időjárás már a jövő héten esősre fordul­na, a cukorrépa könnyen ki­heverné a szárazság okozta növekedési visszaesést. Eb­ben az esetben lehetséges a 220—240 mázsa holdankénti termés is. A cukorgyártási idényre javában folynak az előké­születek Mezőhegyesen. A mezőgazdaságtól ebben az évben — az előzetes becslés szerint — 31 ezer vagon ré­pát várnak a cukorgyárnak. Méhes Lajos felszólalása a leningrádi találkozón Mint a Komszomolszkaja Prav­da közli, a leningrádi nemzetközi ifjúsági találkozón szerdán este felszólalt Méhes Lajos, a KISZ Központi Bizottságának első tit­kára. — Mi, magyarok büszkén emlé­kezünk azokra a honfitársainkra, akik ötven évvel ezelőtt megértet­ték, mit jelent Lenin forradalma és Európa szívében kikiáltották a Magyar Tanácsköztársaságot. A magyar küldöttség vezetője beszédében hangsúlyozta: „Év­századunk legnagyobb eseménye, hogy a szovjet emberek felépítet­ték a kizsákmányolástól mentes társadalmat”. A magyar ifjúság — folytatta — elítéli az Egyesült Államok vi­etnami szennyes háborúját, test­véri szolidaritásáról biztosítja a hős vietnami népet. Elítéli és meg- bélyegzi Izrael agresszióját, szo­lidáris Afrika, Ázsia, Latin- Amerika népeinek harcával. Méhes Lajos beszéde után át­nyújtotta a találkozó elnökségé­nek a magyar ifjúság ajándékát. A Magyar Tanácsköztársaság 50. évfordulóján felavatásra kerülő emlékmű modelljét. Harminc ragon kenyérgabona az államnak Körösújfaluból Rekordtermést, rekordidő alatt takarítottak be gabonából a kö­rösúj falusiak. A Rákóczi Tsz- ben összesen 790 hold kalászost termeltek ebben az esztendőben. Herczeg István, a párt üzemi szervezetének titkára arról érte­sítette szerkesztőségünket, hogy július 27-én a szövetkezet egész határában két SZK kombájnnal és a szövetkezeti gazdák szorgal­mas munkájával befejezték az aratást. Búzából 14, őszi árpá­ból pedig 18 mázsa a tsz hol­dankénti átlagtermése. Ez a ho­zam Körösújfaluban rekordnak számít. Ennyi búza és árpa még egy alkalommal sem termett a falu határában. Az államnak ke­reken 30 vagon búzát szállíta­nak. Ilyen sem volt még a tsz működése óta, de azelőtt sem. Az aratás befejezésével nyom­ban hozzáláttak a szalma leta- karításához, a tarlóhántáshoz, a nyári mélyszántáshoz, az istálló­trágya kihordásához, s általában mindazokat a munkákat csinál­ják, amelyek az őszi vetés elő­készítésével, a betakarítás köny- nyítésével kapcsolatosak. Kétszázézer forinttal túlteljesítette első félévi tervét a KETI kirendeltsége A Kisipari Exportra Termeltető Iroda Békés, Csongrád és Bács- Kiskun megyei kirendeltsége jó eredménnyel zárta az idei első félévet. Az első féléves terv 950 ezer forint volt, amelyből 300 ezer forint az importpótló tevékenység, 150 ezer forint pedig a közvetett exportra termelés volt. A tervet 1 millió 150 ezer forintra teljesí­tette. Ezen belül 450 ezer forintot tett ki az importpótló tevékeny­ség, míg 700 ezer forintot a köz­vetett exportra termelés. A kirendeltség megbízásából — három megyében — mintegy 50 kisiparos vesz részt a munkában. A Békés megyei kisiparosok fő­ként importpótló tevékenységet fejtenek ki. Űk is jelentős részt vállalnak a kirendeltség tervének teljesítéséből, hiszen velük az idén 730 ezer forintra kötöttek szerző­dést. Megyénk kisiparosai többek között dughagymaszedő gépeket, villamos energia regisztráló ké­szülékeket gyártanak, valamint bérmunkában galvanizálást és esztergálást vállaltak. A KETI kirendeltsége a három megyében mintegy 150 vállalattal és termelőszövetkezettel tart kap­csolatot,* s jelenleg mintegy negy­vennek a szükségletét elégíti ki. A tapasztalatok szerint a megren­delők elégedettek a kisiparosok j munkájával, akik ugyanakkor I közvetett exporttermelésükkel külföldön is öregbítik a magyar lipar hírnevét. Ma üdítőital-bemutató és kóstoló Békéscsabán Júliusban, az egész hónapos ká­nikulában eddig 130 ezer üveg szénsavas üdítő ital fogyott el Bé­késcsabán, ami az elmúlt év ha­sonló időszakához képest 35 szá­zalékkal több. A Békés megyei Szikvíz- és Szeszipari Vállalat bé­késcsabai üzemének a termelési kapacitása azonban ezt a mennyi­séget is meghaladja. Hogy a la­kosság még jobban megismerje ás megkedvelje az erdei gyümölcs, málna, meggy és narancs alap­anyagból készülő üdítő italt, a Bé­kés megyei1 Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállalat Békéscsabán, majd Orosházán és Gyulán bemu­tatót rendez. Békéscsabán, a Szabadság téri önkiszolgáló fűszer- és csemege­boltban ma délután 4 és 6 óra között kerül sor a bemutatóra, amelyen mindenki díjtalanul meg is kóstolhatja a négyfajta kitűnő minőségű, egészséges üdítő italt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom